Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-07 / 285. szám

4 1951 A?penib#r 7, pisitek ViUaisawU Hépe A DUNA-FEKETE TENGERI CSATORNA HA MEGNÉZZÜK A ROMÁN NÉPKÖZ­TÁRSASÁG délkeleti részétiek térképét, szemünk­be öidik, hogy Calamsi kikötője után a Duna édesen észak feli kanyarodik. Cssrnavoda és Bra- Ua városénak elhagyd a után Gaéuc tóján a fslyam keletre fordul és hármas deltában ömlik « Fekete­tengerbe. A Duna jobbpartján Calarasitól kezdve ha­talmas országrész terül él: Dobrudzsa, Három oldalról viz határolja. Nyugat és éstsqk felől a 'Duna, kelet felől a Fekete-tenger. Ennek ellenére Dobrudzsa az ország vízben, legszegényebb része., s ezért a leg terméketlenebb és legritkábban lakóit terület. Dobrudzsában 50—80 méter mélységű ku­takat kell ásni, ha egyáltalán vízhez akarnak jutni a vidék lakói. Ha viszont a dunai Csernavoda kikötőtől egye- pes vonalat házunk kel ti irányban Konstansáig, Dobrudzsa vízben leggazdagabb részén halmiunk végig Itt húzódik a Karaszu-völ y. Ez « vidék a mise,sarak és a mocsaras tavak összefüggő lánco­lata, Területét nád növi be, vizét a hínár szövi át, DOBRUDZSA E RÉSZÉNEK VIZBŐSÉGE vgyáltaláo nem szolgálja a víz közelében húzódó községek és városok virágzását. Ellenkezőleg. A mocsár a Karaszu-vcljy lakóinak átka. Malária Idühöng itt, mély a múltban sok ember éleiét követelte s amely elken a, harc máj ma is folyik, <1 romám- tudósok annakidején felfigyellek a völgynek erre a sajátosságára s t-muhnányozűt- saik alapján arra az eredményre jutottak, hogy igen, előnyös volna a völgyben csatornát építeni is ezen át a Dimit a Fekete-tengerrel összekövuk Rámutattak arra is, hogy ez az ország fejlődése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű esemény Volr.a 4 polgári-]öldesúri Románia vezetői azzal az indokolással ^vetették el a tudósok tervéi, hogy meqvalósílhatathjn. Ami a régi Romániában megvalósíthatnilm volt, valósággá válik a Népköztársaságban. MA INNEN, A DUNA JOBBPART.! ÍRÓÉ húzódnak a távolba a Fekete-tenger felé a vagy vir.iút jelzőlécei, mfnt a szocializmus jelzőoszlo­pai. Dima-Feketetenger-csatorna ■— így hívják Rtnni’niábam azt az építkezést, amely valóban a ■népé- Hogy a megkezdett építkezés egész fontos sőíiát megérthessük, nem elegendő csupán a tér­képre pillantani. Van ennek az építkezésnek egy rendkívül fontos vonó a. amit nem lehet sem kilométerekkel, sem- bankjegyek millióiról fel­mérni s ez — az emberek nevelése. Ezen a mun­kán az emberek a szocialista- társadalom öntudatos építőivé válnak. Mélyen jellemzőek Konsztantm Moldoveánu parasztnak a szavai: »Hatvanhárom éves vagyok• Mégis fiammal együtt eljöttem az építkezéshez' Lehet, hogy ért nem is látom meg készen, amit most építünk, — mondja elgondolkozva — de ím; én fiam már ázom a csatornán fog a Dunáról a Fekete-tengerre menni, amelyet mi most megalko­tunk, Gyermekeim és unokáim szemtanúi tesznek olyan eseményeknek, amelyhez fogható még soha tiem volt Romániában és amelyekről soha nem is hallottak. Meg fogják Mini a mi szegény