Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

4 l/iiuusaiók Hüfte I »52 szeptember 7., vajárnap A megyei, járási, valamint váróéi ős nagyüzemi pártválasztmányok után megyénk területén augusztus utolsó hetében az aiapszervezetek legfelsőbb szervei; taggyűlések tárgyalták meg a Központi Vezetőség útmutatását, Horváth és Farkas elvtáreak: beszámolóit, ez­zel együtt a Politikai Bizottság ha­tározata alapján az 1952—53-as ok­tatási év megszervezését. A párt­ós kormányhatározatok sorsa itt az alapszervezetekben dől el. Éppen ezért pártszervezeteink életében az augusztusi taggyűléseknek nagy je­lentőségük van a munka további megjavításában, mert olyan kér­déseket tárgyaltak, melyek hosszú időre meghatározták pártszervezete­ink munkáját — és egyben útmu­tatást, segítséget adnak a pártszer­vezetek előtt álló terme'ési, begyűj­tési, pártépítósi feladatok sikeres elvégzéséhez is. A TITKÁRI BESZÁMOLÓK több­ségükben jók voltak, mert tük­rözték a pártszervezet előtt álló napi problémákat, fe adatokat. Jók voltak, mert a Központi Vezetőség ülésének anyagát igyekeztek helyi­leg feldolgozni. Foglalkoztak a be­gyűjtés, valamint a mezőgazdaeág szocialista átszervezésének kérdései­vel. A taggyűlések harcosan, lép­ünk fel az opportunizmus ellen Orosházán a taggyűlés leszögezte, hogy mindenkinek feladata lelep­lezni Tóth B. Sándor kulák as a hasonszőrűek mesterkedéseit, aki megetette a jószággal a gabonát és nem teljesítette kenyérgabonabe- ndásét. Foglalkoztak a klérus mun­kájával is. lse velőm unkát vége>z~ zenek azok felé, akik a klérus be­folyása alatt vannak, a ku’ákeág mesterkedéseivel szemben pedig a törvény szigorát kell alkalmazni. A taggyűlések második napirendi pontjánál az oktatással kapcsolatos munkákról és hiányosságairól a be­számolók nem adtak tiszta képet, aminek oka, hogy az alapszerveze­ti vezetőségi üléseken nem a Köz­ponti Vezetőség útmutatásának tük­rében vizsgálták meg az oktatás kérdését. Elvonatkoztatva, küiön- külön dolgozták fel. Sok helyen az alapszedtezeti titkár elvtáreak egyé­ni elgondolásuk álapján készültek fel ^számolójukra. Természetesen nem ez jellemző a felkészülésre. Nagy több:.égben lelkiismeretesen, harcos szellemben tartották beszá­molóikat. Kunágolán például a titkár elvtárs a Központi Vezetőség határozatának megfelelően, annak szellemében értékelte n község elért eredményeit, n politikai munka hiányossá­gait. Beszélt arról, hogy a községben a legnagyobb hiba a pártszervezet vezetésében van. Bírálta saját munkáját. Helyes példát hozott arravo- naíkozólag. hogy a begyűjtés­re a népnevelők nem tudtak jól mozgósítani, mert vol­tak olyan kommunisták, akik netw teljesítették a beadást. EbbőL a beszámolóból az egész tag ság érezte, hegy nagyon sokat mu­lasztott a pártszervezet a kommu­nista helytállásra, a párt és az ál­lam iránti kötelezettség telj esi tó­ié re való nevelésben. A Központi Vezetőség határozata mutatta meg, hogy a párton belüli mozgósítás elhanyagolásának következménye az, hogy egyes, egyébként becsületes párttagok nem érzik kötelességük­nek példamutatásukkal is állandóan erősíteni a kapcsolatot a tömegek­kel. A taggyűlések e téren megmu­tatták, hogy pártszervezeteinkben háttérbe szorult a tömegek politi­kai mozgósítása, mint ahogy ez a rózsáéi állami gazdaság taggyű­lésén bírálatként elhangzott, hogy a munkafegyelem lazaságára ve­zetett a gyenge politikai munka. Az augusztuá taggyűléseken, a kommunisták harcos tanácskozása- ® párttagjaink bátran elemezték a pártmunka eredményeit, hibáit. Sztálin elvtárs arra tanít: »Hadd tárja fel a párt, hadd tárják fel a bolsevikok, hadd PARTÉLET Az augusztusi taggyűlések tapasztalatai Kékes megyéken tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgo­zója munkánk hiányosságai!, építésünk hiányosságait, hadd jelöljék meg hiányosságaink felszámolásának útjait, hogy munkánkban, épí ősünkben ne legyen fennakadás, mo­csár, korhadás, hogy egész munkánk, egész építésünk iiapról-mnpra jobbá váljék és sikerről-sikerre haladjon.