Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-07 / 210. szám
1952 szeptember ”.. vasárnap 3 ViUaisawk Hépe, A kulákok elleni szívós harcban lett szövetkezeti község Tótkomlós rójószága is bőségesen. Bizony elTótkomlós szövetkezeti község lett! Büszkén jelentették a község vezetői, lvogy a dolgozó parasztok nagy többsége már megtette az első lépést a nagyüzemi gazdálkodás útján. A belépés persze nem ment könnyen. Sok álmatlan éjszaka előzte meg a belépési nyíl a,thozatok aláírását .és nőm egyszer előfordult, bogy már elhatározták, Lelépnek, aztán mogult jött valami újabb hír és kezdődött a gondolkozás élőiről. Mert volt ám jónéhány »vad« hír a csoportokról. Az 53 holdas Lakata kupoc nem egyszer magyarázgatta: ne lépjelek a tízesbe, nehéz ott az élet. Bizony, nem volt könnyű munkája a népneve' üknek, de sikerrel vívták meg a harcot Mi voít a fegyverük? A tszcs eredményei, — saját életük. Skoda Mihály elvtárs, a '>Viharsarok« tsz tehenésze is igy harcolt a csoport fejlesztéséért. Iái mondta a szomszédoknak, hogyan é nek a szövetkezedben, milyen a szövetkezet állatállománya. Bel "s keresték Skoda elvtársat a szomszédok — nagyritkán — megnézték, hogyan szaporodik, fejlődik az állatállomány. Most, ősz felé aztán egyre gvatea! ban kereste fel Skoda elv- társ a többi népnevelőkkel együtt a kívülálló dolgozó parasztokat, közöttük Venyercsán Adámot, Hovor- ka Mihályt. Beszólt a szövetkezetről és arról is, hogy a háztáji gazdálkodás milyen nagy jövedelmet hoz. Most tavasszal kilenc süldőt adott el több mint 1500 forintért. Tehene, hízója, magkocája van. Apgondolkoztatta ez a 'dolgozó parasztokat. Beszélgettek róla és határoztak. Hovorka Mihály tízholdas középparaszt szeptember 2. óta tehenész Skoda elvtárssal együtt. Szokolai Péter sem gondolkozott sokáig. Skoda elvtárshoz hasonlóan beszélgettek el az egyéniekkel a termelőcsoportok népnevelői és egyre többen követték Hovorka, meg Szokolai középparasztok példáját. Egy re terebélye- sebb lett, nőtt a szövetkezeti mozgalom Tótkomlóson. Persze, hiba volna azt hinni, hogy a kulákok — amikor látták, hogy a dolgozó parasztok minden rémhír ellenére százával lápnak a csoportokba, — megváltoztatták a nézetüket. Nem. Csupán frontot változtattak. Addig a tszcs ellen beszéltek, aztán arra törekedtek, hogy beférkőzzenek a tszosk-be, majd belülről bomlasztják. Sorra végigjártak minden csoportirodát, de si- -kertelenül. Éberek voltak a komló- si elvtársak. Megmondták kereken: — Semmi helyetek a csoportban, nem veszünk be soraink közé. — így járt többek között Lelióczki János is, a 90 holdas Lelióczki ku- lák fia, aki mint ötholdas kispa- raszt jelentkezett csoporttagnak. A kulákok elleni szívós harcban érett meg az eredmény. Szövetkezeti község lett Komlós D© vájjon végétért ezzel a harc? Nem! Kemény, szívós muiíka vár még a tótkomlósi csoportokra. Nem kisebb és nem könnyebb, mint a felfejlesztés munkája. Hiszen az új tagok, akik tegnap még egyénileg gazdálkodtak, nem lettek egyszerre öntudatos szövetkezeti tagok. Az »enyém« fogalmat még nem váltotta fel a »miénk«. Es számolni kall azzal is, hogy a kulálc tovább áskálódik a csoport ellen, most már úgy, hogy megpróbálja szembefordítani az új csoporttagokat a csoporttal. Nevelni kell az új tszcs-tagokat és ezen a téren sok a tennivaló. A »Viharsarok« tsz párllitkárá- nak véleménye, hogy: »foglalkozzunk az új tagokkal közgyűléseken, de most még saját földjükön dolgoznak, nem tudunk velük annyit foglalkozni« —, elég általános egész Tótkomlóson. Hibás vélemény ez. Méginkább időt kell szakítani az új tagokkal való foglalkozásra, mint akkor, amikor még nem voltak csoporttagok. És be kell vonni mind nagyobb tömegben a tapasztalt középparasztokat a vezetésbe, módot adni nekik arra, hogy képességeiket kifejlesszék. Úgy kell most dolgozni, hogy az őszi munkák zömét már teljesen közösen végezzék az új tagokkal, akkorra már magáénak érezze műiden új csoporttag a tszcs többszázholdas tábláit. Érezzék, hogy most vetnek igazán maguknak, most alapozzák meg jövőesztendei jövedelmüket, szebb életüket. Megkezdték a rizsaratást csoportjainkban Teriiielőcioporíjaink egyre többen és egyre nagyobb területen termelnek rizst. Az elmúlt évek ta- pasztalalairaztobizonyitják, hogy a rizaternaesztés igen jövedelmező csoportjainknak 8 idén is bevál- tollák a hozzáfűzött; reményeket. A mezőberényi »Dózsa« tszcs-ben például a5—28 mázsás átlagtermést ígér a rizs, a kőrösladányi »Zalka« tszcs-ben 25 mázsást. S hasonlóan jó eredmények várhatók a többi termelőcsoportokban is. i i j Termelőcsoporljaink egy rés/-ében megkezdték már a gazdag rizstennés betakaritását. Eddig az endrődi »Béke«, »Dózsa«, »Uj Barázda«, a gyulavári »Felszabaditók Hagyatéka«, a köröstarcsai »Rákosi« és a csabacsüdi »Béke« tszcsk-ben, illetve szövetkezetekben kezdték meg az aratárt. Ebien az esztendőben — mint a mezőgazda ág más terén is — már sokkal nagyobb segítséget adnak a munkában a mezőgazdasági gépek. Megyénkben a rizsaralás munkáját tíz kombájn és 35 rizsaratásra átalakított »Knotek« aratogep segíti. Komlósfecskésena tervszerű munka, az alapos ellenőrzés biztosíték az őszi munkák jó elvégzésére Komlósfecskés az elsők _________ közé került a mezőhegyesi állami gazdaság üzemegységei között folyó versenyben. Szép eredmény ez, hiszen tavaly, ha lemaradásról beszéltek, akkor bizonyos, Komlósfecskés is szóbakerült. T ervszerű tl-enség, kapkodás — és ami ennek elmaradhatatlan következménye —, lemaradás jellemezte az üzemegység munkáját. A hiba gyökere az volt, hogy a gazdaság vezetése nem volt egységes, néha merőben ellenkező utasításokat adlak ki és maga a pártszervezet sem volt ellenőrzője, mozgatója a munkának. Ezeknek a hibáknak jórésze a múlté már. Eredményesen harcoltak ellene a pártszervezet vezetésével a gazdaság vezetői és dolgozói egyaránt Meg is javult a munka az üzemegységben. Elsősorban a tervszerűség terén. Nem vitás senki előtt, ahol tervszerű az irányítás, ott részleteiken is jól megy a munka. Ez •/olt az első lanulság, amit levontak maguknak a gazdaságban és így is láttak hozzá most az őszi munkához. I Bent a központban | apátiák a Minisztertanács határozatát, de ezzel még nem elégedtek meg. Otthon az üzemegységben újra és újra elővették és eszerint készítették a tervet. A szántás nagyrészét gőzekével végzik, mindenütt 25—30 cm mélyen. És ezt a mélységet ott is betartják, ahol nem gőzeke szánt A gépcsoport úgy osztotta be a gépeket, hogy a nagy 50—55-ös traktorok végezzék a szántást. A kisebb traktorok a vetésnél dolgoznak. A kalászosok vetését keresztsorosan végzik. így biztosítják a nagyobb termést de az új módszer egyben több munkát is jelent, tehát jobb időbeosztás kell. A gazdaságon azonban nem fog ki ez. A gépcsoport két szerelője, Bihari István, meg Varga István összekapcsoltak 3 vetőgépet, emellett egy 30 soros szovjet vetőgép is vet A jó magágy biztosítására gyűrűs hengerekkel végzik a rögtörést. A terveket ismertették a dolgozókkal, ez ösztönözte a gépcsoport dolgozóit is a jobb beosztásra. És ezen a téren komoly munkát végzett a pártszervezet A népnevelők sokban segítették a gazdaságot ahhoz, hogy minden dolgozó megismerje, milyen feladatok várnak rá az ősz munkák sikeres végrehajtásában A terv végrehajtását pedig állandóan ellenőrzik kint a helyszínen. így vették észre már kezdetben, hogy először a gőzei« nem végzett jóminőségű szántást -az őszi takarmánykeverék vetésénél meg a magtakaró munlcájí nem volt tökéletes. Mivel elejébei vették észre, azonnal javítani i: tudtak a hibán. Megvan a feltétel Komlós- fecskésen arra, hogy az elsők között is a legjobb legyen. De ehhez még van tennivaló. A verseny értékelése még mindig nem elég alapos, nem elég tervszerű. Megelégednek a tíznapos értékelésekkel, pedig sokat javítana a munka lendületén, ha a dolgozók naponta ismernék, ki volt a legjobb és milyen eredményt ért el. Jó kezdeményezés ehhez a grafikon elkészítése. A gazdaság vezetői ugyanis készítettek egy grafikont, melyen állandóan ellenőrzik, hogyan állnak a terv teljesítésével. Azt kell elérni, hogy ezt a dolgozók is állandóan ismerjék. A versenyértékelésben természetesen segítséget kell nyújtani a MEDOSZ-nak. Gyetpotgubó-szedőgép Karcagon A karcagi kísérleti állami gazdaságban országos lapasztalal- csere-lálogatás alkalmával gépi bemutatót tartottak. Nagyjelentőségű a gyapotgubó szedőgép, amely a természetes úton be nem érett gyapotgubókat leszedi. Az így kapott gubó- Icát meleg helyen tovább érlelik és ezáltal igen sok másodosztályú gyapotot kapunk. Mezőgazdasági szaktanácsadó Feladatok az őszi munkában Irta: I. Jaruskin akadémikus. Az őszi vetés akkor lesz sikeres, ha előtte jónéhány agrotechnikai eljárást foganatosítunk. Ilyen a szántóföldek előkészítése, a vetőmag előkészítése, az elvetendő magmennyiség megállapítása, a vetés módszerének és a mag alálakarási mélységének meghatározása és a legjobb őszi gabonafélék kiválogatása. A szántóföld előkészítése A learatott előveteményí gyorsan takarítsuk be. Rögtön ezután szántunk, a vetés előtt pedig kul- tivátórozunk. Ha száraz az időjárás, a vetés napján hengerez- zük a talajt. A hengerezés különösen a burgonyaföldön fontos, mert a burgonya alól túlságosan porhanvós talaj kerül ki. Az ősziek elővelc- ményéül szolgáló burgonyát különben teljesen elegendő az őszi vetés elölt tíz nappal betakarítani, így nagyobi) lesz a burgonyatermés is. Ha hajdina vagy borsó az elő- vetemény, a vetés előtti művelési kétirányú tárcsázásra korlátozzuk. Olt, ahol kalászosok után vetjük az őszieket, elengedhetetlen a betakarítással egyidejűleg végzett tarlóhántás. Azután következzék a szántás, amelyet a vetés előtt legalább 20—30 nappal kell elvégezni. A krasznodari tudományos kutatóintézet kísérletei azt mutatták, hogy napraforgó, kukorica vagy ricinus után nagy őszi gabonatermést úgy nyerhetünk, lia ezeknek a kapásnövényeknek a sorközeit még egész későn is műveljük. A kapásnövények gondos ápolásával írtjuk a gyomot. Később az őszibúza sűrű állománya is akadályozza a gyomnövények fejlődését. Az első talajművelést a lehelő leghamarabb, azonnal az elővete- mény betakarítása után el kell végezni. Ez vonatkozik arra is, ha az őszieket évelő füvek után vetjük. Az őszi gabonafélék előkészítése a vetéshez a mag melegítéséből, osztályozásából és csávázásából áll. A vetőmag nepfóuymolegités© különösen ott fontos, ahol frissen csépelt magot vetünk. A melegítés nemcsak a csirázóképeseéget, hanem a (feíráaási eiélyt is.fokozza. Az őszi búza magját feltétlenül csávázzuk granozánnal, üszög ellen pedig formáimnál. Ebben am esetben a vetőmagot különleges csávázógépen bocsátjuk keresztül, vagy pedig formalinoldatos edénybe mártjuk (300 rész vízhez egy rész 40 százalékos formalin). Az üszög terjedésének megakai dályozására a cséplcsnél kikapcsoljuk a toklászó szerkezetet, amely az üszög spóráival nagytömegű egészséges mag fertőzését idézi elő. Az őszi búza és részben a rozs magjának mmőségét erősön javítja a kiegyenlítés céljából végzett osztályozás. A kiegyenlített magból. egj-enletasebb vetés kel kb„a* .növények egyszerre érnek cbe. , A keresztsoros, vagy sűrűsoros vetés E módszerek alkalmazásával . a növényeket egyenletesen helyezzük ol a földön, aminek eredményéképpen jobban hasznosíthatják a napsugarakat. Közönséges vetésnél a vetőgép csomókban szórja el a magot, egy négyaetmóterro néha száz növény is jut, a köztük lévő egyoentiinéteres távolság távolról sem elegendő minden növény rendes fejlődéséhez. KeresztsoroS vetésnél a vetési normát 10—15 százalékkal növeljük. A termelési kísérletek már régen meggyőzően kimutatták a fenti módszer előnyeit. Vannak kolhozok, ahol alkalmazásának eredményeképpen a termés hektáronként hat mázsával is megnövekedett. Az őszi vetésre alkalmas idő hosszabb ideig tart, mint a tavaszi vetésé és ez is elősegíti, hogy a sűrű- és keresztsoros vetést minőt nagyobb területen végezzü k. A vetést a legjobb időpontban végezzük A tavaszi vetéssel ellentétben, az őszi vetést szigorúan a naptár szerint végezhetjük. Az őszi gabonaféle életéhez még ősszel bizonyos mennyiségű meleg napra van s .ükrég: a növénynek nemcsak gyökeresednie kell, hanem bokro-xxlniu is. Minél északabbra fekszik a r i:'ók, ahol az őszieket vetjük, annál hamarabb be kell fejezni a vetést. Az őszi vetést a megbatározott időn belül kall befejezni. A szovjet növény ne me ütők nagyszámú értékes őszi gabonafajtát termesztettek. Eddig több mint 140 búzafajtát rajoniroztak. A kolhozok az idén új, még kedvezőbb fellé te’ek me ’ett látnak a-z őszi vetéshez, mint tavaly. A gépállomások segít- égével tóval 1 emelik a mezőgazda ági terme'és színvonalát, tevezetik az é'onjáró agrotechnikai eljárásokat. Ez záloga annak, hogy 1953-ban ősziedből a- ideinél is nagyobb termést taka ríhassanak be.
