Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-28 / 228. szám
\JLUaim\ok fofyt 1952 svepttnrbei' 29.. vasárnap J^elkeKen jegyeznek megyénk dnlgozéi a tervért, « békéért, a jövőért EZZEL KÖSZÖNÖM A SZÉF ÉLETET Vine* Few» az egy®* te ni elvetess után hamm évig volt állás nélkül, majd a debreceni gimnáziumban lett óradíjas tallér. Bzásaiegyyen pengő volt a havi keresete, erre nősült akkor. Nyomorúság volt az élete. A felszabadulás titán lett tagja a pártnak és a mamd mezőgazdasági technikum igazgotóia. J600 forintot jegyzett. Már kétszer nyert a íomilúeon, tudja, hogy műiden kölcsönadott forintot visszakap. Tavaly félmillió, a« idén háromszázezer forint értékű felszerelést kapott as iskola. Tudja ezt Molnár Zeitén tanár is, aki a tavalyi háromszáz forint helyeik ne idén ezer forintot jegyzett. Kugvela Mihály cseléd volt a múltban, ma az iskola kollégiumának igazgatója, a mezőgazdasági akadémián levelező oktatásban vesz részt. 1500 forintot adott kölcsön a hazának és Ígéri, hegy amit az akadémián tanul, átadja a diákoknak. Az iskola tanárainak, át- tagjegyzéee ezer forint. A diákok is érzik, mit jelent nekik: a terv és a bélre. Gyöngyösi Anna, a szlovák kollégium lakója száz forintot jegyzett. — Van testvérem és szeretném, ha ő is itt kapna majd otthont, azért adok ösztöndíjamból kölcsön a hazának. Apám cseléd volt, én mérnök leszek. fezzé! köszönöm a szép életet — mondotta, amikor neve mellé beírta a száz forintot. Van miből jegyezni... A kardoskúti vasútállomástól piroscserepos új házak között vezet be az út, a községbe. Tizenkilenc új ház sorakozik egymásután, legelői a korszerűen felszerelt orvosi rendelővel. A község dolgozó parasztjai is elmondhatják, hogy már eddig is sok mindent kaptak a tervtől. Az új házakon kívül vil- lanyvilágitást, új be- kötő-utat, mozit és sok minden más egye* bet. A dolgozó nép állama másfélmillió forintot fordított a község fejlesztésére, Érák és tudják esd; a község dolgozó parasztjai, egyéni gaz-, dálkodói és lelkesen vesznek részt a harmadik békekölcsön jegyzésében. Baranyai1 Imre hatholdas dolgozó paraszt 500 forint békekölcsönt jegyzett és mikor az ivet aláírtéi ezeket mondotta: — Van miből jegyezni. Két lovam, tehenein, és hat disznóm van. De én a jegyzésen kívül másra is gondoltam, Elhatároztam, hogy belépek az »Úttörő« tszcs-be, hogy közös erővel, még jobb munkával harcoljunk a békéért. Az egyéni gazdálkodó parasztok követik Baranyai Imre példáját. Nagy István, aki ugyancsak hat holdon gazdálkodik, szintéi» 600 forintot jegyzett, hogy eszel is segítse hazánkat. Gyűlnek a forintok Kftrdoekuton fe és a parasztok írre gondolnak, hogy az ötéves terv végén a községükben még több új ház és még sok minden más egyéb is lesz. Megnégyszerezte tavalyi jegyzését A hazaszeretet, békénkért folyó harc és küzdelem jelentőségét most a III. L) ekük olt són jegy zésnél is mindinkább felismeri megyéül- dolgozó parasztsága. Szlosz- jár György csabacsüdi négyholdas dolgozó paraszt is ezért kereste fel a szarvasi pártszervezetet, ahol elmondotta: ő feléjük is jártak a népnevelők békekölcsönt jegyeztetni, de nem mentek be hozzá. Pedig o békekölcsönt akar jegyezni. Majd arról beszélt, hogy aa elmúlt esztendőben még nem látta a békekölcsön jegyzés jelentőségét, igv mindössze 100 forintot jegynett. De azóta sokat változott a véleménye, bővült a látóköre, ma. már tisztábban látja, mit jelent az, ha a dolgozó nép békekölcsönt jegyez. Ezért most 400 forintot jegyez. Elmenőben azt is megígérte, hogy szomszédait, dolgozó paraszt- társsát felvilágosítja, jegyezzenek békekölcsönt, mert ezzel is önmaguk és családjuk jövőjét segítik mind szebbé és jobbá tenni. Szloszjár György az állammal szembeni k óteleaerieégét is 100 százalékig teljesített» s a jegyzés alkalmával azt is megígérte, hogy az őszi búzát október 5-ig elveti mert ezzel elősegíti a jövőévi több termést. Megváltozott az életem Zsadány község dolgozó parasztjait a 'III. ’Békekölcsön jegyzés első napja örömmel és izgalommal töltötte el. Mindenki igyekezett mié)őbb lejegyezni, hogy a kölcsönadott forinttal újra bebizonyítsák hazaszeretetüket és békeakara- tukat. A jegyzésben elsők között volt Bugyi Antal 14 holdas dolgozó paraszt ifi. Nem várta meg, Inig a népnevelők kimentek hozzá, hanem mar a kora reggeli órákban jelentkezett a párttitkár elv- társnál és 300 forintot jegyzett. Utána hazament, sokáig gondolkozott. Az udvaron látta játszadozni mind a hét gyermekét, arra gondolt, hogy keveset jegyzett. Délután újra visszament a párt szervezetbe ős a következőt mondotta a párttitkár elvtársnak: «Úgy érzem, nem jegyeztem eleget, hisz nekem hét családom van, iskolába szeretném járatni őket és ezért gondolnom kell a jövőjükie is, hogy békében és gondtalanul tanulhassanak.» Bugyi Antal dolgozó paraszt még 200 forintot jegyzett. Tokaj László elv-társ. zsadán.yi 5 holdas egyénileg dolgozó paraszt örömmel fogadta a harmadik békekölcsön jegyzést és 600 forintot .jegyzett. Mikor a jegyzési ívet,alá- írta, eszébe jutott, hogy a múltban milyen nehéz köiülménvek között élt, sokszor még munkája sem volt. Remegő hangon beszélte el: «Afelszabadult» után megváltozott az én életem is, mint a község többi dolgozójáé. Népi demokráciánk jobb életet biztosított számunkra, A földosztáskor 5 hold földet kaptam. Később termelési felelősnek választottak meg a község dolgozói. Mint párttag, kötelességeimnek érzem, hogy azt a sok jót, amit kaptam kölcsönadott forintjaimon keresztül is megköszönjem pártunknak. Megyénk két traktoristáját sztahanovista oklevéllel tüntették ki A földművé ésügyi minisztérium Sztahanovista kitüntetést adott a tervüket legjobban teljesítő traktoristáknak. Megyénkben sztahanovista oklevél lel tüntették ki Bők fi Károlyt, a füzesgyarmati gépállomás traktorosát, aki két műszakban eaáznegyvenhárom százalékban teljesítette tavaszi, nyári tervét, 98 százalékos üzemanyagfogyasztás métert és Latyak Lajost;, a füZBSgyamiati gépállomás traktorosát, aki szüitén két műszakban száznegyven százatokban teljesített? tavaszi-nyári együttes tervét, 98 százalékos üzemanvagfogyiasztás mélltett. , A szocializmus országának államkölesőnei Az ál'aiukölesonök a Szovjetunióban a népgazdaság pénze l lá tásának kiegészítő forrását jelentik. A szovjet kölcsönöket Idaárólag békés építőcélokra fordítják. Erekből az összegekből gyárak, üzemek, hatalmas vízierőművek épülnek, ezeket az összegeket öntözőrendszerek felszerelésére, a mezőgazdába,g, a vasúti és vízik balekedé« fejlesztésére, az iskolák, technikumok, főiskolák, tudományos kutatóintézetek, klubok, színházak, kórházak, napköziotthouok, bölcsődék, szanatóriumok, stb. hálózatának bővítette házánál jak tel, _ • , A szovjet állam # háborúutáiu első ötéves terv éveiben a népgazdaság és kultúra fejlesztésére több mint 1232 milliard rubelt fordított, Ennek az üszögnek több mint egy- tiasdét — 130 milliárd rubelt — a munkások, parasztok ás érteimi- ségi dolgozók megtakarított rubeljei tették ki, amelyeket éllamköJcsö- nők'be fektettek. A Szovjetunióban több minit 70 millió olyan ember van, aki éllamköfesöut jegyzett. A szovjet kölcsönök kitünően összekapcsol jak az egész állam érdekeit a dolgozók egyéni érdekeivel. A kölcsönök tehetővé teszik az államnak, hogy gyortsabbao fejleszti» a népgazdaságot, több iparvállalatot építem, fokozza a közszükségleti cikkek termelését, nagyobi) mértékben és jobbon elégítse ki az ország lakosságénak megnövekedett sziiktegieteit és igényeit. A szovjet állam kölcsönök a dolgozók részére közvetlen személyi előnyökkel is járnak. A kölcaön- jegyzők nyeremények formájában jövedelemre tesznek szert. A nyeremények igen jelentősek. Az állam csak- 1951-ben több mint 5 milliárd rubelt fizetett ki -yys- mény formájában a köteeönkötvé- nyek tulajdonosainak, 1952-ben pedig már 7 miÜiárdot fizet ki. A szovjet kölcsönöket a teljes önkéntesség alapján jegyzik. Milyen összegű jegyzést tesz, milyen címletekben kiéri a kötvényt — ezeket a kérdéseket mindenki önállóan dönti eL A szovjet állam a kölcsönjegy- zőknek több lényeges kedvezményt nyújt. A lejegyzett kötvények kiűzetése részletekben, kisebb összegekben történik. Ez a rendszer megkönnyíti a kötvények vásárlását a kölosönjegyzöknek. A szovjet állam mindig pontosan teljesíti kötelezettségeit a kötA járások között a szeghalmi járás, a városok között Békéscsaba áll az első helyen a jegyzési versenyben Naponta születnek újabb eredmények megyénkben a. békékéi)»)»- jegyzési versen yben. Dolgozóink üzemekben és fal vakban egyaránt lelkesen adják forintjaikat, mart tudják: minden egyes kötvény a terv teljesítését, a béke megvédését segíti élő. Ezért jegyzett Dévaványaa 1000 forintot Deli Mihéiyné hatesnládos asszony is. De nemcsak forintjaikkal állnak ki a béke ügye mellűtt dolgozóink, hunéin gyorsabban végzik a soronlévő munkákat is, nagyobb lendülettel harcolnak a begyűjtési terveje teljesítéséért. A kűndoiősi gépállomás «Komszo’mol» brigádja pl. átlagosan 860 forintot jegyzett, de emellett vállalást tettek arra is a békekölcsönjegyzésnél, hogy őszi tervüket 150 százalékra teljesítik. A lelkes jegyzések eredményeként élénkül a verseny járásaink kő—— zött js. A jegyzési versenyben 27-én estig a sorrend a következő: L Szeghalmi járás, 5. Mezőkovácsházi járás, 2. Sarkitdi járás, 6. Gyomai járás, 3. Szarvasi járás.,, 7« Békési járás, 4- Gyulai járás, 8. Orosházi járás. A városok versenyében Békéscsaba szerezte meg az első helyet. Második Gyula, harmadik Orosháza. Rákosi Mátyás elvtárs fogadta Irán budapesti követét Rátöri Mátyás elvtárs, a minisztertanács efinöke szombaton délelőtt fogadta Hosszéin Z/andjani rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert. Irán budapesti követét, aki bemutatkozó látogatást tett nála. A fogadáson jelien volt Sik Iíodre* rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője is. Jacques Duclos felszólalása a francia nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában daságpolitikáját, amely — mint mondotta — inflációs politikát jePárizs. (MTI) A francia nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának csütörtöki ülésén szabadon bocsátása óta első ízbeh felszólalt Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt titkára. Duclos elvtárs keményen bírálta a I ‘inay-kormány gazlent. Duclos elvtárs rámutatott, hogy a kormány a dolg-ozó tömegek terhére kívánja fokozni a katonai kiadásokat. A Titó-rendszer a dolgozók kizsákmányolásának magasiskolája Szófia. A »Rabotiricseszko Delo«-ban B. Minovics újabb mis- toka t közöl a jugoszláv munkásosztály kizsákmányolásáról. Jugoszláviában már régen megszüntették a napi nyolcórai .munkaidőt és 10—1G órán keresztül dolgoztatják a mutá&sókht? 'A heti egy nap munkas/.ünetet -»...megszüntették. A kizsáktaényol&r tok-r aa iparban és a bányászatban meghaladja a hatszáz százalékot. A közepes keresettel rendelkező munkások egész évi jövedelme csupán kéthavi szükségletük fedezésére elegendő. Tito Jugoszláviájában kegyetlenül kizsákmányolják a nők és- a gyermekek munkáját is. A Zemundi gyárakban mintegy 350 gyermek dolgozik, akik közül egyesek még 12 életévüket sem töltötték be. A bori bányákban 1500 ifjú a legnehezebb munkát végzi. A gyermekek a szó teljes értelmében egy darab száraz kenyérért dolgoznak. Tízezer ipari tanuló közül 1900 angolkóros, 2000 idegösz- saeroppanásban, 480, bőrbetegségben és 650 gyomorbajban szenved. A jugoszláv dolgozók sok helyen barakokban, romos házakban húzzák meg magukat. A »Politika« megírta, hogy egy munkáltató fabarakkját két részre osztotta, az egyik részében tartja a jószágot, a másikba pedig munkásait szállásolta be. A noviszádi »Szlobodna Vojvodina« közölte, hogy Noviszádon három kis szobában hetven munkás lakik. A Szkoplijei »Nova Makedonija« arról ir, hogy Szkopljében mintegy 850 eárkunyhóbaa körülbelül hatezer ember lakik. A legyengült, fáradt munkásokat a lap »csavargóknak« nevezi. A nyomorgó, kimerült munkások gyakran válnak a gépek áldozataivá:, hozzájárul ehhez az is, hogy a jugoszláviai üzemekben hiányzik a műszaki munkavédelem. A »Borban szerint »sérüjések <« balesetek folytán az elmúlt évben több mint egymillió munkanap esett ki a termelésből«. A megsérült munkások nagyrészét nem 1 nóták idejekorán orvosi segítségben részesíteni, mert sem orvos, sem gyógyszer nincsen elegendő. Ilymódon zsákmányolják ki Titoék a jugoszláv munkásosztályt, hogy óriási profitot harácsoljanak a, külföldi monopolisták és saját burzsoáziájuk számára. v vén y túl aj dánosokkal szemben. A nyereménysorsolásokat az ország különböző vidékein, széleskörű nyilvánosság előtt tartják. A sorsolóbi- zotteagokhau teszt vesznek a szovjet társadalom képviselői. A nyereményeik jegyzékét a központi és lie- lyi sajtó közli. A vállalatoknál, hivatalokban, kolhozokban bizottságok figyelik a kihúzott számokat és értesítik a nyereményekről az érdekelt dolgozókat. A takarékpénztárak haladéktalanul kifizetik a nyereményeket. A szovjet kölcsönök igen népszerűek a lakosság körében és valóban, egész népet átfogó jelleget öltenek. Például 1950 május 3-án, amikor a szovjet kormány kibocsátotta az ötödik állami népgazdasági-újjáépítési és fejlesztési kölcsönt 20 milliárd rubel összegben, azonnal megindult a jegyzés és május 4-én etetőre a kölcsönt már 24.5 milliárd rubel értékben túljegyezték, a jegyzés végleges összege pedig 27.5 milliárd rubelt tett kit. 1952 május 6-án 30 milliárd rubel összegben bocsátották ki a kört műt és május 10-én zárták le a jegyzést, amikor a 30 milliárdos feszeget már 5 milliárd 712 millió 314 ezer rubellel jegyezték felül. A szovjet kölcsönök nyerennény- köTcsönök, melyeknek agy jelentős részét kisorsolják, a nem nyert.* kötvényeket pedig a meghatározott idő után visszavásárol jak. A nyeremények nagysága 200-tól 2ö.<«i0 rubelig terjed. A szovjet állam a a nyereményekkel1 együtt a kapott összegnél másfélszer tó ober télit tvissza a kölosönjegyzöknek. Mindezek a kedvezmények',- előnyök, de ezenkívül a szovjet emberek hazafias törekvése, a szovjet nép jólétének állandó amelkedés-e — ezek azok a tények, amelyek a szovjet áll am kölcsönök sikerét liar toritják.
