Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
4 1332 október 19., vasárnap [/iUaisdiók Htyc I 'ftotUtdii Jíaükin Cedit így készülök fel az előadásra Elmondta: Tótb János elvtárs, Békéscsaba IV. kér. propagandista Rjazan-Pervajá állomás fűtőháza ©lőtt indulásra készen várták a mozdonyok. Már befűtöt- tök mindegyikbe. Az »L-0210« számú torehervonat mozdonyának lépcsőjén 24 év körüli férfi állt. A mozdony vezetője: Vaszilij Larkin. A fűtőház ügyeletese lépett hozzá: — Nos, indulhatsz. Az idő nedves, ne felejts el homokot Bzómi a kerekek alá. Nehéz szerelvényt kell vezetned... Alekszandr Lavrentyev sohasem felejti el, hogy indulás előtt atyai jó tanáccsal lássa ol Lar- kint. Ma is: »...Ne felejts ©1 a kerekek alá homokot szórni..»« Az »L-0210« számú mozdonyon hárman dolgoznak. Larkin, Lobanov segódmozdonyvezető és Zajbev, a fűtő. Robog velük a vonat a sötét éjszakában. — Vaszilij Dmitrijevics, nem szeletnél inkább személyvonatot vezetni? — kezdi a beszédet a fűtő, aki tudja, hogy Larkin álmainak vágya a személy- vonat. — Itt is jó, — Hát az igaz. De képzeld csak el, a vagonokban emberek ülnek, egyre csak arról álmodoznak, hogy hamarosan szeretteikkel találkoznak, édesanyával, feleséggel, menyasszonnyal. Mások meg különféle sürgős ügyekben utaznak. A mozdonyvezető gondolataiba merült. Társai találgatták, vájjon mi történhetett. De Larkin hamarosan megszól alt: — A pártba szeretnék belépni. ., Mi a vélleményetek ?..« — Csak gratulálhatunk hozzá! Mi már régen beszélünk arról, hogy nagyszerű komszomoltitkár cj jó élvtárs vagy. Egyszóval: az »L-0210« legénysége helyesli. — Azon gondolkodom, kitől kérjek ajánlást? Ki kezeskedik értsem ? — A fűtőház bármelyik koinIrta: V. SZOl.OUHIN — Nem erről van szó. De figyeljetek ide. Mondjuk —■ — valami hibát követtél el..« Ki előtt szégyelnéd a legjobban? Azt kérd meg, hogy adjon neked ajánlást. — Ha hibát követnék el, mindenki előtt szégyelltem magam. — De ki előtt a legjobban? A szél befújta a füstöt a mozdony ablakán, Larkin megtorolta a szemét és újra gondolataiba mélyedt. Miaga elé képzelta Lavrentyc- vet. Aztán Zotov mozdonyvezetőre gondolt, aki mellett először vezetett mozdonyt. Hát bizony, ha hibát követne el, nem merne megjelenni előttük — annyira szégyelnó magát. „, Larkin továbbfűzte gondolatait: «Igen, Lavraptyev és Zotov. Őket kérem fel,.. tőlük kérek ajánlást.,.» . „ . Dmitrij MihajJovics Zotov nem kételkedett abban, hogy tanítványa, V. Larkin megérdemli, hogy a párt tagja legyen. — Helyesen cselekszel — Mondotta a hozz/á forduló Larkinnak. — Csak n© felejted el, hogy mite kötelez ez. Elválhatunk egymástól, de akkor is emlékezned kell rá, hogy van egy mozdony- vezető, akit Zotovnak hívnak 6 hogy az a távolból is figyeli, hogyan élsz, mert nem akárhovd ajánlott téged, hanem a Szovjetunió Kommunista Pártjába. Amikor Dmitrij Mihaj levies egyedül maradt, elgondolkodott. Először életében ajánlott valakit a pártba. Erezte a nagy felelősedet, amit magára vállalt. Egymás után vonultak öl előtt» a múlt képei: Emlékezett, milyen lelkesedéssel látott Larkin munkához, hoKedves Elvlársak! gyan égett a szem®, mikor a mozdony futása meggyorsult. «Szereti a munkáját, nagyon szereti» —• gondolta Zotov. Dmitrij Mikajlovios visszaemlékezett arra is, hogyan táncolt Larkin lakodalmán. «Vájjon, hogyan élnek? Négy éve múlt, hogy összeházasodtak.» Lavrentyev nem messze lakott Larkinéktól, el is járt hozzájuk. Úgy látta, hogy szép házaséletet élnek. De hátha ez csak látszat? «Egyenesen odamegyak, — határozta- el Zotov. — Megkérdezem o feleségét.» El is ment, de elállt a szándékától, mert ahogy az asszony beszélt férjéről, abból kiérződött a nagy szeretet. ,i,.Ez idő alatt Vaszilij Larkina fűtőház hu ment. A’ekszandr Lavrentyev már várta: — Rendben van a fuvarod, — mondta, mint rendesen. — Ami az ajánlást illeti, ime itt van. — S átnyújtott egy négyrét hajtott papirost ezekkel a szavakkal: «Vigyázz, vezesd a vonatot lelkiismeretesen, b m felejts el homokot szúrni a kerekek alá.» Az öreg vasutas szeme szeretettel tekint az ifjú mozdonyvezető felé. — Szerencsés utat! Vaszilij Larkin nekilendítette a mozdonyt, füttyszó hasította a levegőt. «-,, óSboi-öÍí hazáját, Lenin—Sztálin pártjához hű, megérdemli, hogy a párt tagja legyen . >.» — olvasta Lavrentyev (ajánlását. Micsoda szavak!. S mindezt őróla írják. Szeretett volna hangosan kiáltani örömében, mert a vonat-kerekek csattogásából is ezeket a drága szavakat hallotta ki: «Vaszilij Larkin tagjelölt lesz.» gyönyörű, szép tiszta terem várta és szerető kezek adták vissza az életnek. És ez adott tollat a kezembe, hogy az elvtársaiulak megírjam, hadd lássa és tudja mindenki, hogy az ötéves, terv keretében mit kaptunk mi, dolgozók a népi demokráciától. Székely főorvosnak és Papp János alorvosnak az a jelszavuk, hogy Nevelni, tanítani, ez a pártmunka egyik legfelelősségtelje- sebb és egyben a párlmegbizalás egyik legszebb feladatai közétartozik. Erre lehet Tóth János elvtárs szavaiból is következtetni aki Békéscsabán, a IV. kerületben végez propagandista munkát. A felelősség a propagandista számára olt kezdődik, — mondja az elvtárs —, hogy jól felkészül az előadásra. Ez elsősorban hozzájárul a lemorzsolódás elleni küzdelemhez. Ha jó a felkészülés, ez azt is jelenti, hogy élettel telitett az előadás és leköti a hallgatók figyelmét, érdeklődését. Hogy lehet mindezt elérni, mi a tennivaló? Tóth János elvtárs erre is választ ad. Égjük legfontosabb feladat az előadásra való felkészülésnél a feldolgozásra váró anyag teljes megismerése. Tehát én úgy cselekszem, hogy előbb alaposan tanulmányozom az útmutatót, de nemcsak azt, ami a propagandistáknak szól, hanem a hallgatókét is. így össze tudom egyeztetni az előadásra vonatkozó főbb kérdéseket a szemináriumi anyag ellenőrző kérdéseivel. így lehet elérni azt, hogy az elvtársak már az előadásban kellően megkapják a választ az ellenőrző kérdésekre, amit a szemináriumokon kell, hogy megvitassunk, Ezután az anyag tanulmányozásához fogok hozzá. A fontos részeket aláhúzom, széljegyzeteket csinálok és már gondolatban csoportosítom a kérdések körül minél több dolgozót mentsenek és gyógyítsanak meg a békáért való küzdelemre és annak megvédésére. Én is ezeknek köszönhetem Jani fiam tökéletes és gyors gyógyulását Az ápolók igazi lelkiismerettel ápolják a betegeket, tudásukkal és szeretetük- kel veszik őket körűt Iiabzsár Jánosáé, Nagyszénás. az anyagot, elméletben építem fel a beszédvázlatot. Miliői- mindezzel megvagyok, akkor kezdek jegyzetelni, összeállítani előadásomat. A fonlossági sorrendre jgen nagy figyelmet fordítok. Az első előadáson, mint ismeretes, »Népi demokráciánk állama« c. anyagból tartottunk előadást Ezt az anyagot a már elmondott módszer alapján dolgoztam fel. Az előadás megtartására adott 30 perces időmet így osztottam be. Ót percet fordítok az állam keletkezésének megmagyarázására. Nyolc percet a burzsoá államrendszer felépítésére. Ennél a kérdéscsoportnál felhasználtam a rádió külügyi negyedórájában hallott amerikai esetet Az egyik elnökjelölt a négerek felé úgy akarta ki mutalni népszerűségét: megengedte, hogy néger újságírók is elkísérhessék egyik választási kőrútjára. Mikor