Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-02 / 180. szám

1 ».Vi augusztus 2., szombat 3 VíUcusawlc Hifit Vállalások teljesítésével alkotmányunk iínnevére A GYULAI HARISNYA- GYÁRBAN a dolgozóit lelkesen valósítják meg Alkotmányunk ünnepére tett vállalásaikat., így július 28-án is jó eredménye­ket értek el a dolgozók. Cso­mós Andrásné orsózó augusztus 20-ra vállalta, hogy 22 kilo­grammos termelését 23-ra emeli, ezen a napon 27.13 kilogrammos teljesítményt ért ©1. Zvolenszki Györgyné szegélykötő a vállalt 230 egységét 244-ré teljesítette. De jó eredményeket értek el a láncolok is. Bogár Istvánná lán­coló 40 egység vállalását 46-rg, Scbestyyén Jánosné 47 egységét 52-re teljesítette. Bujdosó • Ti­vadarod fejelő augusztus 20-ra vállalta, hogy 16-ról 17 egy­ségre emeli teljesítményét, 21 egységet teljesített. Szűcs Róza fejelő 15 egység vállalását 18-ra teljesítette. Komoly eredménye­ket értek el a dolgozók a terv túlteljesítésénél. Kürti Júlia eztahánovisvi fejelő július 30-án már 1953 június 7. tervét is teljesítette. Kincses Józsefné jö­vőévi május 9-i tervét, Sebes­tyén Mihályné szegélyvágó már­cius 24-i, Vidó Mária sztahano­vista fejelő pedig január 22-i tervét teljesítette a múlt hó 30-án. A BÉKÉSCSABAI RUHA­GYÁR dolgozói a második de­kádban elért 102.5 százalékos teljesítményüket 107.5 százalék­ra emelték a harmadik dekád alatt. Különösen jó fejlődést ér­tek el a IlI-as varroda dolgo­zói, akik ezidő alatt 97.1 szá­zalékos teljesítményüket 110 százalékra emelték. A Il-es var­roda dolgozói pedig 125.1 szá­zalékos átlagteljesitéssel a leg­jobb fejlődést érték el. A bri­gádok közül az elmúlt hónap utolsó napján a U-es varroda 9/a szalag 154j3, az I-es var­roda 1. szalag' pedig 154.1 szá­zalékos eredménnyel mutatott példát a többi dolgozóknak, vál­lalásaik teljesítésében. A leg-« jobban teljesítő’ dolgozó eddig Magyar Istvánné sztahánovistol terítő, aki vállalta, hogy augusz-« tus 20-ra 1953 első negyedévi tervét befejezi, 20-án 1953 feb­ruár 21-i tervét teljesitette. Hor­váth Péter sztahanovista vágd késsuliink ugyanakkor január 7-i, Kisá Magda simagépes pedig január 19-i tervét teljesítette. Csepregi •Z suzsanna, éves tervének telje­sítését vállalta augusztus 20-ra, a. legutolsó értékelés szerint de­cember 17-i tervét teljesítette.' A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTT­ÁRUGYÁRBAN a dolgozók egy­másután teljesitik Alkotmá­nyunk- ünnepére tett vállalásai­kat. A dolgozók eddig körül­belül 85 százalékban teljesitet-t tók vállalásaikat. Sipos Ilona1 sztahánovista gépivarró 15 na­pot vállalt augusztus 20-ra ter­ven. felül, eddig 17 napot tel­jesített. Yozér Mihályné szta­hánovista gépivarró a vállalt 13 nap helyett eddig 20 nappal tel­jesítette túl tervét. 160 nap tervei túlteljesítést vállait Horváth! László sztahánovista bolyhozó ód eddig 192 nappal van előbbre, tervével. Az orsózók. közül jó eredményeket ért' el Flender Jánosné sztahánovista orsózó, aki 80 napos vállalása helyett eddig 90-et és Priskin Mária, aki a vállalt 56 nap helyett 62-01 teljesített.­Kólák és klerikális reakciós mesterkedés Mezőkovácsházán 0 Mezőkovácsházán a kulákok a nyílt támadástól sem riadnak vissza a gabonabegyüjlés sikere ellen. Fudola József 21 holdas kólák is faluszerte hírcsztel le­snem kell sietni a gabonabeadás­sal, elseje után úgyis változás lesz«. Ezzel akarta megtéveszteni többek közölt Pozsár Ferenc dol­gozó parasztot is, aki fuvarost keresett, hogy beszállítsa az ál­ul eg is. Azt akarja, hogy minél 'több dolgozó parasztnak emeljék fel 5—10 százalékkal beadási kötele­zettségét s így talajt kapjon az sőt többen túl is teljesítik elő­irányzatukat. Boros Mihály öt­holdas dolgozó paraszt kötele­zettségén felül egy mázsa búzát adott be. Vaczkó Ferenc 4 holdas lám iránti tartozását. Pozsár Fe­renc sokáig töprengett a kulák szavain. Végül elment a tanács­hoz s elmondotta, hogy mivel akarja félrevezetni Fudola öt és másokat. Vasvári József elvtárs, a községi tanács elnöke megma­gyarázta: a kulák az ilyen és ehhez hasonló rémhírekkel nem­csak a begyűjtés ülendít s a bé­kéért vívott harc növekvő erejét akarja csökkenteni, hanem 324 kg’-ot özv. Fodor Józsefné 100 kg helyett 300 kg búzát szál­lított be a nép raktárába, az ilyen teljesítések egyre nagyobb gyűlölettel Lollik el a kliláitokat a dolgozók ellen. Róka Albertné volt 60 holdas kulákasszouy egyenesen megtagadta előirány­zata, 23 mázsa 10 kg búza beszál­lítását. A tanács erélyes közbe­lépése után a dolgozók elölt az­zal fenyegeti Vasvárt József ta­nácselnököt: majd elintézteti ro­konával, aki magas állami funk­ciót tölt be Budapesten. Az ilyen fenyegetőzések es a Fudola-féle rémhírek, akinek a felesége a rózsafüzér-asszonyok vezetője — egyeseket megtéveszt Mezőko­vácsházán is. A begyűjtési terv teljesítésének sikere Mezőkovács­házán. is a kulákok és a kleriká­lis reakció elleni mind kemé­nyebb harcon fliúlik. akarja károsítani a dolgozó parasztokat elégedetlenség szítása. Ezen túl Sietnek a beadással a többi öntudatos dolgozó parasztok is, pedig késleltetni akarják a sza­badpiac megnyitását. A tanács kocsit is adott Pozsár Ferencnek, aki késedelem nélkül teljesítette is hazafias kötelességét. dolgozó paraszt 266 kg helyett 360, Balogh Mátyás 9 holdas dol­gozó paraszt 960 kg helyett .10 mázsa, Szekeres Lajos 2 holdas dolgozó paraszt 100 kg helyett Ismertessék Köszigeten az élenjárok eredményeit a dolgozók közölt is A kőszigeti állami gazdaságban a brigádok, munkacsapatok, dolgozók egymással párosver­senyben vannak. Az eredményeket — az igaz­gató elvlársnő szerint minden héten érté­kelik. A legjobb, legszebb eredményeket el­érő brigádok, munkacsapatok, dolgozók neveit kiírják a versenyláblákra, hogy példát vegye­nek róluk a gazdaság dolgozói. A versenytáb­lán azonban jelenleg egyetlen kiemelkedő ered­ményeket .elérő brigád^ vagy dolgozó nevét sem lehet megtalálni. Pedig az iroda előtt szép, nagy versenytábla van. Olt van ugyan a versenytáblá'i két példányban is idős Deák Marion kombájn vezető június 25-i versenyki­hívása, de azt, hogy milyen eredményt értek el az aratás-cséplés alatt, azt már nem tartotta szükségesnek a gazdaság vezetősége kiírni. Pe­dig nemcsak i lös Deák Márton ért el szép eredmény eket, voltak többen olyanok, akik élen­jártak az aratás-cséplési munkákban. Például Szenczi Imre kombájnvezető 104 óra alatt 210 holdat vágott le és csépelt el. Ezidő alatt a keresete 1278 forint volt. Idős Deák Márton 83 óra alatt 163 kát. holdat vágott le és csé­pelt el, keresete 938 forint volt. Mindketten jó munkájukért 300—300 forint prémiumot kap­tak. A gazdaság vezetőségének kj kellene írni a szép eredményeket elérő dolgozók neveit a táb­lára. Nem a fiókba elsüllyeszteni, hanem meg kell ismertetni a gazdaság minden dolgozójá­val, hogy7 azok is megismerjék a munka hőseit Megyeri líszleleles úr magatartása... Dó.a ánya községben igen komoly kérdés, most az iskolai év megkezdése előtt a tanter­mek biztosítása. Valamikor — a felszabadulás előtt — a régi tantermek is elegendők .voltak, sőt sokszor még üresen is állottak. Most már kevésnek bizonyulnak. Van a községben ugyan még egy terem, amit át lehetne alakítani iskolai épületnek, ez a református egyház kultúrterme. Ezt a kultúrtoifuoő a fe'fzjabadulás előtt a köz­ség szegénypa rasztjai építették saját erejükből, saját pénzükből. Most, amikor a dolgozók gyer­mekei jobban és többen járhatnak iskolába és a régi tantermek kevésnek bizonyultak, a községi tanács végrehajtó bizottsága kéréssel fordult a református egyházhoz, hogy a kultúrtermet adj© át, a dolgozók gyermekei részére tanuláshoz. Me­gyeri László református tiszteletos azonban Írás­ban azt a feleletet adta a tanácsnak, hogy nem lehet gyermekeket tanítani a református egyház kultúrtermében, mert azzal »megszentségtelonitik« a termet. A község dolgozói szeretnék megtudni Megyeri László tiszteletestül, hogy amikor a fel­szabadítás után ugyanabban a kultúrteremben a jobboldali szociáldemokraták gyüléseztek, az nem szentség tokit] i tette meg a termet? Vagy az, hogy Megyeri tiszteletes a terem egyik felébe Matusz, volt »főintéző urat.« kötöztek© bele? Melyik s.eit- ségteleniti meg jobban a református egyház kul­túrtermét: az ha a teremben tivornyáznak; vagy az. ha a dolgozók gyermekeit tanítják az irás-olva­sás tudományára? Különben is, egyáltalán miért »megszenteégtelonités« a tudományra való oktatás?. Minderre egy a felelet: Megyeri tiszteletes úr ez­zel a magatartással megmutatja: mennyire áll a nép- érdekei mellett. Kétegyházán sem akarják a múltat... L^étegyházán is elcsépeltek már az idei gabonatermés 50 szá­zalékát. A esóplést befejezők közül mintegy 300 dolgozó paraszt közvetlen a géptől sietett teljesíteni az állammal szembeni hazafias kötelezettségét. Ezek között van Otrok Mátyás, aki 332 kiló helyett 453 kilót, Dila Antal, aki 165 kiló helyett 178 kilót és Csa­bán János, aki ugyancsak többet adott be az előirányzottnál, vagyis 444 kilót. Százhúsz dolgozó paraszt azonban csak részben, vagy egy­általán nem is teljesítette még beadási kötelezettségét. Vájjon mi­ért? Azért, mert az ellenség, a kulákok rémhírekkel félrevezették őket. Nos, nézzük csak meg Kétegyháza múltját, jelenét és jövőjét. A múlt Az 1500 holdas Almáéi gróf, a 180 holdas dr. Grósz György, a 110 holdas Szántó György és még további 51 népnyúzó kulák «vi­lága» volt Kétegyházán- Olyan «világ-», melyben .bő lehetőségük nyílt a kizsákmányolásra, a cselédek, a kisemberek sanyargatására, becsa­pására. A fél falu az ő földjükön izzadt, görnyedt korántól késő estig cselédként és napszámosként Ellenük készültek a törvények és a csendőrök a kulákok jogait védték karddal és fegyverrel készen árra is, hogy a kisemberekbe fojtsák anyanyelvűket, a román nyel­vet. Tarján György középparaszt is sokszor megkapta: «Nem szé- gyenli magát, hogy románul beszél?» A kulákok törvénye dobra verette Gaucaa Péter feje fölül is a házat. Simon ka János 29 holdat kulák elcsalta Ó3 évi járadékot ígért ■ Szelezsám Péter 2 hold földjé­ért. Csak ígérte, de nem fizette! A bírósági per mégis 'az ő javára döntött. Az iskola, a gimnázium és egye.em ajtaja csak a kulák- csemeték előtt volt nyitva. De miből is telt volna, Almáéi gróf 200, .Grósz Gyöígy 15—20, Szántó György 6—8 csendjének arra, hogy gyermekeit taníttassa? A kenyér is kevés volt és nagyon-nagyon pa­naszos. A jelen A volt 500 kétegyházi nincstelen is saját földjén dolgozik; ön­magának vet- óa arat. Ezt ékesen bizonyítja az, hogy a felszabadulás óta eddig 155 családi házat építettek és építkeznek moät is. Lovuk, tehenük és jó ruházatuk van. A tervtől villanyt kaptak. Régen csak 10 15 rádió volt a községben, ai.fek is a kulákok tulajdonában. Ma 125 dolgozónak van rádiója. Szabó János 5 holdas dolgozó paraszt például 2800 forintos rádiót vett. A Szabadság-telep három ut­cáján járda készült. Ezzel csaknem egyidőben egy nerton- és egy ártezikút is készült. Aztán kultúrház, gépállomás. A kétegyházi dol­gozók gyermekei csak elbeszélésből ismerik a kanász- és cselédélet nyomorát, megaláztatását Tarján György fia egyetemen tanul 8 vele együtt Ottlakán György, Berbekár György, Sziklás István, Kár­páti Emil, Malik István és mások- Orvosok