Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-06 / 209. szám

* 2 ViUatsawk Héftc 1952 sze piuihcr $., szombat Révai elvtárs megnyitó beszéde a Móricz Zsigmond ünnepségen Móricz Zsigmond, a nagy ma­gyar író halálának 10. évforduló­ja alkalmából a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság és a Ma­gyar írók Szövetsége pénteken este emlékünnepélyt rendezett a Magyar Néphadsereg Színhazá­ban. Megjelent az ünnepségen Ré­vai József elv társ, népművelési miniszter, Horváth Márton elv­társ, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Do­bi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, vala­mint a magyar politikai, gazda­sági és kulturális élet számos más vezető személyisége. Résztvett az ünnepségen V. Sz. Azovoev, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője, valamint a többi baráti államok budapesti kép­viselői. Az ünnepséget Révai elvtárs nyitotta meg. — Azért jöttünk ma össze, hogy Móricz Zsigmond halálának 10. év­fordulóján megemlékezzünk s*ina- gyar realista prózairodalom leg­nagyobb mesteréről, hogy kifejez­zük a halhatatlan Írónak, a ma-, gyár nemzeti irodalom egyik leg­nagyobb büszkeségének népünk háláját és tiszteletét. Tíz év telt el Móricz Zsig­mond halála óta: a háborús össze­omlástól, a magyar dolgozó nép teljes győzelméig, a szocializmus alapjainak sikeres lerakásáig, ha­zánkban e tíz év alatt a magyar nép Móricz Zsigmondot, a ma­gyar demokratikus kultúra nagy klasszikusát, a demokratikus átala­kulás egyik legjelentősebb irodalmi előkészítőjét megismerte és a Szi­vét» zárta. ■•*• sí ■«» ■ Az az iró, akit a régi Magyar- ország üldözött és kitagadott, akit újra és újra próbált megkövezni, ■mert az úri osztályról megmondta az igazat, Móricz Zsigmond új' életre ébredt a munkásosztály, a dolgozó nép, az épülő szocializ­mus Magyarországábau. Révai elvtárs ezután rámutatott, hogy Móricz Zsigmond Ady Endre harcostársa volt abban az irodalmi fórra la ómban, amely a XX. század első évtizedében bontakozott ki ná­lunk, mint a. polgári demokratikus forradalom beharangozója és elő­készítője. ők ketten képvi­selték a reakciós, álhazafias iro­dalommal, valamint a kozmopolita, nyugatos polgári irodalommal szemben a megújbodó, valóban népi, nemzeti, valóban hazafias irodalmat. Elsősorban nem nyuga­tasok voltak, hanem magyarok, bkik a magyar nép felszabadítását szolgálták irodalmi munkásságuk­ban. De Ady és Móricz életútja sokban és alapvetően különbözött is. Ady nem érte meg a proletár forradalmat, míg Móricz Zsig­mond átélte a proletárforradalom, győzelmét és bukását is, Írói alko­tóereje pedig éppen a Horthy ura­lom sötét és fojtogató negyed szá­zada alatt bontakozott ki teljes nagyságában. Móricz 1919-ben egész leikével odaállott a proletár­forradalom mellé és bőr a forradaJ lom bukása után nem volt többé eleven kapcsolata a munkásosz­tállyal, sosem tagadta meg 19-es magatartását. A Horthy-rendszen- hez sohasem dörgölődzött, sosem alázkodott meg, sosem kínálta fel magát, sőt egyre fokozódó erővel leplezte le e rendszer népellenes lé­nyegét. Révai elvtárs a továbbiakban vá­zolta Móricz Zsigmond Írói fej­lődését, e fejlődés három szaka­szát s kifejtette, hogyan jutott el Móricz általános demokratikus ma­gatartásától a kritikai realizmus kibontakozásának korszakán át a népforradalomboz veaotő út kere­séséig. Ezután igy folytatta: , írói pályáján tisztánlátása, le­leplező ereje egyre fokozódik, de mindhárom alkotói korsza­kában megmaradt a parasztság iro­dalmi szószólójának. Nagy erényei, de bizongos gyengéi is eb­bői fakadnak. Társadalombírálatá­nak paraszti kiindulópontja: for­rása realizmusának, de forrása bizo­nyos illúzióinak is, annak, hogy a feudális rothadás mellett a kapitalista rothadást ksvéebbé