Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

2 1951 október 7. vasárnap ViLat sawk Hé^e Népnevelőink újult erővel induljanak harcba, hogy minden dolgosó jegyessen békekölcsönt 1 Ném8t Demokratikus Köztársaság megalakulásának második évfordulójára mai napon ebben a megyé­ben is a népnevelők ezrei indulnak útnak ismét, hogy foko­zottabb lelkesedéssel, jobb mun­kával harcoljanak a békekölcsön- jegyzés sikeréért. Megyénkben piár eddig is a dolgozó emberek százai, ezrei jegyeztek békeköl­csönt, népnevelőink odaadó mun­kája következtében. A mai, vasárnapi agitáció ha­talmas lendületet kell, hogy ad­jon az egész jegyzési munkának. Népnevelőink ezzel a jelszóval, e jelszó maradéktalan valóravól- tásával induljanak harcba: »Min­den dolgozó jegyezzen békeköl­csönt.« Ne legyen a mai napon egyetlen olyan népnevelő sem, aki úgy indul felvilágosító mun­kát végezni, hogy ő maga nem jegyzett békekölcsönt. Okányhan is például a jegyzés munkáját nagyban gátolja az a tény, hogy a népnevelők jó része mind a mai napig nem jegyzett békeköl­csönt. Ott azonban, ahol érvé­nyesül a népnevelők példamuta­tása — például így van ez Kö- rösladányban is — nem marad­nak el az eredmények — a nép­nevelők példamutatása, felvilágo­sító szava, az ellenség leleple­zése után óráról-órára növekszik a kölcsönjegyzők száma. f árási pártbizottságaink a mai jegyzési agitációhoz adjanak a helyszínen sokkal na­gyobb segítséget, mint az eddi­giele során. Segítsék a pártszer­vezet vezetőit ahhoz, hogy min­den erőt mozgósítsanak a köl- csönjegyzés agitációjára. Például Biiiurugrán sem mozgósították joR&s erőkeá s ezt a fogyatékos­ságot már a mai napon meg kell szüntetni. Hiányosságok ta- pa-ztalhatók a jegyzési agitáció irányításánál, több falusi párt- szervezetünknél — például Békés­szentandráson, Pusztaotllakán is. A nem megfelelő irányítás kö­vetkeztében bizonyos mértékig tervszerűtlen az agitáció. Igen helytelen az is, ami például Bu- csán történt eddig, ahol a nép- nevclőmunkát teljes egészében al­kalmazottak végezték, nem von­tak be a felvilágosító munkába egyénileg dolgozó parasztokat, jól jegyzőket. A jegyzési agitáció tartalma sokat javult, de ezen a téren a mai napon újabb nagy javulást kell elérni. Ismertessék a népne­velők — úgy, mint a dombegy­házi népnevelők teszik —, mit jelent a békekölcsönjegyzés, mi­lyen eredményei vannak az öt­éves tervnek országos és helyi vonatkozásokban, hogy mik a terv további célkitűzései. A jegy­zési agitációt fokozottabban vé­gezze úgy minden népnevelő elv­társ, hogy mozgósítsák a dol­gozókat a mezőgazdaság őszi nagy feladatainak végrehajtásá­ra, a begyűjtésre. De a felvilá­gosító munka során minden nép­nevelő elv társnak ismertetni kell a pártvezetőségek újraválasztá­sának jelentőségét, kikérni ez­zel kapcsolatban is a párton- kívüli széles dolgozó tömegek Vé­leményeit. rJ1 együk harcosabbá agitáci- ónkat és megyénk minden falujában leplezzük le az ellen­séget, keményen harcoljunk a kulákok ellen, akik küLönböző aljas módon akadályozni próbál­ják a jegyzést, ezzel együtt a dolgozó nép további előrehala­dását Nagyszénáson például Be- rényi József kulák nyíltan uszí­tott a kölcsönjegyzés és a ter­melőszövetkezeti mozgalom ellen s megfenyegette a jegyzés sike­réért fáradozó Bíró Rozáliát. Is­mertessék a nagyszénási népne­velő elvtársak, hogy mi a célja Berényi József ládáknak is, — az amerikai gyilkosok egyik he­lyi ügynökének —, miért terjeszt aljasablmál-aljasabb híreket a kölcsönjegy zésről. Egyre szélesebb keretek közölt bontakozik ki megyénkben a ne­mes kölcsönjegyzési verseny. Népnevelő elvtársaink százai eb­ben a megyében is becsülettel folytatják a versenyt egymás kö­zött azért, hogy ki tud közülük lAbb dolgozó paraszttal jegyez­tetni. De nemcsak népnevelőink, a békekölcsönjegyzés hősei foly­tatják egymással a nemes ver­senyt, hanem versenyben állnak a falvak dolgozó parasztjai is, azért, hogy a kölcsönjegyzésnél is, melyikük tudja jobban tel­jesíteni a hazával szembeni kö­telezettségét. Pénteken indítollák el versenyüket a körösladányi dolgozó parasztok, amelyben azt vállalták, hogy határidő előtt el­végzik az őszi munkákat, határ­időre túlteljesítik kukoricabe­gy üjtési tervüket, minden dolgo­zó paraszt jegyez békekölcsönt, — a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére. A korösladányiak megyei versenykihívásához már eddig is számos falu dolgozó pa­rasztjai csatlakoztak. A dombegy- háziak elfogadták a kihívást, sőt azt felfelé igazították ki. A mai napon újabb erővel, nagyobb lendülettel folyjon a verseny, — az egész dolgozó nép hasznára. ^ mai napon induljanak harc­ba népnevelőink, a béke­kölcsönjegyzés hősei minden dol­gozó jegyeztetéséért. Nem kétsé­ges, hogy a mai nap a' békeköl­csönjegyzés sikerének új állo­mása lesz. Legyen a mai nap minden dolgozó jegyeztetésének új erőforrása, nagy előreleudí- tője. Két évvel ezelőtt, 1949 október 7-én a Néniét Népi Tanács Bez*- linben kihirdette a Német Demo­kratikus Köztársaság megalakulá­sát. Ez a tény — mint Sztálin elvtárs Wilhelm Púnkba*, a Köz­társaság elnökéhez és Otto Urote- wohl miniszterelnökhöz intézett le­velében kifejtette, — fordulópontot jelentett Európa történetében. Hi­szen — Sztálin elvtárs szavai sze­rint — »a bókeszerető demokratikus Németország fennállása a békásnő­iét ő Szovjetunió fennállása mellett kizárja új európai háborúk lehető­ségét, véget vet a vérontásnak Eu­rópában és lehetetlenné teszi, hogy a világ imperialistái bilincsbe ver­jék az európai Országokat.« A hatalom Németországban, a második világháború befejezéséig, évszázadokon keresztül a kizsák­mányoló osztályok legagresszi- vabb elemeinek kezében volt. A monopoltőkések és a junkerek, az áruló szociáldemokrata vezetők se­gítségével 1933-ban Hitler véres, reakciós uralmát zúdították Né­metországra. Németország reakciós vezetői, akik tíz olmult száz évben számos háborút robbantottak ki, 1911 nya­rán orvul megtámadták a Szovjet­uniót. A német reakció legutóbbi véres kalandja eokmillió embeml- dozatot követelt. A Szovjet Hadse­reg? Németország fölött aratott ra­gyogó győzelme végre a német nép előtt is megnyitotta a békéhez, szabadsághoz és demokráciához ve­zető utat. Ezt az utat egyengeti to­vább a Német Demokratikus Közi- társaság békeszerető kormánya. Németország békés, demokratikus állammá való átalakításának elvét a» 1940-ös potsdami egyezményben állapították meg, mely kimondja, hc^y Németország megszállásának célja a teljes lefegyverzés, a fas­izmus gyökeres kiirtása, a néniét politikai és gazdasági élet demokra­tikus alapon való átszervezésének előkészítése, valamint az egysége« békés Németország nemzetközi élet­be való bekapcsolása. A Mezőberényi Szövőgyár kulfúrcsoportja a békeköicsönjegyzés, a frervteljesstés sikeréért­«/ ;>fc hagy feladat teljesítésére ■ * tettek vállalást a Mezőberé- D\i Szövőgyár dolgozói. Az egyik h'/., hogy a tavalyi békekölcsön­je .vzés összegénél az idén jóval löVbet jegyeznek. A másik pedig az. hogy a Nagy Októberi Saoci- »11-la Forradalom tiszteletére egy te fél hónappal előbb teljesítik az fizom ezév,i tervét. Mindegyik vál­lalás módosított ötéves tervünk, a béke ügyét szolgálja. A nagy feladatok sikere érd©- ” kében c aiatotl a i áll az üzem 85 tagú kultúrcsoportja is. A vál­lalás teljesítése és a vezetőségvá- Jasztás sikere érdekében pályáza­tot hirdettek, sőt díjakat is tűztek ki azok számára, akik az üzemben folyó munkáról, elért eredményekről te a meglévő hiányosságokról a legjobb színdarabot és a legmozgó- látóbb rigmust írják. A kultúrCso- port az üzem életet és munkáját bemutató jelenetekkel és rigmusok kai akarja mozgósitalii a dolgo­tokat a terv teljesítésére és nép­szerűsíteni azokat, akik a legjobb eredményeket érik el. A kultúr- agitáció megjavítására nagy szük­ség van. Már csak azért is, mert a kultúrcsoportnak nagy mulasztást, kell pótolnia. Még pedig azt, hogy a második békekölcsönjegyzésre egy­általán nem készültek fél. A bé- kekölcsönjegyzéskór egyetlen olyan rigmusuk sem volt, ami tükrözte volna a dolgozók megváltozott éle­két, az ötéves terv eddigi eredmé- Weit, Az üzemi pártszervezet meg- ” állapitotta, hogy a 60 nép­nevelő a naponta folytatott felvilá­gosító munka ellenére is kevés eredményt ért el a békekölcsön- jegyzésben patronáas területén, az; Ökertben és a II. kerületben. Del arra nem gondoltak, hogy a kul- túrcsoportok tagjai köszöntő és ki- áneklő rigmusokkal, táncokkal ée rövid jelenetekkel felkeressék a patronázsterületen lakó dolgozó pa­rasztokat. A kuUúragitóció mozgó­sító hatása pedig nem ismeretlen sem Braun Péter párttitkárholyet- teB, sem Kató Ferenc, az üzemi propagandista elvtársak előtt. Is­merik abból az időből, Amikor a kultúresoport rendszere son kijárt a tszosk-hez, a cséplőmunkásokhoz. De jórészt a kultúiagitációflak kö­szönhető az is, hogy az üzemben pár héttel ezelőtt felszámolták a késéseket. A kultúragitáció felélesztését " és továbbfejlesztését meg­követeli & patronázsterületen folyt* békekölcsön jegy zés sikere és az, hogy az otttekó dolgozó paraszto­kat lelkesítsék az őszi munkák, a betakarítás, a kíikoricabegytijtée, a szán tás-ve lés mielőbbi befejezésére. Van feladata a kultúrcsopartnakl az üzemen belül is. A november 7-e tiszteletére tett vállalás Bike- re és a hiányosságok felszámolása érdekében komoly munkát kell ki­fejteni. Lelkesítsék eredményesebb | munkára azt a 33 dolgozót, akiknek rendszerint 100 százalékon alul ma­rad a napi tervteljesitésük. Énekel­jék ki, hogy az Ő munkájuktól úi függ: be tudja-e fejezni Rz üzem egy és fél hónappal előbb az évi tervet. Indítsák meg a harcot a kultúra fegyverével a selejtet gyártók és a laza munkafegyelem ellen. E feladatok sikerét az üzemi pártszervezet segítse elő azzal, hogy adjon megfelelő jó érveket a rig- musiróknak és irányítsa oda a kul- túrcsoportot, ahol agitációjára a legnagyobb szükség van. —kukk— Ezeket a demokratikus elveket azonban csak Németország szovjet megszállóéi övezetében követték változatlanul, ahol mélyreható de­mokratikus átalakítást hajtottak vég­re. A szovjet kormány arra törek­szik, hogy mielőbb kössek meg Németországgal a békeszerződést éa alakítsák meg az össznéin&t demo­kratikus kormányt, ami legjobb biz­tosítéka Németország demokratikus továbbfejlődésének. Ez a politika azonban az USA, Anglia és Fran­ciaország heves ellenzésével talál­kozik, hiszen ők gyarmatukká és katonai támaszpontokká akarják Kétéves a Kémet Demokratikus Köztársaság Két évvel ezelőtt, 1949 október 7-én alakúit meg a Német Demokratikus Köztársaság, mely fö feladatának az egységes, békeszerető Németország meg­teremtését tűzte ki maga elé. Hatalmas építkezések is bizonyítják a demo­kratikus Németország békeakaratát. A Teliow-csatornán például uj vasúti hi­dat építenek, melyet a német dolgozók lelkes munkája eredményeként jóval a határidő előtt adhatnak át a forgalomnak. tenni az országot. Ezért hiúsították meg övezotiiklxm a földreform vég­rehajtását, ezért támogatják a or­mot monopóliumokat, ezert enge­dik szaba don a náci had vezetőség tagjait és adnak újhói fegyvert a fasiszták kezóbo. Németország két* tószalátását is azért szorgalmazzák, hogy legalább a nyugati megszál­lási övezetben megtaremteék reak­ciós, háborús politikájuk előfelté­teleit. Ennek a politikának szol­gai végrehajtója a bonni bábkor­mány, mely az imperialisták és monopolisták érdekeinek megóvá­sáért., kés* újabb véres hábo­rúba küldeni a németeket, a Szov­jetunió és a népi demokráciák el­ten. Csakhogy hiba csúszott az impe­rialisták és Adenauerék terveibe, mcit kihagyták számításukból a né­met népet, mely békében kivárja építeni ogységos, független, demo­kratikus hazáját. A demokrácia és‘ a Mire erői megerősödtek és egyre tovább erősödnek, nemcsak a Ne­met Demokratikus Köztársaságban, do az 'imperialisták járma alatt nyögő Nyugat-Németországban is. Ennek bizonyítéka a Stockholmi Felhívás után összegyűjtött 17 mil­lió aláírás, a a Békeegyez monyt megkötését követelő és Németor­szág újrafelfegyvérzésé ellen til­takozó békenópsaavazás, mellyol már a német nép jelentős több­ség© állt ki a béke megvédése érdekében. A Német Demokratikus Köztár­saság megalakulása döntő lépés volt a német nép országának egyesíté­séért és demokratizálásáéit folyó küzdelemben. A némot nép ezzel a harcával kivív ín a békeszerető né­pek bizalmát és támogatását. Er­ről tflnurfködik a szovjet és len­gyel kormány határoznia rúr'Fy fö­lére csökkentette Németország jó­vátétel! tartozásának összegét és * töiűesztée határidejét 15 évben álla­pította meg. A szocializmus tábora ezzel is elő akarja segíteni a bé­kés Németország gazdasági fejlői­dére t. A Német Demokratikus Köztár­saság gazdasági sikerei lehetővé teszik a lakosság életszínvonalá­nak szűnt eilen emelését, s az új német kuli túra rohamos fejlődését, A Némot Szoeiclúta Egy régpart III. Kongresszusa áll tat jóvá ha­gyott s a kormány áCial elfogadott ötéves népgazdasági terv a tor- ineliés átlagos évi növelésének olyan ütemét írja eí.">, mely kapitalista országokban eflképzelhotetten. A Né­met Demokratikus Köztársaság 1951—1955-ig, a nagy Szovjet­tel! o és a népi demokratikus orszá­gok támogatásával nemcsak eléri, de meg is kétszerezi a háború- cSőtti ipari termelését. Ezek a si­kerek az egész német népnek meg fogják mutatni, hogyan dohét a nép érdekének meg. cicisen meg­oldani' Németország minden élet­kérdésé b. Ny uga (-Németország lakosságá­nak egyre szélesebb rétegei tekin­tik a gazda :ági és kulturális élet rohamos fejlődésének útján hala­dó Német Demokratikus Köztár­saságot a német ©gyeiéiért s az im­perializmus jármából való megsza­badulásért vívott harcuk fontos tá­maszának. A Német Demokratikus Köztársaság útja a béke egyik leg­fontosabb európai tényezőjének, az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megalakulásához ve­zet. GLVSSD a Viharsarok Népét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom