Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-17 / 218. szám

1952 szeptember 17., szerda MEZOKOVACSHÁZA szövetke“ aeti község lett. Eaerholdas tszcsk- ben kezeltek a közös munkához. A bétamajori »Uj Élet« tszcs-ben az elmúlt évben még csak 39 tag dolgozott 290 hold földön;. Most szinte máról-holnapra tag­ságuk 229 főre szaporodott, föld­területük pedig 1200 holdra növe­kedett. Gigacz Béla, Haluska Jó­zsef, Matyuska Ferenc és a többi kis- és középparasztok egymás­után léptek a csoportba. A leg­utóbbi csoportértekezleten is 187 új belépőt vettek fel. Ma már Takács Kálmán középparaszt az »új belépő« együtt hordja a tég­lát a »légiekkel« a 80 férőhelyes új tehénistálló mielőbbi felépítésé­hez. A szövetkezet megnövekedésével párhuzamban, megnőtt a vezető­iég, a tszcs pártszervezetének fel­adata is. Első tennivaló, hogy az alapszabályt ismertessék meg ala­posan az új tagokkal, ne eléged­jenek meg csupán azzal, hogy ki­adták a brosúrákat. Bizonyár«., ha Bódi Kelemen is ismerte volna az alapszabálynak azt a részét^ mely megszabja, hogy »a termelő­szövetkezeti csoport tagjai a kö­zös termelésben összes igavonó ál­lataikkal, valamint a háztáji gaz­dálkodás keretét meghaladó ha­szonállataikkal vesznek részt« — nem hagyta volna »kivül« két csi­kóját. HASONLÓ NÉZETEK vannak az új belépőknél a takarmány be­adásnál is. Pedig magától értetődik az, hogy a csoport 290 hold föld­je 12 darab lónak elegendő takar­mányt termett, de ebből a most meglévő 82 darab lóállományt nem lehet ellátni. Természetesen a vető­magot sem várhatja a tszcs csak nélkülözhetetlen az agitáció* munkában az államt'L A t zcs púiititkára, Tí­már elvtárs hasson oda, hogy a tagok beszélgessenek el az új be­lépőkkel a vetésre szánt gaboná­juk beadásáról, hogy ' időben be­cserélhessék azt minőségi vetőmag­ra, ne akadályozza az ősziek idő­beni elvetését. LEGYEN HATÁROZOTT a tszcs vezetősége, a pártszervezet az állami fegyelem betartásában is. Magyarázzák meg, hogy a tszcs-be lépés nem mentésit sen­kit áz adó, vagy beadási hátralék teljesítése alól. Es ez vonatkozik, nemcsak a mezőkovácsházi »Uj Élet« iszcs-re, hanem megyénk va'amennyi termelőszövetkezetének új belépőire is. A pártszervezet irányításával a tagság alaposabban foglalkozzon az új belépőkkel, mé­lyüljenek el jobban az alapsza­bály ismertetésében. Pártbizottságaink, de különösen tanácsaink mezőgazdasági osztá­lyai tartsák állandóan szemüket csoportjaikon, segítsék őket az őszi munkák sikeres elvégzésében. Üzemi dolgozóink közül egyre többen végzik versenyben munkáju­kat, egyie többen vesznek rÓ3zt a különböző verienymozga marban Egymással velélkedve küzdenek te- jesítményeák fokozásáért, az üzen tervének m'e’őbbi sikeres megvaó- sításáért. A vállalások egyre tar­talma rabbak, egyre inkább arra irá­nyúinak, hogy azon a téren fokoz­zák a termelést, ahol éppen legna­gyobb a lemaradás. így a Kötött­árugyárban, a gyulai Harisnya- gyárban a legtöbb dolgozó példá­ul a minőrég megjavítását vállal­ta Ó3 ígéreteik megvalósítása nyo­mán javult is a gyártmányok mi­nősége. Igen fontos, hogy ü emi bizottsá­gaink a vádolás megléteiének nap­jától ke dve állandóan, ellenőrizzék, ki hogyan teljesíti adott szavát. Az ellenőrzés azt jelenti, hogy me­net közben felszínre kerülnek azok a nehézségek és hiányosságok, ame­lyek akalállyoizák a vállalás le je í- tését és igy menet közben meg is lehet szüntetni azokat. Az ellenőr­zés egyik módszere az üzemekben tartandó termelési értekezlet. A ter­me ési értekezleteken — melyeket minden hónap 1-től 10-ig kell megtartani — a dolgozók elmond­ják tapasztalataikat, észrevételeiket azokról a hiányosságokról, amelyek akadályozói a terme