azonban az elnökjelölt liefert a vendéglőbe, a négereknek kívül kellett maradniok. Tehát szemléltetően érzékeltettem, hogy néz ki az a bizonyos emberi jog, amiről az amerikai imeprialislák szavalnak. Maradt még 17 percem, népi demokratikus állam mik állam1- rendszere kialakulásának, megerősödésének megmagyarázására. Itt szemléltető példaként kihoztam azt, hogy a mi sajtónkban bármelyik dolgozó megírhatja tapasztalatait munkahelyéről, bírálhatja a párt- és tömegszervezetek, valamint a tanácsok munkáját. Személy saserin^. rámutathat, ki követte el a hibát. Tehát hálunk nyíltan,' minden gátlás nélkül lehet, de kell is, hogy bírálják a vezetést a dolgozóki Utaltam beszédemben az egyszerű dolgozók sajtóban megjelenő leveleire. Tehát így készültem fel az előadásra s a következő foglalkozási napon tudom meg, jő munkát végeztem-e, mert a szeminár- riumi viták adják meg majd erre a megfelelő választ Ha jó munkát végeztem, egész biztos, élénk vitáink lesznek, melyek elősegítik mindannyiunk munkáját, fejlődését munistája, — étre ne legyen gondod! — Figyeld a jelzéseket! — Tudod mit, azt tanácsolom, képzeld el, hogy valami hibát követtél el, mondjuk nem a menetrend szerint indultál, vagy a mozdonyt hanyagul kezelted». c — Ne károgj, te vészmadár, — szólt rá a segédmozdonyvezető a fűtőre. örömmel írom, hogy az ötéves tervtől milyen hálás dolgot kapott járásunk. Ez már így van, az ember csak akkor veszi észre népi demokráciánk adományát, hogy ha abban neki is része van. Ugyanis a dolog úgy történt, hogy a fiam gépnél volt és baleset érte, kórházba került, mégpedig az orosházi jáKöszönet az új kórházért, a gondos orvosi kezelésért rás sebészeti közkőrházába. Ott Levél a szakérettségis | tanfolyamról 'Mielőtt us iskolára eljöttem, vol- = na. Békéscmbiín a G5/4. Építőiparig Vállalat nál dolgoztam. A tanulással |§ jól haladóit, bár csak hat elemit == végeztem. A tízhetes előkészítőt jó = eredménnyel végeztem el. Nehéz-1| séfjeim a tanulásban, mányiban van-1| nak, hogy minden anyag ismeretlen ^ előttem és így teljes odaadással kell s tanulnom. Vmenük elv tár sok, akik jg a nehézségekben is segítségemre jj sietnek. Tanáraink is mind a leg- §| kiválóbbak Jcöziil vannak. Mert tu- g dalában varnak mvncüc, hogy csak ü jó képzéssel lehet megvalósítani azt j| 0 feladatot, hogy jó kádereket ne- g vel.jenék a munkás-paraszt fiatalok- g hói. A Szovjetunió Kommunista j§ Pártja XIX. kongresszusának t-isz-1| teleiére fogadalmat tettünk: a leg- = jobb tudásunkkal igyekszünk fása-g játítani a tanulmányokat, hogy leél- = lóképpen megálljuk a helyünket a f§ szocializmus építésében. JAOKR MIHÁLY, Debrecen = KÉT VILÁG Szovjet segítséggel korszerűsítjük erdőgazdaságainkat Állami erdőgazdaságaink a fakitermelés munkaigényes folyamatainak gépesítésével teszik könnyebbé az erdőgazdaságok dolgozóinak munkáját. Ezen a téren is a szovjet tapasztalatok átvétele és a szovjet segítség felhasználása teszi lehetővé számunkra a korszerű munkát. A kidönlött fák vontatására, az úgynevezett «közelítésre» szovjet gyártmányú KT 12. jelzésű vontatót alkalmazunk egyre több erdőgazdaságunkban. Az amerikai „szövetséges“ Franciaországban Az SZKP XIX. kongresszusának Leleplezései az amerikai .»szövetséges« kíméletlenségéről kínos mosakodásra készteti az Egyesült Államok kormányát és a nyugateurópai csatlós kormányokat. Azonban hiúba minden hazudozás, a tények beszélnek A kép azokat a sztik- ségbarakokat ábrázolja, amelyekbe a hazaáruló francia kormány a bresti dolgozókat saját hazájukban kitelepítette Lukasaikra az amerikai megszállóknak volt szükségük.