« E tanítás szellemében hangzott el bírálat a vezetőcég felé. Például Geszt község pártszervezeténél bí­rálták a vezetőség munkáját, mert nem hajtotta végre a pártszervezet korábbi határozatát a DlSZ-ezer- veaet segítésével kapcsolatban. *A felelősség az ifjúság köré­ben végzett munka nem ki­elégítő helyzetéért elsősorban a pártot terheli« • — mondotta Farkas elvtárs a Köz­ponti Vezetőség ülésén. Ez a fele­lősség nem érződik minden alap­szervezetnél. Nem érzik, hogy min­den kommunistának feladata a Köz­ponti Vezetőség határozatának vég­rehajtása, hogy irányítsa és elr- lenőrizze a hozzá beosztott ifjú­sági szervezet níunkáját, hogy még elszántabb, harcos ifjúságot nevel­jen a pórit s annak segédcsapata, a DISZ, olyan ifjúságot, amely be­csüli a jnai ezép életét és kész meg­védeni mindenkor nemcsak mun­kával, de fegyverrel is épülő, szé­pülő hazánkat. A taggyűlések MEGVITATTAK A DÍSZ-OKTA­TÁS KÉRDÉSÉT IS. Ezek a tag­gyűlések rávilágítottak arra, hogy megyénkben is különösen a DISZ- oktatás területén van elmaradás. A taggyűlések a DISZ-ektatással kap­csolatos határozatainak minél ala­posabb feldolgozása biztosítja, hogy pártszervezeteink mindenütt előse­gítsék, hogy a tanulni vágyó fia­talok minél előbb beosztást kap­janak a DISZ-oktatásbaa. A tag­gyűlésen a párttagok igen nagy érdeklődést tanúsítottak a pártok­tatás iránt. Különösen előtérbe ke­rülnek az oktatással kapcso atoe hiá­nyosságok. Kifogás merült fel tanulási fegyelem megszilárdításá­nál. A taggyűlések bírálatot gyako­roltak a mulasztók fe ett. Igen meg­szívlelendők a körösladányi »Uj Ba­rázda« tsz eertésgondozójának sza­vai, amikor azt mondotta: »A múlt­ban uradalmi cseléd voltam, nem tanulhattam, ma lehetőség van a tanulásra és használjuk ki ezt a te­hetőséget.« Igyekeztek a taggyűlé­sek megértetni, hogy bebizonyoso­dott már az: ott megy jól minden munka, ahol szervezett, jó oktatás folyik. Akik tanúinak, jobban meg. értik és a pártonkívüliekkel is jobban meg tudják értetni az im­perialisták háborús gaztetteit és al­jas szándékait. A Szovjetunió ve­zette béketábor erejének és erőfeszí­tésének ismeretében meg tudják ér­tetni az üzemi és falusi dolgozók­kal, hogy még fokozottabban kell kivenni részüket a béke védelméért folyó harcból, elsősorban azzal, hogy többet és jobban termelnek, hogy a falu dolgozói teljesítik be­adási kötelezett-egüket. A KOMMUNISTÁK NEVELÉ­SÉÉRT, ideológiai fejlődéséért a párt alapszervezetei a felelősek. Ezért elsősorban az alapszervezetek vezetőségének feladata a további­akban a pártoktatás hallgatóinak kivála ztáaa. Ezen van mit javítani. Előfordul olyan eset, mint például Okány "községben, ahol a taggyű­lésen derült ki, hogy csak papíron van 60 százaléka kiválasztva a hallgatóknak, a valóságban mind­össze 25. Itt a kiválasztás után a hallgatók elfogadása sem volt meg­felelő, csak felolvasták a neveket. Az augusztusi taggyűléseket a harcosság jellemezte. Az a harcos szellem, amelyre nap mint nap ne­veli pártunk a dolgozó tömegeket. dA politikai nevelőin.inka le­becsülésének, a megnyugvás hangulatának egyik legsúlyo­sabb következménye: az el­lenséggel vívott harc és az éberség gyengülése« — mondotta Horváth elv társ a Központi Vezetőség ülésén. Az <p- portunizmus számtalan megnyilvá­nulása tapasztalható megyénk ban is pártszervezeteinknél, párttagjaink­nál. Például a kamuti »Béke« kezes­ben két csendőr van. HELYESEN FOGLALKOZTAK ÉS ISMERTÉK FEL AZ ELLEN­SÉGET az orosházi Magasépítő Vállalat taggyűlésén. Élesen, har­cosan leplezték le a klerikális reakció ténykedőiéit, az üzemen belüli aknamunkáját mutatták meg, amikor felszólalásukban fel­hívták a figyelmet a klérus mód­szereire. Például az üzem főmérnö­ké zsebből kilógó olvasóval sétál a dolgozók között és nyíltan .zembe- helyezkedik a határozatokkal-. Bene Pál elvtárs felismerte és n taggyűlés elé tárta a szoeiálclcmokratlzmiis egyik kirívó megnyilvánulását. Szo- kolaí művezető bércsalási munkáját, amikor meg non dolgozott munkái, végzési időt számolt el. Ezzel kapcsolatban önbirálatot is gyakorolt, hogy nem egy esetben elmennek szó nélkül egy-egy ilyen eset előtt. Falusi pártszerveaete- ínkben a taggyűléseken foglalkoz­tak a tanácsoknál megmutatkozó liberalizmussal és opportunizmus­sal. A párttaggyűlések, mint a pártszer­vezet legfelsőbb szervei megjelöl­ték és határozatba foglalják a párt- szervezet e’ótt álló feladatokat. Kü­lönösen előtérbe került ma a tag­gyűléseken megyénk begyűjtőéi tervének teljesítésére való moz­gósítás, termelőszövetkezeteink megszilárdítása és továbbfejlesz, tése, a politikai tömegmunka meg­javítása, a Központi Vezetőség ülé­sének útmutatásainak végrehajtá­sa. Mindennek sarkalatos pontja­ként a Politikai Bizottság okta­tási határozatának maradéktalan megvalósítását tűzték a pártszer­vezet e é. Az oktatásiéi- sikeres meg­valósítását követeli meg tagságunk elméleti színvonalának emelése, hogy egyre nagyobbodó feladatain­kat maradéktalanul végrehajthas­suk. AZ AUGUSZTUSI TAGGYŰ­LÉSEK HIÁNYOSSÁGA, hogy a tagság mintegy 50— 55 százaléka jelent meg. Ennek oka a taggyűlések elő­készítésénél elkövetett hibákból adódik. A taggyűlések sikere az előkészítő munkától függ. A Me­gyei Pártbizottság figyelembe vette a taggyűlés jelentőségét és fontosságát, segítséget adott a já­rási pártbizottságoknak a tag­gyűlés előkészílésében. Ennek ér­dekében a Megyei Pártbizottság tagjai 18 alapszervezetben adtak közvetlenül segítséget. 56 atap- szervezeti taggyűlést ellenőriztek. A JB szervező titkár elvtársak­kal előzőleg megtárgyalták a tag­gyűlés alapos előkészítését. Fel­hívták a figyelmet a sajtóban megjelent »Augusztusi taggyűlé­sek elé«, című cikkre; Szabad Nép augusztus hó 21, Viharsarok Né­pe augusztus i 24, Pártépífcés augusztus 10-i számát tanulmá­nyozzák és annak tanulmányo­zása után nyújtsanak segítsé­get az' alapszervezeteknek. A já­rási pártbizottságok többsége megtárgyalta a taggyűlések elő­készítésének munkáit, azonban keresztülvitele nem volt kielé­gítő. Nem mozgósították megfe­lelő számban az aktívákat, de maguk a JB tagjai sem nyújtot­tak megfelelő közvetlen segítsé­get. Például a gyomai járási bizottság nem is tudta, hol, mikor lesz taggyűlés. így csak akkor indultak az alap- szervözetekbe, amikor a Megyei Bi­zottság aktívái és tagjai kimen­tek a járásba. De hasonló volt a helyzet a sarkadi és a mezőkovács­házi járásban. így nem is nyúj­tottak kellő segítséget a vezetőségi, ülések anyagának megtárgyalásá­hoz. A TAGGYŰLÉSEK TAPASZ­TALATAI azt mulatják, hogy a pártbizottságok, de magá­nak a Megyei Pártbizottság­nak ís fontos feladata az ok­tatási év előkészítése, állan­dó ellenőrzése, szívós harc a Poli'ikai Bizottság határo­zatának maradéktalan és kö­vetkezetes végrehajtásáért. Ebben a munkában azonban csak. akkor számíthatunk sikerre, ha a párthatározatoknak megfelelően a pártbizottságok egészen szívügyük­nek tekintik a pártoktatási óv jó elő­készítését, ha readszeie'en figye’em- miel ki érjük a Központi 7c_otőság által hozott határozatok gyakorlati végrehajtását, ha valamennyi elv­társ munkájának szerves része lesz a pártoktatás. Tudatában kell lennünk annak, hogy a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén hozott határozatok megvalósítása nem kép­zelhető el a párttagság elméleti 8zínvo a’ának eme és© ne kül. Mind­ezeknek előfeltétele az. oktatás terén .ie a kommunista helytállás, akom- minista példamutatás. Klaulcó Mátyás,' MDP Békésmegyei Pártbizottság mésodtítAájá. '’ ,"r­Partunk Központi Vezetősége a DISZ alakuló kongresszusához in­tézett levelet*® Danin elvtársiéi idézve, a következő feladatot tűzte m DISZ elé: *— áz ifjúság feladataik 'általában a kommunista ifjúsági szö­vetségek és mindenféle más ifjúsági szervezet feladatát különöskép­pen egyetlen szóval lehetne kifejezni: tanulni.» A DISZ megalakulása óta me­gyénkben is értünk el eredménye­ket. Az 1951/52 oktatási év már bebizonyította azt., hogy fiataljaink! szeretnek tanulni, ami megnyil­vánult abban, hogy DISZ-tagsá­gunk egynegyede járt rendszere­sein oktatásra. Propagandistáink egy része jól megállta a helyét, főként a fiatal kommunisták. Emellett azonban voltak hiányosságok is, a politikai oktatás minőségében, ami abból adódott, hegy propagandistáink nagy része tapasztalatlan volt a propaganda munkában, alacsony volt a képzettségük és igen sokan voltak, akik nem készültek fel alaposan, nem tették érdekessé a szemináriumokat. A hallgatókat sok helyen csak kijelölték, nem. beszélték meg a fiatalokkal a ta­nulás jelentőségét. A múlt év tapasztalataiból ki­indulva a békéscsabai Kötöttáru­gyár DISZ-srervezete a következő­képpen készül az 1952/53-as ok­tatási évre. Mielőtt a DISZ vezetőség hoz­a másik pedig a DlSZ-szervezet aktívája. Mikor igy megvolt a háromtagú bizottság, ütem­záfogott volna a hallgatók ki­választásához, a DISZ-titkár elvtárs tanácsot kért a párt­titkár elvtárstól, hogy milyen formában végezzék ezt a mun­kát. A párt segítségével megszervez­ték a háromtagú oktatási bizott­ságot, melynek az elnöke a párt­tól átadott egyik elvtársnő, egyik tagja DISZ csoport felelős, tervet készített, hogy melyik napon hány fiatallal beszélget­nek el. Mikor a bizottság elkészített© az ütemtervet, hozzáfogott a hallga­tók kiválogatásához július 20-án. Naponként általában hat-hét fia­tallal beszélgettek el. Egy-egy fia­tallal öt-hat percig beszélgettek. Az olyan fiataloknak, akik most vesznek részt az oktatásban elő­ször, elmondották az oktatás el­méleti jelentőségét, beszélgettek ar­ról a fiatalokkal, hogy a verseny, a többtermelés fontosságát akkor értik meg, ha megismerik társa­dalmi rendszerünk alapvető sajá­tosságát. Olyan fiatalokkal, akik tavaly már resztvettek az oktatá­son, egyszerűen közölte a bizott­ság azt, hogy milyen oktatási for­mára javasolja őket. Ilyenformán a háromtagú bi­zottság személyesen elbeszélgetett a fiatalokkal és augusztus 20-ig befejezte a kiválogatást A kiválogatás hiányosságuk Nem mondották meg azoknak a fiataloknak, akik először járnak oldalasra, hogy egyben köteles­séget is vállalnak, hogy rend­szeresen járnak az oktatásra. Kö­telességük, hogy rendszeresen, alaposan készüljenek fel a sze­mináriumokra, felkészülésükkel emeljék a foglalkozások színvo­nalát. Továbbá foglalkozni keli a fiatalok termelési és más egyéb problémáival, be kell bizonyí­tani, hogy mennyire segíti a ter­melés növekedését a politikai lisztánlálás. Ha mindezt megbeszélik, ak­kor nem elég 5—6 perc, hanem legalább 15—20 perc szükséges. Azokkal a fiatalokkal pedig, akik már resztvettek az oktatá­son, beszélgetni kell arról is, hogy a múlt évben milyen pro­blémáik voltak a tanulással kap­csolatban, melyek azok az anya­gok, amiket nehezen tudlak meg­érteni, vagy maradt-e vitás kér­dés, amellyel nincsenek Liszlá lián. A békéscsabai Kötöttárugyár DISZ-szervezetének példája alap­ján mindazok a DISZ alapszervezetek, amelyek még a hallgatókat nem válogatták ki, vagy nem is foglak hozzá —, mint a bihar- ugrai, körösnagyharsányi DISZ-szervezetek —, ott meg kell gyor­sítani az ütemet, de azért alaposabban kell elbeszélgetni a fiata­lokkal. A hallgatók kiválasztásának határideje: szeptember 15-t és így ehhez a munkánkhoz már csak egy jó hét áll rendelkezé­sünkre, amelyet a DISZ Központi Vezetőség határozalának végre­hajtása érdekében ki kell használnunk. Ilrabovszki Zsófia, DISZ Megyei Bizottság okt. felelőd

Next

/
Oldalképek
Tartalom