Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-25 / 251. szám
2 1952 október 25., Gombai I/iUaisaiak ftépe Fák Hen En külügyminiszter közzétette a koreai fegyverszüneti egyezménytervezet teljes szövegét Phenjan. (Uj-Kína) Á «Koreai Központi Iroda» jelenti, hogy Pák Hen En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisz- iere közzétette azt a táviratot, amelyet október 17-én, az Egyesült Nemietek Szervezetének főtitkárához intézett, valamint Kim ír Szén és Peng Teh-Huai tábornoknak Mark Clarkhoz intézett levelét és e koreai fegyverszüneti egyezménytervezet teljes szövegét. Pák Hen En külügyminiszter az ENSZ főtitkárához intézett táviratában kéri, hogy a Mark Clarkhoz intézett levél és az egyezmény- tervezet teljes szövegét juttassák el az ENSZ-közgyűlés minden tagjához, hogy azok megismerhessék az igazságot a koreai fegyverszüneti tárgyalások megszakításával kapcsolat Iran. A koreai fegyverszüneti egyezménytervezet kivonata Az egyezmény-tervezet beveze-1 lag katonai jellegűek ée csakis a tőül megállapítja, hogy az egyez-I Koreában egymás ellen hadat vi- menyben foglalt feltételek kizáró-I selő felekre tartoznak. A katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet kérdése A tervezet I. cikkelye a katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet kérdéseiről intézkedik. «A hadviselő felek megállapodnak abban — mondja a tervezet a többi között —, hogy katonai demarkációs vonalat kell megvonni és piindkét fél visszavonja összes fegyveres erőit ettől a vonaltól két-két kilométerre, hogy demilitarizált övezet jöjjön létre az egymással szembenálló fegyveres erők -között. Megállapodnak továbbá egy ütköző övezetként szolgáló demilitarizált övezet létesítésében, hogy az megakadályozza az olyan incidensek előfordulását, »melyek az ellenségeskedések kiújulásóhoz vezethetnek. Az I. cikkely további pontjai pontosan meghatározzák a demarkációs vonal és a démilitarizált övezet határait, majd hangsúlyozzák: «Egyik fél sem hajt végre ellenséges cselekedetet a demilitarizált övezetben, abból kiindulva, vagy ellene.» Gyakorlati rendelkezések a tűzszünet és a fegyverszünet megvalósítására A II. cikkely első része általános rendelkezéseket tartalmaz a tűzszünet és a fegyverszünet megvalósításával kapcsolatban. A többi között kimondja: «Az egymással szembenálló felek parancsnokai rendeljék el és vigyék keresztül, hogy 12 órával a" jelen fegyverszüneti egyezmény aláírása vitán a parancsnol^ságuk alatt álló összes fegyveres erők — beleértve a szárazföldi, a haditengerészeti é<J a. légierők valamennyi alakulatát és katonáját — maradéktalanul: sziin-t tessenek meg minden ellenségeskedést Koreában.» Az egyezmény-tervezet értelmében a- szembenálló felek parancsnokai köte’ezik magukat arra, hogy az egyezmény hatálybalépésétől számított 72 órán belül visszavonják a demilitarizált övezetből összes katonai fegyveres erőiket, elszállítják hadianyagukat, fegyverzetüket és lerombolják az ott lévő összes erődítményeiket. Kötelezik továbbá magukat, hogy az egyezmény hatálybalépésétől számított öt napon beiül visszavonják összes katonai erőiket, elszállítják hadianyagukat, fegyvereiket a másik fél mögöttes területeiről, Korea part.menti szigeteiről, valamint vizeiről. Az egyezmény életbelépése utána szembenálló felek megszüntetik a katonai erősítésnek minősülő' személyek Koreába szállítását. A katonai alakulatok és egyes személyek leváltása megengedhető azzal a megszólítással, hogy a katonai személyek leváltásának egy az egyhez alapon kell történnie és egy hónap alatt egyik fél sem szállíthat Koreába 3ö.000-néi több katonai szolgála-í tot teljesítő személyt. Ugyancsak megszüntetik — illetve minimumra korlátozzák — ez erősítésnek minősülő harci eszközök Koreába történő szállítását is. A két szembenálló fél parancsnoksága biztosítja, hogy akik oá egyezmény bármely rendelkezését megsértik, megfelelő büntetésben részesülnek. A szembenálló felek parancsnokai ugyanakkor minden támogatást megadnak a katonai fegyverszüneti bizottságnak és a semleges nemzetek képviselőiből' álló felügyelő bizottságnak. Katonai fegyverszüneti bizottság létesítése A II. cikkely második részei a katonai fegyverszüneti bizottságról intézkedik. Kimondja, hogy a fegyverszüneti egyezménnyel egyidejűleg katonai fegyverszüneti bizottság létesül. A bizottság tiz' magasrangú tisztből áll, közülük ötöt a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesei; parancsnoka egy üti esen, ötöt pétiig az Egyesült Nemzetek haderejének főparancsnoka nevez ki. A fegyverszüneti bizottság feladata, hogy ellenőrizze az egyezmény megvalósítását és tárgyalások út-* ján rendezze a fegyverszüneti egyezménynek bármilyen megszegését. A bizottság naponként ülésezik. Semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság létesítése A II. cikkely harmadik része kimondja, hogy a fegyverszüneti egyezménnyel egyidejűleg felügyelő bizottság alakul semleges' nemzetek képviselőiből. »A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság négy magasrangú tisztből tevődik össze — mondja az egyezmény a többi között. — Ezek közül kettőt » koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek paTizenkétévi börtönre ítéltek egy ittas gépkocsivezetőt, akinek felelőtlensége két személy halálát okozta Az ózdi járásbíróság tárgyalta Perlaki József MÄVAUT gépkocsivezető és Hajdú liléé boreod- szentgyörgyi szövetkezet i boltke- zeiő bűnügyét. Perlaki augusztus 24-én tehergépkocsijával fekete-fuvart vállalt. Véle-együtt utazott a kocsin Hajdú Illés. Az indulás előtt mindketten nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztotta!;. Amikor a kocsi Borsodszentgyörgyre ért, Perlaki a nagy sebességgel haladó gépkocsi vezetését átengedte Hajdú Illésnek, aki a vezetéshez nem értett, egy fanyarban, nekirohant a kerítésnek és a járdán beszélgető öt személyt elgázolta. Egy idős asszony és egy hároméves kisfia meghalt, hárman súlyosan megsebesültek. A bíróság Perlaki Józsefet tizen- kétévi, Hajdú Illést pedig négyévi börtönbüntetésre ítélte. Perlakit a gépkocsivezetéstől örökre eltiltották. rancsnoka által együttesen megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Lengyelország és Csehszlovákia —, kettőt pedig az Egyesült Nemzetek haderejének főparancsnoka által megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen —< Svédország és Svájc képviselői közül kell kinevezni. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság feladata, hogy az egyezmény különböző pontjaiban foglalt ellenőrzést, felügyeletet, megfigyelést és kivizsgálást gyakorolja és hogy e tevékenységének eredményedről jelentést tegyen a katonai fegyverszüneti bizottságnak. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyel obizol teág ugyancsak naponta tartja üléseit. A katonai fegyverszüneti bizottságot együttes megfigyelő csoportok, a semleges nemzetek képviselőiből óllá felügyelő bizottságot pedig semleges megfigyelő csoportok segítik munkájukban. A hadifoglyokkal kapcsolatos rendelkezések Az eg3’ezjnétty-tervezet harmadik cikkelye kimondja, hogy az egyezmény hatálybalépésekor a két fél őrizetében lévő minden hadifoglyot a ’.ehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani és haza kell telepíteni. A hadifoglyok szabadon- bocsátása és baaatelepítése a két fél által a fegyverszüneti egyezmény aláírása előtt kicserélt és ellenőrzött listáknak megfelelően történik. Elsősorban a «súlyosan, beteg ép súlyosan térült hadifoglyokat keltt hazatelepítem. A hadifoglyok hazatelepítését az egyezmény hatálybalépésétől számított két napon belül be kell fejezni. A hadifoglyok hazatelepítésével kapcsolatban bizottságot« keLL.fels állítani, A bizottság hat magasrangú tisztből áll, akik közül hármat «I koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi. önkéntesek parancsnoka együttesen, hármat pedig az Egyesült Nemzetei; haderejének főparancsnoka jelöl ki. Közvetlenül az egyezmény hatálybalépése után együttes vöröskeresztetö csoportok Alakulnak, melyek a hadifoglyok jóléte szempontjából szükséges emberbarát* szolgálatok elvégzésével segít «get nyújtanak a hadifoglyok hazatéleftítósében. Az egyezmény tervezete intézkedik a polgári szentélyekről is. Kimondja, hogy amennyiben az otthonukból elkerült polgári szemeljek haza kívánnak menni, úgy ebbéli szándékuk végrehajtását mindkét fél parancsnoksága köteles elősegíteni. A fegyverszüneti egyezménnyel egyidejűleg bizottság létesül, mely segítséget nyújt a lakóhelyükről elkerült polgári személyek hazatérésében. Javaslat mindkét fél kormányainak Az egyezmény-tervezet negyedik cikkelye a következőket mondja : «A koreai kérdés békés rendezésének biztosítása érdekében mindkét fél katonai parancsnokai ezennel javasolják a két érdekelt fél országai kormányának, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírását és hatálybalépését követő három hónapon belül a két fél az áltálé kinevezett képviselők részvételével, rendezzen magasabb síkú politikai értekezletet, hogy tárgyalásuk útján rendezzék az összes külföldi haderők Koreából történő visszavonásának kérdését, a koreai kérdés békés megoldásának ügyét.» Az egyezménjr-tervezet befejezésül leszögezi, hogy az egyezmény cikkelyei és szakaszai mindaddig érvényben maradnak, amíg akar kölcsönösen elfogadható módosításokkal, akár egy megfelelő egyezményben foglalt olyan értelmű előírással nem helj-ettesitik, amelynek érteimében a két fél politikai síkon teremti meg a békés rendezést. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusára kiküldött delegáció beszámolója és a Központi Vezetőség határozata a beszámolóval kapcsolatban vének megfelelő részeit, kötelező A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1952 október 23-áu ülést tartott, melyen a kiküldött delegáció nevében Rákosi Mátyás elvtárs beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. Kongresszusáról. Rákosi elvtárs méltatta a Kongresz- szus munkájának és Sztálin elvtárs legújabb művének világtörténelmi jelentőségét. Rámutatott arra, hogy pártunk előtt most az a megtisztelő feladat ált, hogy alaposan elsajátítsa és egész tevékenységének alapjává legye a m arxiz mus-leninizom s e korszakalkotó eredményeit. A Központi Vezetőség Rákosi elvtárs beszámolóját egyhangúlag, lelkes helyesléssel tudomásul vette. A Központi Vezetőség a beszámoló alapján a következő határozatot hozta: 1. Sztálin elvtárs úttörő, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt alapvető művét: «A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban*, \alar mint Sztálin elvtársnak a XIX. Kongresszuson elhangzott nagy- jelentőségű, messzi távlatokat feltáró beszédét és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusának egész anyagát pártunk és államunk politikai, ideológiai, gazdasági, kulturális és szervezeti tevékenységének vezéx-- foualává kell tenni s a mi viszonyainkra értelemszerűen, követ- kékélé&e.n kell álkáffinazni. 2. A Központi Vezetőség bizottságot küld ki részletes javaslat kidolgozására arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusának anyagából és Sztálin elvtárs új, nagyjelentőségű művéből a pártmunka és az állami tevékenység különféle területein milyen tanulságokat szükséges levonni és gyakorlati lag megvalósítani. A bizottság tagjai: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Hidas István, Nagy Imre, Hegedűs András, Kovács István és Házi Árpád elvtársak. 3. Sztálin elvtárs művét, a Kongresszus beszámolóit és határozatait a párt- és az állami oktatás minden területén megfelelően fel kell dolgozni. A pártoktatás és pártpropaganda területén ez a következőképpen történjék : a) Sztálin elvlársnak «A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban > című művét teljes egészében fel kell dolgozni: a pártfőiskola egy- és kétéves tagozatán; a párttörténeti káder- képző tanfolyamok 11. éves, valamint a politikai gazdaságtan I. és II. éves tanfolyamain. A többi oktatási fonna hallgatói a különböző témák feldolgozásánál tanulmányozzák Sztálin elvtárs műirodalomként. b) A pártoktatás tantervét úgy kell módosítani, hogy az alapfokú és a káderképző tanfolyamok, valamint az esti pártiskolák hallgatói 1952 november 15-1 öl kezdődően nyolc héten át tanulmányozzák Sztálin elvtárs beszédéi, G. M. Malenkov, M. Z. Sza- burov és N. Sz. Hruscsov elvtár-' sak előadói beszédeit és a Kongresszus megfelelő határozatait. Sztálin elvtárs művének és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusának irányelvei alapján át kell alakítani az összes oktatási formák egyéb témáinak programmját 1953 január 1-ig. c) A pártaktíva, különösen c propagandistái; alaposabb elméleti felkészítése érdekében a Központi Vezetőség Előadói Irodája indítson előadássorozatot 1952 .novemberétől. Az előadások témája: A Szovjetunió. Kommunista Pártja XIX. Kongresszusának jelentősége. Sztálin elvtárs: «A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban» című műve a marxista-leninista elmélet kimagasló alkotása. A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió harca a békéért. A Szovjetunió új ötéves terve hatalmas lépés a kommunizmus építésének útján. A Szovjetunió Kommunista Pártja a kommunista- es munkáspártok példaképe. A Szovjetunió kultúrájának fejlődése a kommunizmus építésének időszakában. d) A Központi Vezetőség Agil - Prop. Oszlálya biztosítsa a propagandisták alapos felkészítését, a propagandista szemináriumok és konferenciák magas színvonalát, Rocsásson ki gondosan szerkesztett módszertani útmutatást, amely elősegíti a foglalkozások eredményességét. 4. Pártunk egész tagsága és mindenekelőtt a pártaktíva tanulni ány ózza megkü 1 önhöz te te 11 gonddal és elmélyüléssel a Kongresszus okmányait és Sztálin elvtárs lángeszű útmutatásait, melyek felmérhetetlen jelentőségű segítséget nyújtanak a mi népünk számára is a szocializmus építésének minden területén. Tanulmányozásuk emelje magaJ sabbra párttagságunk marxista- leninista tudását, szélesítse politikai látókörét, növelje aktivitását. Tegye még forróbbá a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti szereletet, még erősebbé a proletárnemzetköziség és a hazafiság magasztos eszméjét pártunk és népünk soraiban. Budapest, 1952 október 23. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a finn népi demokraták a három legnagyobb parlamenti párt együttműködésén alapúié kormányt követeinek Helsinki. (TA3ZSZ) Október hó 22-én. Helsinkiben a jelenlegi kormányválsággal. kapcsolatban közös gyűlést tartott a Finn Népi Demokratikus Unió helsinki kerületi szervezete és a Finn Kommunista Púit helsinki és nylanli kerületi szervezete. A gyűlésen felszólald Ileitta Kuusinen és Yrjö Murto parlamenti képviselő. Kuusinen a jelenlegi helyzetről szólva kijelentette, hogy a kormányválság fő oka a szociáldemokratáknak az a törekvése, hogy megerősítsék állásaikat a kormányban és még fokozottabban az ame>- rikabarái háborús politika felé irányítsák a fiam-külpolitikát. Hertta Kuusinen hangsúlyozta, bogy a népi demokraták olyan kormányt követelnek, amelyben együttműködik a parlament három legnagyobb pártja.
