Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-13 / 215. szám

2 ! Í).'i2 szeptember t3„ szombat PÄKTKLET _____* A tagdíjfizetés minden párttagnak a. legelemibb kötelessége A tagdíj fizettwben egyse hely»-' AZ ÖTÉVES TERV ÚTJÁN Korszerű vájáriskola Átadták rendeltetésének a Városépítő .Vállalat dolgozói fi 7 millió forintos költséggel épült várpalotai vájár iskola tan­termeit, amelyekben 40(1 vájártanuló nyer magassztnvonalú szakmai oktatást. A vájáriskola többi részei is elkészülnek ebben az évben. Nagy teljesítményű tejüzem Szolnokon új tejüzem épül 4,100.000 forintos beruhá­zással. Az elkészült üzemrészekben máris hatalmas mennyi­ségű tejet, naponta 12.000 litert pasztőrizálnak és hütenek — a megye tejbeadásának 12 százalékát. Autó matag ép eh A Könnyűipari Gépgyár dolgozói néhány héttel ezelőtt hozzákezdtek az első magyar gyártmányú kenderfeldolgozó automata gyártásához. A harminchat méter hosszú gép sok­kal korszerűbb lesz, mint amilyeneket eddig drága valutá­ért külföldről hoztunk be. Az automata, amely több gép­egységből áll, a nyers kenderkórót roskmyaggá és kender- kóccá dolgozza fel: A rostszálakból főként vásznat, a kóró­ból pedig zsákanyagot készítenek. Az első hazai gyártmá­nyú kenderfeldolgozó automatát előreláthatólag szeptember 30-ig átadják rendeltetésének­Megjelent ax Országos Béketanács legújabb kiadványa A. szocializiuurt építő nép alkotó munkájának vezetése során pártunk alapszarvezeteiié, a kommunisták — Lenin, Sztálin ügye élenjáró haroo- ea.inak — millióira támaszkodik. A fárt fokozza a kommunisták akti­vitását, fejleszti tcezdeményező szel­leműidet, arra törekszik, hogy mind­egyik megfeleljen a kommu­nista fórt tagjaitól elvárt kö­vetelményeknek. A párt. leJkea kommunistákat nevel soraiban, olyanná edzi tagjait, hogy egész életüket a népért, a szocializmus­ért, a kommunizmusért folyó harc magasztos ügyének rendeljék alá. libben a párt megköveteli tagjai-, tói határozatainak tántoríthatatlan végrehajtását és arra kötelezi a kommunistákat, a legszigorúbban MHsák be a pártfegyelmet minden téren, vegyenek részt a párt és az ország építésében. A pértfegyelem betartásának párttagságunk fejlődésének számos isjnertetőjele vau. Lemérhetjük a párttagok helytállását a tervteljeeí- tésben, a népnevelőmunkában, a bé- keharcban, stb. De lemérhetjük a párttagság legelemibb kötelességé­nek telja-űtésében is: a tagdíjfize­tésben. Pártunk Szervezeti Szabály­zata azt mondja: »A párt tagja az, aki. magáévá teszi a párt célkitűzé­seit, elfogadja progmmmnyilatko- mtíát és politikai irányvonalát, részt >'esz valamely alapszerm- zet munkájúban, aláveti ma­gát a pártfegyelemnek és rend­szeresen fizeti a tagsági járulékot.« A Szervezeti Szabályzat a párt tör­vénye, betartása kötelező pártunk valamennyi tagjára. De kötelessége •z is, hogy harcoljon e törvény megvalósításáért. A párt a munkás- osztály élcsapata. A dolgozók leg­jobbjait foglalja magában., akik az építőmunka során a legjobban ki­vették részüket a harcból, akik leg- jóbban küzdenek ötéves tervünk- dicső befejezéséért. E párt; tagjának tenni, megtiszteltetés. A párthoz tar­lósul» egyik fontos ismérve a tag­díjfizetés. Abból, hogy ki hogyan fizeti á tagdíjat, következtetni le-* hot arra, hogy mennyire áll közel a párthoz, mennyire érzi azt mar- gátnak. Az, áld nem siet azonnal a fizeté sei vétel után rendezni tagdí­ját, hanem hónapokig hagyja, hogy hátralék gyűljön fel, az nem sokat törődik a párttal, nein érzi: milyen megtiszteltetés a párt tagjának len­ni; annak a pártnak, amely biztos kézzel vezeti a dolgozó népet a szó­éiul izmus építésében. ken tapasztalható hiányosságok mel­lett, párttagságunk tagdíjfizetési készsége állandóan emelkedik és nő egy -egy tag tagdíjfizetési . átlag­összege. Azon bon helyenként elma­radás tapasztalható. Elmaradás ta­pasztalható leginkább azokon a he­lyeken, ahol pártszervezeteink a tagdíjfizetést nem politikai, hanem gazdasági kérdésként kezelik. Neon végeznek megfelelő politikai felvi­lágosító munkát a tagdíjfizetés je­lentőségének tudatosítása érdeké­ben. Az orosházi járásban, például Gádoros községben is és a eor- kadi járás két alapszerveaeténól van különösebb lemaradás a tagdíjfi­zetésben. Vannak pártszervezetek, amelyek megfelelő politikai felvilágosító munkával — alapszervezeti vezetők, pártbiealmiak személyesen beszél­gettek a tagdíjhátralékosolelcal — megmagyarázták, hogy a tagdíjfi­zetés minden párttagnak a legele­mibb kötelessége. Az, aki a tagdíj-, fizetésből igyekszik spórolni, az rendszerint egyéb kötelessége alól is megpróbál kibújni. Az egyéni beszélgetés eredmóny- nyel jár. Kondoroson például a pártbimlmi beszélgetése után több­hónapos hátralékot fizettek ki az elvtársak. Megértették, hogy a párt- fegyelem legelső követelménye a tagdíjfizetés. A mezők ovácshá- zá gépállomáson haeonlóan meg­felelő politikai munkát vé­geztek'. Az egyéni elbeszélgetés után a tagdíjfizetés száma nőtt. Sorol­hatnánk sok más alapszervezetet, ahol nem anyagi, hanem politikai kérdésként kezelik a tagdíjfizetést, s ahol állandóan nő a tagdíjfizetők száma, A pártbizalmiak e érhetik azt, hogy minden tag rendszeresem fi­zesse tagdíj át,,, ha elsősorban maguk mutatnak példát és állandóan fog­lalkoznak a tagdíjfizetéssel. Állandó feladatukká teszik: megértetik a hanyagul fizető párttagokkal, első­sorban, hogy a helytállás, a párthoz tartozás fokmérője is a tagdíjfize­tés. Ahhoz, hogy megszüntessük a tagdíjfizetés helyenként előforduló hiányosságait, alapos fordulatot kell vennie pártbizottságaink mun­kájának. A pártbizottságok, párt- és tö megsaerv ezefti «súlyéinak és alapezervezeti vezetőségének beha­tóbban kell foglalkozni a tagdíjfi­zetéssel, Elsősorban politikai mun­kával, párttagjaink ée tagjelöltje­ink nevelésével kell elérnünk azt, hogy minden kommunista lássa és 8 szovjet dotgezók készülnek az SZK(b)P XIX. kongresszusára Moszkva. (MTI) A világ legna­gyobb vízierőm ű-építkezésének munkahelyeihez vezető vasútvo­nalak építői egy emberként kap­csolódtak be a XIX. pártkon­gresszus tiszteidére folyó szocia­lista munkaversenybe. Dobrovplszkij ekszkaválorveze- tő brigádja elhatározta, hogy rendszeresen 150 százalékra tel­jesíti a normát. A gépkocsivezetők műszakon­ként lóét norma teljesítését vál­lalták. Az ezt kővető napokon a versenyhíradó arról számolt be, hogy az ígéreteket nagyszerű tettek követték: Az ekszkavátorvezetők 160 szá­zalékra, a gépkocsivezetők 200 százalékra teljesítik a napi nor­mát. Saklejn és Petrov ekszka­vátorvezetők, akik öt hónap alatt teljesítették egyéves tervüket, a kongresszus tiszteidére vállalták, hogy napi teljesítményüket há­romszorosára fokozzák. A két ki­tűnő ekszkavátorvezető a sztaha­novista őrség első napján 270 köbtíléter helyett 500 köbméter földet emelt ki. A következő na­pokban teljesítményük 600 köb­méterre, majd 670 köbméterre emelkedett. ViUaíscubk héftg pontosan teljesítse alapvető pártkö- teleseégét, a tagdíjfizetést. Megja­víthatjuk a tagdíjfizetést, hogy mi­re az év befejeződik, ne legyen hátralékos sem, ha a pártszervezetek vezetőségei állandóan tájékoztatják a pártbi^gbniakat a tagdíjfizetés ál­lásáról, hogy a pártbizahnkiknak módjukban legyen rendszeresen, személyesen átbeszélgetni a hanya­gul fizető párttagokkal, A taggyü’é- sen ismertessék a tagdíjfizetés hely­zetét és bírálják a tagdíjfizetést el­mulasztókat. Pártbizottságainknak meg kell vizsgálnia azokat a