és agronómusok lesznek. Szamfira György, Isztin Oktávián, Popa István és még öten pedagó­giai főiskolán tanulnak- Tanárok lesznek. Számos tiszt van Kétegy- házáról néphadseregünkben- Köztük a Sóczi, a két Rosu fiú és Bárdi István. Mintegy negyvenen tanulnak gimnáziumokban, tech- nikumoklian. Számuk ősszel újabb huszonöttel növekszik az általá­nos iskola VIII. osztályát elvégzőkkel. Még lehetne folytatni hosszan. A jövő 1L Építkezés, életszínvonal és kulturális felemelkedés. Ez a leg- találóbb jellemzés Kétegyházára is. Rövidesen elkészül 60.000 forint költséggel a Déli-soron a vízvezető csatorna, melynek építése folya­matban van, több kilométer járda készítésével együtt. Egymás után emelkednek a gépállomás új épületei. Az ötéves terv folyamán 70 erőgép s hozzájuk való egyéb modem munkagépek sorakoznak majd bennük. Ősszel mezőgazdasági szakiskola nyílik, melyben egyszerre kétszázan képezik magukat jó mezőgazdásszá. Olyanokká, akik hoz­záértéssel nyergelik mag majd az ú j ä*technikat. Azt a 26.100 trak­tort, a 9060 kévekötő aratógépet és 2600 kombájnt, amit az ország­nak, a kétegyháziaknak is ad a terv, sok egyéb munkagéppel s ikr­eikkel együtt. AvI; 120 kétegyházi dolgozó paraszt, aki ingadozik a beadas teljesítése és a kulákok félrevezelé-o között, a jövő építői­től, a gépeket készítő munkásoktól, főiskolás, gimnazista,' kollégiu­mokban lakó és honvédtiszt gyermekeitől vonja el a kenyeret a ku­lákok: Simonka János, Grósz Vazul és in^erialista gazdáik örö­mére. Hogyne örülnének, hiszen a kötelesség elmulasztása az ő ha­talmuk visszaszerzését segítené elő. Már pedig Kétegyházán sem akar senki cseléd lenni s a múlthoz hasonló elnyomásban élni. Legke- víísbbó akarnak azok, akik közvetlen a géptől teljesítették beadási kötelezettségüket S ezek a többségben lévő dolgozó parasztok meg is követelik, hogy a béke, a jólét, a fejlődés érdekét szem előtt tart- va kivétel nélkül mindenki teljesítse önmaga, családja, az ország iránti kötelezettségét. Augusztus 1-én megkezdődtek a felvételek a dolgozók általános iskoláiba A felszabadulás óta több mint ötvenezren végezték el a dolgozók általános iskoláit. Az egyre foko­zódó érdeklődés miatt az 1952— 53. iskolai évben a dolgozók általá­nos iskoláinak hálózatát kiszélesí­tik. Városokban és iparvidékeken 1952 augusztus 1-től szeptember 15-ig, mezőgazdasági vidékeken: 1952 szeptember 1-től október 15-ig lehet jelentkezni, a lakás-, vagy munkahelyhez legközelebb eső álta­lános iskola igazgatójánál]. Jelent­kezhetnek mindazok a dolgozók, akik 16- életévüket már betöltöt­ték, vagy a jelentkezés évében be­töltik. Felső korhatár nincs. Fel­vehetők azok a háztartásban dol­gozó nők is, akiknek nincsen kereső foglalkozásuk. A tanulás díjtalan, a hallgatók mindössze a tankönyve­ket, tanszereket szerzik be saját költségükön­A dolgozók általános iskolájának tanfolyama a, b, c tagozatból áll- A hallgatók az általános iskola V- —-VIII. osztályát 15 hónap alatt végzik el. Az V.—VI. osztályt, («-tagozat), a VII. osztályt (b-te- gozat) és a VIII. osztályt (c-tago- zat), 5—5 hónapos időközök! e.i vég­zik a hallgatók. Az a) tagozatra azok vehetők feli, akik az elemi nép-, vagy általános iskola IV., vagy V. osztályát, illetve a régi polgári iskola, vagy gimnázium L osztályát elvégezték. A b) tagozat­hoz hat osztálynak megfelelő e'ő- képzettség szükséges: tehát az ele­mi IV-, vagy általános iskola VI.. a régi polgári iskola, vagy gimná­zium II. osztályát végzettek vehe­tők fel. A c) tagozathoz szükséges előképzettség: hét osztály. Felve­hetők ide az elemi nép-, vagy ál­talános iskola VII., ÍJ etv© a régi polgári iskola, vagy gimnázium II I. osztályát végzett dolgozók. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom