Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-02 / 205. szám
3952 v>"M “wIot 2. yiUúbsúAoU kép* J)evavitíi)íUi miért nem kell teljesíteni a kukkoknak beadási kötelezettségüket? »Az uppmtunizmus egyik legsúlyosabb metiiy.lvím.láíi ííimá'a az a meg.a jcúh.lctlcn liberalizmus, amelyet faluéi párt- és tanácsszerveinlí ■lágyrésze a kulákeki al szemben tanúsít... Nem neveztető mínaá, mint az osztályérzék eltompulásának az a gyakorlat, hogy gyakran a kukk beadási tértiéit hárítják át a dol.'oté p-ifaszíok vállára, ahelyett, hogy érvényt szereznének államunk rendelkezésének, amelyek tudvalevőleg a dolgozd parasztokat védik a kulákokkal szemben és nem m gfoi ditva.i (Horváth Márton elvtárs beszédéből.) Ez a megállapítás teljesen vonatkozik a dévaványai pártszervezet és a tanács munkájára. Ha megnézzük azt, hogy a kuktáitok beadási kötelezettségüket hogyan teljesítették, bizony elszomorító képat kapunk. 1951- ben 92 kuláknak csak a fele tett eleget részben sertésbeadási kötelezettségének. 1952. első félévben 92 kulákból 83 egyáltalán nem teljesitelt. Az új 1952—53-as gazdasági év első negyedévében mindössze csali, kettő adott be, de ezek sem teljesítették 1Ö0 százalékig előírásukat. Van olyan kutak is, mint Szarka Istvánná, aki 24 mázsa 50 kiló sertéssel beadásukat, mégis kaptak sertésvágási engedélyt. A tanácsnál úgy vélekednek: a kulákok szegények, csak két kuláknak van sertése, azok meg már be is adták, amit tudtak. Az ilyen véleményből egyenesen következik az, hogy a hiányt jogtalanul kivetik a dolgozó parasztokra. Ezzel a >vedd, ahol éred« begyűjtéssel pártunk paraszlpoHlikáját sértik meg, így érvényesül az oszlályellensóg politikája, A község 1952 -53-as első negyedévi sertésbeadási tervét mindössze 14 százalékra teljesítette. Ez is a termelőszövetkezetek teljesítése, akik tudják, hogy mivel tartoznak államunknak. De nemcsak a sertésbeadásnál mutatkozik ez a megalkuvás, hanem a terménynél is. A község beadási tervét mindössze 78.6 százalékra teljesítette. Ki a felelős mindezért? Elsősorban természetesen a községi pártszervezet, mely tétlenül nézte, hogy a tanács megalkuszik a kutákakkal. A tanácsnál azt sem tudták megmutatni, hogyan bontották fel az 52—53-as tervei, hogyan ütemezték be a kuiákok beadását. A másfélórás keresés után belenyugodtak abba, hogy nincs meg. A begyűjtési csoport gyengén működik, az osztályvezető az aktákat sem ismeri. De eziránybati semími támogatást nem adnak az elv társnak. Ezekért a hibákért felelős a járási tanács, mely nem figyelt fel erre, pedig ez igen sokban hozzájárult ahhoz, hogy a járás az utolsók között van a sertésbeadásbau. De itt a felelősség, kérdése felvetődik: a Megyei Tanács felé is, mert nem léplek fel erélyese« az elien a lazaság, és megalkuvás ellen, amit a kuláhokkal szem beit tanúsítanak Dévaványán. Sürgős intézkedést kíván a dévaványai tanácsnak a ladikokkal szembeni magatartása, mert ha így folytatódik tovább az »osztályban;« Dévaváuyán, akkor a kidákoknak lassan jobb lesz, mint a múltban, hiszen terheiket a tanács jogtalanul a dolgozó parasztokra hárítja át. — Csepfcő — tartozik, Botló Mihályné 8 mázsa 50 kilóval, de a többieknek is ilyen nagymennyiségű sertés- hálralékuk van. Ezért a nagyfokú szabó tálás- ért egyetlen egy kulákot setn vontak még felelősségre Sok esetben maga a tanács is segíti a szabó látókat. Ezt mutatja az i§, hogy vannak olyan kulá- kok, akik nénit teljesítették ugyan T&ses-nk terű lete 1500 holdra nőtt A körösladányi »Uj barázda« III-as típusú tszcs irodáját egyre több egyénileg dolgozó paraszt keresi fel. Érdeklődnek, Éhogy a csoport milyen eredményt ért el. Jó felvilágosító munkánk nyomán másfél bét alatt 85 egyénileg dolgozó paraszt kért© felvételét a csoportba. A kis »Uj barázda« tszcs hatalmas, Í500 kát. holdas termelőcsoporttá nőtt. De ezzel még nem elégszünk meg, azon vagyunk, hogy továbbfejlesszük termelőszövetkezeti csoportunkat. Az újonnan belépő dolgozó parasztok 56 lovat, kilenc csikót és teljes gazdasági felsaerclést adtak át a csoportnak. .Bárdi Jultanaa, Körosladgny. Eddigi munkaegYségei alapján 22 mázsa búzát keresett a békéscsabai „Petőfi“ tszcs-ben a háromtagú Novák-család i* új szovjet agrotechnika segítségével alapozzák meg a jövő évi termést a mezőberényi „Petőfi“ tss-ben A BÉKÉSCSABAI »Petőfi« ez óv március 9-énalakult át I- típusból III. típusú tszcs-iéf A jó mun- kafesve ein eredményeként az őszi zárszámadás eaep jövedelmet i- ér. Március 9-től augusztus 30-ig egyé .önkint 180—200 munkaegycég jut. Akik családostól dolgozniuk a oeopovtiian, nagyon ezep bevételhez jutnak. Kovák Amimék hármon vannak a tszcs-Len, 380 munkaegy-égük van. A csoportban 10—12 mázsák fiaetott a búza katasztridis holdanként, az állom iránti" kötelezettségek teljesítése és a vetőmag- biztosítása után 5.74 kg búza jut egy munkaegységre. Kovák Andrásék tehát eddigi munkaegységeik alapján 22 mázsa búzát kapnak. A háromtagú család hét mázsát tart meg saját szükségletére, 15 mázsát a piacon ad el. Minden, juttatás pénzre átszámítva az előzates szá- mítá ok szerint minden munkaegységre 41 fo-> rint jel . Kovái é inak addigra szerény becslések szerint 450 munkaegységük less, mindent összevetve 18.450 forintot kapnak. Ilyen jövedelemmel egyénileg dolgozó párását aligha dioeekedhet. SURINÁS JANOSÉK is hárman vannak, 318 munka egységűk van. Ők sem, meg a többiek sum bániák meg a közös gazdálkodást. A tszcs jó reiedménvei vonzák az egyénieket-. Aratás óta 35 csalód, 320 katasztrális hóid földdel lépett be a csoportba. Az új belépők magukkal viszik lovaikat, gazdasági fdszíue iV,ük©t. Koj- nok János, 16 holdas közép paraszt két lóval, két tehénnel, 10.000 forint értékű gazdasági felezere- léssel lépett be. A bevitt állatállomány és gazdasági felszerelés 25 százalékát a harmadik ne» gyedóv végén fizetik a csoportban. Aratás óta {20 lóval gyarapodott a »Petőfi« tszcs állatállománya. JÖVÖRE. még gazdagabb lesz, a. csoport. Elhatározták, hogy minden gabonafélét az ősszel ke- nesztsorosan vetnek. Látták, hogy a. kenesztsüro-, 8»n vetett búza a békéscsabai határban általában két mázsával adott többet holdanként, mint az egysorú vetés. Négyzetesen vétett kukoricájuk is három-négy mázsává! ígér többet holdanként, mint a sorba vetett kukorica. Jövőre még fokozottabb mértékben alkalmazzák a fejlett agrotechnikát, saját maguk és a népgazdaság gyarapodása érdeké; -mi MAR AZ ELMÚLT ÉVBEN is, de legfőképpen most a betakarítás után tapasztalhatjuk, hogy a szovjet termelési módszerek alkalmazásával magasabb terméseredményeket lehet elérni —1 . mondja a mező bérén yi »Petőfi« termelőcsnport el» nőise. Nálunk a a elmúlt ér ősaén 30 holdon vetettünk kenesztsorosou búzát. Ez a 30 hold egész éven keresetül nagyban különbözött a többitől. Hogy magasabb terméseredményeket lehet elérni a szovjet agrotechnika alkalmazásával, bizonyítja az is, hogy a »Petőfi* termedőeuoport : versenyben levő három növénytermesztő brigádja .közül a »Kossuth« brigád az ősziárpát jó mély» szántásba vetette, 1 Hengerelte, boronálta és a műtrágyát is kellő időben elszórta. így a »"Kossuth« brigád 11 mázsa ősei árpát, takarított be holdanként. A másik két brigádban, ahol úgy végezték el a szántás-, vetés-, aratási munkákat, mint azelőtt — alig értek el 9—10 mázsát. AZ IDÉN mág mi is úgy csináljuk — mond-i jók a másik két növénytermesztő brigádban. Nem akarunk lemaradni a »Kossuth« brigádtól. B1J készítették már a csoportban az őszi munkákhoz a tervet. Most 280 holdon vetnek búzát. — Ezt mind keiesztsorosan fogjuk vetni — mondja az elnök! elvtárs. Szántani is húsz—huszonkét centiméter mélyen fogunk — teszi hozzá. Az- intéző bizottsági ülőién úgy határoztuk, hogy előhúzni tós ekével ezántafank. Már a gépállomással meg is egyeztünk. Igaz, hogy igy több lasz a kiadási de megéri, merit a terméseredmény magasabb lesz. A* őszi vetésre vonatkozó tervet aztán a 29-én megtartott osoportgyűlésen meg is beszélték a tagsággal," A búza vetőére« már tervet késztettünk. Hárem, erőgépünk van. Egy gép után három» vetőgépet kapcsolunk. így nemcsak üzemanyagot takarítunk} meg-, hanem biztosítjuk a vetés; egyee- tetesságét is. A »PETŐFI« TSZ-BEN az elnök elv társon kívül a brigádcBOzetők is és maguk a brigád tagok is ter Amányoai&ák a szovjet agrotechnika módszereiről, A kolhozok vetéseiről szóló brosúrákat. Megtanulják, hogy csak jó agrotechnikai módszerekkel lebte magasabb terméseredményeket, ei- 'érui. ■—Lipcsei— 4 Mezőgazdasági szaktanácsadó Termeljünk másodvetésű zöldségféléket A csapadékosra fordult, időjárás lehetővé teszi a zöldségnövények. eredményes másodtenne- lósét. A 1 ©termett terültetek, do különösen az öntözhető terütetek inéi- sodtermotésaal való kihasraráláea jelentősen növeli a tennetek jövedei- fnót és ej-ősitá népgazdaságunkat. Éppen eeért mindan kertészetben fokozott mértékbe» alkalmazzák a másodternoeléet. A másodtermalés nem kíván kü- lönösebb tálajdőkéazitéet, vagy befektetést. A zöldségfélék magvait állandó helyükre kell átvetni és a kikelés után a növényápolás csupán 1*—2 kapálásból áll. A váaodveíóne le^ialkulmfleabbak a spsnót, saláta, retek, fürtös uborka, zöldborsó, de érdemes még céklát is- termelni. Ezeket a zöldségféléket bármilyen mennyiségben könnyen lehet értékesíteni. A várható nagy kerestet indokolttá teszi, hogy a fősorait zöldségféléket a háztáji földeken és a házLkertakbeu is minél nagyabb mértékben term öljük. A .szabadföldi tenneiéa máttett éaxlaaioe a megtevő metegágyi fát— ezereléreket és üve,gházakat is- az őszi aöldségtea-meiésba bevonni. Az hűvösebb ‘iivog alatt termelt fürtös uborka» «saláta, retek letek, spenót, korai ka- álife, da a karokba is jó jövedék 'met. biztosít. Az ágyak beosztását, úgy kall dl végezni, hogy az őszi (fagyok beállta előtt- a, metegágyi tibíiakokat u zó-dregfétekre rá lefeee- |tsen rakni. A m&Legágyi ab«kv>k még arra is jede, hogy a fogyok fölött .leszedett paiadtesomterniécakw tovább érleljük. A máredvetée során a. magvakaí- ■a szokásos sortávolságra. Belli el- '©bni, egy.si.erií vetó«óppel. hlyedül a. fürtös.- uborkát keli visszavágni p-ft—& Isméi, feltett, aasnkívül egyik ! zöldtégféte- sem. kíván semmiféte kü- Jöiiösebb gondozást, csak a táraj por- htayítésát. A. termelők hasaoáiják fai aajáí vetőmagvaikat, da magvakot bármely vetőmag-boltban. is váiaárcJf hatnak. A másodhermelée és az őszi üveg loLatti termelés kevés munkát és befektetést igényei, a vár-ható termés.- viszont jó jövedelmet biztosít. Éppen ezért mindem költészet- .ben. és házibertLiön mindan alkalmas- területet Iraszaáijunk ki. má- Eodtarmieléöű zöldségek vetéseié^ Kössünk sertéshizlalási szerződést A sertéelnzialáííi szorződikek kötés» igen előnyöa a dolgozó j>arasztok léezéie« . Íriszen a íertcshizlailáí-ra o dolgozó parasztok őőteget és ta- kar-rüányt is kapnak. A meghízlavt sertéaekat jó áron veszi át a vállalat és ez a körülmény is- hozzád Jáirul a dőgozó parasztok jobb (kefének élőm ózdi tágéhoz. Jól leirat hasznosítani a hizlalás során a siiló- takarmányolűit. A jó álétakarmányokat a Kerté- ask néhánj'mnpd fokozatos hozzá,szoJititá>sa után szívesen fogyasztják. A sarléreknek ailótakarmányia való fokozatos szoktatását 5—6. nap alatt kell végrehajtani. A jóminőségű és magas tápér- tékű, helyesen készített sertés-siló- tjakormámyokból: (a 4 hetesnél idősebb szopósanal’ía- coklsri napi 10—30 dekát. a választott malacokkal és fiatal •süldőkkel napi 0.3—1 kilót, a nelrezebb (30—90 kilós) sül- .dőkkel és kifejlett fertéseklcel napi ,2—4 kilót etethetünk. A tenyéssskano-kk-al a. bngatés tar- fteiaa. áttett éa ©törehaladottan vemhes kocákkal (a vamhesség. utoteó két heteken) oilótakarmáuyt csak egészen kis ím-rmyiaégbin (vagy ogyáLtaHán, n®-) etessünk. A silótakarmányakat az abrakta- 'kíu-miúiyaklval eliever-ve kall etetni. Az egyszeri etetésre szánt abrak- mennyi té^et a keverőkádb an melegvíz»! le heti foiTÚzni. A forrázás» használt víz ne lágyén több, mint. amennyú a dara jó átnodwvá.áió- hez szükséges. A dara maradjwi baomsalélvM. Az etetésre szánt, ' összekevert, (összetört) silotak. mányt a melegvíztől átforrósodott, darára kell sstórni. A silólakamrányt a daiúvai uem szabad azoauaL összekeverni, azt, a dara. ffeiatt szétlarítvo keli hagyni, hogy mintegy fedőt képezzen rajta > lyzut úti a kádat üres zsákokkal te kell fedni, hogy a nilfutni ni ii»miji| a {darából ftiijövő gőzök átjárjsík. Egy másfél óia-eéta túre'y közw-tlaa az eteiíés előtt, a darát a. aiiútakai- mánnyal jól össze kell laevnmi és kevert állapotban keil a eertó-ok elé adni. Ezt i± gőzölő es eljárást’ ö«*;e lobét kaposol’-nr a rmuiátásításeal, jl- teiiv© aas óteKtősítéssal. Dolgozó parasztjaink kössenek bérsílózási megállapodást a ióldmüvesszövetkezettel Az állam által nyújtóit több- inillió forintos^ siléépilési és beruházási költségek igen nagy auyurgi segítséget jelentenek a, dolgoz» parasztok részéire ahhoz, hogy a kétéves állattenyésztési fejlesztési tervüket kevesebb ráfordítással ás teljesíteni tudják. A silózási akoió a meglévő ta- laarmstunyal való lieáyes gazdálkodást segíti előv Ezenkívül biztosi Ija az eddig kismértékben, vagy egyáltalán fel nem hasz- nálL takarniáuyfeleségeknek értékes talcarmánnyá való előállítását. A silózási akció lényege, hogy a dolgozó parasztok- a kn- lcoricos/árnkat, vagy más silózásra alkalmas takarmány féleségüket átadják silózás céljára a. földötúvesszövelkezetnek, tétiát! a föld mái vés sző ve Ikezei te 1 ltersüó- zási megállapodást létesíCeneh. Az; átvett takarmány féleségekből a fötldunívesszöveikezet 2b száza- lékos nedves répaszelet hozzáadásával jÓBÜuűségő silólakíu-- mányt lcészít. A bérsilózlató dol- gozó parasztokat az általuk silé■zás oéljára beszállított takar- mányféleségekkel egyenlő sültei silólakarmány illeti meg; amelyet legkésőbb 1953. március 31; napjáig tartoznak visszaigényelni, illetve elszállítani. A határidőig átvett ltesz silótakamiány minden mázsája után 7s forint bérsílózási iköltstegm(‘gtérilést hell a fóldmű- ivesszövetliezet részére az átvétel napján beíizelni. A főldmííve«- szövetkezet már megkezdte alter- 'silózási szerződések kötését és a dolgozó parasztok igyekezzenek takarmányukat a földinüvesszo- vetkezotnét silózásra lekötni. A gondosan elhcszített silótakar- mány etetésének nagymértékben befolyása lesz a tej-, bús-, gyape jü-, stb termelés növelésém A silótabarmány etetésével eUrjnh. ■hogy mindenkor, de főleg, a teli !hón* [ KikImi is ízletes^ nedv dús takarmányt etethetünk állataink- ■lcaL OLY BSD 3 Viharsarok Mépét!