pártszervezete­ket, amelyek nem fizetnek tagdíjat: (mi az oka, hogy ezeknek a párt­tagoknak meglazult ez a legelemibb kapcsolata a párttól. Meg kellvizs- gálniok, mert rendsaerint ilyen he­lyen nean elég szoros a kapcsolat a dolgozó tömegekkel és a párttagok ezért távolodnak el a párttól. Párt- szevveeetemk nem aktivizálják, nem adnak' pártmeg'bázatást a párt vala­mennyi tagjának, amivel még kö­zelebb kerülnének » pártélethez, — hanem azzal, hogy »úgy sem jön« —-Marokkótól a, Fülöp-szig-etekig és Alexandráitól a Fokvárosig, a gyarmati Ó6 félgyarmati országok­ban megindult a föld az imperia­lista rabszotgatartók lába alatt. Hí­ják: magukrfthagyják a párttago­kat. Egyes kirívó esetekben helyes, ha az alapszer vezetek vezetőségei fe­gyelmit indítanak azok .ellen, akik a tpbbször ismételt felszólítás elle­nére sem fizetik párttagdíjaikat. Különösen kirívó esetben érvényesí­teni kell Szervezeti Szabászatunk azon pontját, amelynek értelmében: »A párttag, vagy tagjelölt, aki há­rom .hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági díjat és ezen idő eltel­tével felszólítás ©1 lenéra sem tesz eleget kötelezettségének, megszűnik a párt tagja, illetve tag jelölt je len­ni.« De ■nem szabad elfeledni, hogy elsősorban nevelőmunkát és megint nevelőmunkát kell végezni — igy állandóan fokozni a párttagok ön­tudatát. Csakis igy, ha a pártfe­gyelmi is nevelőmunkát szolgál, csakis igy, a jó politikai nevelő- munkával érhetjük el, hogy év vé­géig minden párttag .becsülettel ren­dezze pSórttagdíjhátralékát és to­vábbra is pontos tagdijfi’ető tegyen. lenallhatatlan erővel tör felszínre az évszázadok óta elfojtott gyű­lölet és harag. A népi felháborodás roppant árja trónokat söpör ei, alapjaiban támadja meg az impe­rialista gyarmati rendszer tartópil­léreit. Mi a gyarmati kizsákmányolás rendszerét alapjaiban megingató erőnek a forrása? Milyen új for­mái születtek meg a nemzeti füg­getlenségi harcnak Marokkótól Vietnamig. Hogyan próbálnak az imperialisták vérrel, vassal, dol­lárral gátat vetni az egyre széle­sebben és szilajabb erővél kibon­takozó szabadságácüzdelraeknek 1 Ezekre a kérdésekre ad «választ az Országos Bélre tanács külpolitika) füzetsorozatának legújabb szárnak Pethő Tibor .»Afrika és Délketet- Azsia népeinek szabadságharca« - cí­mű, számos érdekes és szemléltető térképpel illusztrált írása. fl Nemzetközi Diákszövetség felhívása Bukarest. (TASZSZ) A Nem­zetközi Diákszövetség halódik la- uácsülése a Bécsben megrende­zendő békekongresszussal kap­csolatban felhívást inlézelt a *vi- lág összes diákjaihoz: Napról-napra nő és szélesedik a népek békeniozgalma. A világ népeivel együtt a diákok széles tömegei is résztvesznelc a béké­iért, a háború veszélyének elhá­rításáért vívott harcban — álla­pítja meg a felhívás, majd így folytatja: Világ diákjai! . Tevékenyen vegyetek részt & népek békekongresszusának elő­készítésében! Szervezzetek" gyű­léseket minden egyetem minder! fakultásán és minden kollégium­ban! Vegyetek részt a küldöttek! megválasztásában, akik a ti ja­vaslataitokat képviselik a népek békekongresszusán. Ez a kon­gresszus a ti szívügyetek is, mi­vel új lépés előre annak a há­borúnak elhárításáéi t vívott harc­ban, amely terveitek meghiúsítá­sával és életetek elpusztításával fenyeget. Időjárásjelentés Várható idójárás szombat estig: nö­vekvő felhőzet, több helyen, különöse«! az ország nyugati felében újabb esők, néhány helyen esetleg zivatarral. Mér» sékelt szél. A hőmérséklet átmenetileg kissé emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: szombaton reggel 14—17, délben 24 27 fok között Rocskár János. illlllllümllüH’li Kakasturösztés Battonyán Augusztus, Rekkenő hőség. A hőmérő 35 fo­kot mutat. Tyúkok, ka­kasok a fák hű seben pillognék. A kakas ugyan nem alacsonyílja le ma­gát, hogy mindig együtt lustálkodjon a tyúkok­kal és egyszer-egyszer Tégigzargtat egyet-egyiet az udvaron. De ahhoz már neki sincs kedve, hogy ilyen időben ku­korékolj óin. Hajnalban meg, ha kukorékol is, akkor még a jó öregszü­lék sem hallják, hiszen alszanak. Es ebből szár­mazóit a baj a kakasok­ra Battonyán, a Szabad­ság-utcában. Az történt ugyanis, hogy ebben az időben Battonyán sem volt eső. Pedig Gőcző Jánosné, a jó öregszülé eleget mor- zsolgatba a rózsafűzért, mégsem esett. Ebben se- gítkezett neki özv. Ba- lázsné, aki még haran­gozás közben is elmor­molt egy-egy imát. De hiába! És ekkor jött a bökkenő. A két jó öreg- szülének felrémlett: már hogyan esne, amikor a kakasok nem kukoré­kolnak? És számot ve­tettek: kilenc kakast ön­tözéssel kukorékolásra bírnak. Persze, nem i milyen- amolyan kakasokról volt szó, ehhez magkakasok kellettek. Márpedig mag­kakas a háznál csak egy van. És elkezdődött a hajkurászás a szomszé­doknál is. Először a Csordásékat, majd a Korcsogékét, Deberáé- két csípték nyakon. Mire a kilenc kakas együtt volt, a két öregszüle is úgy" lihegett, mint az árnyékba bújt tyúkok. Mert bizony a szomszé­dok kelletlenül járultak hozzá e : nemes« csele­kedethez és nemigen vol­tak hajlandók zargatni az »égbekiáltót«. Mégis a végén csak együtt volt a kilenc ka­kas. Most már csak az volt a kérdés, hogy ki öntözze meg őket. özv. Balázsné úgy vélekedett: csak úgy lesz eső, ha szűz lány öntözi meg a kakasokat. így is lett. Göczőék ásott kútjából vizet húztak és az »ég­bekiáltók« megkapták a magukét: jól megöntöz­ték őket friss kútvízzel. Hadd kukorékoljanak! És utána mindenki vksz- szakapta a kakasát. Teltek-múltak a na­pok. Eső ugyan még ak­kor sem esett. A kakasok meg már csak bóbiskol­tak a tyúkok között Nemcsak, hogy nem ku­korékollak, még csak nem is zargatták a tyú­kokat. Deberáéké egy hét múlva nem is evett és a végén megdöglött. Korcsogék nem hagyták megdögleni — idejében elvágták a nyakát. Igaz, Korcsog Sanyi bácsi na­gyon mérges volt és sem ő, sem a felesége nem evett belőle, csak a gye­rekek. Azoknak meg sok volt a kakashús, úgy, hogy a kutyának is ju­tott. Neki hasznos volt Göczőné kakasfüröszté- se. Bizonyos, hogy más­kor sem ugatná meg az ilyesmit A kakasok pusztulásá­ról Göczőné és özv. Ba­lázsné mélyen hallgatott (És aligha szólnak a jö­vőben is erről.) Micso­da szégyen lenne ez rá­juk (és mi is bizalmasan áruljuk el), ha megtudná a falu, hogy szeretett prépostjuk tanításai (aki azóta más faluban hir­deti az »igét«) ilyen eredménnyel . járnak. Persze, a »szent« csele­kedetről szó esett még­pedig úgy, hogy azért nem volt eső a fürösztés után, mert nem bögilös- ték meg piszkaiéval a kakasokat. Szóval: a pré­post »úr« tanításainak jg egyik Lényeges részéről |§ megfeledkeztek. Na, meg j§ szó esett arról, hogy a jg szövetkezeti sülödében j rossz kenyeret sütnek— jg savanyút. S hogy minek g is adnák be a gabo- j§ nát a termelők,.csak el- g pocsékolják ott a szövet- j kezeiben. Hogy erről is g a? »írás« beszél-e, avagy §j annak hirdetői, azt Gö- j czőné tudná megmonda- jg ni, mert úgy áll a dolog, 1 hogy ebben- az idő- g ben Göczőné fia, János g volt a sütöde vezetője. = Ezt persze nemcsak a Ü Szabadság-utcai lakosok j nézték rossz szemmel, || hanem mások is. Ügy, Ü hogy Göczőné fiának azt §1 mondták: fel is út, le jg is út. Szóval kívül § tették a kapun a szü- §f rét. S azóta eső is g esett, a szövetkezeti síi- f§ tődében nem pocsékol- g ják el a gabonát, jó ü kenyér sül. Isten akarata =t — és piszkafa nélkül. ü CSEREI PÁL. I dolog könnyebbik végét választ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom