Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-07 / 285. szám
1851 drcenilxT 7, péntek ___________________________________ \ZiUens4wk Hépi Meg kell gyorsítanunk a mélyszántást, mert minden nap késedelem iövő esztendei termésünket csökkenti Kölcsönös ellenőrzés az építkezéseken Irta: V. V. Szkityev Sztálin-díjas kujbisevi szobafestő Mélyszántás! tervünket a minisz- Ü&rtanács határozata szerint november 30-ig kellett volna teljesíteni, fcaonban a vetéshez hasonlóan, ebben. is lemaradtunk. Megyénk a tervet a december 5-i értekellés: Szerint 67 százalékra teljesítette 8 késedelem nélkül gyorsítani kell 1st munka ütemét, hogy minél ha- tmarabb befejezzék. A lemaradás Oka jórészt az, liogy a tanácsok bosszú időn. keresztül elhanyagolták 1» mélyszántást s egy részük mégi ma is ezt teszi. Ott, alio! a mélyszántást napirendre tűzték, meggyorsult ja munka, bizonyltja ezt a szarvasi járás példája, amely szántási f; rvét 85 százalékra teljesitette s a szeghalmi járásé, mely 73 százalékos teljesítésével messze maga mögött hagyta az addig élenjáró járásokat. Nagyobb lemaradás éppen azokban a járásokban mutatkozik, melyek A mélyszántás megkezdésekor az fiílsők között voltak. A sarkat?i járás pl. a legutolsó helyen áll 51 százalékos teljesítéssel s csupán egy százalékkal magasabb a mezőkovácsházi járás tervteljesitése. Sok javítanivaló van a verésben élenjáró orosházi járásban is, mely tervét 68 százalékra teljesítette eddig. Fokozottabb gonddal kejl megvizsgálni a békési járás munkáját is, ahol hejfcek óta az emelkedés csupán 1—2 százalékos. A járási tanács is üzemanyaghiányra hivatkozik, a. megyei mezőgazdasági osztály pedig' mindejr ellenőrzés nélkül el is fogadja ejzt az indokolást. A lemaradásért elsősorban a megye?. tanács mezőgazdasági oeztá- íya felelős, mert fl munka megkezdése óta elhanyagolta az^ellenörzést, nem kén számon a lemaradó járásoktól a lemaradás okát, de ugyanakkor nem ismerteti a legjobb tanácsok módszereit sem. Bizonyltja ezt az is, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentéseiben csupán a százalékokról tud beszámolni, nem ismeri, a tanácsok milyep munkamódszerekkel, a tanácstagok milyep érvekkel harcolnák a szántási terv mielőbbi teljesítéséért. Felelős a lemaradásért a Gépállomások Megyeközpontja is, mely kiadta ugyan az utasítást a gépállomások felé a két műszak megszervezésére, azonban csak cgy-két gfpállomásvezetőt vont felelííSségre a munka- szervezés elhanyagolásáért- Gépállomásainkon nem tudatosították kellően a traktoristákkal, hogy a mélyszántási terv teltei jesi lése ötéves tervünk egyik részletének teljesítése « ugyanakkor nem léptek fel kellő erílíyel a munkafegyelem megbontó! ellen. Eanejr tadható be, hogy gépállomás sóinknak több mint a fete, messze a megyei átlag alatt teljesítettel tervét, mint például a bucsai gépállomás, moly 3D, a dévaványai gépállomás, mely 38 Százalékra teljesítette őszi tervét. Gépállomásainknak meg kell szervezni most már késedelem nélkül minden gépen a két műszakot, tanácsainknak pedig ellenőrizniük kell, hogy minden fogattal rendelkező dolgozó paraszt elvégzi-« a ráeső tente leien a szántást, így gyorsíthatjuk meg a mélyszántás munkáját, melynek további késlekedése dolgozó parasztságunknak, egész országúinknak okoz károkat. A minisztertanács határozata segítségével a medgyesegyházi „Moravszki“ tsz-ben is meg lehet és meg kell javítani a munkát A medgyesegyházi »Moravszki« Isz-ben is megtörtént a zárszámadás. Több, mint 200.000 forintot fordítottak üzemi alapra. A tsz tagjai hatalmas összeget, gabonát és terményt osztottak ki egymás között. Mészár Kálmán, áld feleségével együtt 283 munkaegységet teljesített, 223 és fél kiló cukrot, 14 mázsa búzát, 11 mázsa kukoricát, 561 kg szénát, 7 (mázsa burgonyát, több, mint 2000 forint készpénzt és két süldőt vitt haza. Bódi Ferencék és mások pedig ennél jóval többet, hiszen munkaegységük jóval meghaladta a háromszázat. De vájjon, csak annyiuk van, »mennyit hazavittek? Próbálná csak valaki ezt állítani, szédületes nagy számmal válaszolnának neki. Mégpedig azzal: egy és félmillióé vagyonunk van nekünk Es ezt bárki meg is találhatja a tsz portáján. Nem kevesebb, mint 30 darab szarvasmarhájuk, 19 lovuk, 48 anyakocájuk, 82 süldőjük, baromfijuk, gazdasági felszerelésük és több, mint 780 hold földjük van. Mindezek bőven jövedelmeztek. És mennyivel bővebben jövedelmeztek vobia, ha a tsz-nek mind a 117 tagja egész éven át fegyelmezetten és szorgalmasan dolgozik. A munkafegyelem körül ugyanis aratás óta hiba volt a »Moravszki« tsz-ben. Azóta alig 60 tag végez elfogadható jó munkát Domokos Istvánt sem látták munkában sokszor, csak kétszer-háromszor egy héten, míg a rigmusolók, László Jánosné, Mezei Mihályné és a többiek ki nem énekelték. A többieket azonban nem tudták bevonni a munkába és nem is nagyon törekedtek erre. Otthagyták a tsz másfélmilliós vagyonát, a jó jövedelmet, ami ugyancsali több lett volna a szorgal- galmas és jól végzett munka ■után. A »lógósok« miatt —, akik » pillanatnyi nehézségektől megijedve, elszöktek a bővelkedő holnap elöl —, ki kellett adni a 22 hold burgonya szedését. Felelőtlenül történt a dohány- és konyhakertészet termésének betakarítása is. Csak egy kis akarat kellett volna s szorgalmasan elvégezve a feladatokat, több jutott volna munkaegységenként pénzből, burgonyából és egyebekből. Azonban nem volt, aki a munkafegyelmet megszilárdítsa. Hiányzott az Irányító őröl ■ az Üzemi pártszervezet jó munkája Hiányzott az ellenőrzés is. így aztán egyik hiba a másikra halmozódott. Elmosódott a brigád- és munkacsapatvezetők felelőssége. A munkaegységet sem írták be rendszeresen a tagok könyvébe. Az intézőbizottság megsértette a szövetkezeti demokráciát. Több intézkedéséről (például a hízott sertések eladása), csak egy hónap múlva értesültek a tagok. Ez a helytelen módszer elaltatta a tagokban azt a tudatot, hogy ők a gazdái mindennek s hogy egyenként is felelősek mindenért. A hibák jórésze abból ered, hogy a tsz-nek ebben az évben őt ízben változott az elnöke, ami ugyancsak rányomta bélyegét a felelős irányításra. A zárszámadásnál is több hibát követtek el. A munkaügyi bizottság minden felvilágosító munka és megmagyarázás nélkül munkaegységeket vont le a tagoktól azon a címen, hogy azokat a tagok írták be. Ezért pedig elsősorban a brigád- és munkacsapatvezetőket kellett volna felelőssé tsnni Lábra kapott az egyenlősdi is. Például Mojdisz Piroskának 8 és félbőnapi könyvelői munkájáért csak 104 munkaegységet írtak be. Ezzel szemben az új könyvelőnek, Madai Margitnak háromhónapi munka után 115-öt. A termelőszövetkezeti vezetők feladatairól és javadalmazásáról megjelent minisztertanácsi határozat alapján a medgyesegyházi »Moravszki« t&z-ben meg lehet és meg kell javítani a munkát s meg kell szilárdítani ■ munkafegyelmet A legjobb, a tsz-hez és a dolgozó néphez hű tagokat válasszák meg függetlenített brigádvezetőknek, aldlc a jövőben felelősségük teljes tudatában irányítják a munkát. Most a tél folyamán osszák fel a területet a brigádok, munkacsapatok és egyének között. Tavasszal pedig olyan fegyelmezetten és szorgalmasan lássanak munkához, ahogy azt saját jólétük, a béke megvédése, az ötéves terv harmadik évének sikere megkívánja. Trösztünk építkezéseinél előfordult, hogy egyes brigádok vagy munkaosoportok selejtes munkát végeztek. Amikor felvetődött a felelősség kérdése, nem lehetett megtalálni a »selejtgyár- íökal«, mivel ugyanazon a munkahelyen több brigád, illetve munkacsoport váltotta egymást. Ebbe' természetesen nem nyugodtunk bele. Tutov mérnök segítségével végül is kidolgoztuk a kölcsönös ellenőrzés rendszerét. Az általunk kidolgozott módszer igen egyszerű: az alapárkok ásásától kezdve, a kész épület átadásáig a brigádok, illetve a munkacsoportok egymásnak átadják a munkát. Hogyan ellenőrzik egymást a brigádok ? Gyakorlatilag ez a következőképpen történik: a gépkezelők exkavátoraikkal kiássák az alap- árkot. Az elvégzett munkát nemcsak a mester és a pallér, hanem az a kőművesbrigád is átveszi, amely a falazást végzi majd. Ha a kőművesek hibát észlelnek, azt közlik a gépkezelőkkel, akiknek a hibát természetesen ki kell javítaniok. A kőművesek ugyanígy adják át a munkál a vakolókőm (íveseknek, a vakolókőművesek az ácsoknak, az ácsok a szerelőknek, a szerelők pedig a szobafestőknek. Az átadásról, illetve átvételről jegyzőkönyvet készítenek, amelyben feltüntetik a brigád tagok nevét, akik a munkát végezték s a végzett munkát a minőségtől függően osztályozzák is. Selejtes ‘munka esetén belekerül a jegyzőkönyvbe, kik követték el a hibát és rögzítik a hiba kijavításának batáridejét. A kölcsönös ellenőrzés módszerét lelkesen fogadták a dolgozók, azt jóváhagyta a kujbisevi városi és területi pártbizottság, valamint a Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsa. A helyi |és a központi sajtói javaslatunkat mindenben támogatta. Módszerünket legelőször az. én brigádom kezdte alkalmazni 1949 tavaszán, ma már azonban trösztünk minden munkahelyén kölcsönösen ellenőrzik egymást a brigádok és munkacsoportok. 1949-ben a rosszminőségű munkákról még több, műit 60 hiány- jegyzőkönyvet vettem fel, a múlt évben — bár nőttek a feladataink — már csak tíz esetben készítettem hiányjegyzőkönyvet. Mindez bizonyítja: a társadalmi ellenőrzés fokozta az igényességet, az egyes brigádok és munkacsoportok lelkiismeretesebben végzik munkájukat, a mérnökök, technikusok és gazdasági vezetők nagyobi) figyelmet fordítanak a munka szervezésére és irányítására. Kölcsönös ellenőrzés a brigádon belül Nemrégiben Koleszov, az egyik kőművesbrigád fiatal vezetője meglepődve olvasta a jegyzőkönyvben, hogy Morozov, a vakolókőművesek mestere selejtesnek nyílvánítja a terméskőből készült támnyerget, mert sehogyan sem egyezett a rajzzal. Valósággal dühbe gurult és felesleges akadékoskodással vádolta Inog Morozovot, a hibát azonban mégis kijavította. — Ne szívd mellre, amit tegnap mondtam... Nem volt igazam r- szólott Koleszov, amikor másnap átadta hibátlanul a munkát. Ez is mulatja, milyen jő nevelőhatása van a kölcsönös ellenőrzésnek az építőkre. A többi között az az előnye még ennek a módszernek, hogy gyorsan meg lehet állapítani az egyes építőmunkások gyenge szakképzettségét. Az én brigádom lián húsz ember dolgozik, főleg fiatalok, akit; annakidején tanfolyamokon és különböző tankörökben tanultak, de azért még nem sajátították el a kellő tudást. Ezekkel a fiatalokkal magam szoktagi foglalkozni A brigádon belül minden egyes dolgozó soi'ban megtanulja a szobafestés minden műveletét. Egy ideig csiszolással foglalkozik, majd megtanulja az alapozást és a következő műveleteket, Brigádomon belül szinten átveszik egymástól a munkát, erről azonban nem készítenek jegyzőkönyvet. Egyes esetekben nekem kell cldöntenem a vitát. Trösztünknél bevett szokás már, bogy a lakásokat nemcsak az állami bizottságnak, hanem az új lakóknak is átadják. Ilyen alkalmakkor a szobafestők és a mesterek is jelen szoktak lenni. Igen jóleső érzés nézni a lakók boldog arcát és hallani dicséretüket, amikor megtekintik a világos szobákat, a minden kényelemmel ellátott új otthonukat. A kujbisevi vizierőmű építkezésének sztahánovistái, mérnökei és technikusai szintén felismerték módszerünk nagy jelentőségét s lelkesen terjesztik azt a különböző munkahelyeken, Gádoroson elkészítették a fásítási tervet — de gondoskodni keli a végrehajtásáról is Minden elültetett fa életezinvo-i nalunkat emeli, egészségünket védi. Községeink egyréezében a tanács gondot fordított a fásítási határozat végrehajtására ie, vb-üléeekens megvitatták a teendőket s határo- taatot is hoztak. így volt ez Gádoroson iß. A községi tanáee végrehajtó bte zottság-a napirendre tűzte a fáéin tás kérdését. Tervet készítettek: befásitják a piacteret az eg<épzr< ségház előtt, aztán a keleti portán egy holdat, amit ligetnek szántak. Az utcákra akácokat ültetnek, úgy tervezték, nyáron »bte szemezik«, bogy göúibakác legyen. Kiszámították azt i®, mennyi facsemete kell s megrendelték. Néhány nappal ezelőtt meg ie érkezett annak rendje és módja szerint 3308 darab facsemete. Ezek után joggal hihetne bárki, hogy Gádoroson most javéban folyik a fásítás s már lassan arról gondolkoznak, hogyan ápolják, gon-í dozzálc, védjék a kiültetett csemetéket. Nem egészen így történt. A 3308 darab facsemetét levermelték, úgy tervezik, majd tavaszra kiültetek. Itt mutatkozik meg azcsok .... mozgósítsák a dolgozókat a terv társadalmi munkával való megvalósítására.« A gádoros! tanács erről elfeledkezett, pedig egészen bizonvos, nem lett volna sikertelen a munka, ha felhívták volna elsősorban a DISZ és az MNDSZ tagjait, hogy segítsenek a fák ki- ültetésénél. Késedelem nélkül tán a hiba, hogy a tanács nem tárgyalta meg alaposan a határozat mindenegyes pontját. Mert például abban arról is ezó van: »a Hregyei, járási és községi tanáhozzá kell látni a csemeték kiültetéséhez ban nem kiséri figyelemmel, ké-( szitett-a a csoport tervet fásításra s. ha igen végrehajtja-e. ■ A fásítási határozat az első lépés a nagy természetátalakifcó fás ebben iß, mint mindenben nia-i gúknak a tanácstagoknak kell példát mutatni. i Van egy másik hiányosság ia a községi tanács munkájában. A határozat értelmében termelőszövetkezeteinknek 1951-ben összesen 2517, 1952-ben 7870 holdon kell fásitani. Ez vonatkozik a gádoroeil »Gero« tsz-re is. A tanács azon-i sitás felé, éppen ezért a gádorost, tanácsnak az eddiginél több gondot kell fordítania arra, hogy fásítási terve meg is valósuljon.
