Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-07 / 210. szám

1952 szeptember 7., vasárnap 5 ViUaisawU Héf*e Niilyos inniahwAások a Béké§nie^ci I-cs szituin («épjavítólian Gépjavító vállalalainkra nem kis feladatok hárulnak ötéves ter­vünk teljesítésében. Nekik kell biztosítani dolgozó parasztságunk számára a jól kijavított, üzemké­pes gépeket, amelyek hozzásegítik a terméshozam fokozatos emelé­séhez. És ez végeredményben az egész ország dolgozóinak életszín­vonala emelését eredményezi Egyáltalán nem mondható el a Békésmegyei I-es számú Gép­javító Vállalatról, hogy eleget tesz ennek a feladatnak. Különö­sen az utóbbi idülten feltűnően sok panasz érkezett gépállomá­sokról, állami gazdaságokból, hogy a kijavított gépek minősége nem megfelelő. Hogy csal: né­hány példát említsünk: A batto- nyai gépállomás egyik cséplő­szekrényét a műhelyben generál­javították. Azonban alig műkö­dött néhány napig, amikor a nagy rázó asztala leszakadt. Négy nap időkiesést okozott, míg rend­behozták. Vagy a mezőhegyesi gépállomás egyik generáljavított cséplőszekrényébe olyan vékony szalmarázó-tengelyt tettek, ami rövid használat után eltörött Na­pokig kellett szaladgálni, míg rendbehozlák. Szintén a nyári munkák idején gén érái javítottak a békéstarhosi gépállomásnak erőgépeket. Az egyik K. 44-es Hofherr-traklornak, amelyik sa­ját »lábán« ment volna kifele, már Békés alatt kiolvadt a csap­ágya és utána még három eset­ben. Egy ugyancsak QCTeráüavitfrtt 30-a» Cvrmick traktor forgattyútiázának aljában egy hajtókarcaavart találtak Megtörtént olyan eset is, hogy a Gépjavító Vállalat kiértesítette a gépállomást: jöhetnek a kijaví­tott gépért és am iker azok be­jöttek, kiderült, hogy a gépet még javában javítják. Például július 11-én megtörtént ez a sarkadi gépállomással, de megtörtént a körösladányi, kondorosi és más gépállomásokkal is. Azt gondolná az ember, hogy a javító vezetősége, elsősorban maga Falusi T. Lajos igaz­gató, minden erővel igyekszik a hibákat megszüntetni. Tévedés. négyszeresét is megkeresték. Nem beszélve arról, hogy a nemzet- gazdaságnak mennyi kára szár­mazott ebből. »Nincs alkatrész« — ezt halla­ni, akármerre megy az ember az üzemben és ezt hozza fel indok­lásul Falusi elvtárs is. »A javí­tandó gépek nagyrésze régebbi, vagy éppen külföldi gyártmányú — mondja —, amihez kész mű­vészet alkatrészt szerezni.« Az igaz, hogy nem áll garmadával egyetlen gépjavító rendelkezésére sem alkatrész a Cormick és más I-alusi elvtárs a legnagyobb telki t gépekhez. Erre nincs is nyugalommal kijelenti: nem tud semmiféle reklamációról, nem híd arról, hogy panaszkodtak vol­na a gépállomások. Aztán, ami­kor néhány ilyen esetet felsoro­lunk neki; 'nyugalmán mit sem változtatva, azt f,,mondja: lehet, hogy van ilyesmi, de ez csak a főművezetőig jutott el. (?!) Nem kell csodálkozni azon, ha Falusi elv társ nem tud az emlí­tett esetekről. Nem igen tudja azt sem, mi történik a műhely­ben, az üzemben. Helyesebben tudja, de semmi különösebbet nem lesz a megszüntetéséért.. Ugyanis mi a helyzet a Gépjavító Vállalatnál jelenleg? A dolgozók legnagyobb része „cselleng“ a műhelyben Van, aki az udvaron járkáL Nincs munkájuk (?!) Sze­relők, gyakorlott szakmunká­sok, holmi apró, csip-csupp mun­kákkal kénytelenek eltölteni ide­jüket, »agyoncsapni« valamivel a napi 8 órát. Nyilván, hogy mun­kájukhoz. hasonló a keresetük is. Bólint Ferenc szerelő például barmadmagával harmadik napja szerel egy motort és még semmi kilátás, hogy