Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

Biztosítsd családod jövőjét, takarékoskodj: jegyezz békekölcsönt! A Párt Megyei Bizottsága zászlajáért: Muroiiy a kukoricaisegvilitésben sem hagyja magát azoknak a nevét, akik élenjár­nak. A tanácsházán, a szövetke­zetnél, az átvevőhelyeken felál­lított verseny táblákon elolvas­hatja bárki, hogy például (Is. Balogh János 8 holdas középpa­raszt, I-es' típusú tszcs-tag már 333 százaléknál tart. De azokról is beszélgetnek, akik elmaradtak its ugyan ki veszi szívesen, ha a faluban úgy beszélnek róla: ez se tett eleget becsülettel a kötelezettségének. Bizony, aki felkerül a rosszul teljesítők köze, ték el a törést A népnevelők pedig elmondták a falu minden dolgozójának: azért szabotáltak a kulákok, mert nem akarják, hogy kultúrház épüljön, hogy ; j egy-kettőre kocsira rakja a zsá- villanyt kapjanak, kokat, aztán viszi be. A népnevelőmunka mellett még az is hozzájárul a jó eredmény hez, hogy a tanács szigorúan at kalmazta a törvényt. Büntetlenül nem szabotálhatták a kulákok a beadást Zahorán Mihály 23 holdas, Bra unt Sámuel 30 holdas, meg a társaik. Felemelték kötelezet tsé güket 5, vagy 10 százalékkal, attól függően, hány napja végez­Igy crt el Murony 60 száza­lékot. Persze, korántse higyje senki, hogy itt aztán nincs már semmi hiba. Lassan halad a szállítási szerződéskötés, ebben sokat kell még javítani, úgy, hogy elsősor­ban maguknak a népnevelőknek kell szerződést kötni, mint ahogy Jelenka Pál is tette. így biztosít­ható, hogy a kukoricabeadási A-B-C-tervet teljesítsék, túltelje­sítsék, éppúgy, mint a gabona­beadási tervet. — deák — Elvetettük a* ffsaiárpát és 70 kai. kelti búzát Hosszú hőtök óta őrzi Murony a megy'© legjobban teljesítő közsé­gének kijáró versenyzászlót. Tud­ják : ez a zászló kötelez, ■— kötelezi arra a muronyi dolgozó paraszto­kat. hogy a kukorieabegyüjtésben is élenjárjanak. Eleinte, mikor megkezdték ezt * munkát, volt olyan hangulat, aaogy ez magától is. A Pált figyel­meztetésére azonban még idejében felfigyeltek erro a hihára és a nyári tapasztalatok íelhasz* álásával kiküszöbölték ezt a csorbát. A búzabegyüjtós megkezdésekor versűmyre hívták egymást az I-efl típusú tszcs-k ós ezt a versenyt to­vábbfejlesztetlek a kukoricabeadás­ban is. A »Béke« tszcs tagjai üzen­ték meg először a »Szabad Nép« tszcs-nek, hogy állják a sarat a kukoricabegyüjtésben is. Az »Elő­le« tszcs, meg az »Uj Élet«-t»l versenyez. Persze csak úgy, magától itt ■óra megy a dolog. Nem elég a kihívás, szívós felvilágosító mun­ka is kell ahhoz, hogy a ver­senyt tartalommal megtöltsék. A pártszervezet, a tanács figyelemmel kiséri, hogy megy a törés és már a törés ©lőtt is elbeszélgettek a dol­gozó parasztokkal a beadásról. Felkeresik azonnal a késlekedőket Az egyéni meggyőzés mellett kis- gyűléseken is beszélgettek a be­adásról. A kisgyűlések előadói a jól teljesítő dolgozó parasztok. Bevonják őket a népnevelőmun- kába, így lett népnevelő például Darvasi László is, aki 300 szá­zalékot teljesített, meg Buzi Sán­dor középparaszt, aki szintén fe­lüljár a 200 százalékon. A kis- gyülésen elmondják: ahhoz,hogy még több minden épüljön a kis­községben, a kukoricabcadás törvényének is eleget kell tenni. Arról is gondoskodik a tanács, hogy az egész falu megismerje Abban, hogy dolgozó parasztsá­gunk mind nagyobb tömegét meg­győzzük a nagyüzemi gazdálkodás magasabbrendűségéről, fontos sze­repük van az állami gazdaságoknak, melyek az összefüggő, nagykiterjo- désű földeken mintaszerűen alkal­mazhatják a modern agrotechnikai módszereket, valamint a mezőgaz­dasági technika minden vívmányát, a korszerű gépeket, a traktoroktól az arató-cséplőgépig a leggazdasá­gosabban haszjlálhatják ki. Erre a battonyai állami gazda­ságban is megvan minden lehetőség. Vannak gépeink, tiszta vetőmagunk, uapróJ-napra érezzük a Szovjet­unió segítségét, amely gazdaságunk­ban a korszerű mezőgazdasági gé­pek ée a fejlett szovjet agrotech­nika alkalmazásában nyilvánul meg. E nagy segítségnek és a gazdaság dolgozói szorgalmáé munkájá­nak eredménye: őszi betakarítási, szántási-vetési tervünket teljesíteni tudjuk. Varrnak példamutató dolgo­zóink. Bist» István sztalinyecve- aető is, aki eddigi tervét 50 szá­zalékos ii zeman yarmegtakarítással 140 százalékra teljesítette. A máso­dik békekölcsönjegyzés alkalmával vállalta, hogy naponta 50 katasz- tráiis holdon végzi el a vetési mun­kát. Akkor még Pártunk tagje­löltje volt. Szorgalmas, jó mun­kájúért a legutóbbi taggyűlésen o legnagyobb kitüntetésben részesült: Pártunk tagjai sorába vettük fel. Az ilyen dolgozókkal értük el azt, hogy eddig már elvetettünk 210 katasztrális hold ősziárpát és 70 katasztrális hold búzát. A vető- és mélyszántásunk 785 katasztrális holdon van elvégezve. Csíki. József, Battonya, állami gazdaság. A tervszerűség, a dolgozók szakmai, politikai továbbképzése biztosíték arra, hogy a rózsási állami gazdaság előre törjön a versenyben Mikor ez megvolt, minden gép- veze1 övei, traktor-istával ismertették, gépének mennyi vetőszántást, mély­szántást, vagy keverőszántást kell elvégeznie. Most már el lehet mon­dani, hogy a gépcsoport minden egyes tagja tudja, mit kell tennie, hogy a gazdasíig időben elvégezze az őszi munkákat. felosztották a területet és a »Dózaa«, a »Petőfi« brigád, meg a »Tánceis < és a »Szabadság« bri­gád egymással versenyben végzik a vetést. Most a »Dózsa« brigád ve­zet, de ha a »Petőfi« brigád (Hra- vik Mihályék) elvégzi a napra- forgóeeéplést, erősen veszélyben lesz a »Dózsa« brigád elsősége. Itt most már a területfelosztás után ott volt a hiba, — és bizonyos fokig még m gazdaság pártszervezete, vezetősége gondoskodott a dolgozók szakmai, politikai képzéséről A dolog nehezebbik része a nö­vénytermesztő-brigádnál volt. Igaz ugyan, bogy brigádok voltak már tavaly is, munkacsapatok is, de a födtoriilet nem volt felosztva. így azután nehéz meghatározni azt, ki végez jobb munkát, kinek az ér­deme, ha magasabb a termósered- I mény. Az idén már van is — hogy a brigádok úgy gondolkoztak, fő, hogy az én terü­letem el legyen vetve, nem szív­lelték meg, hogy a szocialista ver­seny alapja a tapasztalatcsere, az egymást segítés. Van már javulás ezen a téren is, és ehhez hozzáj áttolt nagyrószben, hogy Havasz óta versenyben áll a ró- csási állami gazdaság örményzug­gal. Most, az őszi munkák idején is tovább folyik ez a nemes vetél­kedés, ki veti el hamarabb az ár­pát, a búzát, hol lesz meg hamarabb a mélyszántás. Az első értékelés szerint, — most volt alig egy hete, — a rózsási állami gazdaság vezet. Elvetették már 200 holdon az őszi- árpát, 110 holdon az őszi takar­mánykeveréket. Lucernájuk 64 hol­don már ki is kelt s zöldül már 25 holdon az angolperje is. A vető- azántást 1110 holdból 750 holdon már elvégezték. A mély szán tásnál mindössze 80 hold van még meg, de úgy számolják, ebben sem lesz hiba, határidőre meglősz az 1300 hold. Igaz, erősen szorongatja őket ör­ményzug, de megvan minden fel­tétel ahhoz, hogy megtartsák az első helyet. A gazdaság vezetői feismerték, hogy ■ győzelem, a jó munka alapja a tervszerűség A terveket túl kell teljesíteni. Túl­teljesíteni csak akkor lehet, ha minden egyes dolgozó ismeri a ter­vet, tudja, mennyi munkát kell el­végeznie naponta. Ennek a megva­lósításáért harcol a gazdaság vo- «etősége a pártszervezet segítségé­vel. Az első lépés az volt, hogy ki­dolgozták a gazdaság hat trekto­tánsk á* • gőzekének munkatervét. A brigádvezetők, a munkacsapatve­zetők, meg a legjobb dolgozók, az olyanok, mint Polonyi Erzsi, Csapó Mária, Magyar Zsuzsa részt vesz­nek a »gazdarigi szakkör« néven indított szakmai szemináriumon. Már ismerik a talaj minőséget és azt, hogyan, milyen agrotechnikát kell alkalmazni a magasabb ter­méseredmények eléréséhez. Most már az kell, hogy mindazt, amit itt tanulnak, a gyakorlatban meg is valósítsák. Ugyanakkor a párt­oktatásba is bevonták a párttagok nagyrészét, de még a pártonkívüli dolgozók közül többeket: Polonyi Juditét, oki állandóan 130—140 szá­zalékra, Briznyiczki Gyula trak­torost, aki állandóan 140 száza­lékra teljesíti normáját. A feltétetek megvannak tehát a rózsási állami gazdaságban ahhoz, hogy nemcsak az örmény-zuggal kezdett párosversenyben, hanem a megye összes állami gazdaságai kö­zött az első helyre törjenok az őszi munkák elvégzésében. Csak az kell hozzá, hogy továbbmenjenck azon az úton, amelyi' en elindultak. Hogy a gazdság minden egyes dolgozója ismerje a tervét, tudja, milyen fel­adatok várnak rá. — deák — „Napról napra látjuk kibontakozni boldog jövőnket“ Levelezőink a békekölesönjegysésről Van miből adni Az endrődi DISZ fiatalok a bé- kekölcsüujegyzésben is igyekeznek példamutatóan élenjárni. Látják azt a fiatalok, hogy Pártunk, államunk milyen nagy gondot fordít az if­júságra. Ezért is jegyeznek öröm­mel, tudják: az ő kölcsönadott fo­rintjaikból is épül országunk, újabb traktorok ezrei szántják majd a fühlet, újonnan épült, modernül fel­szerelt iskolák várják a tanulni vá­gyó fiatalokat; Dunapentelén nem­sokára öntik a vasat, hogy mi­nél több gép jusson a gépállomá­sokra. Mind a békét szolgálják ezek, ezért jegyzett Tímár László DISZ-titkár 500, Timafalvi Lászt ló vezetőségi tag 500, Farkas Esz­ter 400 forintot. • A hunyaí dolgozó parasztok ia látják ezt a hatalmas fejlődést, ami országunkban van. Az idén jó termést takarítottak be, vart miből adni az országnak. így gon­dolkozott Tímár Gyula 10 holda:* egyénileg dolgozó paraszt, aki 500. Kiszely Imre 11 holdas dolgozó paraszt, aki ugyancsak 500 forin­tot jegyzett. Ált Sándor, Gyomé. Édesapám egyhavi fizetését jegyezte Az olső békekölcsönjegyzésnél is jó eredményt ért el Kondoros dol­gozó népo. Most még nagyobb lel­kesedéssel adják forintjaikat, hi­szen látják, hogy sokszorosan vis­szakapják. A szüleim is azt mond­ják, do így is van, hogy a pénzt, visszakapjuk Dimapentelóbemi, tai gépállomásokban, az egész ötéve* tervben. De még ráadásul nyer­hetünk is vele. Az én édesapám! is egyhavi fizetését jegyezte. A jegyzés megmutatja, lei mennyin© szereti a tervet, a békét. Vas Sándor, tanuló, Kondoros. Buga Lajos 1400 forintot jegyzett A körösladányi dolgozók is öröm­mel jogyeznek békekölcsönt, mert nem akarják, hogy az amerikai imperialisták igájába kerüljenek. Bókét akarnak. Baranya Károly, aki a szövetkezeti borbélyüzlet­ben dolgozik: 800 forintot jegy­zett, Buga Lajos 1400 forintot adott kölcsön a hazának. Tudják ők is miért adták pénzüket : kormányunk útmutatása nyomán választották ők a szövetkezést, a biztos rnegéJ- hetós útját. Marsi Gábor, tanuló, Körösladány. A mi családunk nyolctagú, 1000 forintot adtunk a békére Mi, a dombegyházi állami gaz- laság dolgozói is mindnyájan bé­rit akarunk. De nemcsak szavak- >an mondjuk ezt el, hanem tét­ekben is súlyt adunk szavunkv íak. így tett most a békék-ölesön jegy-, ;éanél Sallai Forenené is, aki 660 érint fizetése mellett ezer forin- ot jegyzett.' Példamutatását töb­ben is követték. A mi családunk tyolctagu, ezer forint kölcsönt hat­unk, 700 forintot részletre, 300 érintőt pedig készpénzben fize- ünk ki. Oazdasdgunk egyik idős lolgozója Ifosztán Lajos bácsi 66 íves 200 forintot jegyzett és azt nondta: »Békében akarom leélni ireg napjaim, ezért adom.« Ifj. Hetik István, Dombegyháza, Azt akarjuk: még több minden épüljön Dolgozóink tavaly is szí­vesen jegyeztek kölcsönt. A tavalyi kölcsön eredmé­nyei már gazdaságunkban is mu­tatkoznak. A falu és a tany«világ legnagyobb áldását, a villanyt, most vezették be gazdaságunkba. Uj munkáslakások és gazdasági épü­letek jelentek meg munkánk nyo­mán .Azt akarjuk, hogy még több minden épüljön nálunk is, meg az országban, ezért adtuk most is szí­vesen forintjainkat. Negyvenhat­ezer forint gyűlt ös6ze eddig, a legpéldamututóbbak közé tartozik Dávoti Ferenc fogatos, akinek a fizetése 600 forint és 800-at jegy­zett. Napról-napra Látjuk kibonta­kozni boldog jövőnket és öröm tölt el bennünket, hogy mi is se­gítségére lehetünk Pártunknak, ál­lamunknak. Csíki József, battonyai állami gazdaság Ezért jegyeztem 1000 forint békekölcsönt Kimos Ferenc Orosházán, Ve­zér-utca 16 szám alatti lakos, hét kát. holdas egyénileg dolgozó pa­raszt vagyok, 1000 forint béke­kölcsönt jegyeztem. Ezt örömmel adom, mert ezzel akarom biztosí­tani ötéves tervünk sikeres meg­valósítását. Tettem azért, mert so­kat köszönhetek a családommal együtt a fölszabadulásnak, a Szov­jetuniónak, a Pártnak, Sztálin é6 Bákosi elvtársnak. Köszönhetem azt, hogy mint elnyomott dolgozó Munkabíró léifi dolgozókat gabonaf&lszedéshez, lapátoláshoz és kukoricahordáshoz azonnal {elvesz az tsíván-maiom kisparaszt, valóban felszal iádul tűm. Gazdaságilag megerősödtem, jobban gazdálkodhatok, mint a múltban. Köszönhetem azt, hogy József fiam mint dolgozó paraszt gyermeke, a Jogi- és Tudomány-egyetemen ta­nulhat 200 forintos ösztöndíjjal.' Ferenc f iám a VI. általános is­kolába jár és úttörő raj tanács­elnök. Mindezt a múlt reakciós rendszerben nem érhette volna el egy dolgozó paraszt gyermeke 6em. Ezeket az eredményeinket akar­ják a háborús uszítok, Titoék, az 5 oosmány provokációjukkal megstamH misiteni. Mi, magyar dolgozó pa­rasztok tudjuk, hogy mit jelent a béke, az ötéves terv, mely több traktort és korszerű mezőgazdasági gépeket ad mezőgazdaságunknak. Ezért jegyeztem az 1000 forint, békekölcsönt. Kunos Ferenc, Orosháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom