Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-25 / 251. szám
Az ecsegfalvi „Üj Alkotmány“ tszcs-ben is alkalmazzák bátran az új módszereket a takarmánybiztosítás terén V. _________________J--------------------------- V V III. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! 1952 OKTOBER 25., SZOMBAT Ara SÓ fillér Termelőszövetkezeteink: megszilárdításának alapja — az alapszabály betartása Dolgozó parasztságunk évről-év- r© jobban meggyőződik arról, hogy boldogulásának egyetlen járható útija a ezö vetkezeti gazdálkodás. Hiúba az ósztúlyellanség aosarkodása, dolgozó parasztságunk pártunk irányítását, vezetését teszi magáévá 8 ezrével lép be a meglévő termel ő- ezövetkezetekbe, vagy alakít újakat. A szocialista gazdálkodás fölényének megismerését ez évben is világosan bizonyítja az. hogy 23 ezövetkezeti község — köztük két város — alakult megyénkben, több mint 16.000 dolgozó parasztosalád szakított az idén a régi, kisparcel- lás gazdálkodással, Termelőszövetkezeteink területe megkétszereződött. Mindez azt bizonyítja: dolgozó parasztságunk élni tud a szabadság adta lehetőségekkel. Az új gazdálkodásban nehézségekkel is találkoznak dolgozó parasztjaink. Tanácsainknak sok segítséget kell adniok a termelőszövetkezeteknek, hogy legyőzve a kezdeti nehézségeket, megerősödjenek. Nagy szükség van errs, mert . az ellenség, a kulákok, a klérus minden eszközzel, igyekeznek a szövetkezeti gazdálkodást; gátolni, akadályozni. Felnagyítják a meglevő nelwizsgg^ket, rémhíreket terjesztenek, befurakodnak a termelőszövetkezetekbe egyes helyeken és belülről szítják az ellentéteket. Sok esetben az. eltompult éberség miatt széles lehetőség nyílik szövetkezeteink ban ellenséges tevékenységük folytatására. Mindez elsősorban abból fakad, hogy termelőszövetkezeteink többségében nem tartják be az alapszabályokat: amely (segítség, fegyver volna az ellenség elleni harcban, a szövetkezetek megszilárdításában. Az alapszabály világosan kimondja, hogy kulák nem lehet a szövetkezet tagja, nem élvezheti a szövetkezeten belül a dolgozó nép államának segítségét. Ennek ellenére több szövetkezetben megtalál- (liftták a kulákok. A muronyi «Petőfi» tszos-ben pl. hónapok óta meghúzódik négy kulák s bár a helyi és a járási tanács is tud róluk, mégsem adnak segítséget a tagságnak, hogy kizárják őket. A békéscsabai «Nagy Imre» tszos-ben meg Mázán Márton, volt 250 holdas bérlő még mindig csoporttag. A mezőmegyeri «Béke» tszcs-ben is bent van Meiigyán Pál 40 holdas kulák. Az alapszabály be nem tartásában nemcsak az ellenség elleni harc területén van hiányosság, de termelőszövetkezeteink n gazdálkodás többi területein, sem alkalmazzák azt megfelelően. Termelőszövetkezeteink vezetői, elnökei több helyen nem szereznek érvényt a szövetkezeteken belüli demokráciának, nem számolnak bo havonta a gazdálkodás menetéről, a termelési és pénzügyi kérdésekről. így munkájukban, a nehézségek megoldásában sokszor magukra maradnak, nem kapnak kellő 'segítséget a tagságtól. A megyei, járási tanácsok is .keveset foglalkoznak ezzel a kérdéssel és elhanyagolják gépállomásaink is. Pedig ez volna az alapja a gépállomás és a termelőszövetkezetek közötti egészséges viszony kialakulásának, az egymással kötött szerződések betartásának. A megszilárdítás másik döntő előfeltétele az, hogy a szövetkezet tagjai a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó állatot, gazdasági felszerelést, vetőmagot és takarmányt bevigyék a termelőszövetkezetekbe, ahogy azt az alapszabály is előírja. Ahol eat már eddig is betartották, jól halad az őszi munka, nincs vetőmaghiány, biztosítva van a jövőévi termés. Pl, a békéscsabai «Petőfi» tszcs-be minden új- belépő bevitte a takarmányt és a vetőmagot, a napokban már befejezik a búzavetést. Nagyban hátráltatja termelőszö-i vetkezeteiuk megerősödését az is, hogy egyes termelőszövetkezeteink nem szervezték meg egész évre a brigádokat, nem osztották fel közöttük a területet. A nagyüzemi gazdálkodás irányítása pedig csak az erős növénytermesztési és állat- tenyésztési brigádokkal lehetséges, amelyeknek állandó területük van, egyénekre van felosztva a terület és mindenki ismeri tervét, így domborodhat ki az egyéni felelősség, ez lehet az alapja a szilárd munkafegyelemnek és ez a biztosítéka az őszi szántás-vetési munka időbeni elvégzésének. Termelőszövetkezeteink vezetői azonban sok helyen nem látják tisztán ennek jelentőségét, lebecsülik á brigád ve- zefőket, kihagyják az irányításból, átnyúlnak a fejük felett. Éz szervezet leuségél. idéz elő, gátolja a jó munkát. Már most ki kell adni a brigádoknak a területet, mindegyik a saját területén végezze a vetést, az őszi mélyszántást munkákat és egészen a termés betakarításáig önállóan gazdálkodjon rajta. Terme'őszövet kőzeteink vezetősége, elnökei kevés gondot fordítanak a szövetkezet jövedelmezőségére. Nem törik a fejüket azon, hogy tudnák erősebbé, gazdagabbá tenni gazdaságukat, hogyan 'lehetne minél többet kivenni a növénytermesztésbőit és az állattenyésztésből. Nem törekednek azon. hogy a terményből és állatból annyit termált jenek, illetve tartsanak, hogy minél több jusson a szabadpiacra, hogy gyarapodó ásson azzal a Szövetkezet, a tagság jövedelme. Pádig az alapszabályzat kimondja, hogy elsősorban az elnök felelős azért, hogy a termelőszövetkezetek tagjainak éetszínvonala állandóan emelkedjen. Ehhez elsősorban a termel üsző vetkeze teinkben fellelhető belső tartalékok teljes mozgatása szükséges. Az orosházi «Táncsics» termelőszövetkezet pl. baromfiból, sertésből és tejből sokezer forint értéket termei), értékesít a szabadpiacon, a négyzetesen vetett kukoricájuk ebben az évben is 25 mázsát termett holdanként. Tanácsszerveink kevés segítséget adnak és általában elhanyagolják az I-es és Il-es típusú termréő- csoportokat. Azok aztán nem igyekeznek kiépíteni a táblás gazdálkodást, a közös állattenyésztést és ál- Jathízlalást, pedig azon keresztül gyarapodhatna csak a szövetkezet közös vagyona, az ’lenne az előfeltétel© annak, hogy áttérhessenek a fejlettebb típusúra. Járási, városi és községi tanácsaink erezzenek nagyobb felelősséget terme'őszövetkezeti mozgalmunk egészséges fejlődéséért, segítsék és tanítsák meg a vezetőséget, a tagságot- alapszabály szerint gazdálkodni. Vegyenek részt a termelő- szövetkezetek vezetőségi ülésén, ceo- portórtekezietem, segítsék a tagsáOkány megkapta a kukorica szabadpiacot• de vontatottan halad a búzavetés Az elmúlt év őszén Okány sereghajtó volt a békésmegyei községek begyűjtési versenyében. A tanács nem fordított kellő gondot e fontos kérdés sikeres végrehajtásra, a község terményeinek n agyrésze «feketeosatomákon» folyt.. el. Hasonló volt a helyzet ez óv tavaszán az é!őállatbegyüjtóané 1 is. A sar- kadi Járási Pártbizottság és a községi pártszervezet hívta fel a tanács figyelmét e súlyos mulasztásra, segített a hibák feltáráséban és kijavításában. A termény begyűjtésnél már egészen megváltozott a helyzet: Okány túlteljesítette gabona beadási kötelezettségét. A ku- koricatörés megkezdésekor a tanács szigorúan ellenőrizte, hogy a termelők a határidő lejárta után teljesítik-e kukerioaheadási kötelezettségüket. Ahol mulasztás volt tapasztalható, a tanács azonnal helyszíni elszámolást alkalmazott. A községi pártszervezet népneve! őér- tekezleteken. pártcsopórtértekezleten kommunista példamutatásra buzdította és lelkesítette a párttagságot. A tanácstagok példamutatása sem hiányzóit Fazekas Alisért hat tudd as dolgozó paraszt, tanácstag 130 százalékra teljesítette kukoricabesdáai kötelezettségét. Juhász Károly háromholdas dolgozó paraszt, tanácstag sem akart fiókkal lemaradni tái’sa mögött. Termésátlagához mérten 115 százalékra tett ©leget állam iránti kötelezett-égének. A versenylendület átragadt a többi tanácstagokra és az egyénileg dolgozó parasztokra. Az eredmény nem maradt el: Okány az elmúlt évben 93 százalékra teljesített kukorioabeadási kötelezettségét, ezzel szemben az idén Október 23-án estig Okány mindössze 40 százalékra teljesítette búza vetési előirányzatát. A vetőmag hiánya fel sem merül, hiszen a községben búzából elég jó termésátlag volt, Péter István 17 holdas dolgozó parasztnak is 12 mázsa búzája termett holdanként. A lemaradás oka az, hogy a tanács lazán kezeli a vetés kérdését. Az egyénileg dolgozó parasztoknak ösz- szesan 220 fogatjuk van és 3163 Sióid ft búzavetési előirányzatuk. Ha mindegyik fogattal csak tíz hold búzát vetettek volna'*’el, már csak 963 hold búza vetése lenne hátra. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az egyénileg dolgozó parasztok földterületén október 23-ig 1396 lioioktóber 23-án kukoricából megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát. A tanács kimutatásai szerint a kukorica leadási kötelezettség teljesítése után 9143 mázsa kukorica maradt a községien. Okányban 1590 család él. A megmaradt kukorica- mennyiség elegendő az 1-500 család részére egy-egy sertés meghísla- iásához, sőt, még szabadpiacra is jut. dón még nem került földbe a -mag. J íz kát. holdon 18 soros vetőg’-pipel két nap alatt könnyen el teliét vetni a búzát, tehát a tanács azt sem mondhatja, hogy az esős idő hátráltatja a községet ebben a fontos munkában. A fogatokat számbavették ugyan, de hiányzanak a fogat! apók, így nem tudják ellenőrizni, hogy ki, mennyit szántott-vetett. A fogaltlapok hiánya a 'Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztályának hanyagsága, amely csak október 21-én rendelte meg a fontos nyomtatványokat. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya által késve leküldött i'ugwt- lápok ennyire hátráltatják Okány- ban « búzavetést. A kukoricabegviijfés szorgalmazása mellett a községi tanács megfeledkezett a búzavetésrőt Tanácsaink még mindig nem leitek meg mindent az őszi munkák meggyorsításáért (A Megyei Tanács mezőgazda- sági osztálya jelenti.) Az őszi vétért munkában az elmúlt héten sem történt döntő változás. A tanácsoknál még mindég nem számolták fel a lazaságokat, Békéseu például 2l-ig még alig 15 százalékban végezték el a búza Valérét. A tanács nem végzi el kellően feladatát, nem ellenőrzi a fogatlapokat. Nem sok gondot fordítanak a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai arra sem, hogy napközben egész kocsisor hordja a szalmát s ugyanakkor alig két- három pár fogat végzi a vetést, A békést járás« tanács mező- gazdasági osztálya rossz munkáját tükrözi az, hogy a békési járás az őszi vetési munkáikban (utolsó helyre került. A járás az őszi árpa vetését is alig 80 százalékban végezte el, A járási tanács hiányos ellenőrző munkáját mutatja az is, hogy Mié- zőbierónyben például a vetési tervek nem készültek el idejében. Ebből származott az, hogy Mezőbe- rény község a legutolsók kőáé került. Súlyos lemaradás van a gyulai járásban is, ahol a búzavetéssel 25, de még súlyosabb,, hogy az őszi árpa vetésével is csak 25 százaléknál tartanak. A községek közötti versenyben első helyre Geszt község került. Őszi szántás-'rótósi tervét 96 százalékban végezte el. A kik sigbíti a mezőgazdasági állandó bizottság tagja« rendszeresen Kijárnak a határba. elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal, ellenőrzik a fogatokat. így tudták elérni azt is, hogy egy-egy nap a községben minden fogat kint volt a hatáiban szántani-vetni. Jó eredményt értek el niég a vetésijén Pusztaottlakán, ahol 95 százalék és Békésszentaiidráson, ahol 81.5 százalékban végezték el az őszi szántás-vetési tervüket. Bé- késszentandráson például Virág lnne egyénileg dolgozó paraszt saját példáján keresztül bizonyította be, hogy érdemes korán vetni. Elbeszélgetett a szomszédokkal és a dolgozó parasztok követték a jó példát. Ellenőrizték azt is a községben, hogy a kulákok hogyan végzik el az ősz« munkákat, így leplezték le Dorogi Zsig- ímmtiné 19 holdas, Andreán József 31 holdas kulik okai, akik igyekeztek akadályozni, elszabotálni a vetést. A termelőszövetkezeteknél még mindég komoly lemaradások vannak. Alig 14 termelöszövetkeaet, termelőcsoport fejezte be október 20-ig a vetést. Több szövetkezőt vezetősége, tagsága elfelejtkezik arról, hogy saját magukat, szövetkezetüket károsítják meg azzal, ha késlekednek a vetéssel. Jövő évben kevesebb lesz a termés, kevesebb jut a munkaegységekre. A járási , tanácsok mezőgazdasági' osztályainak, a helyi tanácsoknak még jobban gazdáivá kell válni területeitől©!:. Meg kell javítani az ellenőrzést és minden erőt latba kell vetni, hogy a magvak minél előbb a földbe kerüljenek. A határidő már lejárt, tehát nincs idő pihenésre. A tanácsok fordítsanak több gondot a kulákok ellenőrsé- rére is. Az olyan községekben, inni például Sarkadon, ahol a tanáé** elnökhelyettes 3—4 hetenkint megy ki a határba — a kulákok könnyen elszabotálhatják a munkákat. Az őszi munkák meggyorsítása érdekében fordítsanak több gondot a tanácsok a verseny- mozgalom továbbfejlesztés éré. Csabacsüd termelőszövetkezeti költségben például egyetlen termelő- csoport sincs versenyben. A tornác» versenytáblájáról nem lehel meglátni, melyik az a termelő-« csoport, alioí jó eredményt értek oU Békésen is csak papíron van meg a dűlők közötti párosverseay* Nem értékelik, nem népszerűsítik: ezeket. Pedig a dolgozók által kezdeményezett munkaverseny nélkül nem tudják rnegoLdani fi I kernel feladataikat a lieiyi tanácsok, ami nem kisebb most, mint a jövőóvi kenyér biztosítása. A járások sorrendje ftz október 20-i értékelés szerint az őszi búzavetésnél : 1. Szarvasi iáküs 2. Orosházi járás 3» Szeghalmi járás 4. Mezökovácsházi járás 5. Sarkad« járás 6. Gyomai járás 7. Gyulai járás 8. Békési járás got abban, hogy minél- hamarabb megismerjék a szocialista munkaszervezést, az új agio- és zoóteoh- nikai módszerek helyes alkalmazását, hogy termelőszövetkezeteink valóban szocialista tartalommal legyenek megtöltve. Segítsenek a tagságnak abban, hogy a szövetkezeteken beiül, vagy a szövetkezeten kívül levő osztályellenség hangját a tagság felismerve, azt a szövetkezettől távol tartsa, a befurakodottat minél előbb eltávolítsa. Termelőszövetkezeteink csak az alapszabály következetes betartásával szilárdulhatnak nieír, így tudnak példát mutatni a még kívülálló dolgozó parasztoknak s nem utolsó sorban így erősödik gazdálkodásuk, így járulhatnak hozzá többel dolgozó népünk felen*'1 ©déréi ■■.•.saját életük szebbé tételéhez. Ba;jyi. In Gyári),y Megyei Tanács éröv. csop, v.