vette észre és bár nem kente el, hanem feltárta a parasztság belső bomlását és cisztái yrétegeződését, a szegény- parasztság mellett nem tudta meg­látni és felismerni a munkásosz­tály döntő szerepét. Mégis, Móricz Z§igmond paraszti-demokratikus realizmusának nemcsak magyar, hanem európai, nemzetközi jelentő­sége van. Móricz ahhoz a kevés nagy európai íróhoz tartozott, akik az európai polgári irodalom hanyat­lása korában realisták tudtak ma­radni és a polgári-íleimoikratikue for­radalom plebejus irányát "képvisel­ve, hatálmaseiejű társalomkritikát tudtak gyakorolni. Hangsúlyozta, hogy bár Móricz társadalomkritikai legényeinek leg­többjében tragikus a légkör, mégis, mindhárom írói korszakában ott vannak azok a művek, amelyekkel az élet szépeégét és boldogságát’ próbálja hirdetni. Móricz Zsigmond — folytatta — szerette az életet, szerette az em­bert, békességet, boldogságot szánt az emberiségnek. Legtöbbször ebből a vágyából származnak gyönyörű sze­relmi idillijei, nem pedig abból, hogy a valóság véres ellentéteitől meg­feledkezett. Ez a vágy az idill, a harmónia, a (szépség és boldogság után sokszor akadályozta abban, hogy társadfilomkritikája mindvé­gig következetes legyen. Másrészt ebben a vágyában, éppúgy van elő­remutató vonás, mint népforradal- mi útkeresésében. Móricz kritikai realizmusával is, humanista optimizmusával is a mi elődünk és útmutatónk, a szocia­lista realizmus előfutárja. Ezen a mai ünnepélyein fogad­juk mag, hegy Móricz Zsigmond emlékét hozzá méltóan fogjuk ápol­ni. Ezzel kapcsolatban bárom fő kö­telességünk van: /. Ki kell adnunk minél előbb összegyűjtött műveit, hogy népünk' és születő új irodalmunk még job­ban megismerhesse, még többet ta­nulhasson tőle. 2. Meg kell írni Móricz Zsig­mond életrajzát, amely művéhez és életéhez méltó és amelyben érté­kelnünk kell irodalmi munkásságát, a magyar társadalom ée a magyar irodalom fejlődésében elfoglalt ha­lvát és szerepét a maga teljessé­gében. 3. Meg kell mutatnunk Móricz Zsigmondot egész nagyságában a seabed népnek, hogy műve ne csak a magyar, hanem a nemzetközi de­mokratikus kultúrának is szerves részévé’ vál jon. '"v‘ -----­Am i a Magyar Dolgozók JP áitr, ját ée a Magyar Népköztársaság kormányát illeti, teljesíteni fog­juk kötelességünket Móricz Zsig­mond emléke, élete, munkássága iránt. Ezzel megnyitom az Irodalom­történeti Táraság és az írószövet­ség mai emlékünnepélyét. Révai József elvtárs nagy taps­sal fogadott beszéde után Kónya Lajos, az írószövetség főtitkára felolvasta a Szovjet írószövetség táviratát, ezután Darvas József közoktatásügyi miniszter, az író­szövetség elnöke mondott em- Lékbeszédet Majd ünnepi mű­sor következett Tanuljunk a Bolsevik Paritól A vidéki kerületi pártbizottság szervezési munkája Az omszki terület uljanovszki kerü et pá t i ottsága komoly mun­kát folytat a kerület gazdasági és kulturális életének irányítása te­rén. A kerületi pártbizottság a főfigyelmet a kolhozokban mű­ködő pártalap szervezetek megerő­sítésére és az azoknak nyújtandó gyakorlati segítségre összponto­sítja. A pártbizottság nagy gon­dot fordít 0/ pártcsoportok mun­kájára is. Közvetlen irányításának eredményeként a mezőgazdasági és traktorista brigádokban, valamint az állattenyésztő gazdaságokban, rövid időn belül 40 új pártcso-í port alakult. Különös figyelmet fordított a pártbizottság a kolhozokban működő pártszervezetek tit­kárainak nevelésére. A titkárok rendszeres hallgatói a szemináriumoknak, azonkivűl ál­landóan figyelemmel kisérik és ta­nulmányozzák a többi partszer­vezetek tapasztalatait is. A pártbizottság tagjai, o*z- i tályvezetőt és titkárai úgy osztják be idejüket, hogy mi­nél gyakrabban látogathassa­nak et az alapszervezetekbe, azokat irányítsák, tanácsokkal lássák el, meghallgassák a fel­merült kritikákat és idejében felfigyeljenek az alulról jövő kezdeményezésekre. A kerületi pártbizottság tudja, hogy munkájával a mezőgazdaság fejlődését, a terméshozam emelJ fedését, a kolhozok állatállományá­nak növelését kell szolgálnia. Ép­pen ezért a pártbizottság foko­zott gondot fordít a munkában el­maradt kolhozokra. Nézzünk meg egy példát. Az »Uj Világ« kolboa terméseredménye hosszú éveken.' keresztüL szokatlanul alacsony volt. A kerületi pártbizottság elhatá-s rozta, hogy részletesen kielemzi a kolhoz elmaradásának okait. Ez­ért a járási pártbizottság titkára hosszabb időt töltött a kolhoz­ban, ahol a kommunisták és a pártonkivüli aktivisták segítsé­gével sikerült egész részle­tesen megismerkednie a kol­hoz gazdasági helyzetével, majd közösen határozatokat dolgoztak ki a kolhozgazdaság egyes ágainak fejlesztésére, A pártbizottság gondoskodott a határozat ellenőrzéséről is. Az instruktorok rendszeresen láto­gatták a kolhozt és a helyszínen segítették úgy a kolhoz vezető­ségét, mint pártszervezetét mun­kájában. A pártpolitikai munka megjavítása pozitív eredmények­hez vezetett. Az »Uj Világ« kol­hoz egyike lett a kerület legjobb kolhozainak. A kerületi pártbizottság és az alapszervezetek állandó harcot folytatnak az élenjáró agro­technika vívmányainak és ki­váló mezőgazdasági dolgozók tapasztalatainak széleskörű fel­használásáért. A pártbizottság ülésein és az alap szervezetek taggyűlésein is rendszeresen megvitatják ezt a kérdést. A pártbizottság megvaló­sította a kerület kolhpzparaszt- jainak és az omszki mezőgazda­sági és állatorvosi intézetek tudo­mányos munkatársainak együtt­működését. A tudományos mun­kások ma már sűrűn látogatják a kolhozokat, ott előadásokat és felolvasásokat tartanak. A kerületi pártbizottság szer­vezési munkája elszakíthatni— laihil egybekapcsolódik a tő­Felavatták Móricz Zsigmond síremlékét Csütörtökön délután Budapesten a Keie^en-temetőlen ünnepéi}es ke­retek között avatták fel Móricz Zsigmond síremlékét a nagy író 10. évfordulója alkalmából.. Az ün­nepségen megjelentek Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Páli­ja Politikai Bizottságának tagja, Darvas József közoktatásügyi mi­niszter, az írószövetség elnöke s a magyar irodalmi és művészeti élet sok uJós vezető személyisége. Je­len voltak az ünnepségen, a Buda­pestre érkezett kjül.'ötdi írók is. A sírnál Kónya Lajos, a Ma­gyar írók Szövetségének főtitká­ra emlékbeszédében a többi kö­zött ezeket mondotta: Óriás volt ő, amilyen nagyon ritkán születik. A magyar próza egyik legnagyobb mestere, az egyik legnagyobb magyar kritikai rea­lista író volt, aki nem a felszínen turkált s az egyediből, az esetle­gesből mesteri kézzel tudta kibon­tani az általánost, a társadalmi mélységet. Félt tő!© az irigység és a hatalom. Művei nem négy fal között születtek. Csongrádi kubiko­sok, szatmári ezegényparasztok, vá­rosi szegényemberek szavait és mozdulatait rögzítette elmaradha­tatlan jegyzetfüzetében — senki író nem ismerte jobban anyagát. Állásfoglalása határozott és tisz­ta: a nép mellett állt legjobb hite és tudása szerint. Hivatásának élez­te a művészetet. Tanítani, nevelni, felrázni akart, léte.ősnek érezte ma­gát a népért, amelyből származott. 1919-ben nagy lelkesedéssel küzd a forradalom sikeréért. Az eáenfor­radalom után börtön és mellőzés sorsa érte. Nem tagadja meg múlt­ját, büszkén vállalja annak minden következményét. Halhatatlan mű­vészete egészében mellettünk áll, a mi harcainkat segíti s a mi ter­veinket követeli. Müvei egyre in­kább kenyérré válnak olvasó né-» pünkuek s azt a helyet, értékelést, elismerést, amit megérdemel t, a mi felszaljodult é etünkben kapja meg. Móricz Zsigmondot szívébe zár­ta a magyar nép s nemzeti kin­cseinket gazdagító életművét el nem mossa onnan az idő. Móricz Zsig>- mond szelleme közöttünk él örökké! Az emlék!«ested elhangzása után megkoszorúzták a nagy író sírját. A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége koszorúját Hor­váth Máidon, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ja, a Népköztársaság Miniszterta­nácsa koszorúját Erdei Ferenc föld­művelésügyi miniszter helyezte öl a síron. Szombaton újabb ajándékvonat indul Koreába A koreai gyűjtés eredménye­képpen újabb ajándékvonat in­dul Koreáim. Négy vagonban ösz- szesen 1317 csomagot küldünk ez alkalommal. A szerelvényt szómba Ion délelőtt indítják út­nak a Nyugati-pályaudvarról. Külpolitika néhány sorban... A »Drapeau Rouge« közölte a Belga Kommunista Párt Poli­tikai Irodájának a brüsszeli katonatbíróság ítélete ellen tiltakozó nyilatkozatát. A brüsszeli katonai bíróság a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen lezajlott tüntetésben résztvett cástreatixi katonák ellen hozott ítéletek ♦ ■ ♦ Vernon Bartlett angol burzsoá publicista a »News Chro- nicle«-ben elítélően ír Eisenhower ismeretes háborús uszító beszé­déről. Azt írja, hogy Eisenhower az amerikai légió gyűlésén »a legkétségbeejtőbb kortesszónokLatot« mondotta. Vernon Barlett azon sopánkodik, hogy Eisenhewer otromba beszéde »mérhetet­len károkat okozhat«, kénytelen beismerni, hogy Európában leg­feljebb az őrültek és a fasiszták támogatnák Eisenhower hábo­rús politikáját. ♦ ■ ♦ A »Daily Worker« írja a szakszervezeti kongresszus szerdai Jiatározatáról: »A kongresszus 1,332.000 szavazatnyi döntő több­séggel felhívta a főtanácsot, készítsen 1953-ig terveket az álla­mosítás kiterjesztéséről más iparokra. Ez a határozat csapást mért ebben a kérdésijén a főtanácsra s főként annak elnökére. Deakinra, aki minden követ megmozgatott, hogy elnöki hatal­mával elgáncsolja a határozatot. A szavazás eredményét a kon­gresszus óriási lelkesedéssel fogadta.« ♦ ■ ♦ Van Ngtien Ziap tábornok, a vietnámi néphadsereg fő]>arancs- noka az augusztusi forradalom 7. évfordulója és a függetlenségi nap alkalmából napiparancsot intézett a vietnámi néphadserehez. Van Nguen Ziap tábornok a hadrakelt sereg, a helyi alakulatok, a milícia és a parlizánalakulatok összes lisztjeihez és harcosaihoz intézett napiparancsában megemlékezik az augusztusi forradalom óta kivívott győzelmekről és beszámolt a vietnámi néphadsereg fejlődéséről. ♦ ■ ♦ A dán nyomdászszakszervezet kongresszusa folytatja mun­káját. A szakszervezet elnökének beszámolója felelt indult vitá- ban több, mint harmincán szólaltak fel. A felszólalók beszéltek a bél-csökkentésről, a munkanélküliségről, a polgári építkezések csökkentéséről, utaltak arra, hogy a nők egyenlő munkáért nem részesülnek a férfiakéval egyenlő bérben. A nyomdászszakszer­vezet kopenhágai tagozatának elnöke felszólította a kongresszus részvevőit, fokozzák harcukat a munkások követeléseinek telje­sítéséért megek között végzett politikai munkával. Minden olyan intézkedést, ami a kolhozok szervezeti és gazdasági életével van kapcsolatban, har­cos és céltudatos politikai agitá­ció előz meg és támaszt alá. A kerületi pártbizottság és a kerület pártszervezetei az agilációs mun­ka alátámasztására felhasználják a falusi olvasókörök és könyvtá­rak, a kolhozklubok, faliújságok, villámok, stb széles hálózatát A pártbizottság, továbbra is azt a feladatot állítja maga elé, hogy még jobban kiszélesítse és el­mélyítse kapcsolatait a tömegek­kel, hogy még tovább emelje a falusi agilációs munka eszmei •színvonalát, hogy még löbljct és jobban foglalkozzon a politikai neveléssel, mert csak ez biztosítja a kerület gazdasági életének to­vábbi fellendülését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom