Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

ViUai&auUc Héf*e f#5S ItfiVdMiéF 1#., VMíKtfKl P i jt^aamláv emberrablók bünperének tárgyalása; Uszító beszéd népünk elten QPéfytmí* a 3. oldalról.) italfai Béla hatodrendfí vád- i íi. íjasoűlö utasításokat kapott eti TUB-tö», nint Bálint László temdáj*. á. magyír néphadsereg­be W tanakodva, ott ellenséges 4evékenj 'séget fejtett ki. Emiatt gyanúba kerüli és 1952 június '22-én Jugoszláviába szökött. Az Hl *B-: adatokat szolgáltatott a tí iigyar néphadseregről. Megbíz­ták egy kémekből és kártevőkből álló csoport vezetésével. Az UDB rttasf tájára résztvett egy úgyne­vezett emigráns-kongresszuson, fe nit 1952 augusztus 7-én szerve­reit ea UDB Újvidékem A kon- jtJi’esKuaon a magyar népi demo­krácia ellen uszító beszédet mon­dott, amit Milenkó UDB száza­dos írt számára. Előzetes ki­képzés után 1952 szeptember 16-án az UDB terrorista, kém­es kártevő feladatok végrehajtá­sára átdobta a határon, EB,itták fegyverekkel, hamis igazolvá­nyokkal, haját kiszökítették és dmrerolták, hogy Magyarorszá­gon ne ismerjék fel, A határ át­lépése után a nála lévő tárgyi bizonyítékokkal fegyverekkel és igazolványokkal együtt az Állam- védelmi Hatóság őrizetbe vette. (Tárgyi bizonyítékok 8. számú bíínjelcsomag). A vádirat ismertetése után Ölti Vilmos megkezdte az elsőrendű vádlott kihallgatását. A többi vádlottakat kivezették, 4m elsőrendű vádlati beismerő valUumátm /Itt tanácselnök elsőnek Bálint ,.,rzk> elsőrendű vádlottat hall­gatja ki. Elmondja, hogy apja hentes volt és saját házuk volt Zen tán. További vallomása során fény derül arra, milyen embert tar­tottak megbízhatónak a maguk számára a Tito-banditák: dolog­kerülő, megrögzött bűnözőt, aki­nek bűnlajstroma olyan hosszú, hogy maga sem tudja felsorolni, vagy tucatszor szökött át a ha­tárokon, de többször megszökött r börtönből is. Jól kiszolgálta a fasisztákat: a szovjet fronton ki­fejtett »tevékenységéért« másod­osztályú német vaskeresztet és inás kitüntetéseket kapott. 1945 - 46-ban az infláció idején bűntár­saival autón járt vidéken. Zsírt és lisztet hoztak fel a .{gyáros* ahol feketén eladták. 1949- Tbilisi kísérletet hajlott vég­belvárosban egy ékszejrüz- i. ezért négyévi fegyházat it de a börtönből megszö- 1. re»« 'őrségi jgazolvá- ca »dolgozott«: hamis iá i paranccsal cinkostár- .af egy-ni értékeket rabolt ej, lutával üzérkedett. Amikor már gyón égett a talaj a lába alatt, szökött Jugoszláviába. Ölti: Jugoszláviában hogyan került az UDb-vel kapcsolatba? Bálint: 1950 május 10-én Sza­badkára beszállítottak és május 10-től 1951 ápr. 14—ig börtönben -voltain. A szabadkai UDB-börtön- ben. Elég rossz volt a bánásmód, ütöltek-vertek, azt mondták, hogy magyar kém vagyok. Azután, hogy bevallottam, hogy milyen körülmények között kerültem Ju­goszláviába, egészen más lett a .iiásmód irányomban. Ölti: Kihall'1«oák Önt a sza- önében ? kihallgattak. Ölti: Na és mi volt az ő vé­leményük a maga bűntetteiről, szökéseiről? Bálint László: Az, hogy aki ilyen bűntetteket követett el, mint amilyeneket elkövettem, az ilyen embereket lehet sok min­denre felhasználni és az UDB szolgálatába léphetek, ha aláírok egy nyilatkozatot, hogy az UDB- nek a titoktartását be fogom tár­taid, ha kiszabadulok és semmit nem árutok el, amit ők csinál­nak Ölti: Ezt ki mondta magá­nak? Bálint László: Ezt Milenkó szá­zados mondta nekem. Ölti: És ki hallgatta még ki magát? „ Bálint, Lásglp: Kreznyánszki Györgye hadnagy. Ölti: Mikor szabadiüt ki maga a börtönből? Bálint László: 1911 április 14-én ­Ölti: Ettől kezdve milyen kap­csolatban állt az UDB-vel? Bálint László: Komoly kapcso­latot tartottunk fenn. Több utasí­tást kaptam, például, hogy sze­rezzem meg olyan emberek cí­mét, akiknek rengeteg aranyuk és valutájuk van .s akiket meg lehet támadni, mert utasításuk van a fő UDB-tőI, hogy olyan embereket, akik­nek több értéktárgyak van, szedjenek össze és szedjék el az értéktárgyakat, ha csak egy lánciák van, azt te szedjék el tőlük, mert pénzre szükség© van az UDB-nak terrorista csoportok kiképzésére. Ölti: És mi történt ezekkel az értékekkel? Bálint László: Részben' beszol­I " gáltattuk az UDB-nek, részben megmaradt nekünk mulatozásra. gyarorsxági UDB-fiók terve autón az elnök ivek teljesen biztos, jó csomagtar­tója van és ©zen a gépkocsin azj illetőt, miután erősen megkötöztük, bekötjük a száját és levisszük a határra. Azt, mondták— mondja a továb­biakban Bálint — hogy szervezzek 'mag a régi bűntársaim közül olyan embereket, akik száz százalékig megbízhatók és ezekből az embe­rekből vigyek át. Jugoszláviába megfelelő embereket, akiket az UDB fel tud használni céljainak végrehajtására. Ölti: Miért kellett ezeket átvinni Jugoszláviába ? Bálint László: Azért, mert ha az UDB-nak bevallották bűntettüket, könnyebb lesz velük bánni. Ölti: Igen. És milyen segítséget, ígértek a határon való átkelésnél ? Bálint László: Kérem, ők aztf mondták, hogy amikor a határ kö-' Kelébe érünk, minden körülmények között menjünk át, ha kell aa il­letőt öljük meg, de vigyük átj hogy bemutassuk, hogy az utesitáBfr végrehajtottuk. Ölti: És hí» a magyar határőrség észrevenné és megfeöaeüteué ma­gukat? Bálint László: Erős tűzharccal szálljunk szembe és ők, ha kell, zirótüzet alkalmaznak egy szaka-» szón, vagy esetleg át is jönnek: a határon, ds mindenképpen biz­tosítják a segítséget. Ölti: De hát ők honnan tudják, hogy mikor mennek maguk át Ju­goszlávia felé? Bálint László: Erre én kaptam különleges utasítást parancsban. A parancs szerint én a buda­pesti jugoszláv követséget ér­tesítem arról, hogy mikor in­Ptinisaíídanács elnökhelyettesi és miniszteri kinevezések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gerő Ernő ítévtársat, Nagfy Imre elvtársat, ,Hidas István elvtársat, Kiss Károly rfvtáraat Ó3 Házi Ár­pád elvtársit a minisztertanács elnökhelyetteseivé választotta mag. A Népköztársaság Elnöki Tanáéra ugyanakkor felmentett» Gerő Ernő elvtársat államminiszteri, Nagy Im­re elvtársat begyűjtési miniszteri, Kiss Károly elvtársat külügymi­niszteri, Házi Árpád elvtársat bel­ügyminiszteri és Molnár Erik elv- társat igazságügy miniszteri tisztsé­ge alól. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyidejűleg Molnár Erik elvtár­sat külügyminiszterié, Győré Jó­zsef elvtársat belügyminiszterré, Ti­sza József elvtársat- begyűjtési mi­niszterré és Décsi Gyula elvtársat igazeágügyminiezterré választotta meg. (tulok viasxa. A jugoszláv kö­vetség rádión értesíti Belgrá­dit, hogy milyen körülmények körött és hogyan fogunk ér­kezni a határra. Óléi: Mit mondottak magának az UDB központban az UDB veretűi: ha nem mernie simán valamelyik emigránsnak az elrablása, mi a te­endője? iiáiint I/asssio: Azt mondották, hogy akkor öljük meg, tegyük ke­zébe a fegyvert, mintha ő ölte volna meg* magét. Olfei : Kik segítettek magamat e tervek előkészítésében? Bálint. László: Nekem e tervek előkészítésében Milenkó segített ée Kreznyánszki. Ölti: Mindkettő UDB-tiszt? Bélint. László: Igen. Ölti: Milyen felszerelést állítot­tak össze az emberrablás lebonyolí­tására? Bálint L.: Kérem, először is ösz- saeállí tettek két, illetőleg először egy darab amerikai-angol géppisz­tolyt, 144 töltényt, három kézigrá­nátot, magfelelő papírokat, katona- könyvet. Amerikai bilincs? Rengeteg van Jugoszláviában », hogy a jugo- között provoká- xlott ée többek kezére juttatott _ gyári munkást, aki ^elégedett a nyomorú- áviai helyzettel. '«in. került ön eaoro- atba magasabb UDB -kel? ászló: Knssaiyánszki . ilt, hogy Belgrádban az I' jjji-ra bivr.ak. Belgrádban. fel- anautünk az UDB központba » az ogvík szobában a Hl. emeleten megszálltunk Rövid idő múlva jött Bőnké tábornok, kezet fagott ve­le: ., bemutatkozott, a nevét meg­un ,dta és mondta, hogy egy na- g} a komoly terrorcselekményt kel! M «Írországon elkövetnünk. Be-' r nuínk egy másik szobába és ' fizaniály Jfgifc Ott, akit Gye még nem láttam, nem is­mertem. És megkezdtük a tárgya­lást, hogy Magyarországra át kell jönnünk és Magyarországon egv olyan szervezetet, kémszer vezetet kell csinálni, amely az UDB-it’ száz százalékig képviseli Magyaror­szágon, Különböző elgondolásokat mondtak. A többi között előfor­dult az is, hegy megmondták, hogy megadott címeket, amelyeket ők megadnak, nyomozzuk le és ame­lyik Irályén megtaláljuk valamelyik’ politikai emigránst, akinek a ma­gyar kormány menedékjogot adott.. i Ölti: Jugoszláviai politikai emig­ránst? Bálint László: Igen ... azt fel­tétlenül vigyem át Jugoszláviába, élve, vagy halva, de a határon: vigyem át. Azt mondták, hogy, nekem kell Magyarországon egv olyau gépkocsit «teiíízuoui, ftniely­Oltí: Mit hozott erre az első út­jára a már megbeszélt géppiszto­lyon, kézigránáton, gumictónakon kívül ? Báláit L.: E&ő utaafro kozol 50.000 forintot. Ölti: Meg különböző mérgeket, itt vannak kirakva az asztalom. Bálint L.: Mérgeket is ho-ztam, de nem volt rájuk szükség, mert az illetőt megbilincseltük. Ölti: Megbilincselték? Herman jutott hozzá? Bálint L.: Van egy amerikai bilincsem. Rátettük a kezére és megfenyegettük . Ölti: Amerikai bitines? Hogyan jutott ahhoz? Bálint László: Az TJDB-tól kap­tam ezeket, mert rengeteg van Ju­goszláviában. Ölti: Bilincseket exportálnak: Amerikából Jugoszláviába? Bálint László: Igen. Oiti: Magának az volt az utasí­tása, hogy Budapestre érkezve, egy .kémhálózatot, kémbandát építsen ki volt bűntársaiból. Kutatott maga volt bűntársai után? Bálint László: Igen. Többek kö­zött Kenyeres Sándor régi bűntár­samat megtaláltam és beszerveztem aa ügybe. Ölti: Amikor megérkezett Buda­pestre, teljesítette azt az UDB uta­sítást, hogy sikeres megérkezése után jelentést küldjön Is Belgrádi­ba? Bálint I/.: Igen. Teljeeítetteim, Betelefonáltam a jugoszláv követ- fségra a kapott jelszót, hogy értesít­sék telefonon Belgrádot, vagy rá­dión, hogy itt vagyok és megkezd­tem a terrorista cselekményeket. Ölti: Miaguk megállapították Ke­nyeressel az egyik Budapesten élő jugoszláv emigráns lakását és mun­kahelyét. Bálint L.: Igen. Ölti: Ki volt ez az emigráns? Bálint L.: Ez Vidovity Dusán volt. A munkahelye a szerb gimi- náziuniban volt. Ölti: Hogyan hajtották végre en­nek az embernek elrablását? Báint L.: Amikor elhatároztuk, hogy elraboljuk, felmentünk érte, mint az Államvédelmi Hatóság©m- lierei, hogy egy gyilkossághoz akar­juk kivinni őt, Ölti: Hová vittek azt, a Vidcvi- tyot?-Bálint L.: Először drf. Bálint György lakására, oda csaltuk el. f OHi: Közben maguk' mit készí­tettek elő a Dunaparbon? Bálint L.: Mi a Dunapartru le- 1 küldtük dr, Bálint Györgyöt, hogy a csónakot készítse elő részünkre, hogy amikor mi megyünk, késaanlét- ban legyen és csak beülünk es már megyünk. Ölti: És maguk azután Bálint doktor lakásáról lakteérték a Duna- paitr-a Vidovityot. Ott aztán meg-: bilincselték, megfenyegették, hogy meggyilkolják, ha egy hangot mer adni. így volt? Bálint L: És megindultunk a jugoszláv határ felé. Ölti: Honnan tudták meg odaát, hogy maguk mennek? Bálint László: Mert a jugoszláv követség értesítette őket, hogy jö-i vünk. Bálint ezután arról vall, hogy a határon az UDB megbízottai nagy örömmel fogadták őket. Bálintot »szolgálataiért« megju­talmazták és Belgrádban nagy ' ebédet rendeztek, amelyen megjelent Baste tábornok is. Ölti: Ezt követően milyen újabb feladatokat kapott maga az UDB- központból ? Bálint L.: Megint berendeltek az UDB-központba. Utasítást kap­tam, hogy végre kell hajtanom Magyarországon egy olyan terror- cselekményt, amely item minden-l napi. Egy illetőt el kell fognunk minden körülmények között, ha nem akar jönni, meg kell ölni és úgy levinni a határra. Kaptam1, kétszáz darab Napóleon aranyat egy villa vásárlására. Ölti: Miért kellett au UDB-nak Budapesten villa? • Bálint L.: Azért, hogy itt a terrorista csoportjait tudja irányí­tani az ő saját elgondolásai sze­rint. Ölti: Tehát egy állandó terror- lcözpontot akartok létesíteni Buda­pesten? Bálint L.: Igen, egy állandó ter­rorcsoportot akartak létesíteni Bu­dapesten, amely az ón irányításom mellett különböző akciókat, ember­rablásokat, miniszterelnök-gyilkos­ságokat és ilyesmit osinál. Ölti: Volt-e szó ezen a tanács­kozáson a magyarországi hidak, üzemek felrobbantásáról? Bő-int: Igen, volt szó arról is, hogy Magyarországon egyszerre fel lehet, robbantani Budapesten az ősz» szes hidakat különböző feltételek között. Ölti; Az, újjáépített hidakat? Bá'int L.: Az újjítépített hidakat felrobbantani, a miniszterelnököt meggyilkolni és több olyan vezető férfiút, akikre az UDB magadja az utasítást, hogy ezeket az embe­reket le keli minden körülmények között gyilkolni. Ölti: Gondosan Előkészítette az UDB az önök második magyaror­szági terrorútját? Bálint L.: Igen, gondosan elő­készítette, megfelelő fegyvereket kaptunk, lőszereket hozzád tíz "darab kézigránátot kaptunk. Kaptunk megfelelő... OltiV (A bűnjelek között lévő kézigránátokra mutat). Erek azok a kézigránátok ? Bálint L.: Igán.. O.lfci tanácselnök a bűnjelek faié mutat: Mi az a nagy -sárga? " Bálint László: AittáHkaf0gumi­csónak. Ezekkel kellett a határon áthatolni. 0 ti: Líiík két hátizsák textil­neműt. Milyen célra használták Ma­gyarországon? Bálint László: Ezeket a textíliá­kat itt vásároltuk, mert Jugoszlá­viában rettenetesen drágák a textil­áruk. Ölti: A két géppisztoly? Báint László: Ez két amerikai géppisztoly és megfelelő fegyvere­ket, tölténytárakat, amerikai meg­figyelő ' eszközöket, tájolókat, tér­képeket kaptunk hozzá. A cipőkbe beletettük a ciánkálit. Outi: Mutassa kérem! Báint László: (mutatja). A cián­káli itt van a cipő sarkába beépít­ve. A fiolák szolgáltak az embe­rek femjekciózására, ha esetleg nem akar jönni, hogy minden körül­mények között ed tudjuk vinni • határra. Bálint ezután elmondja, hogy Budapesten beszervezte Púpot Jánost és Púpos Istvánt a ter­rorbandába és előkészítették Versz to vsek jugoszláv emigrátu elrablását. O ti: Tehát Versztovsek lakását is állandóan figyeltek? Bálint László: Igen. Ölti: Hamis papírral vették őri- aetbs? Bálint László: Természetesen. Félmentünk a hamis papírokkal, felmutattuk az előáílítási határo­zatot, ő tudomásul vette és lejött, beszállt a kocsiba velünk és megin­dultunk a jugoszláv határ felé. 0,.ti: Tehát elindultak ■ a halár féléi, de végrehajtani nem tudták, n»m tudták befejezni a terrorak­ciót, mert az Államvédelmi Ható­ság emberei magukat őrizetbe vat­ták az összes itt taláLható bűnjelek­kel, fegyverekkel, mérgekkel együtt. Bálint László: Igán. (Keddi számunkban folytatjuk.) Pártunk éberségén, népünk erején megtöriL a» imperialista Tito-bérencek gyilkos torve. A béke erői legyőzik a báború erőit*

Next

/
Oldalképek
Tartalom