Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-13 / 215. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Sz. Szabó Gábor az idén is korán vet... Kakasfürösztes Battonyán V ___________________J A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1952 SZEPTEMBER 13., SZOMBAT Ára 50 fillér Vili. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Új módszerekkel — magasabb terméseredményekért Mezőgazdaságunk termelőié jóval almarajt az ipar termelése mögött. A feladat az, hogy ötéves tervünk harmadik, döntő esztendejében fokozottabb mértékben növeljük a terméshozamokat. Ehhez a munkához hatalmas segítséget jelentenek a szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalatai, az új agrotechnikai módszerek. Ezek alkalmazására maga Rákosi elvtárs is felhívta mezőgazdaságunk dolgozóinak figyelmét, amikor elmondotta: »Anélkül, hogy vj oépokre. V'tgy alkalm-i, jelen-tc- keny befektetésre volna szükségünk, a magyar mezőgazdaság termelékenységéi ‘ 50 szihalékkal lehetve emelni, egészen közönséges, már eddig ismert agrotechnikai eljárásokkal, amelyeket ré*rb°n mir kezdenek használni.’ Most, a/ őszi munkák idején mezőgazdasági dolgozóink egyik legfontosabb feladata Rákosi elvtárs útmutatását követve harcolni az új módszerek alkalmazásáért. Jővőosz- Rendel bő aratásunkat, begyűjtési tervünk teljesítését most alapozzuk meg. Most kell tehát bátran alkalmazni mindazokat a módszereket, melyek nagyobb 'termést, több mázsa árpát és búzát jelentenek- nép- gazdaságiinknak. Ezeknek a módszereknek alkalmazására a minisztertanács őszi munkákról szóló határozata 'is felhívja a figyelmet, amikor* többek közt kimondja: »A tenyésztorü'e.t egi/e.nletesebb ki- heiszmlásn. a jobb fényelosztás és a megdőlést veszély csökkentése, ezek által a terméshozam növelése érdekében a multévi jó tapasztalatok felhasználásával a teimelőszövetke- setekben és állami gazdasákokban alkalmazzák a keresztsoros vetést is.«- Állami gazdaságaink, tarmelő- osopoűtjaink az elmúlt esztendőim jobbára csak kísérleteztek ezzel a módszerrel. Az, eredmény fényesen bizonyította az új módszer fölényét a régi felett. A mezőgyáni »Lenin« termelőszövetkezet a keresztsoro- san vetett tavaszi árpából 15 mázsát takarított be holdanként, mig a rendes vetésű táblán Írét mázsás volt az állag. Az újkígyóst »Dózsa« tsz 12 mázsás átlagter-i rnést takarított be a keresztsoro-, san vetett területről a rendes vetésű 9 mázsás átlagával szemben, fis ilyen példákat sorolhatnánk még 'tovább is s mind egytől-egyig azt bizonyítják, hogy az új agrotechnikai módszer alkalmazásával vetett kalászosok az aszály ellenére is szép termést hoztak. Arra tanítanak ezek az eredmények bennünket, hogy az idén már ne a kísérletezgetés jellemezze az új módszerek alkalmazását, hanem használják fial azokat bátron nagyobb területeken. Csóngrád megyével folyó páros versenyünkben, vállaltuk, hogy termelőcsoportjain]!: a tagositott táblákon, tehát területük 80 százalékán keresztso- rosari vetik a gabonát. De vannak olyípi termelőcsoportjaink is, mint például a békéscsabai »Petőfi« tsz, ahol minden kalászost leresztsoroaan vetnek. Az ered-i meny magasabb termés Lesz, több termény egy-egy munkaegységre. A mmisztei tanáos határozata előírja azt is, hegy »...a teivnalpszö- mtkezetek, év állami gazdaságok elsősorban elöhámtós ekével, az elmúlt évben végzett mély szántás melységéig, de lehetőleg 20 centiméter mélyen.. % az egyéni termelők, .. lehetőleg 18 centiméter mélyen végezzék az őszi vetések alá a szántást.« Azonban, ha megnézzük az eddigi eredményeket, megállapíthatjuk, hogy dolgozó parasztjaink, de tezos-ink és állami gazdaságaink sem végzik minden esetben a határozatnak megfelelően a munkát. Egyénileg dolgozó parasztjaink általában 16 centiméter mélyein szántanak és az előliántós ekék használata körül is baj van. A felsőnyomási állami gazdaságban például öt előhántoló áll a gazdaság rendelkezésére, ebből azonban csak ©gyet használnak a szántásnál. A szovjet módszerek széleskörű alkalmazó-ónak elmése nőm kis feladatot jelent, de számos mód-' szer a munkaszervezésben előse-, giti ezt. Bizonyos, hogy ott, ahol az állami gazdaságban, vagy termelőszövetkezetben felosztották a ter ületet, minden brigád ismeri a torvét, ott a brigádok a terv túlteljesítése érdekében alkalmazni fogják az új módszereket. Hiba volna azonban ha ■ az új agrotechnikai módszerek alkalmazásánál csak a tszk-re és állami gazdaságokra gondolnánk, de megfeledkeznénk az egyénileg dolgozó parasztokról. Az új módszerek egy részét igen jól lehet alkalmazni a kisüzemi parcellákon is. A módszerek széles körben való tórjesz-, tése azonban azon múlik, agro- nómusamk mennyire érzik ezt fontos feladatnak, fis ezen a téren, — bár mutatkoznak jó eredmények, — sok még a hiba, Agro- nómusaink általában nem hasznosítják azokat a tapasztalatokat^ melyeket megyénkben már ezideig szeieztünk. Nem egy tarmelőcso- portunkban a tagság nem helyesli az új . módszerek bevezetését. De vájjon nem győzné-e meg őket) ha az agronómusok pl. elmondanák azt, hogy 150 hold búzaterületen a keresztsoros vetés annyival nagyobb termést . eredményezne, amennyi 120 tszcs-tag évi kenyérszükségletét biztosítaná, fis ehhez hasonlóan szemléltetően lehet bizonyítani a többi módszer előnyét is. Agronómusaink tekintsék legfontosabb feladatuknak a szovjet módszerek alkalmazásáért folyó harc sikerét. Munkájuk eredményét a következő aratás idején szinte »mázsákkal« lehet majd lemérni. Bizonyos, hogy az új agrotechnikai módszerek bevezetése, mint minden újnak az alkalmazása, — harcot jelent. Az új harcát a régi ellen, de ugyanakkor az osztály- ellenség ellen is, mely épit a ma- radiságra, a megszokásra. A feladat az, hogy pú rtsaefvezetőink segítsék ezt a haroot, felvilágositól munkával, de ugyanakkor tanácsaink is többet törődjenek vele. Fokozott ellenőrzéssel segítsék agrö- nómusainkat, hogy győzelemre vigyük az új módszerek alkalmazását, — a jövő esztendő bő aratása érdekéi»!) Kombájn aratja a rizst a szarvasi járásban Ketszázharminckifonc hold rizsük van a Szarvasi járás termelőszövetkezeteinek. A családtagok bevonásával rendszeresen vijjjezték a gyomlálúst, idejében gondoskodtak a rizsbelepok elárasztásáról. A jó munkának megvan az eredménye: 18—20 mázsás átlagtermésre számítanak kát. holdanként. A rizs- terület 70 százalékát géppel aratják. A 239 holdból 186-ot kombájnnal és Knotek-aratógópekkel vágnak le. Csütörtökön reggel a szarvasi gépállomás kombájnja megkezdte a rizsarntást a szarvasi »Bélre« tsz 54 holdas rizstelepén. Bencsik József, a Szarvasi gépállomás dolgozója egy nap alatt nyolc holdat aratott le kombájnjával, kimagasló teljesítményét gépének előzetes kall «ntartósávul érte el. A »Bélre« tsz dolgozói meg vannak elégedve a kombájn munkájúval. Kiss .József elnök mondotta: kézierővel talán kót-há- rom hétig is elkinlódnánk, igy pedig egy hét alatt végzünk az aratással-csépléesel. Jó jövedelmünk lesz a rizsből, kb. 20 mázsára számíthatunk holdanként. Népszerű a kombájn a szarvasi járásban. A békésszentandrási »Uj Alkotmány« tsz is hívja a kombájnt, hiszen a nyáron az aratással is lemaradtak volna, ha a gépállomás nem siet segítségükre. A szarvasi járás területén a jövő hót elején kezdődik meg a rizs aratása. A gépállomás két kombájnt állít- be a munkába, ozen-i kívül négy kévekötő aratógéppeli is végzik majd az aratást. Emellett serényen folynak-az őszi szántási-vetési munkák is. 10.603 holdon végezték el a szántást a gabonafélék alá. A tsz-ek tagositott területén a gabonafélék 100 százalékát, a nem tagositott terü- telen 80 százalékát vetik kereszt- sorosán, A gépállomás négy darab 16 soros vetőgópet alakit át két 32 soros vetőgéppé, házilag két gyapotgubó-szedő gépet is készítenek. Teljesítjük tejbeadási tervünket Zsadány község dolgozói eleget tesznek tej beadási kötelezettségüknek, mert tudják azt, hogy ezzel is ötéves tervünk előrehaladását segítik. Köszöúhető ez az eredmény annak is, hogy a község tejkezelője minden szabadidejét arra használja fel, hogy a terv teljesítésére serkentse a dolgozókat. Az elmúlt évben nagyon le volt maradva Zsadány község 3 tejlieadás teljesítésében. Ezzel bizony nem las kárt okoztunk országunknak, mert hátráltattuk vele előrehaladásunkat. D© most községünk — a többi községek között — első helyen van, példát vehetnek rólunk. Az augusztus havi tej beadási tervünket is 146 százalékra teljesítettük. És ígérjük, hogy a jövőben még jobb eredményt érünk el. Szabó Ibolya, Zsadány. Fordítsunk több gondot a sertéshizlalási szerződéskötésekre Fejlődő népgazdaságunk, növekvő igényeink kielégítésére egyre több élelemre van szüksége ipari üzemeinknek, de a falu dolgozóinak is. A növekvő szükséglet biztosítását szolgálja a szeptember elsejével kezdődő sertéshizlalási szerződéskötési akció is. A szerződés- kötés amellett, hogy az élelmezést tovább javítja, dolgozó parasztságunknak, termelőszövetkezeteinknek nagy előnyöket, kedvezményeket biztosit. Minden leszerződött sertés után, a szerződési megkötésekor 400 forint előleget, sertésenként két és fél mázsa abraktakarmányt adna(k a hivatalosan megállapított áron. Ebből egy mázsát a hizóba állítás első hété-.' ben, egy és fél mázsát pedig az első tiz hétben. Mindezt felismerve kötöttek megyénkben ezideig, mintegy 1700. hizlalási szerződést a dolgozó parasztok. De több termelőszövetkezetnél is nagy érdeklődés nyilvánult meg a szerződéskötés iránt. A kondorosi »Dolgozók« tsz pl. 50 darab sertésre kivan szerződést kötni. Kormányzatunk most lehetővé tette azt, hogy amennyiben a termelőszövetkezetek eleget tesztek a sertósbeadásnak, ha arra elegendő sertésük van, köthetik a hizlalási szerződést sertéseikre és épp úgy megkapják a kedvezményeket is. Éljenek ezekkel a lehetőségekkel dolgozó parasztjaink, termelőszövetkezeteink. Hasonlóan a kondoros! »Dolgozók« tsz-hez, a ma- zőkovácsliázi járás dolgozó parasztságához, kössenek minél több sertéshizlalási szerződést. Foglalkozzanak ezzel és adjanak nagyobb segítséget az Allatforgalmi Vállalatnak tanácsaink is, hogy miJ néi előbb teljesíthessük a sertéshizlalási szerződéskötési tervünket Ezzel pártunk és kormányunk december elsejei határozatának végrehajtását biztosítjuk. A határozat végrehajtása pedig több húst, zsírt jelent országunknak, ipari üzemeink és a falvak ellátatlan dolgozóinak. A jobb gvapottermés érdekében lombtalanítani kell a kovadás előtt álló gyapotot A gyapotnövény leveleit a .kovadás előtt úgynevezett levélper- zselósi eljárással-el kell távolítani. A gyapot lombtalanítása 10 —14 nappal meggyorsítja a kovádért, tehát jóval több lesz a fagy előtt beérett gyapot. A le- vélperzselés lényegesen megjavít- jla a gyapot minőségét. Emellett a J^ombtalanítás jelentősen megkönnyíti a loéziszedést, különös- képen pedig a gépi betakarítást. A gyapot levólperzse! érét ukkoi Íveli megkezdem, amikor a gya- pottáblán a növények felén egy« két kikovadt gyapot van. A lomb« talanítás permetezéssel történik. Jó eredményekkel küzdenek negyedéves tervük teljesítéséért a Ruhagyár dolgozói Mi, a békéscsabai Ruhagyár dolgozói a harmadik negyedéves tervünk túlteljesítésére nagy lelkesedéssel készülünk, mivel Rákosi elvtársnak vállaltuk, hogy üzemünk harmadik negyedéves tervét egy nappal hamarabb fejezzük be. Eddig varrodáink közül az I-es varroda dolgozói példásan veszik ki részüket ebből a munkából. Aa éjszakai műszakban műszakátlagukat 135—140 százalék között végezték. Eddig a Legjobb szalag az I-ies és a IlI-as szalag volt. Az I-es szalag termelési átlaga 150— 153, a III-as szalagé pedig 140 százalék volt. Kiemelkedő ered'ményelret érnek el az I-es szalagon: Mátyuska Margit, Mátyus Erzsébet 191, Ferenci Ilona 179 százalékos átlagteljesitéssel. Ferenci Ilona mint szakszervezeti bizalmi; állandóan figyelőmmel kíséri szalagjának termelését, az áru minőségét és a munkafegyelmet. Ez azután megmutatkozik a szalag jó munkájában. Jó eredményeket ért el még a III-as szalagban Bens cze Jánosnlé, akinek termelési átlaga 158 százalék volt a legutolsó értékelés szerint. A IV-es szalag is szép fejlődést.ért el terve teljesítésében, hiszen teljesítménye 122 százalék. A szalag legjobb dolgozója Dutkon Jánosné, akinek termelési átlaga 130 százalék. Aa I-es varroda jó munkáját Banké János teremmester azzal biztositji, hogy minden szalagértekezleten ismerteti a varroda dolgozóival aa esetleges lemaradást és jó fölvilágosító munkával többtermelésre serkenti őket. Ugyanakkor diosé- retet érdemel még a két szalagvezetője is: Keresztes Miltálynó, Kolarovszld. Ilona, akik szintén állandóan figyelemmel kisérik és .Segítik szalagjukat a folyamatos termelés érdekében. G lózik Judit, békéscsabai Ruhagyár.
