Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-28 / 228. szám

A Z HDP BÉKÉSME G Y E I PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai egyesüljetek i A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt! 1932 SZEPTEMBER 28., VASÁRNAP Ára SO fillér VIII, ÉVFOLYAM, 228. SZÁM A „Néphadsereg Napja“ Ebben az évben szeptember 28-án dolgozó népünk másod­ízben ünnepli a Néphadsereg Napját. E/z.a nap is, a tavalyihoz hasonló, nagy találkozója lesz népünknek és hadseregünknek. 1848-ban, a pákozdi csata idején is a nép és a hadsereg egysége volt jellemző, ugyanúgy ma is a néppel való megbonthatatlan egység néphadseregünk erejének legfőbb forrása. Ezen az ünnepen dolgozó né­pünk örömmel veheti tudomá­sul. hogy eddigi áldozatainak megvan az eredménye, hogy nép­hadseregünk ebben az évben is tovább erősödött. Ugyanakkor a mi harcosainkban is tovább -fej­lődlek azok a katonai erények, amelyek jellemezlék már szabad­ságharcos elődeinket, a prole­tárdiktatúra hős vöröskatonáit és nagy példaképünk, a Szovjet Haj- sereg katonáit. Néphadseregünk harcosaiban, tiszthelyetteseiben és lisztjeiben tovább növekedett népünk és hazánk iránti hűség és szeretet, hűség pártunk és Rákosi elvtárs iránt, ugyanakkor tovább növekedett az ellenség el­leni izzó gyűlöletünk is. Néphadseregünk Napja, a di­cső pákozdi csata emlékünnepe. Ebben a csatában ütközött meg először a szabadságharcos sereg a túlnyomó erejű ellenséggel és aratta első győzelmét Jcllasich horvát bán rablócsapaíai felett. Ebben a csatában született meg az a honvédsereg, amely a sza­badságharc véres csatáiban di­csőségesen, győzelmeket aratva, hordozta zászlóit. Ez a csata a mi számunkra is bebizonyította, hogy az ellen­ség feletti győzelemnek döntő elő­feltétele a nemzeti összefogás, a hadseregnek a néppel való ösz- szeforrottsága. A hadsereg és a nép közös harca volt az az erő, amely képes volt győzni és elűzni az ellenséget. A nép segítette a hadsereget, mert látta, hogy a hadsereg a sajátja, a saját köz- veden érdekeit, a nép érdekeit védelmezi a csatatereken. így nyilvánult meg a nép és a hadsereg egysége az 1848-as sza­badságharcban és kölcsönös tá­mogatásuk, egymás segítése volt a győzelmek alapja. 1918—19-ben újból felkelt a magyar nép, hogy megszabadul­jon a tőke bilincseitől. Az orosz nép munkásosztályának példája mutatott utat az Októberi Forra­dalommal, hogyan kell kivívni a szabadságot. Bár a belső- és külső ellenség összefogása mialt a Magyar Tanácsköztársaság meg­bukott, mégis hatalmas jelentő­ségű az a tény, hogy a magyar nép 1848—49-hez hasonlóan, is­méi megmutatta, hogy szabad ha­zája védelmében mindenkor kész fegyvert ragadni. A proletárdikta­túra hadseregének dicső győzel­mei is azért születtek meg, mert a hadsereg és a nép közölt nem voh szakadás. A munkások és parasztok lelkesen álltak a had­sereg soraiba, lelkesen támogat­ták, mert iállák. hogy az más­fajta hadsereg, mini az eddigi hadseregek voltak. Látlak, hogy a proletárdiktatúra hadseregének a nép jobblétéért való harc a leg­főbb célja, — ezért támogatták. Néphadseregünket is a nép, a párt hozta létre Rákosi elvtárs vezetésével. Dolgozó népünk ál­dozatos munkájával állandóan erősíti hadseregét. Legjobb fiait küldi a soraiba, a tisztiiskolákra, legjobb tudásával dolgozik, hogy hadseregünknek mindene megle­gyen. Néphadseregünk minden har­cosa tudja, hogy népünk áldoza­tos munkájáért cserébe elvárja, hogy erősítse a hadsereget, fá­radságot nem ismerve készüljön fel a gyakorlótereken a haza vé­delmére. Ma az imperialisták eszeveszet­ten egy új világháború előkészí­tésén dolgoznak. Háborúval fe­nyegetik a békeszerető országo­kat. Háborús terveikhez a törté­nelem egyik legaljasabb árulóját, és bandáját használják fel. Most úgy, mint 1818-ban a re­akció, a haladás ellenségei is­mét összefoglak ellenünk. Amíg a múltban egyedül álltunk az ellenforradalom ellen, addig ma a népek százmilliói támogat­nak bennünket. Ma mellettünk van a Szovjetunió vezette béketá­bor, ma velünk együtt harcolnak a világ dolgozó népei az impe- rialisla háborús uszítok ellen. Amíg az 1848-as forradalom nem rendelkezett vezető párttal süsün volt egy olyan erő, amely meg tudta volna oldani a forradalom alapvelő ' ellentmondásaik »na ran olyan pártunk, amely képes vezetni a dolgozók harcát, meg tudja oldani a legnehezebb fel­adatokat is. Ez a párt a Magyar Dolgozók Pártja. Kossúth Lajos már 1848-ban rámulatott arra. hogy a fegyver­telen ország támadásra csábítja az ellenséget. »A gyengének bé­kéje kegyelemtől függ. _ Az erős békéje biztosítékát önmagában hordja. Alvótól, habár óriási is, senki nem fél. Az erőssel alkusz­nak, a gyengének parancsolnak. Kész úlet len ség több mint gyen­geség, a készületlenség bizonyon halál.« Meg kell tanulnunk szabadság- harcos elődeinktől, hogy a belső és külső ellenség ellen kérlel­hetetlen harcot kell folytatnunk. A kommunizmus elleni harcban összefognak az imperialisták és ügynökeik, — a jobboldali szo­ciáldemokraták, a Tilo-banda, a klerikális reakció. Most is provo­kálnak és összeesküvéseket sző­nek a Szovjetunió és a népi de­mokráciák ellen. Meg kell tanulunk dicső előde­inktől, hogy eredményeinket úgy tudjuk véglegessé tenni, ha a nép és a hadsereg szorosan együtt halad, a hadsereg követi a népet »tűzön-vizén át«. A Néphadsereg Napja akkor lesz népünk és hadseregünk igazi nagy közös ünnepe, ha a nép és hadserege közötti kapcsolat to­vább erősödik és szilárdul. A Néphadsereg Napja ünnepi ülésének távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz A múlt év Néphadsereg Napján megfogadtuk önnek, hogy önfeláildozóan dolgozunk tovább hon­védelmünk erősítésén, független, szabad hazánk békéje megvédésének szent ügyén — hangzik a többi között a távirat. — Engedje meg, hogy jelentsük önnek; drága Rákosi elytára: munkánk eredmé­nyes volt a pártunk és kormányunk által elénk állított feladatok teljesítésében; sikerrel sajátítjuk el1 a győzelmes sztálini hadtudományt, a néphadsereg harcosainak, tiszthelyetteseinek "és tisztjeinek mun­káját és magatartását a nép és forrón szeretett hazánk iránti tántoríthatatlan, hűség hatja út. Az egyre jobb eredményekért folytatott küzdelemben kimeríthetetlen erőforrás számunkra né­pünk, pártunk és az Ön állandó segítsége, drága Rákosi elvtárs. Nagy öröm számunkra, hogy ezen a napon ismételten kifejezhetjük odaadásunkat ön iránt, drá­ga Rákosi elvtára s megújíthatjuk fogadalmunkat, hogy dolgozó nópnnk’és pártunk önfeláldozó támo­gatására, az Ön szerető gondoskodására a katonai politikai kiképzésben elért eredményeink további eme­lésével, pártunk és dolgozó népünk, a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti hűséggel válaszolunk. A Néphadsereg Napján ismét hitet teszünk a haladás, a szocializmus, a béke nagy ügye mel­lett: hitet teszünk azok mellett » nagy eszmék mellett, melyek jegyéiben a Szovjetunió és a nagy Sztá­lin küzd a népek békéjéért és jobb jövőjéért, melyek jegyében hazánk szabad ország lett és Ön, drága Rákosi elvtárs, mint Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványa, győzelemről-győzelemre viszi népűn* lset, hazánkat a felemelkedés útján. A Néphadsereg Napján megfogadjuk Önnek, drága Rákosi elvtárs, hogy egy emberként követve önt és dicső pártunkat, ha kell, életünk árán is megvédj tik szabad, független hazánkat, dolgozó né­pünk egyre szépülő országát és becsülettel teljesíteni fogjuk a bókie arcvonalán ránkháruló szent feladatot, A Magyar Aepköztársasátg’ hon védelmi miniszterének parai&esa Budapest, 1932. évi szeptember hó 28-án. Etvlársak! H arcosok! Tiszthelyettesek! Tisztek! Tábornokok! Ma népünk és hadseregünk széUéphelettm egységének jegyé­ben ünnepeljük a Néphadsereg Napját. Ezen a napon büszkeség­gel gondolunk az 1848-as hon­védsereg hős katonáira, akik l*á- kozdnát fényes győzehnél arat­tak a hazánk területére betört rabló ellenség fölött. Kossuth Lajos honvédéinek és az 1919-es Vörös Hadsereg ka­tonáinak hősi példája arra tanít bennünket, hogy dicső pártunk, a mi forróin szícretett Rákosi elv társunk vezetése alatt éberen őrködjünk hazánk szabadsága, népünk alkotó munkája, békéje fölött. Az amerikai-angol Imperialis­ták és csatlósaik új háborúi ké­szítenek elő a békEszeritő «épek elten, közvetlen szomszédságunk­ban legalávalóbb és legagresszí- vebb szolgájuk, Tito és bandája veszélyezteti a békét. Ez arra hit In-jMiiinkéi, hogy legyünk auég éberebbek az imperialista hábo­rús gyiijtógatókkal szemben, még odaadóbbon erősítsük honvédel­münket és legyünk mindig készek megvédeni hazánk függetlenségét és békéjét, A inai napon megfogadjuk, hogy minden erőnkkel szolgaijuk •honvédelmünk további megszilár­dítását, néphadseregünk erősíté­sét és jól elsajátítjuk a győz-ertel- iwes sztálini haditudományi, hogy méltó fegy vertár-in á váljunk fel­szabadítónknak, nagy példaké­pünknek, :a dicsőséges Szovjet Hadseregnek, A Magyar Néphadsereg Nap­ján a soha el néni múló hála és ragaszkodás érzésével fordulunk a nyolcszázmilliós, hatalmas bc- ketábor nagy vezére, népünk igaz barátja, segítője és védelmezője, a bölcs Sztálin felé. EiViársak! Harcosok! Tiszthe­lyettesek! Tisztek! Tábornokok! A Néphadsereg Napja alkalmá­ból köszöntetek benneteket és kívánóm, hogy hazánk üdvére és dicsőségére még nagyobb sike­rekei érjetek cl katonai és politi­kai ismereteitek tökéletesítésé­ben. köteíasségeitek kifogás­talan teljesítésében, a győzelmes sztálini tiadiladomány elsajátítá­sában, honvédelmünk erősítésé­ben. Éljen a világ szabadságszeretö népeinek reménysége, a kommu­nizmust diadalmasan építő, lé­gy őzhcletlen Szovjetunió! Éljen felszabadícónk és példa képünk, iá dicsőséges Szovjet Hadsereg! Dicsőség a nagy Sztálinnak, a magyar nép nagy barátjának, a haladó emberiség lángeszű ve­zérének ! Éljen szeretett hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság! Éljen a magyar néphadsereg, jobb jövőnk, függetlenségünk, szabadságunk, békénk védelme­zője ! Éljen győzelmeink szervezője, néphadseregünk nevelője és lel­kesítője, iá Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép bölcs ta níiója, szeretett vezérünk. Rsíko*-' Mátyás! FARKAS MIHÁLY vezérezredes s. k., a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. LELKESEN JEGYEZNEK MEGYÉNK DOLGOZÓI Véyviíri Jó.aej eivtáis. a bat- toayai általános iskola igazgatója kommunista pártvezetőségi taghoz méltóan 1300 forint békekölcsönt jegyzett. Az iskolában a dolgozók gyermekeinek jó nevelése mellett ezztíl is hozzájárult, hogy még több új iskola épüljön. Szél Sándor, a békéscsabai Ko­vács- és Bognáripari Vállalat szerszám és famegmunkáló rész­legén dolgozik. 780 forint fizetése mellett 800 forint békekölcsönt jegyzett. A jegyzéskor ezeket mondta: . — Mi már olyan sokat kaptunk az államtól, nem kímélhetjük mi >em erőnket, amikor kormányunk a további fejlődésünkhöz a mi se­gítségünket is kéri. Hat gyerme­kem van. Négy iskolás. A leg­idősebb, Sándor fiam 15 éves, gé­pészmérnök akar Lenni. Az ő ter- voi már biztosak, nem olyanok, mint az enyém volt. Fiatal ko­romban mentem eí asztalos tanuló­nak, hajnaltól késő estig dolgoz­tattak. Mikor felszabadultam, a munkanélküliség, a további nyomor várt rám. Boldog vagyok, hogy forintjaimmal segíthetem kormá­nyunkat, mert tudom, hogy a ma­gam és hat gyermekem boldogulá­sát segítem elő. Leelőssi Kálmánnak a felszaba­duló^, pártunk tette lehetővé, hogy tanuljon és hogy műszaki vezető log yen a Sarfcadi Cukorgyárban. Hogy családja boldog életét soha no zavarja meg háború, 1200 forint békekölcsönt jegyzett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom