Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-02 / 205. szám
Világ proletárjai egyesüljetek» r Dévaványán miért nem kell teljesíteni a ku láb oknak beadási kötelezettségüket? j Korlátlanul hozhat forgalomba és vághat hizottsertésí az a termelő, aki teljesítette a sertésbeadási kötelezettségét J ? A Z MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L A P 3 A 1952 SZEPTEMBER 2., KEDD Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM A politikai tömegmunka megjavítása ma a legfontosabb láncszem termelőszövetkezeti mozgalmunk továbbfejlődésében Rákosi elvtárs állandóan arra tanít bennünket, hogy a falu szocialista építését csak a munkásosztály lés a dolgozó parasztság szövetségének erősítésével lehet megvalósi-; tani. Ennek a szövetségnek erősítését szolgálja Pártunk Politi-i kai Bizottságának az a határozata is, hogy n termelőszövetkezetek' megszilárdítására leéli helyezni a fősúlyt. Ha megnézzük, hogy a határozat miért erősiti a munkás-paraszt szövetségét, látnunk kell: igy a dolgozó kis- és középparasztok gyakorlati példán keresztül győződhetnek meg, hogy helyes az az út, amelyen a párt és a munkásosztály vezeti őket. A termelő- szövetkezetek megszilárdításának, a tsz-mozgaiom fejlesztésének óriási jelentősége van az ország el-, látása szempontjából. Hatalmas ütemben fejlődő, épülő szocialista országunk lakosságának életszin-l vonala nő, igy egyre több éle-< lemre, gyorsan fejlődő iparunk számára egyre több nyersanyagra van szükség; a mezőgazdaság kisüzemi termelési módszereivel kép- , téten biztosítani az egyie növekvő szükségletet. Erre csak a fejlett, gépesített, szilárd szocialista nagyüzemi mezőgazdasáp képes. Mindezen túl példák sokaságát lehet felhozni, hogy az állammal szembeni kötelezettségét is első-i sorban az a termelőszövetkezet teljesíti, amely szervezetileg, politikailag szilárd és amely állandóan növeli a terméshozamot. Az ilyen politikailag és szervezetileg . szid lárd szövetkezetek erős bástyái a munkás-paraszt szövetség tovább- erősitésének. Az ilyen termelőszövetkezetek — mint_ virág a mé-1 hét — vonzzák a dolgozó kis- és1 középparasztokat. Lapunk korábbi számában közöltük, hogy Tótkomlós községben eddig közel 700 dolgozó paraszt választotta a nagyüzemi szocialista gazdálkodást, Vájjon Tótkomlóson is miért kér ilyen rövid idő alatt 700 dolgozó paraszt nagyobb részt a szocializmus építéséből? Tény, a meghami- sitatlan tény, hogy a tótkomlóst, tsz-iek igen jó példamutató munkát végeztek, pl. a »Haladás« termelőszövetkezet két mázsa gabonával termelt többet holdanként, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Vájjon miért fordul a dolgozó parasztság olyan szívesen a kamuti »Kossuth« tsz felé? Azért mert a tsz dolgozói voltak azok, akik »megmentettél:« a község becsületét a begyűjtésnél. A »Kossuth« tsz 109 százalékban teljesítette kenyérgabonabeadását. ötven mázsa búzával adott be többet, hogy a község le ne maradjon. Jó munkájukat igazolja az is, hogy a tsz tagjai 10 kiló 73 deka búzát osztottak szét munkaegységenként. Az ilyen mindenben példamutató termelőszövetkezet imponál a mi dolgozó parasztjainknak, mert látják a közös munka erejét, fölényét. Tévedés lenne azonban úgy értelmezni, hogy a már jó eredményt elért termelőszövetkezeteink ezután »automatikusan« agitálnak saját magukért a kis- és középparasztok körében. »A megszilárdítás feladataiból kiindulva az eddiginél következetesebben kell politikai tömeg- munkánk hangsúlyát a szocialista szektorokra helyezni olymódon, hogy — elsősorban példamutatásukkal — a szövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok a nevelőmunka, igazi központjává váljanak az egész) falu számára.