Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
1952 október 19., vasárnap ViUúisautU kép* 5 Képek Sarkad életéből-------- ———g mmmmmmmarnrnm A régi Sarkad többezer hold földjét, a község haté rmok nagyabb részét Alm'ísi gróf, még a többi földbirtokosok bitorolták. A község lakosainak nagyobb része nekik dolgozott, ott kea-este meg évi szűkös kenyerét. Akiknek némi szerencséjük volt, megalázkodtak a cukorgyár és a kmdergyár vezetői előtt, ott is dolgozhattak a néhány hónapig tartó időszaki munkán. Akiknek meg nem s került mindez, az kezébe vette a vándor botot s egész évben családjától, községétől távol dolgozott, A község fejlődésével ugyan ki törődött volna? Az ttraknak nem az vö t a céljuk, hogy szebb legyen a község, csupán azzal törődtek, hogyan zsákmányolhatnák ki minél jobban a wyet, a saját javukra. UJ Az «új Sarkadon)) a felszabadulás óta eltelt évek alatt sok minden változott. A feke'.eári földeken még a felszabadulás első éveiben megalakult a -mai «Lenin» tsz. A ezán- togató lovakat, teheneket egyre jobban felváltja a gép, aminek munkája nyomán termékenyebb a talaj, többet fizet a gabona. A tőkések által leépített kendergyár 22 millió forint beruházással! újjáépül ebben az évben. Modem fűtőbáz, tál ózó, szárító helyiségek épültek. A gépesített új kendergyárban évente 62.000 mázsa kendert dolgoznak majd fel, többszáz dolgozónak biztosit majd a gyár egész éven át munkát. • A cukorgyárban közel 200 vagon Cukorrépát dolgoznak fel naponta. Uj emberek dolgoznak itt, akiknél a munka becsület dolga. Aa Az új Sarkad Alkotmányunk ünnepére tett vállalásoknál 224.000 forint értékű megtakarítást értek el. A rakodó brigád tagjai: Komáromi Ferenc, Török Lajos, Tóth Sándor, Vádi Károly állandóan 150 százalékon felül teljesitik napi normájukat. Most értékelik a Mező- hegyesi Cukorgyártól folyó párosversenyt. Ezideig 6.4 ponttal vezetünk — mondja az üb elnök elvtárs a dolgozóknak. Akkor rá kel! kapcsolnunk — felelik azok, — hisz a múlt hónapban még 26 pont volt az előnyünk. És egyre szaporodnak a versenyvállalások november 7-re, az Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára. A munkásosztály példát mutat Sarkadon is a termelésben, harcol a terv teljesítéséért. Meglesz-e az őszi munka határidőre? De mit tesznek a község dolgozó Pa^fei’J!.JterrneIőszöv-etkezetek tagsága? Hogy segíti munkájukat a gépállomás, hogy irányítja a tanács ? Í3s ami döntő kérdés, meg- leeznek-e az őszi munkákkal határidőre- ? A gépállomás. A község 12 termelőszövetkezeti csoportja várja tőle a jó munkát, őszi ' “• tervük 60 százazalékát a tszcs-k földjén kellene teljesíteniök. Ez közel 11.000 hold őszi mély szántási munkának felel meg. Tervüket ezideig 34 százalékra teljesítették, igen komoly lemaradás ez, hiszen csak 45 napunk van az őszi terv idejéből. A gépállomásnál a lemaradás okát abban látják, hogy a tszcs-k nem biztosították az előfeltételeket a munka e’ \ógzó él e:, megkéstek a betakarítással. A »Dózsa« tez-nél és a »Lenin« tsz-nél még a rizst aratják s nincs befejezve a kukoricatörés sem. De nemcsak a csoportoknál van hiba. A gépállomás sem tesz eleget minden tóién a szerződésben vállalt kötele- aettségnek. A «Dózsa» tsz-nél pl. 615 normál- hold szántással tartozik a gépállomás «Dózsa» brigádja, a szerződésben vállalt 325 hold vetőszántás- ból, 90 hold gabonavetésből alig teljesítettek valamit. Persze, hibás ebben a «Dózsa» tsz vezetősége is. Mi som bizonyítja azt jobbon, hogy egyetlen egy traktorost sem adott a csoport a gépállomásnak. Jórészt ebből ered aztán az, hogy az itt dolgozó brigád nem érzi sajátjának a tsz földjét, őszi tervét osak 19 czázalókban teljesítette ezideig. Ebből a brigádból kerülnek ki a gép- á lomás legrosszabb dolgozói. Kovács B. József, aki még osak a 8 százalékos tervteljesílés- nél tart, az éjszakai műszakról még osak hallani sem akar. Persze, ez a gépáll omlás párt- Koervezetónek is igen nagy hibája. Javult a sarkad! gépállomás munkája az utóbbi időben, de a növekvő feladat elvégzése még többet kíván a gépállomás vezetőségétől, kommunistáitól,, valamennyi dolgozójától A pártszervezetnek jobban a munkák élére kell állni és az agronómusoknak, műszakiaknak biztosítaniuk kell a tervtelje- sités előfeltételeit. És amilyen jó kapcsolatot építettek ki az «Alkotmány» tszcs-vet, olyanra kell törekedni a többi tszosék-nél is. így lesz még eredményesebb a munkáljuk. Nem elég csak az ütemterv... Sarkad községben a termel őező- vetkezetek mellett nem kevés az egyénileg dolgozó parasztok száma sem. És munkájukban éppen olyan fontos, hogy irányítsa, segítse őket a tanács. Természetesen, hogy jól végezzék a munkát, tervek kellenek hozzá és ismerni kell ezeket a terveket. Az ütemtervben nincs hiba. Az raegvam. Aszerint szeptember 20-ra ke'lett volna letörni a kukoricát, október 15-re befejezni az őszi vetést. Még azt is megtudhatjuk be'öle: 280 fogatja van a községnek. De a valóság messze elmaradt az ütemtervtől. Art hitték a sarkad! tanácsnál, hogy elegendő azt papíron elkészíteni, nem fontos ismertetni art a dolgozókkal. Nem kis részben ide vezethető visz- eza az, hogy a bú- zavetésten nem érték el a 13 százalékot sem október 15-ig. A tanács mezőgazdasági csoportja elveszett a bürokráciában, elhanyagolták az eleven kapcsolatot a termelőszövetkezetekkel, az egyénileg dolgozó parasztokkal. A mezőgazdasági állandó bizottságot Juhász elvtárs, VB elnökhelyettes szerint 3 hónap óta kétszer hívták össze. Borbély elvtárs, a mezőgazdasági csoport vezetője azt állítja, hogy kéthetenként rendszeresen foglalkoznak velük. Az eddig elvégzett munka azonban inkább Juhász elvtárs állítását igazolja. A fogatlapokat egy hete adták ki a dolgozó parasztoknak, de azóta sem ellenőrizte senki, hogy mi történik azokkal, mennyi munkát végeztek el. A termelőszövetkezetekkel sem törődik a tanács eléggé. Caak azért történhet az meg, hogy a 810 hold kukoricájuknak eddig még egynegyed részét eem törték le. És komoly hiányosság az, hogy a községi pártszervezet «nem vette ezeket észre», vagy ha észre ia vette, nem bírálta érte élesen a tanácsot. Mit is kell tennie a sarkadi tanácsnak? Elsősorban a sokat emlegetett tömegkapcs olahot megerősíteni. Hiszen Csele Sándor dolgozó paraszthoz hasonlóan sok becsületes dolgozó paraszt van Sarkadon, akik mind az állammal szembeni kötelezettség, mind a munkák elvégzésében é enjárnak, példát mutatnak. Őket kell bevonni, rájuk kell támaszkodni elsősorban a tanácsnak. A tanácstagok, dűlőfelelősök legyenek a mezőgazdasági munkákban példamutatók, a tanács támogassa a dolgozók kezdeményezéseit, szélesítse ki a versenyt az egyének, dűlők, termelőszövetkezetek között és értékelje azt rendszeresen. A versenytábJa, faliújság pedig legyen tükre a lendületnek, mozgósítója az őszi mezőgazdasági munkának. És meg' kell értetni Sarkad minden dolgozójával: nem kevesebbről van szó az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésénél, mint arról, hogy a jövő évben még gazdagabb legyen a termés, erősebbek legyenek termelőszövetkezeteink, szebb legyen a dolgozó parasztok élete. Hatvanöt százalékra teljesítették kukorica- begyűjtési tervüket A kukorioabegyüjtée elég jói halad a községben. Az egyénileg dolgozó parasztok már 90 száza-' Iákban teljesítették beadásukat: így a község tervteljesitése már 65 százaléknál van. A legnagyobb lemaradás ott van, hogy a termelőszövetkezetek, termelőcsopov- hok nem teljesítik idejében beadási kötelezettségüket. A tanács komoly hibát követett el, mert nem vonta felelősségre a termelőszövetkezetek vezetőit beadási kötelezettségeik elhanyagolásáért. A tanácselnökhelyettes elvtárs úgy gondolja, hogy a szocialista szektorokat nem lehet felelősségre vonni terveik nemteljeu altoséért. Pedig ez az elgondolás helytelen. Hiszen a beadási tervek teljesítése magasabb terméseredmények elérésére ösztönzi a csoportot. Miért üresek a versenytáblák? Hä valaki a tanács versenytáb- lájára néz, úgy gondolja, nincs a községben egyetlen élenjáró dolgozó sem, aki beadását példamutatóan teljesítené. A verseny táblán ugyanis még a tavaszi növényápolásban, aratásban, meg a kölcsön- jegyzósben élenjáró dolgozók nevei vannak kiírva. Pedig az őszi beadásban is vannak élenjárók. A községben többen vannak olyanok, mint Juhász Ferenc tanácstag, aki beadását mindenből 110 százalékra teljesítette. Vagy idős Csete Sándor 18 holdas középparaszt, aki elsők között volt, hogy beadását 100 százalékban rendezze. Ha a tanács nagyobb gondot fordított volna az élenjárók népszerűsítésére, bizonyosan még jobb, meg nagyobb eredményeket tudtak volna elérni. .Megfelejtkeztek' az élőállatbeadásról Hiányosság még a tanács részéről az is, hogy a kapások begyűjtésénél megfeledkeztek az élőállatbeadási terv teljesítéséről. A Huszonhétmillióé beruházással épül a kendergyár. tervfelbont.ás ugyan megvolt. A kulákokat is kötelezték természetbeni beadásra, de senkit nem ellenőriztek a kötelezvények aláírása után, hogy valóban híznak-© a disznók, nem adták-© ©1 időközben. így történt meg, hogy tiz kulák még idáig sem teljesítette liiziotttertésbeadási kötelezettségét, arra hivatkozva, hogy nincs disznója, nincs miből beadni. így a község hizottsertésbeadási tervét október 14-ig 20.7 százalékra teljesített©. Sokat segítene a tervek teljesítésénél a kultúrmunka... Kevés segítséget^ nyújtanak a pártszervezet és a tanács munkájában a község DISZ fiataljai. Pedig a fiataloknak kellene mozgósítani a község dolgozó parasztjait előadásaikkal, csasztuskáikkal. Már négy hónapja, hogy megalakult a kultúrcsoport, ami nagyrészben DISZ-fiatalokból áll, de még egyetlenegy esetben sem köszöntöttek fel egyetlen dolgozót sem, aki példamutatóan teljesítette beadását, vagy elsők között volt a betakarítás, szántás-vetés munkájában. Pedig a DISZ-fiatalok. — maga a kultúrcsoport is — sok mindent kapott már az államtól. És még sok mindent várnak, hiszen a jövő évben építik fel 380.000 forint beruházással a község kultúrházát, ahol majd a fiatalok, öregek, szórakozhatnak, tanulhatnak. De hogyan várnak segítséget a fiatalok az államtól, amikor ők maguk nőm járulnak hozzá eeasztuskájukkal, előadásaikkal ahhoz, hogy előbb be legyen fejezve a községben a ve- t#ft,, közy a jövő évben magasabb terméseredményt tudjanak eb'-rui. MNDSZ-asszonyok a begyűjtésért Az MNDSZ-asszonyok jó munkája nagyreszten járul hozzá, hogy a község íojás- és baromfibeadási tervének teljesítésében nem maradt az utolsók között. A községbon több olyan asszony van, mint Debreceni Ietvánné, Nagy Andrásáé, Seres Gyulán© MNDSZ-tagok, akik nemcsak maguk teljesítik beadásukat, hanem elbeszélgetnek a szomszédokkal, a többi asszonytársakkal, Elmondják azt, hogy a tojás-, és baromfibeadási kö- te ezett ég teljosífeésoel- sősorban az asszonyok ^ 4 dolga. Hiszen az asz- d, ezonyok etetik minden nap a baromfiakat, ők járnak a piacra is. Elmondják azt is, hogy az MNDSZ-asszonyoknak a beadás teljesítésében példát kell mutatni, Amire fel kellene figyelni a tanácsnak Alig két héttel ezelőtt a községben komoly problémát okozott a »benyérkérdés«. Nem volt elegendő kenyér az üzleteikben. Persze az ellenség azt híresztelte, bogy jegyre megy a kenyér, sőt később nem is lehet kapni. Az egésznek pedig csak az volt az oka, hogy kicsi volt a kemence, kevés kenyeret sütött a KTSZ. Hatodikén, amikor kész lett az új 4-es számú kemence, már annyi kenyeret sütöttek, hogy az egész községet bőségesen ellátták. Volt már hely a kemencébe* a minőségi árunak is. Hallott minderről maga a községi tanács is, hiszen még a lanácstilkár elvtársnak is mondták. De a községi tanácsnál mellékes dolognak tekintették az egészet. — Nem érünk rá ilyen »kis dolgokkal« foglalkozni —, így intézte el Debreceni elvtárs. Ahol ilyen vélemény van, olt az ellenségnek könnyű dolga van, megtévesztették a sok becsületes dolgozó parasztot is. Bizonyára, ha a községi tanács felfigyel erre, kevesebb sikerrel járt volna az ellenség munkája. A község dolgozói pedig szeretnék, ha a tanács ilyen »apróságokkal« is foglalkozna. Mert van ilyen »apróság« több is a községben. Például sürgős volna a község utcáinak rendbehozatala, a csatornák kitisztítása. Több olyan utca van, abol nincs egyetlen csatorna sem, ahol a viz lefoly* na, vagy ha van is, már egészen be van temetve. Pedig most ilyen esős időben jó volna valamivel levezetni a vizet, hiszen az utcákban kocsival járni teljesen lehetetlen, még a gyalogjárókat is sok esetben keresztülfogja a víz. A főutcák is tele vannak szemétdombokkal, ezeket természetesen a községi tanácsnak kellene eltakaríttatni. A község dolgozói kérik, fordítson nagyobb gondot a helyi tanács ezekre a dolgokra is. Hiszen ez is fontos ahhoz, hogy a község dolgozóinak szebb legyen az élete, tiszta legyen a környezetük.