esnek. A szep­tember hónapban megtartott ter­melési értekezletek azonban nem feléltek meg ennek a követelmény­nek. A legtöbb üzemben fólü’eteeen, hanyagul szervezték meg az érte­kezleteket, nem mozgósították a dolgozókat, hogy még nagyobb számban részivegyenek azokon. Egész sor üzemünk vezetői még mindig nem ismerik a SZOT -nah azt a ,határozatát, hogy minden hónap 1-től 10-ig kell tartani ter­meién értehezleteJcet, hanem vár­ják: a »felsőbb« utasítást. A gyulai Harisnyagyárban, a csabai Kötött­árugyárban, az orosházi Vasöntödé­ben, az orosházi Karneválban arra hi­vatkoztak, hogy mig rém kapnak kü­lön utasítást, addig neon tarthatnak tenmeCési értekezleteket. Épp ideje volna már, ha a vezetők alaposan áttanulmányoznák a SZOT határo­zatát éa rábukkannának erre a pont­jára is. Igen fontos, hogy a terme­lési értekezletek időpontjairól ütem­tervet készítenek üzemi bizottsága­ink és azt a területi bizottsághoz időben juttassák el. Ez is elmaradt ribbon a hónapban. Osupáh. a textil­üzemek készítettek tervet, mig sem »z építőipa i, sem az é'e mezésipori üzemek nem l ó jzítettek ütemtervei. .Íz azt eredményezte, hogy a terü- oti bízott .ágok nem tudták segí­teni, ellenőrizni az élőké .zületeket, .1© a terme ójí értekezleteket sem. Ebből adódott, hogy a gyulai Tég- agyárfcan az üzemi bizottság elnö- :e tartót!* meg a termőért értekez­letet, holott az üzemi bizottságnak csak a szerverért ke 1 elvégezni. Nagy hiba, hogy a terme éri ér- tekez'eteken úgyszólván egyá talán nem foglalkoztak az elmúlt havi terme ési értekezleteken tett javas­latokká'. Ez a dolgozók legnagyobb lebecsüéét jelenti. Igen lev 's bí­rálat hány.olt el a ve etőséj felé, aminek oka az is, hogy egyes ve­zetőink elfojtjáJs a bírálatot. Pél­dául a Té; agy ári Egyesülésnél Buka elot.lrs, az ts.té őblzottság tit­kára néhányszor megbírálta a te­lepvezetőket, ha nem jól készüllek fel az érlele. et.e, mire Hámori élvtárs, az ES i.,azg tója ezt he y- leleníielte (?!) és azt mondotta Bu­ka el'vtársnak: miért nem négy­szemközt mondotta el ezeket a hi­bákat, mit kell a dolgozók előtt kibeszéld az egészet, hiszen ezzel csak lejáratja a teepvezetőket. (?/) Üzemi bizottságaink, vá alatve- zetőink okuljanak a most lezajlott terme ési értekezletekből és tegye­nek meg mindent, hogy a jövő­ben ilyen hibák ne fordul janak elő. Mindeneke őtt be kell számolni a ■jövő havi termelési értekezleteken a dolgozók ja/aalatainak sorsáról, arról, mélyé bet va'ásították meg és fni $&,* amit nem lehet megva.ósí- tam. Ügyelni kall arra is, hogy u termelési értéhez eleket min l ki­sebb egységekben tartsák. Ne pe- dig úgy, mint a Pamutszövőbein tették, hogy összevonják az ü: em dogozóit és úgy tartják meg a terme'ési értekez leteket. A dolgozók kisebb csoportban hát. abban fel me­rik hooni a hiányosságokat, bátrab­ban fel mer ek szólalni. Üzemi bi­zottságaink és a vállalatok vezető­ségei jó előre készítsék el az ütnml- tervet és időben juttassák el a te­rületi bizottrágokhoz. A terme ési értekezleteknek igen hatamas je eníő é ira van tervünk teljesítő:© szempontjából. Éppen ez­ért szervezzék úgy meg azokat, hogy azon az üzem valamennyi dol­gozója résztvegyen és bírálatával, a hibák felszíni© hozásával aegíts- se az üzem tervének te jesítését. yikaisauUi Hét Mpeka tnt^mUmíítepim'éí í j gyárakat adott a terv Néhány sző a lezajlott termelési értekezletekről Ötéves tervünk hatalmas beruházásaiból bőven jut Békéscsaba dolgozóinak is. Már ed­dig is számos olyan létesítményt kaptunk, amelyekről a múltban még álmodni sem mer­tünk volna. Közel ötmillió forint beruházással épült fel a Ruhagyár, amelynek szép, vi­lágos, tágas, tiszta levegőjű termeiben öröm a munka. Va'amennyi üzemrészben mxm- fény világit. Gépiéinek nagyrészét a Szovjetuniótól kaptuk, ami bizonyitéka annak, hogy a baráti szovjet nép milyen önzetlen segítője a magyar népnek. Hatalmas beruházással épült fel az ötéves terv során a Szerszámforgácsoló Gépgyár, amely hónapról-hónapra növekszik, fejlődik. ötéves tervünk adta Békéscsaba dolgozóinak az épülő és jórészt már kész munkáslakások egész sorát. Ezekben a lakásokban minden kényelem biztosítva van a dolgozók számára: víz­vezeték, fürdőszoba, vízmelegítők, stb. Ötéves tervünk során a békéscsabai dolgozók még háromszáz- lakásos munkásházat kapnak, melynek építéséhez 1953-ban fognak hozzá. Kö el négymillió forint beruházással épült fel az Irodaház, 1950-ben Mesterséges Megterméke­nyítő állomás létesült Békéscsabán. Számos új járdát kaptak a város dolgozói a tervtől. Például a Kertészőr, Szabolcs-utca dolgozói új járdát kaptak. Artézikutat építettek a Kulich Gyula-utcá­ban, a Gyár-utcai napköziotthonban, a Tompa-utca dolgozói betonjárdát kaptak. Uj téglajárdák épültek a Varság, Körgát-sor és a Pajtás-soron is. 1950-ben kövezték ki a Kolozsvári utat is, de ugyanebben az évben betonozták a Szabadság-teret és új betonjárda épült a Luther-, Jókai- és az Hlye-házi útcákban. Uj téglajárdák épültek a Kulich, Dózsa és az Egység utcákban, mintegy 2606 méter hosszúságban. Sokszázezer forint a dolgozók egészségének megvédésére Sokmi lió forintot áldoz államunk arra, hogy dolgozóink minél könnyebben végezhes­sék munkájukat, munkahelyük pedig minél egészségesebb, napfényesebb és tisz­tább legyen. Ezekből is láthatjuk azt, hogy alkotmányunk nem hiába mondja ki, hogy ná’unk legfőbb érték az ember. A Gyu'ai Harisnyagyár dolgozói is többmillió forint értékben jutottak új gépekhez, neonvi'ágitáshoz, jó ivóvízhez ezidáig az ötéves terv beindulása óta. Ha végignézik az üzemet, a dolgozók nem győznek csodálkozni azon, hogy ma itt fejezik be a munkát az építőmunkások és holnap már az üzem másik részén kezdenek új munkához. Most készültek el a gyárkémény mago- sitásával is. Mintegy nyolc métert építettek a régi kémény fölé, hogy gazdaságosabban tudják kihasználni a kazánt és minél nagyobb legyen annak a hatásfoka is. Most már csak a pucoláisi munkákat végzik a kőművesac a 35 méter magas kéményen, hogy azt minél tartósabbá és szebbé is tegyél:. Egymillió forintot juttatott államunk arra, hogy a dolgozók a régi és szemrontó világítás helyett új neonfényű világítás me lett dolgozhassanak. A munkások egészségének megvédését célozza az új ko szerű orvosi rendelő felépítése és felszerelése is, amely többtízezer forintba került. Itt naponta megvi; sgá! tathat jók magákat az üzem dolgozói és az üzem orvosa állandóan figyelemmel tudja kísérni őket, hogy a” betegségeket megelőzzék. Uj. gőzvezeték és zuhanyozó épült 380.000 fo­rint é térben a do gozók részire, mely biztosítja az üzem dolgozóinak, hogy murikavégeztéveí meg- tisztá.kodvu, rregfrissüb e hagyják et az üzemet. Aratják a rizst-pusztán A sokezer hold kákái szikes a legkietlenebb ré“ íze y.plteegykor Szarvas községnek, de megyénk­nek is. Régen, még mi­kor zabo’átlanul folyt a Körös, mocsarak, nádas, gyékényes ingovány volt ezen a részen. A Körös szabályozása után mocsár helyén száiaz, zsombékos legelő tett, melynek gyér termő ét már az első he­tekben lelegelték a kihaj­tott állatok. Nem is törődött senki azzal, hogy ezeket a föl­deket termővé tegyék. Ma Káka pun.tá í ma- a é et. A régen használhatatlan szik hazánk egyik legjob­ban termő rizste'epe lett. A terv változtatta meg. A tudomány, a technika segítségével, a dolgozók áldozatos munkájával ook-sokezer mázsa ter­mést ad; évente népgaz­daságunknak. Nagy munka van most is itt. Rizsaratás. Fiatal lányok, fiúk beszédjétől hangos a határ. Versenyben dolgoznak A »Dózsaa-brigád a »Pe- tőfi«-vel, a »Vörös Csil- Iag«-brigád a »Táncsicsi«- csal versenyez. Hogy mi­nél hamarabb és jobban, végezzék a munkát. A »Petőfi« brigád most aa első. Rövid pár nap alatt, amióta megkezdték, 58 holdat arattak le. Osgyán Zsuzsa 210 százalékot tel­jesített. Csaknem 60 fo­rintot kapott egy napra. Rusz János, Baj>i István munkacsapatai 180, illet­ve 160 százalékot teljesí­tenek naponta a rizsára"* tásban. A megváltozott környezet, a gépek, ai technika átalakította, át­formálta a dolgozókat is. Az aratáshoz fürge »Zetorok« vontatják « »Knotek« aratógépet, fű­kaszálókat és 14 új kombájn várja, hogy felszikkadjon a talaj. A cséplést teljesl egészében kombájnnal, végzik. Ez azt jelenti majd, hogy egy-egy csép­lőgéphez nem kell öt ko­csival hordani naponta a kévéket, 20 ember helyett csal<$*iyo!c ember szüksé­ges a kombájnhoz. Tizen­két embert, öt pár iga­erőt szabadit fel egy-egy kombájn. Legkevesebb 200 forinttal csökkenti* holdanként a cséplési költséget és a legnehe­zebb munkától szabadítja meg a dolgozókat. A lizsszalma éitőkésíté­séi© is gondolnak. Öt­száz holdról lesilózzák a szalmát. Hogy ezeket a terveket mind megvalósítsák, a gazdaság kommunistáinak' kell példát mutatni. így tudják csak időben, szem­veszteség nélkül betaka­rítani a gazdagnak ígér­kező termést. Farkas Sándor. A mezökovácsházi „ÍJj Élet“ tszcs-ben is fordítsanak több gondot az új belépők nevelésére Levél a Kötöttárugyár dolgozóihoz Mint volt ifjúmunkás elvtársi üdvözletem küldöm mindnyája­toknak. Nem régen még én is a zúgó gépek között igyekeztem munkámmal elősegíteni a szocializmus építését. A Szabad Népben, pártunk központi lapjában olvastam, hogy a leg­utóbbi húzáskor 206 dolgozótársiam kötvényét sorsolták ki. Éjn, is együtt örülök veletek, hiszen a ti örömötök az én örömöm is, Csak annyit akarok szólni azok felé, akik nyertek, hogy még jobban igyekezzenek munkájukban elért eredményeiket fokozni és ezen keresztül saját maguk és gyermekeik életét szebbé tenni. Kü­lön üdvözlöm az én édesapámat és üzenem, hogy a fia az ő mun­káját is védi fegyverrel á kezében, mint ahogy védi az összes dolgozókét. Krnác8 Pál növendék, Petőfi politikai tisztiiskola Elméleti képzettségük emelésével is tervük túlteljesítéséért harcolnak Alkotmányunk ünnepéi© tett vállalások túlteljesítése után egy pillanatra sem állt meg a verseny lendülete dolgozóinknál, mert az üzemi bizottság elnöke a műszaki vezstőkkei együtt megszer­vezte a szeptember havi tervtel jesitésie is a vállalásokat. A dol­gozók szeptember hónapra újabb vállalásokat tettek, melyeknek fo­rintértéke 3542.40. Ebből 10-ig már 1571.80 forintot teljesítettek, Különösen kitűnt Bogár József almolnár üzemi párttitkár elvtárs »Előre« brigádja, amely átlagosan 2.9 százalékos finom liszttől)!: lot- kiőrlést ért el. D© a többi brigád is fej-fej mellett haladva nem Sokkal maradt el a legjobb mögött. Meg kell jegyeznünk, hogy a legutóbb érkezett szénmennyiség komoly feladatok elé állította dolgozóinkat, mivel elég sok idegon anyag volt benne. Az egyé­nileg teljesítők közül különösön a tisztaságnál végeztek jó munkát: Benkő József, Kiveszki Pálné és Lopusnyi Márton elvtársak. Üzemünk párosversonyben van a Gyomai Hengerma omn:a’, az augusz­tus havi versenyt 5:3 arányban megnyerték üzemünk dolgozói. Dol­gozóink a most beinduló oktatásokra lelke ea készülnek, tudva azt hogy pártunknak sok jó'kópzett káderra van szükség©, akik a szo­cializmus építésében mindenkor megállják helyüket. Gyuri ovics Járás, Totkomlési Heage: n alr

Next

/
Oldalképek
Tartalom