Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-06 / 209. szám

4952 szeptember 6., szombat 3 ViUaiso.wU Hifit A Gyulai Hari^iiya^yár dolgozói nem maradnak aduval az síitámnak A Gyulai Harisnyagyár dolgozói július havi tervüket osak 91.7 szá­zalékig teljesítették. Ennek oka elsősorban a rendszertelen anyag- ellátás volt. Augusztus elején a dol­gozók nagy lendülettel láttak munkához. A vállalatvezető&ég is nagyobb gonddal biztosította a -mű­szaki feltételeket és az anyagellá­tást. A dolgozók augusztus 20-ra lelkes vállalásokat tettek, amelyek teljesítése ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat augusztus hónapban már 105.7 százalékos tervteljesitést ért el. Grafikon szeri oti termelés A még hátralévő Lemaradást a harmadik negyedéves terv végéig úgy szüntetik meg, hogy a mű-, szaki vezetők új módszerekkel irá­nyítják a termelést. A tervet le­bontották műszakokra, igy a fő­művezetők a megkapott termelési grafikonok alapján naponta isme­rik az egyes műszakok tervfel-1 adatát. Ezzel a módszerrel na­ponta figyelemmel kisérheti mind­egyik művezető, hogyan teljesí­tette műszakja aznapi tervét. Azon­nal látja azt is, ha esetleg le­maradás mutatkozik. A grafikon szerinti termelés biztosítja az egyes üzemrészek termelésének: összehangolását, ami azt jelenti,, hogy » kötési és nyersáru ki­bocsátási termelés állandóan azo­nos. A műszaki vezetés további fel­adata volt még az is, hogy meg-, szüntessek a dolgozóknak gépről-, gépre való áthelyezését. A gya­korlat bebizonyította ugyanis, hogy ha a dolgozó ugyanazon a gépen dolgozik és azonos cikket gyárt, a termelése állandóan fejlődhet. Ez pedig nagyban elősegíti a ver­senyben tett, vállalások teljesítését. \ javító még lemarad Az eddigi értékelések azt mu­tatják, hogy a harmadik negyedév tervtel jeeitésében a legjobb ered­ményeket a kötődé és a láncoló, üzemrész dolgozói érik el. Az első napok tervtől jesitésében csupán a javító üzemrészben mutatkozik le­maradás. Amíg a kötöttáru üzem­rész tervteljes itése -meghaladja egy, egy és félszázalékkal a 100 százalékot, addig a javító üzem­rész dolgozói csak *94—98 száza­lék között teljesítették tervüket., Jó felvilágosító munkával el kell ómi, hogy a javító üzemrész dol­gozói is emeljék termelésüket, hi­szen az ő munkájuktól is függ, hogy az üzem rendes időben tudja biztosítani a készámitermék elszál­lítását. Szégyen lenne a lemaradás A népnevelők és a szakszerve­zeti bizalmiak felvilágosító mun­kával -mozgósítsák az üzem dol­gozóit az üzem negyedéves tervé­nek teljesítése érdekében. Magya­rázzák -meg a javitó üzemrész, de a gyár többi üzemrésze dolgo­zóinak, hogy a még hátralevő időt úgy kell felhasználniok, hogy a Gyulai Harisnyagyár a jelenleg fennálló lemaradását megszüntesse és a harmadik negyedévi tervét teljesítse. Ez pedig lehetséges, mi­vel igen síép eredmények szület­tek már az üzemben, ezt a többi versenyszakasz eredménye, igy az) augusztus 20-i verseny szak asz is bizonyítja. Mindezt azért is meg, kell tenniök, mivel az üzem dol­gozói sokat kaptak már az ötéves tervtől: korszerűen átalakított üzemiészben dolgoznak, neopvilá- gitás mellett, üzemi orvosi ren­delő, új irodahelyiség, új férfi és női fürdő is épült. Többmillió. forintot fordítottak eddig ilyen és hasonló beruházásokra, de még ez­után is kapnak a tervtől. Szói gyen lenne tehát adósnak ma­radni az állammal szemben. Min-, den dolgozónak a hátralévő idő­ben úgy kell végeznie munkáját, hogy üzeme ne maradjon adósa a tervnek és büszkén jelenthessék har­madik negyedévi tervük idő előtti beljesitésót. (Nagy) BÉKEMŰSZAKOT TARTOTTUNK Üzemünkben augusztus 25—31-e között békeműszakot tartottunk, hogy méginkábh fokozzuk termelésünket, méginkábh erősítsük a békét. Dolgozóink lelkesedése megmutatkozott az eredmé­nyeken, mert mig a július javi átlagunk 98.3 százalék volt, ezzel szemben a békeműszak heté­ben 101.4 százalékos tervtel jesitést értünk el 99.4 százalékos minőség mellett. A brigádok közötti versenyeredmények a következők: »Minőségi brigád« 102, »Festői brigád« 101, »Ifi brigád!« 101, »Kongresszusi brigád« 100 százalékot ért el. Műszakok között első lett az »Ifi-tműszak«, második a »Piros-műszak« és harmadik a »Kék-fnuszák«. A dolgozók'közötti párosveraenyben Márta Mária szta­hanovista Szövőnő jár élen 108 -százalékos teljesítménnyel, -mig. versenytársa Eesető Piroska sztaha­novista szövő 107 százalékot ért el. Hőgye Júlia 105, Nyerges Istvánná 103, Halász Józsefné 100 százalékot ért el. Versenytársaik: Balázs Mária 102, Juhos Hona 103, Paiuló Ilona 103 száza­lékot teljesitett. De vannak, akik nem dicsekedhetnek ilyen eredményekkel, akik miatt üze­münk elmaradt tervteljesitésében. Ezek Hoffman Júlia II. szö,vő, Csók Margit, Plavecz György- né szövők, akik 93, illetve 97, 95 százalékos eredményt értek ok Hasonló gyenge teljesítményt értek el: Sztankovics Józsefné, Szűcs Sándorné, Együd Bálintné, Pallagi Irén szövőnők. Sürgősen át kell venniük az élenjárók tapasztalatait, hogy általánosé®. emelkedjen a teljesítmény és bizto­sítva legyen a terv teljesítése. Szoltól Pál levelező, Mezőberény, Alföldi Szövőgyár, Fokozottabb harcot a kulákok ellen Battonyán is Battonyát az óv elején nem a legjobb községek között emlegették »mezőkovácsházi járásban, amikora begyűjtési versenyről beszélgettek. Battonya, a járás egyik legnagyobb községe igen erősen hátráltatta a begyűjtési tervek teljesítésénél az egész járást. így volt ez a sertés- begyűjtésben is. Az utóbbi hónapokban megválto­zott a helyzet Battonyán. Sertés- begyűjtési 'tervüket az 1952—53-as gazdasági év első negyedében 73 százalékra teljesítették szeptember 2-ig. Az átadásra kerülő sertések átlagsúlya 132 kiló volt, vala­mennyi megfelelő nagyságú, jól ki- hízott :e lé*. Ez a jó e élmény nem az égből hullott a tanács ölébe, szívás, kemény munkával érték el, alapos ellenőrzéssel. Elsősorban jól végezték a terv- lebontást, a dolgozó parasztokkal megbeszélve úgy ütemezték be az átadásra kerülő sertéseket, hogy azok arra az időre ténylegesen el­érjék az előírt súlyt. Utána ál­landóan ellenőrizték, be van-e ál­lítva hizlalásra megfelelő súlyú eer- íbés 8 ha úgy látták, elérte a súly­határt, minden további nélkül gon­doskodtak arról, hogy átadásra ke­rüljön. Ezt a munkát az állatfe­lelős, a begyűjtési osztály nyil­vántartói, aktívák segítségével vé­gezték. Az eredményben benne van az is, hogy a battonyai dolgozók fej­lődnek, öntudatosodnak. Egyre job­ban le tudják mérni, mit kaptak és fezért csőiébe mit kell adniok. Hogyan lehet az államnak viszonozni ■ kapott földet, a szabadságot, az anyanyelvet... Egyre többen ismerik fel, milyen az élet odaát, Tito Jugoszláviájá­ban és bizony a battonyai becsüle­tes dolgozók nem kémek az olyan »demokráciából.« A község negyedévi tervteljesí­téséhez azonban még 27 százalék hiányzik. Es ennek nagymezét a kulákok nem adták be. Es nem egy, vagy két kulák szabotál. Hiszen nemcsak egy, vagy kettő szeretne itt olyan országot, Snint ft déli határon túl, ahol a ku- lák-szövetfeezebekben embertelenül kizsákmányolják a dolgozó parasz­tokat. Es nincs különbség romén, magyar, vagy délszláv kulák kö­zött. Egyformán ellenségei a dol­gozóknak. Ékesen bizonyítják ezt a számok is. A község kulákjai az első félévről 200, az új begyűjtési év első negyedéről pedig 220 názsa hizottsertéa beadásával maradtak el 185 ku Iákot tartanak a községben nyilván. Mind a 185-nefc van ser­tésbeadási kötelezettsége, de ebből' csak húsz teljesített. No-, azok sem azért, mintha barátai volnának a demokráciának, segíteni akarták volna az építést. Csupán azért, mert nem akartak nyíltan újjat húzni az felszámoltató bizottsággal. És a többiek sem azért maradtak el a beadással, mert talán még kövérebb hízót akarnak beadni. A kulákok 35—40 százalékánál nincs beállít­va sertés hizlalásra. De nézhetjük őket egyenként is, egyik sem jobb »Deákné vásznánál«. Gruncsity Zsiva először a tarlóhán- tást szabotálta, mofit a sertésbe­adást. Ifjú Nagy József nyíltan is megmondta: legfeljebb kárász­nak fogadná fel azokat, akik most nyilvántartók a begyűjtési osztá­lyon. A sertését persze nem adta be. Árvái Béla henteakulák, aki 12 holdat vásárait 'össze a bat­tonyai dolgozóktól összeharácsolt pénzen, szintén adós. Tábori Má­tyás 42 holdas kulák 16 mázsa ser­téssel tartozik. Egyik-másikuknál még tel sem szárad a tinta a bí­rósági ítéleten, amit a ezabotálá- sukért kaptak, máris újabb szabo- táláson törik a fejüket. Nem ülnek tétlenül a battonyai kulákok, Valahányau vannak, mind- bnnyian azon törik a fejüket, ho­gyan árthatnának a dolgozóknak, ho­gyan érhetnék el, hogy ismét le­vett kalappal álljanak előttük, — napszámért. Szabotálásukra azon­ban a «dolgozók állama kemény kézzel felel. Ifj‘. Nagy József egy évet, Árvái Béla egy évet és két hónapot kapott a tertésbeadús elszabotájásáért. Es minden tettükre ilyen lesz a válasz! A battonyai pártszervezetnek és a tanácsnak még kell ismertetni a dolgozókkal, hogy a kulák nem szabotálhat büntetlenül, de azt is, hogy nincs különbség kulák és ku­lák között. Mindegyikben forr a gyűlölet a dolgozók ellen, mind gá­tolni akarja a tervek teljesítését. Ezt bizonyítják a eerfósbeadás ta­pasztalatai is. Lereleznink jelenük a lermeiaszövetliezeü mmlmi Kardoskút Tazos-ink területe 400 holdról 952 holdra nőtt. A kardoskuti. »Úttörő« tszcs irodáját egyre több egyénileg dolgozó paraszt keresi fel. Érdeklődnek, hogy a csoport milyen eredményt ért el. Másfél hét alatt 59 tag kérte felvételét, de mi ezzel még nem elégszünk meg. Továbbfejlesztjük csoportunkat. Oravec-z Ferenc 12 holddal, két lóval és a gazdasági efieeereléssel lépett be. Détár Ferenc 11, Györgyi Bálint 14 holddal. Es ezenkívül még 45 család, akik meg­értették, hogy osak a nagyüzemi gazdálkodással érünk él nagyobb termést, jobb eredményeket. Jdmborcsik Fenmoné. Magyarbánhegyes 0ß&W'-' Községünkben is egyre többen lépnek a közős gazdálkodás út­jára. Az I-es típusú »Béke« tszcs 15 taggal sza orodott. Többek közt Kovács István, Koosis Illés, Kisházi János középpiarasztok, R. Kis­házi Lajos,' ifjú Pető Jánosnó, Z. Kovács Béla kisparasztok kérték felvételüket. Lantos Lajos. Endrőd Csoportunk 1950-ben 200 hold földdel alakult. Jószágálloma- nyunk nem volt. Jelenleg 531 hold földünk van, a jószágáiCiomá- nyunk is szépen felfejlődött. Van 12 lovunk, 6 csikónk, 32 szarvas- marhánk, 235 ^értésünk. Ezenfelül 1315 baromfi, 225 kaosa és 40 pulyka, amiből az ősz folyamán szép jövedelmet kapunk. Volt 191 hold búzánk, ami 1513 mázsa gabonát adott. Az 52 hold árpa 464 mázsát adott. Ezenkívül van még 50 hold rizsünk és 70 hold kukoricánk, 14 hold cukorrépánk és 5 hold gyapotunk. A rizsnél 25 mázsás átlagra számítunk holdanként. Már számot vetettünk, hogy munkaegységenként mennyi lesz a tagok jövedelme. így előrelát­hatólag egy munkaegységre 4.5 kfe 1 rsa 90 deka árpa, 54 deka má­jusi mbrzsolt kukorica, 85 deka krumpli, 28 deka cukor, 21 deka rizs és 15 forint 78 fillér jut Nádori Bőm, »Uj Barázda« tszcs Gyönyörű áruház nyílt Békésen Békésen szeptem­ber elsején új áruház nyilt meg. ünnepé­lyes keretek között. Három és félmillió forint értékű raktá­ra van. Amikor fél 12 órakor kinyitották az áruházat, 400 fő­nyi tömeg volt ott. Egy óra alatt 40 ezer forint volt a bevétel, 6 óráig 74 ezer fo- riilnft Harmincnégy- ezer forint értékű méteráru kiélt el. Az első vásárló dolgozó paraszt 4 ezer forint értékben vásárolt. Batizi Gábor egyéni­leg dolgozó paraszt lánya részére ruhá­nak valót vett, egy pár cipőt és egy ló- xjenkábátofc. A vevők nem győznek csodál­kozni, hogy olyan nagy a választék. Vasárnap este, ami­kor a kirakat készen volt és a rollókat fel­húzták, annyi néző lett, hogy nem lebe tett járni az áruház környékén- Ilyen ki­rakat még nem volt Békésen, de ilyen áruház sem — szo­cialista tervünk 'svö- nyör-íí műve. i-'n sok dolgozó jÜYr. ;zt segített, akik í Ej­tették beadási . zeltségüket Fábi Jusztin«, Békés. A gyermekekről való gondoskodásban Mezőhegyes kövesse Medgyesegyháza példáját Medgyesegyházán a tanács­háza előtt olyan szép, üde­zöld park terül el, ami dicső­ségére válna megyénk bár­mely községének, városának. Ezt a parkot állandóan locsol­ják, gondozzák, törődnek vele, hogy híven tükrözze Medgyes­egyháza megújhódott életét. A szép árnyas fákkal tele üde parkot egész nap hangos és vidám gyermekzsivaj tölti meg. Lengő palló és körhinta, meg egyéb játéklehetőség áll rendel­kezésükre, amit az apróságok meg is rohamoznak a nap min­den órájában. Az a gondos­kodás, amely a medgyesegyházi tanács részéről nyilvánul meg, a gyermekek iránt, dicsérendő, de követendő példa is. A fentieknek szöges ellentétét találjuk Mezőhegyesen. A par­kok elhanyagollak, szemetesek, rendezetlenek, az ágyásokból kiszáradt a fű és virág. Úgy néz ki, mintha egy ideig tartó gondozás után arra az állás­pontra helyezkedtek volna: »ré­gen sem törődtek a parkkal, gyerekekkel. Most is majd el­játszanak valahol«. Mezőhegyesen a £<yerekek egyrésze — 40 és 70 létszám között váltakozva — az óme- zőhegy esi napközio l thonbaii időzik nap mint nap. A nap­köziotthon környéke novem­bervégi pusztaság képét mutat­ja. Az udvar kopár, száraz, po­ros. Lehetne locsolni, csak ép­pen a meglévő vízvezetéket kel­lene kijavítani. Hintákat és egyéb játszóeszközöket is lehet­ne készíteni. Méreg Ferencné, a napköziotthon vezetője ápri­lis óta kérte is már eleget. De a hinták készítését az illetéke­sek azzal odázgatják: »megütik magukat a gyerekek«. Mintha azok nem állandó felügyelet melleit játszadoznának. A nap­köziotthon belseje szép, tiszta és egészséges. Tegyék ilyenné a környékét és gondoskodjanak a vezetők megfelelő játékeszkö­zökről. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE! Helyes volna, ha az illetékesek felfigyelnének arra, bogy Med- gyesbodzás községben a dolgozo'k trafikot látása miért hiányos. Nem egy esetben olőfordul az, bogy a medgyesbodzási föld­művesszövetkezet nem gondoskodik arról, hogy a dolgozóknak meg­felelő trafikáru álljon rendelkezésére. A dolgozóknak ne kelljen má­sik községbe átmenni trafikért. Tóth József, Csanádapác».

Next

/
Oldalképek
Tartalom