Dob­rudzsánk megváltozott képét, a kerteket és mező­ket azon a helyen, ahol ma pusztaság és mocsár van " i Emberek, akik évtizedeket éltek az állandó rettegésben, a mocsarak ragályt terjesztő árnyéká­ban, akikre a nyomor súlya nehezedett, émost vidám mosollyal, lelkesen, végzik munkájukat. SZTAHANOVISTÁK SZÜLETNEK ITT, akik a szovjet példát követve nagyszerű alkotá­sokkal gazdagítják a nép országát. Itt van például Gorne, Ion lorda, Eftime Dmgomir, akik a szovjet hegesztők példáját követve meg szüntették a. selej~ tét. Vagy itt van Dimjtru, aki könyvből tanulta meg a szovjet építők élenjáró rmmkamód'szereit és más kőműveseket is megtanított erre, akik va­lamennyien új emberré születtek. Tudják, miért építenek. Azért, hogy a csatorna partjain új gyárak és üzemel: emelkedjenek, hogy a kis Poor la Ál­hitből. Tucaulböi , No vödörből, amelyek ma még kis falvak, hatalmas kikötővárosok legyenek. Hogy megépítsék Mid;» tengeri kikötőjét, amelynek mé­retei hatszorosan, túlszárnyalják majd Konstmoa kikötőjét. Tudják, hogy mindezt magáknak épí­tik. Két esztendő telt el a csatornaépítés meg­kezdése óta. Szemünk előtt változik át a \Kánt- mn~nölgp a-culata. Sok kilométer hosszúságban, épük serény munkával az új vasútvonal, a mű.út, a bekötő-utak. A csatorna szomszédságában fekvő sztyeppeken a jól megépített munkás-lakótelepek tucatjai mintha a földből nőitek volna ki. Poartg, Álba községből néhány hónap alatt új \vfiros óvóit Pnarta Álba város lámpáinak fénye müsste világi* éjszakánk int a pusztába. Ae új élet fényét, . sugározzák szét eeak « lámpácskák szerte- az egész Román Népköztársaság területére­A. lőkosliázi szülők, tömegszervezetek az iskoláért, a gyermekekért EZÉVBEN kaptam meg kinevet résemet Lőkösbázúra. Síikor a közi régbe érkeztem, először felkeres­tem! a pártszervezsotefc és a tömege saerv-oaetek-at. Elbeszélgettem a veJ »etőkkel arról, hogy mik valósait bak meg az elmúlt évben az isi kólákban, a tömeg-szervezetek se­gítségével. Megtudtam, hogy szép összegeket adtak az úttörők nyári táborozásához. Az óv elején a pat­ronáló szervezetek megválasztása, előtt feltűnt, hogy a »Május 1« tsa elnöke mennyire szivén viseli az is­kola ügyét. Padokat kellett szét­hordani az egyes iskolákhoz s ő azonnal két kocsit bocsátott ren­delkezésre. Az MNDSZ-asszonyok pedig takarítani jelentkeztek. ŐRÖMMEL állapítottam meg,' hogy itt milyen jó a viszony az iskola és a tömegszervezetek kö­zött. Ezért elhatároztam, hogy nem kérek tőlük, hanem előbb mi se­gítünk nekik. Felkerestem a tea és az állami gazdaság vezetőjét s érdeklődtem, mikor szadik a gya­potot a hogy milyen sport- és kul- túrmunka folyik náluk. Ezután két nevelőt osztottam b© a kultúrmun­Gépírni tűdé adminisztrátort keresünk azonnali belépésre: »VIHARSAROK NÉPE« kiadóhivatala. kők patfoiiálásákoz. Aztán felkeres­tem az államvédelmi határőrség ve­zetőjét és a DlSZ-szarvsaet veze­tőségét. Megbeszéltük, hogy a nép­nevei őmunkában és a kult ármun­káknál milyen segítséget tudnánk adni egymásnak. Az ilyen állandó kapcsolatból született meg a- jól­sikerült »honvéd nap« és a novem­ber 7-i előadás, melynek előkészü­letéről a »Viharsarok Népe« lurt adott. A PATRONÁLÓ SZERVEK kö­zös gyűlésén ismertettem, hogy más helyeken hogyan patronálják a szervek az iskolákat s milyen szo­ros kapcsolat és jó viszonya van a tömeg-szervezetek és az iskolák kö­zött. A szervezetek ezután lelkesed­ve vállalták a lőkösházi iskolák pateonálását. A »Május 1« tsz, azt AVHO és az MNDSZ a belterületi iskolákat, az állami gazdaság a jáJ nosházai ee a Bánki di majori, a »Vörös Osillag« tsz a Gál-majori iskolát patronálja. Az ÁVHÖ tag ­jait- megyénk valamennyi patronáló szervének példaképül lehet, állítani. Az október 15—i fizetésükből pél­dául pénzt gyűjtöttek össze és ab­laküvegeket vásároltak. Az egyik bajtárs végigjárta az iskolákat, számba vette, hogy hány ablak­üveg hiányzik s mindegyiket pó­tolták. Sőt még tartalék üveget, is adtak, hogy ha közben kitörik, azonnal pótolható legyen. Az első- osztályos tanulók részére képos- könyveoskéket hoztak: — Ti még nem tudjátok elolvas­ni — mondotta az egyik .bajtár« — de majd szüléitek elolvassák. A ti boldog jüvőtokiől van bennük szó. A »MÁJUS 1« TSZ azóta téglát ajánlott tel, hogy egy szép emlék­művet építsünk m iskola udvarába. Azonkívül egészségügyi szempont­ból kitakarítják a saemétg ödröt.. Az állami gazdaság már eddig is sokat adott a jánoshaaai iskolának. Most az iskola külső rendbehoza­talára dolgoztak ki tervet. Elha­tároztam, hogy a jövőben negyed­évenként kiértékelő ülésre hívom öS®» a patronáló szarvakéit s mind­azt, amit az iskoláért tettek, di­csérő jegyzők ön yv ben nyújtom át nekik. Dér Lajos, lőkösházi ált, iek. igazgatója. Újítás a Tatában! Ai eddigi 8 napos várakozási id® helyeit a II. és Hl. osztályú nye­remények — amennyiben a fogadási héten van 12 találatom szelvény és a II. és Hl. osztályú nyeremények egyenkénti értéke az 1098 forintot nem haladni meg — már csütörtö­kön felvehetők. Egyéb esetben a kifizetési határidő változatlan ma­rad. A névvel és címmel eliá'ott nyer®- szelvényekre a nyereményeket a Sportfogadási Osztály posta utján utálja ki, úgy, hogy azokat a fo­gadók legkésőbb a hét végéig kéz­hez vehessék. A jeligével játszó fogadókat kéri a Sportfogadási Osztály, a nyertes igazoő szelvényeiket, a nyeremény mielőbbi kiutaihatása végett, lehe­tőleg már hétfőn adják postára, (Cím; Budapest, József Attila-u. 2.) A Balassa DISZ tán ve so portja második helyeslést ért el a Népművészeti Intézet zártkörű csárdáspályázati versenyén December 2-án tartotta a Nép- művészeti Intézet a zártkörű caár- dáspályázati versenyét Budapesten. A pályázaton rés-ztve’tt az ország valamennyi hivatásos táncegyüttese, a7, Állami Balettiekola, a Színművé­szeti Főiskola nővén dókéi és a bé­késcsabai »Balassa« DISZ tánccso­portja. A versenynek ojz volt a célja, h-ogy a bemutatott új tán­cokkal olyan átmeneti társas tán­cokat hozzanak létre', mól vek köny- n yen megtanulhatók és hangulato­sak. Ezekkel a táncokkal akarják kinekeazteni a nyugati érzelgős gices-táoookat. A osárdásbemutatón sok szép csárdást hoztak felszínre a cso­portok. A verseny második helye­zését a békéscsabai »Balassa« DISZ iáncceoportjának két táncosa. Réce Hona és Kiss József nyerték el saját gyűjtésű táncukkal. Poór An­na élvtársnő, a Népművészeti Inté­zet tíincosztalyának vezetője «12 nredméuy kihirdetésénél hangsú­lyozta, hogy a bizottság először a »Boilassa« tánecsoport két tánco­sát javasolta elsőnek. Azonban vita kerekedett a boiüutatett tánc kö­rül, melyet kissé nehéznek talál­tak és igy másodiknak hirdették ki, mert két helyezett holtver­seny béri lett első. Poór elvtárs­nő hangsúlyozta, hogy a csabai csoport új színt, új hangulatot vitt a versenybe. Valamennyi táncuk érté kos, különösen a »borsai lassú«, mely igen alkalmas átmeneti tánc­nak. A »Balassa« tánecsoport »rorgial- mával és igyekezetével tehát ki­magasló eredményt ért el a ver­senyben. Annál is kimagaslóbb ez az eredmény, mivel a versenyen hivatásos táncosok vettek rész. A »Balassa« tánecsoport viszont üzemi munkásokból és dióitokból tevődik össze, akiknek komoly feladatot je­lentett a versenyre való felkészü­lés. Elért eredményeik azonban to­vábbi jó munkára ösztönzik őket. Azon tesznek, lic,gy a népi hagyo­mányokkal még szebben és jobban gazdagítsák szocialista kultúrán­kat. Kolozsi Kálmámi'Á megyei népművelési előadó. Orosházán 2188 tfziitercs öntözőkannára, 8520 darab iskolai füzetre mú hulladékot gyűjtöttek Úttörőink lelkesen vesznek részt ai hulladékgyűjtési munkában s versenyre keltek egymással. A versenyben az el sók között vaui az orosházi III-as számú iskola7 úttörőcsapata, mely eddig- 30 mázsa vasat és 754 kg rongyot gyűj­tött. Munkájuk eredményéből az össze­gyűjtött 750 kg rongyból papíriparunk 8520 darab 40 lapos iskolafüzetet ké­szíthet s hasonlóan jó eredményt értek el a hulladék vas gyűjtésénél is, a 30 mázsa hulladékvasból 2188 tizliteres Ön­tözőkannát készíthetnek gyáraink. Hádió Szombat, december 8 Kossuth Rádió 7.0U Dünajevszkij filmzenéjéből. Utá na: Naptár. 8.03 Bach: C-dur szvit. 11.30 A 452-es mozdony kifut. Elbeszélés. 12.30 Szendlay László és zenekara ját­szik. Í3.15 Szovjet zenekari muzsika. 14.13 Verbunkosok. 14.30 Angyalok csók­ja. 14.55 A III. VIT albán és bolgár műsorából. 15.30 Hogyan foglalkozik munkatársaSval a jó vezető? 15.45 Állami vállalatok hírei. 15.30 Könyv, muzsika, színház. 16.10 Szovjet napok — szovjet emberek. 16.20 A Rádió tánczenekara játszik. 17.10 Szovjet zenekari muzsika. 17.50 Falurádió 18.25 Vidám népdalok. 10.00 Egy falu — egy nóta. 20. tu A begyűjtési verseny hiieji' 20.45 A Rá­dió hétvégi zenés műsora. 21.30 >■ Lán­goló, hü szeretet.I.<( 22.25 'lánc éjfélig. Petőfi Rádió 6.00 Reggeli muzsika. 7.00 Színház- és moziműsor. 7.05 Dvörzsák: Vili. és IX. szláv tánc. 8.00 Operettrészietek. 8.40 Táncok. 9.45 Görög gyermekek mű­sora. 10.10 Színes orosz és szovjet mu­zsika. 10.50 Operarészletek. 15.00 Kóru­sok. 15.40 A Garibaldi-téren. Elbeszé­lés. 16.00 Zenei újság. 16.35 Ipari szak- tanfolyam. 16.50 Szív küldi szívnek. 17.10 Tanuljunk énekszóra oroszul! 17,40 A Rádió kamarazenekara játszik. Teke­res Sándor és Berci Mária énekel. 18.13 Liang Han Kuang: Részletek a Harco­lunk az életért c. operából. 18.40 Tánc­zene. 19.30 Mindenki operája. Mozarti Don Juan. 21.30 Magyar és szovjet film­zene. Közreműködik: Gencsy Sári, Má- hcé Jolán, Faragó András, Sárdy Já- Äos, a Hiarsányi-együttes és a Földényi- kórus. 22.30 Népdalkantáták. Vasárnap, december 9 Kossuth Rádió 7.00 Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. Utána: Naptár. 7.55 Színház- és moziműsor. 800 Hírek, lap­szemle, műsorismertetés. 8.30 A Nép­hadsereg Híradója. 900 Egy falu — egy nóta, 9.30 »Figaro itt — Figiaro ott.« 10 30 Béke és szabadság. 11.00 Beszél­jetek;.. 11.25 Magyar zenekari hang­verseny. 14.15 Ajándékmüsor a Tömeg­cikk-iparág' dolgozóinak. 15.30 Katona vagyok én, ország őrizője. 16.00 Mit láttunk a Szovjetunióban? 16.30 A Rá­dióénekkar énekel. 17.00 A Tartós bé kéért, népi demokráciáért c. lap ismerte­tése. 17.15 Tánczene. 17.10 Kincses Ka­lendárium. 19.00 Szovjet tánczene. 20.20 Hangverseny operakedvelőknek. 21/20 Sportliangképek. 21.40 Vladimir Nyecsá- jev orosz népdalokat énekel. 22.10 A Rádió tánczenekara játszik. 23.15 A Fő­városi Zenekar játszik. Petőfi Rádió 800 A Rádió népi zenekara játszik, 8. >0 Falurádió. 9.00 Unit. vall. félóra. 9.30 Evang- istentisztelet. 10.15 A Rá­dió népi zenekara játszik. 11.35 Bá- nyászmüior. 12.05 Színes muzsika. 13.00 «Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 1400 Zeneművészetünkkel a* népért, a békéért, a szocializmusérti 15.00 Kérdezz — felelek! 15.20 Vidám ifjúsági dalok. 15.35 Külügyi negyed­ói a. 15.50 - Gyermekszinház. 16.40 Szív küldi szívnek, 17.00 Szép szó, muzsika. 17.10 A Rádió tánczenekara játszik. 18.40 Fekete csillagok. 19.40 Verdi operáiból. 20.10 Cimbalom-, furulyakettősök. 21.30 A Rádió népi zenekara játszik. 23.10 Liebner János gordonkázik. 22 35 Szov­jet operákból. MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, B6- késcsaba. 6—9-ig: Donyeci bányászol^. Hatalmas, színes szovjet film. BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba. December 6—9—ig: Szevasztopol hősei. BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza, December 7—12-jg: Helyes utón. PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, Oros­háza. December 8—13-ig: »Békés na­pok...« PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyük. De­cember 6—9-íg: »Sevillai borbély.«- GYóGYSZERTARSZOLGALAT Békéscsabán, december 1—8-ig ax ügyeleti szolgálatot az 1-es gyógyszer- tár, II., Szent István-tér 6, telefon: 22—28 látja el. Olvasd a W» mnwM Tórsatfölml Szemle v-.R hjiamI minden számát Elméleti fejlődésedet segíti elől VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyci Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség: Békéscsaba, Szent István-tér 14. Kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezetőt Botvánszkv Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom