Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-02 / 205. szám

2 ViUaisauUt héjve A szovjet szakszervezetek nagymennyiségű élelmiszerrel és pénzzel segítik India éhező vidékeinek lakosságát Moszkva. (TASZSZ) Az indiai Andhra tartománybeli éhezőke? segítő egyesült bizottság levelet intézett V. V. Kuznyecovhoz, a Szovjetunió Szakszervezetei Köz­ponti Tanácsának elnökéhez, a többi között a kővetkezőket tartalmazta: Andhra tartományban szörnyű áh Ínség dühöng. Kérjük Önt és önön keresztül a különböző szov­jet társadalmi szervezeteket — segítsék pénzzel bizottságunkat A pénzen rizst, tejet, konzerveket és más élelmiszereket vásárolha­tunk az éhező lakosság számára Kérjük Önt, segítse bizottság gunkat, hogy újabb ingyenes ét-* keztetőhelyeket és egészségügyi állomásokat szervezhessünk. A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa táviratban fe­lelt az Andhra tartománybeli éne- ző'ket segítő egyesült bizottság­nak. A tanács távirata közli: »A“ szovjet szakszervezetek a Szov­jetunió munkásai és minden dol­gozója nevében mély együttér- aésüket fejezik ki Andhra tarto­mány és Madrasz állam vidékei­nek dolgozózi iránt. A lakosság megsegílése érdekében az Egye­sült Bizottság rendelkezésére bo­csátanak: tízezer tonna búzát, ötezer tonna rizst, ötszázezer do­boz tejport. Ezenkívül a szovjet szakszervezetek kétszáz ötvenezer, indiai rúpiát adnak az éhezők számára.« 800,183-an írták alá eddig Finnországban a Béke Világtanács felhívását Helsinki. (TASZSZ) A finn demokratikus «ajtó közli, hogy a legújabb megállapítás s»- riní eddig 8ü0.183-ím írták alá Finnországban a Béke Világtanács felhívását. A felhívást Helsinki­ben a város lakosságának 33 százaléka írta alá. Amerikai tábornokok és az amerikai sajtó beismerései Az amerikai tábornoknak és az amerikai sajtó egyaránt beismeri, bőgj' Észak-Korea most folyó aljas bobázása, a békés városok és a polgári lakosság elpusztítása, nem változtat a katonai helyzeten. Barcus tábornok, az amerikai 5. légihaderő parancsnoka augusztus 24-én kijelentette: »Na­gyon nehéz dolog« légitámadásokkal megtörni a népierőket. A »New York Times« megjegyzi, hogy a tegerélyesebb bombázással sem lehet »teljesen elszigetelni az arcvonalat«. A »Reuter« július 22-i jelentésében megál­lapítja: »A kommunisták földalatti raktárában «•ártják nagy fontosságú készleteiket, amelyeket Korea sziklás dombjai védenek.« A »New York Times« minden tőle telhetőt megtesz, hogy igazolja a békés lakosok em­bertelen mészárlásait. »A háború természe­tes megváltozott — írja a lap. Ezért elkerül- hetetlen, -hogy ártatlan emberek is szenvedje­nek.« ' ‘ 1 ,» A lap nem titkolja, hogy az amerikai agresz- szorok el vannak szánva e gyilkolás folytatá­sára. Barcus tábornok augusztus 24-én utalt az amerikaiaknak arra a tervére, hogy hetvennyolc koreai városi bombáznak és azzal fenyegetőzőit, hogy ..a lisLára felvesznek« további helysége­ket Is. A ii if tori Németország 13 évvel ezelőtt támadta meg Lengyelországot Berlin. (MTI) A liiiteri Német­ország fasiszta hadserege 13 év­vel ezelőtt. 1939 szeptember el­sejéi) iiulíiotla meg rablótámadá­sát a lengyel nép ellen. Az évforduló alkalmával a »Neues Deutschland« emlékeztet e nemei és a lengyel nép viszo­nyában 1915 óla végbement alap­vető változásokra. — A lengyel és a német nép örök barátságot kötött a Szovjet­unió példája nyomán, amely be­bizonyította, hogy a népek béké­ben és jólétben élhetnek és al­kothatnak egymás mellett. A né­met és a lengyel nép őszinte ba­rátságán meghiúsulnak azok a tervek, amelyekkel az Odera- Neisse békobalárt új háború ki- indulóponljává akarják tenni. — A német és e lengyel nép vállvetve harcol az amerikai im­perializmus ellen, amely isméi egymás ellen akarja uszítani a népeket. A német és a lengyel nép megbonIhatatlan barátsága segíli a két népet a szocializmus építésében — írje a »Neues Deutschland«. Amerikai katonák garázdálkodása Ráma. (TASZSZ) az »Uuita« beszámol arról, bogy amerikai ka­tonák egy csoportja a napokban banditatámadást intézett a Afon-’ falcom- közelében lévő Duino hely­ség béké ül fürdőzö polgárai el­ten. Az amerikaiak kézigránátokat dobtak a tengerbe, amelyek a, part közvetlen közelében robban­tak. Amikor a füldözők menekülni kezdtek, az amerikaiak géppisz­toly lyaí lőttek rájuk. Ru im> lakossága »Trieszt szabad terület polgári rendőrségéhez« for­dult segítségért A rendőrségi azonban közölte velük, hogy az amerikai katonák elten nincs jo-, gmk intézkedni. Tények és számok Tito Jagosziáviájából (La Bulgarie «raajourd-hui, 1§52. június) A mai Jugoszláviában teljes gazdasági zűrzavar uralkodik. A titok ták állandóan szállítják ki az országból a gabonát és más n verseny aguk át, hogy tör leestek azokat a kölcsönöket, amelyeket a kapitalista államoktól kaptak s amelyek gazdasági .szolgaságba döntik az országot. Ugyanakkor a Tito-klikk féktelen fegyverke­zési politikáj inak berkei egyre nyomasztóbban nehezedjek a ju­goszláv dolgozó tömegekre. A titoistók a uralt év elején e - törölték az átlátni árakat és az ipari és kereskedelmi vállalatokra bízták, hogy az árakat a keres­let és a kínálat alapján állapít­sák meg. Eltörölték a jegyrand- szert is. Ez a titoigta «újítás» olyan áré nte! Íredéihez vezetett, hogy egy munkás béréből még a tegailáii-yabb minőségű oeom&g cigarettát sem tudja megvenni. A szállítás dijak meghétere- rezése még jobban emelte az ára­két. Ezt ez «új gazdasági rend­szert» a dinár teértókeléae koro­názta meg. Amerikai gazdáik kí­vánságának engOTve, a belgrádi Tito-fesisztút 1952 január 1-én egy hatodára értékeltek le a di­nárt, a doUár árfolyaimát 300 dinárban állapítva meg, szemben a régi 50 dínáros árfolyammal. Az árak Szabad alakulása éU képaelhetetlen káoszt eredménye­zett. így például egy viHanyva- saló Titográdban 950 dinárba, Zrerjarrmbam 1200, ßzkopljeban 1700 dinárba kerül, Szu boti cián ée Oetinjebeu viszont eléri az 1800 dinárt. Egy méter zefír ára Bel­grádiján 500—600 dinár’, Szuboti- cán 700—800 dinár, Novi-Szadon pedig 900-—1200 dinár. A «Nodelne Infonnativiiie No- vin©» belgrádi hetilap kényteCen beásmerni, hogy a mezőgazdasági termékek jelenlegi ára és a je­lenlegi közezalgátbatáai dijak se 1938. évieket legalább tizenöt­ször meghaladják. A képet kiegé­szíti a «Vjeestuik» című zágrábi újság1, amely 1952 máreins 27-i számában beismeri, hogy «egy négytagú mnrikásoaalád létfenn­tartási költségei 1939-hez viszo­nyítva csaknem tízszeresére emel­kedtek. Hia az 1939-est 100-nak vesszük, akkor a létfenntartási index 1952 márciusára 986.29-ie emelkedett. «Egy jugoszláv mun- káscealádnak manapság havonta legkisebb 20.000 dinárra van *zük- eége ahhoz, hogy szűkösen megél- hesen, nem pedig havi 3500— 4000 dinárra, amennyi egy mun­kás vagy alkalmazott átlagos havi bére.» A mai jugoszláviai árak vizs­gálata megmutatja, hogy pl. ha egy munkás feleségével és két gyermekével Belgtádból Szplitbe utazók, akkor csupán az oda-visz- eza utazáshoz 24.128 dinárra van szüksége. Ez az összeg megfelel egy munkás vagy alkáimaaott félévi fizetésének. S míg a jugoszóáv dolgozók éheznek és rongyokban járnak, R belgrádi fasiszták korlátlan rabié» lehetőségeket biztosítanak az ipari és & kereskedelmi válla­latoknál uralkodó maroknyi ki­Népi demokráciák életéből _ 1 952 szeptember 2., kedd Bulgáriában folynak az előkészülelek az új iskolai év megkezdésére Az új iskolaévre felkészülnek egész Hűig áriában. Különösen nagy gondot fordítanak az iskolaépületek helyreállítására, új is­kolák építésére. A sztálini kerületben lévő 525 iskolaépületből száz­nyolcvanat már rendbehoztak, 7ő«at építenek, 272 épület javítása pedig folyamatban van. Jól haladnak a helyreállítási munkála­tok a sztarazagorei kerületben is. A nyári szünidő alatt megszervezték a .tanítók és tanárok továbbképző tanfolyamait. A »Narodira Prosvela« állami könyv­kiadó vállalat már kinyomatla az iskolai oktatási programmot. A bolgár pedagógusok legfontosabb feladatuknak tartják, hagy megadják az ifjúságnak a magas szellemi felkészültséget és a párt, a szocialista haza, valamint a Szovjetunió iránti szeretőire neveljék az ifjúságot. , A párt- és kormányszervek jól kihasználják az iskolaév megindulásáig a még hátralévő időt. A népi tanácsok a pártszer­vezetekkel együttműködve irányítják aze előkészületi munkákat A lengyel nép alkotó munkával építi a szocializmus fenséges épületét Varsó 1945 januárjában Tárnokban hevert. Az épületek, lakóhá­zak kilencven százaléka leégett-, vagy rombadölt. A város, amely­ről Hitler azt mondotta, hogy örökre meghalt, — feltámadt hamvai­ból ée szebb lett, mint valaha is volt. Az új, népi demokratikus Lengyelország fővárosában a romok helyén tiszta, széles utcák hú­zódnak. Más utcákban épületúllvlány-erdők emelkednek és már egi'B: háztömbsorok építése fejeződött be. Ugyanígy fejlődik az ipar: Vareó, a korszerű, nagy gyárak és üzemek városa is. Ebben az év­ben helyezték üzembe az első teugye'.országi személygépkocsi-gyá­rat Zseraniban. Hozzáfogtak a varsói fémkoháBzati üzem és még több nagyobb üzem építéséhez. A főváros központjában már meg­indult a kultúra és tudomány gigantikus, pompás palotájának épí­tése, «mely a szovjet nép nagylelkű ajándéka a lengyel nép szá­mára. Milyen gyönyörű jelképe ez e palota a szovjet és lengvdl 'nép barátságának. Azok, akik felszabadították Varsót a rabságból, most segítenek új életre kelteni a elpusztított fővárost. Gyors ütemben épül Németország első szocialista városa Szemlátomást épül a fürstenbergi olvasztárok váresa. Uétozeregy- száz egészséges lakáét építenek a kombinát dolgozói Számára. Egy­szobás lakásokat kapnak a nőtlen dolgozók, a családos dolgozók számára pedig a családtagok számának megfelelőan két-liáreinszo- bás lakásokat biztosítanak. A szociabsta város egyik részében az olvasztárok Tnar tie is költözhettek az elkészült épületek he. Odébb egy újabb épületsor fa­lait húzzák, néhol -már -szalagokkal feldíszített lomb-bokréta hirdeti, hogy az épület rövidesen tető alatt lesz. A város másik részében még a földmuukúlatok folynak. Az egyik nemrég létesített park mellett hatalmas kuLtúrház és könyvtár alapjait rakják le. Nüpról- napra egyre élesebb körvonalakban bontakozik ki az olvasztárok szocialista varosának jövendő képe. Ott áruházak lesznek, amott színház, ott középiskola és rendelőintézet. A város építkezése ]95#- ben fejeződik be és két év mulvá már 25 ezer lakosa lesz. A Keleti Kohászát) Kombinát olvasztárul büszkén nézik gyor­san épülő városukat és az építkezés ütemének meggyorsitásáért min­den áldozatot meghoznak. Az I. es a II. nagyolvasztó olvasztáréi néni csak púrosversenyükkel igyekeznek előmozdítani a szocialista, építés ügyét. Ezenkívül rohammunkával vesznek részt a város épí­tésében is. A rohammunka során szocialista versenyre hívták ki az építkezés dolgozóit. Az I. nagyolvasztó dolgozói az első rohanuu- munka-napon 870 munkaórát dolgoztak, a U. nagyolvasztó olvasz- tárai pedig 810 munkaórát. A Keleti Kohászati Kombinát dolgozni azóta már solrtiaozer óra rohammunkával bizonyították te, ho<*y szo­cialista városuk felépítése, a szocializmus ügyének diadalra juttatása valamennyiöknek szívügye. válteágos -tőkésnek és spekuláns­nak. A «Vjeeztnik* című zágrábi lap beszámol arról, hogy nemrég ’ e horvátországi Gépipari Uftsér- igazgetóság pénzjutalomlnai ré- eaeäitette » csakoveei gyár’ veze­tőségének agy részét. A kereske­delmi igazgató például bizonyos százalékot kapott: a termelés után és ezen felül évente 15.000— 20.0(H) dinár- közt váltakozó pénz­jutalmat. A káderosztály vezető­jének és a «tervosztály» vezető­jének évi jutalma 30.000— 35.000 dinár közt változik, oz admi­nisztratív igazgatóé 40—45.000 közt mozog, a műszaki igazgató évi jutalma pedig eléri az 50.000 —60.000 dinárt. A munkások jutalmazásáról az újság persze nem ír. De ez nem is csoda, mert a munkások nem részesülnek jutalomban Tito-Ju­goszláviában. Ezek az eredményei a belgrádi Tito-lasiszták «új gazdasági rend­szerének». Az utolsó szó azonban a jugoszláv «éjié, amely hama­rosan mindent számon fog aémi a belgrádi zsarnokoktól és az ítélet könyörtelen lesz. fiúcska kerestetik... (Österreichische Zeitung, 1952. aug. 23.) , Bing Crosbiy, az amerikai film­sztár Franciaországban készíti elő új filmjét. A filmhez szüksége vau egy kisfiúra is. Ezért a párisi »Cinemundo« című filmlapja a kö­vetkező hirdetést adta fel: »Sürgősen keresünk egy hat év körüli, nagyszemű, be&stt arcú.kis­fiút, aki riadt, nem mindig jólla* kott gyermek benyomását kelti. Előnyben olyanok, akik hőnyi tanuk valamit az angol nyelvhez.« A id’Uumanifó« lekötó ezt a hir­detést és a következő megjagy zést fűzi hozzá: »Crosby úr bőségesen talál éhes külsejű gyermeket Franciam szag­ban és ebbein az amerikai meg­szállók a bűnösük, akik befészkel­ték magukat ebbe az országba. Ami pedig az angol nyelvismeretet il­leti, egy minden ívet re biztos, min­den éhező francia gyermek tud ba­rom szót Crosby úr nyelvén. Ezt »Ami, go home!«

Next

/
Oldalképek
Tartalom