he is fejezik. Ezért * munkáért 100 forint jár. Ki tehet hát számítani, mennyit ke­resed ez a három szerelő a há­rom nap alatt: valamivel több, mint 33 forint fejenként, vagyis egy napra 11 forint és néhány fil­tert. És ez így megy mái' hetek 6ta. Elmondják a dolgozók, hogy augusztus hónapban a legtöbben 300— 400 forintokat vittek haza, noha korábban ennek három­szükség. Nincs szükség arra, hogy alkatrészeket felhalmozzunk, nem is volna helyes, hiszen a szük­séglet egyre növekedik és másbelyeu is kell. De annyi van —, ha időben gondoskodnak róla —, amennyi a szükséglet És kü­lönösen nem hárítható el ezzel az „indokkal“ a felelótség Azért, hogy a Gépjavítóban ma ilyen a helyzet, elsősorban Fa­lusi T. Lajos igazgató a felelős. Neki, mint felelős vezetőnek kel­lett volna ellenőrizni állandóan: gondoskodnak-e az illetékesek elegendő és megfelelő alkatrész­ről. Ha a most javítandó gépek­hez szükséges alkatrészekről nem az utolsó percekben kezdenek gondoskodni, hanem jóval előbb — más lenne a helyzet Csak egy példa a hanyagságukra: közel 100 olyan gép vár generáljavításra, amely még a tavasszal lett fel­vásárolva különböző magánszek­toroktól. Ezek « gépek az aratás- cséplés munkájába lettek beállít­va folyó javításokkal, úgy, hogy a munkák befejeztével generálöz- zák azokat Nyilvánvaló, a fel­adat az Lett volna: azon nyom­ban feljegyezni, mi hiányzik az egyes gépekről és az eltelt idő alatt beszerezni ezeket az alkat­részeket Éa mi történt? Semmi sem tettek. Vagy egy másik példa: a nyári munkák megkezdése előtt garma­dával álltak a traktorok a Gép­javító udvarán. Mivel ahány gé­pet csak lehetett, ki kellett adni az aratáshoz, csépléshez és mivel alkatrészben akkor sem dúskál­tak, úgy csinálták, hogy egyik gépről leszedték az alkatrészeket és a másikra rakták. »Egye fene, majd ráérünk őszig gondoskodni utánpótlásról« — ezt tartották. Most itt van az ősz. Ott állnak sorban a traktorok és alkatrész — sehol. A dolgozók félnapokat keresgélnek az udvaron, a hulla­dékok között —, mint például szeptember 2-án Bócz szak társ —, míg a véletlen jóvoltából sikerül valami csavart találnia, aminek felszerelése egy félórai munka. Ugyanakkor Falusi igazgató most egy olyan utasítást adott, hogy amíg a régebbi típusokat ki nem javítják, addig az űjabb típusok­hoz nem szabad hozzányúlni, da­cára annak, hogy ezekhez lénye­gesen könnyebben beszerezhetők az alkatrészek. Mit számít az, hogy a munka nem halad s hogy kapunbelüli munkanélküli­ség van! Az egészben mi a legérdeke­sebb? Falusi igazgató legvégső­fokon azzal ad minderre magya­rázatot, hogy: a dolgozók nem akarnak dolgozni, mert valami jobboldali szociáldemokraták ga­rázdálkodnak közöttük. És azt is elárulja, hogy: »a párt titkárral együtt ők már órákat eltanakod­tak, törték a fejüket, hol vannak a jobboldali szociáldemokraták«. Nem kellene pedig órákig el­töprengeni ezen, csupán jobban körülnézni. A szociáldemokratiimus 1----•. ott ai igazgatói asztal k örnyékén van Hát mi az, ha nem szociáldemo- kratizmus, amikor egyre inkább növekszik a selejt, egyre jobban romlik a dolgozók hangulata — jogosan — és mindazok a hiá­nyosságok, amit felsoroltunk, fennállanak és az igazgató ölhe­tett kézzel szemléli őket Hogy a Gépjavítóban ennyi hi­ba feltorlódhatott felelősség ter­heli az üzem pártszervezetét, szakszervezetét is. ők sem töre­kedtek, hogy ezeket a hibákat felszámolják. Elhanyagolták a dolgozókkal való foglalkozást, a felvilágosító munkát Engedtek Falusi igazgatónak, elfogadták mentegetőzéseit De felelősség terheli a városi pártbizottságot is, mert nem mentek oda a dol­gozókhoz egyetlen esetben sem kintlétük alkalmával és nem hall­gatták meg véleményüket. A Gép­javítóban a legrövidebb időn be­lül rendet kell teremteni és kí­méletlen harcot kell folytatni ál­landóan mindazon jelenség el­len, mely gátolja — így, vagy amúgy — az üzem feladatainak teljesítését És mindenek előtt: a felelősségrevonást érvényesíteni kell e súlyos mulasztások elkö­vetőivel szemben. Hiszen ezek­kel nem kevesebbet tettek, mint segítették népünk ellenségeit. (R-né) 190 vagon terménnyel többet jelent állami gazdaságainkban a keresztsoros vetés Gabonatermésünk nö- gazdaságai az elmúlt gaz- ben az esztendőben már vagon terméssel jelent vetéséhez nagy segítséget da ági évben összegen 3oo jóval nagyobb területen, többet nepgazdasagunk- aduak. Az új módsze- holdon végezték kereszt- összesen 9 ezer holdon nak. És az a terméstöbb- nek alkalma'á'ában ál- sorosan a vetést s a ta- alkalmazzák a keresztso- let még növekszik, ha lami gazda ágainknak kell pasztalatok azt bizonyít- ros ve.őst gazdaságaink- alapé an előkészített ta- géldát mutatni egyrészt ják, a keresztsorosan ve- ban. Az uj módszer ilyen lajba ve nek, taia:szal pe- .»rmelöCsoportjaink, más- lett gabona 10—jó szá- nagy területen való alkat- dig fej trágyázást, boro- részt egyénileg gazdálko- zalékkal nagyobb termést mazasa, ha holdanként nálást, gyomirtást vé­dő dolgozó parasztjaink hozott, mint a rendes so- kétmázsás terméstöbbleté.. géznek a kalászosok te­leié. Megyénk állami rokben vetett gabona. El)- számolunk, összesen 190 riilelén. Egész népünk ünnepe a bányásznap Ma ünnepeljük hazánk második bányásznapját, az ország építésének egyik legfontosabb szakaszán dolgozókat: a bányászokat. Tisztelettel és megbecsüléssel fordulnak megyénk dolgo­zói is a magyai' bányászok feléj akik mindenkor bátran küz­döttek a dolgozók jogaiért, a földesurak és iparmágnások el­len. Nem egy halt közülük hősi halált abban az időben, ami­kor a sztrájkolok közé csendőrsorlűz zúdult. Pedig csak munkát, emberibb megélhetést követeltek maguknak. De olt álltak bányászaink azokhan a harcokban is az első helyen, amikor a szovjet csapatok tisztították meg hazánkat a hitleri rablóktól. Nem kímélték erejüket és vérüket, harcolta!: az igazságért, felszabadulásunkért. ff Ak voltak azok is, akik elsők kő. ött cserélték fel a " fegyvert a csákánnyal, hogy az életet jelentő, fekete gyémántot, az ipar kenyerét felhozzák a föld mélyéből. így in­dult meg az ország vérkeringése, az első vonat, az üzemek, melyek most már egymásután ontják a traktorokat és a kü­lönböző mezőgazdasági gépeket a dolgozó parasztságnak. Bá­nyászaink nem egyszer vittek végbe hőstetteket ebben a munkában, amikor életük kockáztatásával, nyakukba ömlő, 1 vagy térdig érő vízben biztosították napi termelésüket, mert ezt ötéves tervünk követelte tőlük. Nap( mint nap szorgalommal végzik munkájukat bányásza­ink, mert érzik azt a megbecsülést, amellyel pártunk, kormá­nyunk és egész dolgozó népünk körülveszi őket. Ezt bizo­nyítja az is, hogy ma már egészséges, tágas új lakások várják a bányákból hazaérkező dolgozókat. Kényelmes legényszállá­sok biztosítják a gondtalan pihenést a fiataloknak, ahová frissen lefürödve érkeznek meg a bányából. fje nem feledkeztek meg róluk az ipari munkások sem, " pártunk útmutatására egymásután küldték el az em­beri erőt megkímélő gépeket. A múltban a csákánnyal és la­páttal emberfeletti erővel dolgoztai: a bányászok, hogy né­hány fillérhez hozzájuthassanak. Ma pedig a szovjet tapasz­talatok alapján fúró, réseiő, kaparószalag, szénfejtő kombájn segíti őket munkájukban. Bányászain!: ma is jobb munkával készültek a bányásznapra, hogy több termeléssel ünnepeljék meg. Becsülettel helytállnak a megyénkből bányásznak ment dolgozók is. Méltóak akarnak lenni azokhoz az elődeikhez, akik a csendőrsorlűz ellenére is bátran kiálltak a dolgozók J igaz ügyéért így mutatott példát Terván Ede, aki Békésről : ment a Petőfi bányába és ott 145 százalékra teljesítette nor- j máját Ott vannak az ünnepeltek közölt Szőke Imre Vésztői ő’, Bucsi János, Bazsali János Orosházáról, Meggyesi Antal Gyu­laváriból, de sorollialpánk tovább, akik mind a széncsaía hő- i sei mái* és akik élenjárnak a termelésben azért, hogy midéi többet adjanak az életet jelentő szénből népgazdaságunkra.... Szovjet módszer — sikeres őszi csúcsforgalom I 2000 tonnás mozgalom | A békéscsabai vasútállomás dolgorói —, hogy az őszi for­galmat minél nagyobb sikerrel lebonyolíthassák —, valameny- nyien csatlakoztak a 2000 ton­nás mozgalomhoz, amely a gé­pek tökéletes kihasználását biz­tosítja. Ezt a mozgalmat a Szovjetuniótól vették át a vas­utas dolgozók. Jelentősége ab­ban áll, hogy egy és ugyanazon géppel, jó karbantartás mellett, még egy másik vonatnak a ko­csijait is továbbítják. így érték el azt, hogy majdnem ugyanaz­zal a vontató erővel az 1947— 48. évhez viszonyílva, kb. 200 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Eddig Farsang László sztahánovista forgalmi szolgálattevő és Pete István forgalmista 104 százalékos tel­jesítményt értek el az átlagos terhelésben. I Irányvonatképzés } Az irányvonatképzés ugyan­csak szovjet módszer, amely- lyel a menetirányító szolgálat ér el, komoly eredményeket. Ez a mozgalom biztosítja a kocsi gyors futását, ami azt jelenti, hogy 1—2, sokszor több rendezőpályaudvart is áthaladt a vonat megállás nélkül. így az irányvonat sebessége megköze­líti a személyvonatok sebessé­gét. Az irányvonalok indítása elősegíti a gyors kocsifordulót Ma már mind sűrűbben halad át megállás nélkül Békéscsa­bán a Lőkösházáról indított irányvonat. Gellén Mihály bri­gádjának szolgálati ideje alatt szeptember 2-án két ilyen vo­nat is áthaladt Az áthaladó vo­natok száma naponta ma mái' 2—3, míg tavaly az őszi forga­lom ideje alatt ezt a számot csak hetenként érték el a vas utas dolgozók. Az elmúlt hó­napban legjobb eredményi Gellén Mihály brigádja érte el 45 irányvonal útbizlosításával. I Szavatossági levél | Tavaly, az őszi forgalom ideje alatt kezdték bevezetni a bé­késcsabai állomás dolgozói a sza­vatossági levéllel történő vonat- inditást. Ez azt jelenti, hogy az indító állomás vállalja a vo­nat előírás szerinti összeállítását, vagyis azt, hogy a vonali kocsik ©gy helyen vannak beállítva a szerelvénybe. A műszaki dolgo­zók vállalják, hogy műszaki hiba nélkül — h(kifutás, vonórudsza- kadás nélkül — teszi meg a vo­nat az utat. Ebben a mozga­lomban Farsang László sztaha­novista szolgálattevő brigádja összvonatamak 74 százalékát in­dította, de ugyanilyen ered­ménnyel továbbította a vonato­kat Gellén Mihály brigádja is. A legjobb eredményt Pere István forgalmi szolgálattevő brigádja érte el, 100 százalék ban szavatossági lövőkéi továb­bították a vonatokat. Munkájuk­kal hozzájárultak a három t - íélnapos kocsiforduló biztosit/: sához

Next

/
Oldalképek
Tartalom