« (Horváth Márton, 1952 június 27, KV ülésén mondott beszédéből.) A politikai tömegmunka megjavítása ma a legfontosabb láncszem. Termelőszövetkezeteink fejlődébe, dolgozó parasztságunk fokozott bevonása a szocializmus építésébe, döntően függ attól, milyen politikai munkát végeznek pártszervezeteink falun, valamint a termelőszövetkezetekben. A tömegek közötti felvilágosító munkát a KV ü éren Horváth elvtárs így jellemezte: «Nem, kevesebb,, mint a szocializmus győzelme függ ettől.» ■ Tehát állandóan foglalkoznunk kell a termelő- szövetkezet dolgozóinak szocialista öntudatának növelésével, hogy érezze az állam iránti kötelezettségét és példamutatóan teljesítse azt, védje a közös tulajdont, harcoljon a magasabb terméshozamért. Csak így válhat az egész falu számára a nevelőmunka igazi központjává. Politilcai tömegmunkánknak tovább olyan irányban leéli haladni, timely segíti a dolgozó kis- és középparasztok tízezreinek gondolkodásában megszüntetni a még meglévő tulajdonosi beállítottság át, ami a földosztással és a nép államának állandó támogatása közben egyre erősödő egyéni gazdálkodás következtében fokozódott. Ebből következik a ma egyik legfontosabb feladata: »Megszilárdítani a meglévő szocialista szektort a mezőgazdaságban, megnyerni a dolgozó parasztok egyre szélesebb tömegét a tsz-ekbe való belépésre. (Horváth M. 1952 június 27. KV.) Ahhoz, hogy megoldjuk a feladatat, meg kell ismertetni a dolgozó kis- és közcpparasztokkal a termelőszövetkezetek kiváló eredményeit. A termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek egy része nem fordít erre kellő gondot, , de maga a tsz-tagság sem. Sok esetben hathatósan beszél arról, hogy kapá- latlan maradt a kukorica, de «megfeledkezik» beszólni arról is, hogy jövedelme nagyobb, mint a szomszédos egyénileg dolgozó parasztnak. Erről «bölcsem) hallgat. Például Endrődön a «Dózsá»-ban 6 kiló búza jut munkaegységenként e a termelőszövetkezetek sikerei úgyszólván ismeretlenek a községben az egyéni gazdálkodók előtt. Előfordul az is, hogy a fez-tagok al igáiig állnak szóba az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokkal. Ilyenkor megfeledkeznek a mi termelőszövetkezeti parasztjaink, elsősorban párttagjaink arról, hogy a huták és a klerilcális reakció tudatosan arra törekszik, hogy a dolgozó ‘parasztokat eltérítse a helyes úttól. Ezért kemény harcot keli folytatnunk úgy falun, mint magában a tszos-ben a reakció agi- tóciói ellen, amely az imperialista rádióleadások útján suttogó propagandával terjesztett álhírek útján igyekszik zavart kelteni. Termelőszövetkezeti tagságunknak elszakadása a falutól igen káros és »a népi demokratikus államhatalmiunk erősítésére, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítására adódó lehetőségeket csökkenti az, aki az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közti munkát felesleges idő- fecsérlésjnek gondolja és szem-i ellenzősen úgy dolgozik, mintha az egész mezőgazdaság már szocialista úton haladnia.« (Hegedűs A. Társadalmi Szemle, 1952 április.) Amikor az ellenség nem sajnálja idejét, tóvtúra vezetni dolgozó parasztságunkat, Nagyszénáson pl. Nagy Pál, a «Lenin» termelőszövetkezet agronómusa a tömegek közötti. politikai felvilágosító munkáról úgy vélekedett: «Voltunk már háromszor is agitálni.» Igen elítélendő a befelé fordulás ilyenfajta megnyilvánulása is. A termelőszövetkezet ilyenformán való «kisajá-. títása káros és nem megengedhető. Pártszervezeteinknek fel kell venni a harcot az ilyen helytelen megnyilvánulásokkal szem ben. Vájjon., elvégezhetjük-e sikeresen a mezőgazdasági termékek begyűjtését és ©lérhétj ük-e azt, hogy a falu teljesítse az állam irányában fennálló kötelességét, ha nem fejlesztjük a paraszti tömeg politikai öntudatát, társadalmi fegyelmét, szocialista ha- zafieágát? Segítséget nyujthatunk-e mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében, ha nem folytatunk állandó felvilágosító munkát a dolgozó parasztok között? Tömegek között végzett ilyenirányú megfeszített munka egy pillanatra sem lankadó politilcai munka, most a pártmunkánk elvóilaszt- hatatlan része. Napjainkban ezek központi feladatok, amelyeket akkor oldunk meg helyesen, ha egyre tudatosabban világosítjuk fel a tömegeket pártunk politikájának helyességéről. Politikai munkánkban azonban vannak még egyéb ilyen súlyos hibák, amelyek gátolják továbbfejlődésünket, gátolják termelőszövetkezeti mozgalmunkat, a munkásparaszt szövetség további erősödését. Fel leli számolni az opportunizmust. Sok falusi pártszervezet még nőm ismerte fel, hogy a falu szocialista átszervező '® csak nagyon kemény osztályharcon keresztül mehet végbe, hegy a »győzelem nem jön el magától, azért keményen meg kell »kfiz- denl. (Sztálin.) Ez a harc megköveteli, hogy állandóan erősítsük a munkásosztály jói a dolgozó parasztság szövetségét úgy, hogy munkánkban állandóan szem előtt tartsuk az osztályharc ismert lenini törvényeit, hogy következetesen érvényesítsük a kulákok- kal szemben a politikai és gazdasági korlátozást. Ez a harc az átalakuló faluban elsősorban akörül a kérdés körül forog, hogy a dolgozó kis- és középparasztok belépjenek-© a termelőszövetkezetbe, vagy sem. Ez a harc kíméletlen a iculákolc és a falu reakciósai eilen. Horthysta tisztek és reakciós elemek a kulákokka'l szövetkezve mindent elkövetnek, hogy különösen a középparasztságot igyekezzenek visz- szatartani a termelőszövetkezeti mozgalomtól. Ha pedig ez nem sikerül, igyekeznek .beférkőzni a termelőszövetkezetbe és belülről rombolni azokat. Mint pl. a füzesgyarmati «Vörös Csillag» termefőszövetkezDt- ben évieken keresztül romboltak a kulákok és kártevő munkájuk következtében napirenden volt a ci- vódás, az áilama'Jlonesrég, stb., míg a pártszervezet döntő csapást mért rájuk. A füzesgyarmati «Vörös Csillag» tenne’őszövetkezet mióta a leu lakokat kíebrudalta, megyénk egyik legjobban szervezett és politikailag megszilárdított termelőszövetkezete. Lemérhető azon is, hogy az idei beadását kenyérgabonából több mint 100 százalékra teljesítette, 170 mázsa búzával adott be többet, takarmánygabonából pedig 11-4 százalékban tett eleget az állam iránti kötelezettségének és a tagol: keresete is felül van az egyénileg dolgozó parasztok átlagos jövedelmén. Vannak azonban olyan je’eneégek is megyénkben, hogy még akkor sem akarják eltávolítani az ellenséget, amikor már lelepleződött. Mint pl. a kamuti »Békó«-ben 2 csendőr van. Vájjon, miért nem távolitják el? Tévedés lenne azt hinni, hogy ez a megengedhetetlen opportunizmus közelebb hozza a dolgozó parasztokat a termelőszövetkezethez. Nem hozza közelebb, sőt eltaszítja, mert e termelőszövetkezetek gyengeségét látja benne. Pártszervezeteinknek fordulatot kell tenni e téteti, fokozott éberségre kell nevelni a termelőszövi 1- kezet vezetőit és tagjait. A csoportban megbúvó kulákok egy megdöntött, de még meg nem tommiisí- tett osztály tagjai, — ellenük, egész osztályuk elleni harc, élet-halál harc. Fordulatot kell tenni a politikai tömeg felvilágosító műnkében, ' A falu szocialista átszervezéséért folyó munka pártszerve: eteink előtt nem ismeretlen. Látniok kail, hogy az egyéni dolgozó parasztot a kulákság elleni harcban kell megnyerni, ami azt jelenti, hogy nem lehet tartós a dolgozó parasztok párt, a munka osztály mólé állítása akkor, ha közben megfejed kezünk a kuláksiig elleni harcról Nem lehet «külön békét> kötni a kulálcoJcJcnl, mert ez csődét mond a dolgozó parasztság felé. Hu azonban a kuláksag eí'lcni harcban erősítjük meg a munkás-paraszt szövetséget, akkor szilárd és tartói lesz ez a szövetség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján a Szovjetunió ájjandó segítségével, pártunk vezetésével túl vagyunk a kezdeti lépéseken. A további lépés attól függ, hogyan szilárdítjuk meg a már meglévő terme! őszövetkőző tekéé és hogyan teszünk fordulatét a politikai felvilágosító munkánkban, hogyan mutatjuk meg a már elért eredményeket a dolgozó pára .'.lóknak. Hogyan mutatják na£g ©lejüket szövetkezeteink a küldtek elleni osztályliarcban. Az eredmények széles körben való megmutatása igen jó módja annak; hogy a dolgozó kis- és közép parasztok önként, saját elhatározásukból döntsenek sorsuk felett; belépjenek a szövetkezetbe. Az ilyen irányú munkának érdekében pártszer vez»- tednknfek alapos felvilágosító munkát kell végezni. Ennek igen jó módja a termelőszövetkezetek látogatásának megszervezése. Itt saját szemével látja a dolgozó paraszt, hogyan étnek, hogyan dolgoznak a mi szövetkezeti parasztjaink. Hogy mennyire nagy hutással van a látogatás, Ku.imu Fe- rencné Békéseámsonbon úgy nyilatkozott, mikor a túrkevei látogatásról visszajött, hogy az egész utca, amelyikben ő lakik, belép a termelőcsoportba, de előbb kéri a tanácsot, hogy vigyék el. egy megyei termelőszövetkezetbe. A békéssámsoni tanácsnak két ógtelenüi eleget lteli tenni e kívánságnak, mert az ilyen látogatások a szövetkezeti gazdálkodás szemléltető iskoláivá válnak. Mindezt összegezve: pártszervezeteinknek az elkövetkezendő időben úgy kell végezniök a tömeg- felvilágosító munkát, hogy a dolgozó parasztság minél jobban vegye ki részét a szocializmus építéséből. Nevelje éberségre, az opportunizmus elleni harcra a termelő- szövetkezet tagjait, követelje meg a (ermelőszövetlcezeten' belül az alapszabály szerinti működést, ami kiküszöböli az egyenlősdit. A jó politikai munka állandó harcot követel a fejOett agrotechnika bevezetéséért, a magasabb terméshozam eléréséért. Termé ©szövetkezeti mozgalmunk eredményeinek növelése» továbbá függ attóL, hogy mennyire történik a politikai * felvilágosító munka a munlcáe-jaraszt szövet ég eszméjében, a boldog éetet építő országunk erejét egyre növelő nép egységének alapja.! an való megingathatatlan hit jeirvé'en. • ROCSEÁR JÁNOS. Köznépünkben is epyre töB>bcn lépnek a közöl g;azcfliilkoclil$ útjaira Községünkben is több dolgozó paraszt értette meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és rátértek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Zsarnai József 13 kát holdas középparaszt a lcétsop- ronyi »Dózsa« termelőszövetkezet tagja lett Azóta, hogy ő is aláírla a belépési nyilatkozatot 9 dolgozó paraszt lépett be a »Dózsa« termelőszövetkezeibe 93 hold földdel. A »Béke« termelőszövetkezet sem maradt el a »Dózsa« termelőszövetkezettől az agitációs munkában. Náluk is vannak új belépő tagok. Roszik János 10 kát. holdas, Bobvos György 10 Icát. holdas és Óvári János 6 Icát holdas dolgozó parasztok, akik a belépéskor elmondották: csak azt az egyet bánják, hogy, miért nem tértek át ők is ezelőtt két évvel a nagyüzemi gazdálkodásra. A »Haladás« tszcs is komoly agitációs munkát fejt ki Jelenleg I-es típuson működik, de rövidesen át fog térni a nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb formájára, mely sokkal előnyösebb, mint az I-es típusú. Uj jelentkező tagok, akik Ill-asra áttérő »IIaladás«-csoportba lépnek: Priskin György 10 Icát. holdas középparaszt és Vallcó János 6 kát holdas dolgozó paraszL Szűrniük Mihály, Kélsoprony.
