Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-02 / 229. szám

ßelgszi parasztok! legyezzetek békekölcsönt! Minden kötvénnyel nyerni leket, minden jegyzett forint

visszatérni, ráadásul gépet, bekötőutat, villanyt, iskolát kultúrát kap a falu!

Pénteken a ssahadkígyósi gépállomást látogatták meg a szovjet küldöttek

A szovjet mezőgazdasági küldöttség megyénkben tartózkodó csoportja pénteken a szabad kjgyósi gépállomásra látogatott el.

A megye többi gépállomásáról: is jöttök ide dolgozók, hogy meghallgassák a szovjet elvtársak útmutatásait, tanácsait.

Van mit hallgatni. Egyik jó tanács a másikat követi. Kekin elvtárs, a Bibinó-Bucki gépállomás vezetője bőven talál javítani valót a gépállomás munkájában. A gépszínben Fogarasi József mechanikusai beszélgetett. Hiányolta, hogy a cséplőgépeket úgy húzzák be, ahogy abbahagyták a csépiért. Porosán, piszkosan, tele törökkel, pelyvával.

— Nálunk, — magyarázta — először letisztítják a cséplőszekrényeket és csak azután, húzatják be.

A gépállomás vezetősége már ajánlaná, hogy nézzék meg a szén- tóföldön dolgozó traktorokat, de Kekin elvtárs még látni akar va-i lamit itt: a traktoristák lakását. Mert az nagyon fontos, hogyan gondoskodnak ezen a téren is a traktoristákról. Amikor odabent meglátja, hogy az ágyakon hófehér lepedő, a falakon fogasok, azonkívül asztalok, székek vannak minden szobában, külön ebédlőterem áll a gépállomás dolgozói részére, elismerően bólogat.

Kint, a szántóföldén * szovjet vendégek

gondosan vizsgálgatták a szántás minőségét,

kjielégítő munkát végez-e a traktor. Balatoni Károly traktoristával a ’tervről beszélgettek. Ismeri-e pontosan, mennyit kell naponta teljesíteni, milyen jutalmat kap, ha

túlteljesíti a normát? Balatoni Károly pontos választ ad mindenre. Külön hozzáteszi, hogy az idén a nyári munkák során elért jó eredményeiért 1917 forint prémiumot kapott.

Ezért megdicsérték a szovjet elv- társak, és Girenko elvtárs arra kérte : adja át minél több társának' munkamódszereit, hogy azok is hasonló eredményeket érjenek el.

Zsúfolásig megtolt a nagy kultúrterem, mire délután fél négy-» kor megkezdődött az értekezlet. Kekin elvtárs a szovjet gépállomások munkamódszereit ismertette, majd a látogatás során tapasztalt hiányosságokról beszélt. Elmondotta Kekin elvtárs: a Szovjetunióban a gépállomás a legfontosabb eszköz, hogy a mezőgazdaságban elérjék az agrotechnika 100 százalékos alkalmazását..

Igen fontos — mondotta, — hogy a traktoros-brigádokat meghatározott területhez kössék. A Szovjetunióban 7—8, de már ennél is több évig dolgozik egy-agy brigád az ilyen kijelölt területen.

A gépállomások a kolhozokkal szerződést kötnek,

amelynek alapján együtt dolgozik a tiaktoros-bi igá i a kolhoz növény- termesztő brigádjával.

A gépállomások vezetőinek legfontosabb feladatául jelölte meg Kekin elvtárs a dolgozókkal való foglalkozást. Politikailag és szakmailag állandóan képezni kell őket, mert csak igy tudják végrehajtani azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében rájuk várnak.

Külön felhívta Kekin elvtárs a

figyelmet az anyagtakarékosságra. Ahogy itt tapasztalta, még ezen a téren komoly hiányosságok vannak.- Nálunk — mondotta — a termelési feladatokon kívül

minden traktorista

megkapja a gépek kihasználására is a tervet

Például hány vetőgépet lehet akasztani egy traktor után, stb. így a traktoristának nem kell munkaközben gondolkodnia, hogyan használja ki a leggazdaságosabban az erőgépet. Ebben a tervben még az is szerepel, hogy cgy-egy traktort, gépet, mennyi idő múlva lehet javítani. Például a traktor új dugattyút csak 920 hektár terület felszántása után kap.

Különös gondot kell fordítani az újítások alkalmazására a javításoknál, az üzemanyaggal való bánásmódra. Ennél nagy összegeket takarítanak meg az államnak A Ribinó-Bucki gépállomás, amelynek Kekin elvtárs a vezetője, az 1950-es esztendőben 52 ezer rubelt takarított meg az államnak.

Jaickája elvtársim a szovjet kolhozmozgalom kifejlődéséről beszélt. Számos hozzászólás körvette a beszámolókat. És a válaszokból a jelenlévők valameny- nyien megértették: sokkal jobban kell dolgozni az eddiginél, hogy hasonló eredményeket érhessenek el, mint a Szovjetunióban.

(ZS. Mi.)

A békéscsabai I. típusú „Petőfi" tszcs földjén már zöldé! az árpa sorja

A békéscsabai határban lévő

i.-es típusú »Petőfi« tszcs tagjai már több mint egy hete elvetették az ősziárpát.

Zsiíák Adám elvtárs, tízholdas dolgozó paras; t ezév tavaszán léu. pett be a tszcs-be. Amióta a csoportban dolgozik, tapasztalta: a közösben sokkal nagyobb eredményt lehet elérni,

kevesebb erőfeszítéssel

A közösen végzett aratás is sokkal 'könnyebben ment, a tszcs tagjaiból alakúit csópiőbrigád is sokkal nagyobb eredményeket ért el és hamarább elcsépelteik, mint az egyéniek. Az árpát is azért tudták idejében elvetni és már az őszibúza alá való szántásra készülődnek.

Aki nem hallgat a Pálira, az saját magát károsítja meg — mondja Zsilák elvtárs —. .Ig'y voltam én is... Tavaly, mint majdnem mindig — tavaszíárpát vetettem,melyből egy holdon öt és fél mázsa termett. Sziávik György szomszédom őszi árpát vetett,— a duplája termett neki.

— Aztán számítást tesz magában:

— A különböizteten két disznót meghizlaitam volna, ha az árpa- Jisztet kuko icadarával bevertem... vagy ha pénzben számítom, 300 forintot vesztettem. Többletmunkát sem jelent az ősziárpa ve- tlése, — fűzi tovább a szót Zíii- lák elvtárs — mert a tavaszi alá äs fei kell a földet szántani... Nameg aztán az ősziárpa egy héttel hamarább érik a búzánál s ez az egy hét sokát jelent a

másodnövények fejlődésében. Persze a csoportban,

közösen

sokkal jobban meg tudjuk ezt is Csinálni. Zsilák elvtárs, mint mondja, meggyőződött erről, ezért lépett a közös -gazdálkodás útjára. S az idejében elvégzett

tarlóbuktatásban szépen fejlődik a köles és a silókukorica, az 50 hold árpavetés sorja már kezd zöidelni, ami azt eredményezi, hogy a jövő évben 50-szer öt mázsa árpával lesz több 140 dolgozói parasztcsaiádnak... Eny- nyivel gazdagítják a nép országát, — saját magukat. (Sí-ó)

II iiépiiaslsereg tispfáf ünnepelt!! Endréén

Szeptember 29-én, a Néphadsereg Napjának megünneplésére Endréd községben szép számmal jelenték meg a dolgor zóík a kuitúrotthonban. Az ünnepségen Nagy Károly honviéid- tiszt-bajtárs mondott beszédet. Régen szolga volt a ládáitoknál, éhbérért dolgozott. Pártunk hősi harca megteremtette a lehetőséget, hogy néphad seregiünk tisztje legyen. A beszámoló után egy

kis szórakoztató teaest következett, majd utána a területi DISZ tanáccsoport mutatott be egy magyar táncot, ezenkívül szavalatok hangzottak el és színdarab szórakoztatta a dolgozóikat. Ezen a napon ismét közelebb kerültünk, még szorosabb lett a kapcsolat Endrőd dolgozói népe és a néphadsereg tagjai között.

Srtanyík Károly, Endrőd.

Győri Károly 3 mázsa helyett 20 mázsa csöves kukoricát adott be

Községünkben a kukoricabeadás ezen a héten megjavult. Az 1-es tipusu »Magyar-Román Barát ág« tszcs tagjai mutatnak példát a községben. A közösen megmunkált föld jó termést ad. A csoporttagok jóval többet visznek be, mint amennyi azi előirt mennyiség. Minden dolgozónak úgy kell harcolni a békéiéit, ahogy nálunk Győri Károly 1-es típusú tszcs-ta,g harcol. 320 kiló kulkorica helyett húsz mázsa kukoricát szállított be a' nép raktárába. Szeiezsán György öt mázsa 76 kilót. Mornya György — nem tudom, neki mennyi a beadási kötelezettségé, — 30 mázsa 27 kiló szép kukoricát adott

be. En magam 270 o/o-han, özv. Köböl Andrásnó 220, Iludiák Sándor 170, Gulyás Antal négyholdas dolgozó paraszt kukori- cabeadását 400 százalékra teljesítette. Mi (megértettük, hogy kormányunk csak úgy tud adni, ha mi is adunk. Nem Így van ezzel Mifcoly Gábor kupec. Még az őszi munkákhoz sem fogott hozzá. Egy kát. hold földön kö‘- rüibelüi öt mázsa kukoricája lesz azért, men egyszer sem kapálta meg. A eirokja is elpusztult a gaztól. A mi válaszunk az ilyeneknek: minden erőnkkel segítsük a terv megvalósítását.

G. Tóth János, Nagykamarás.

Október másodika—nemzetközi békenap

A Béke Hívei Világkongresszusának Állandó Bizottsága 1949 szeptemberi felhívásában Nemzetközi Békenapnak nyilvánította október 2-át. A felhívás rámutatott, hogy akárcsak 1914 augusztusában, 1949 szeptemberében is veszély fenyegeti a világbékét, mert a profitéhes, uralomra vágyó személyek kis csoportja ezúttal atombombával fenyegetőzve áll a béketárgyalások útjában és az akaratának alárendelt kormányokkal együtt új háborús szövetségeket szervez. »Az Atlanti Szerződések ratifikálása, az a szándék, hogy Nyugth-Németországlmi és Japánhan a béke hóhérainak visszaadják a hu témáit s a fegyvereket és a népek legádázabb ellenségeinek nyujhsanaJc támogatást« — mint a felhívás mondja —, lerántja az álarcot az úgynevezett »védelmi szerződések« gyártóiról, akik újabb véres kalandokba akarják hajszolni a világot. (

Mindezek a szándékok azóta tettekké váltak. Az imperialista ag- resszorok rákén yszerítettók akaratukat a velük függő viszonyba került kormányokra, szavazógépük segítségével agresszornak minősítették az általuk megtámadott Koreát. Lerakták az »európai hadsereg« alapját, mely »Nyugat-Euró- pa megvédésének« hamis jelszavával támadásra készül a szabad világ ellen, hatalmat és fegyvert adtak Hitler tábornokainak és náci csapatainak kézéi© Nyugat-Német- országban. Szövetségre léptek Titoval és Francoval, Görögországot és Törökországot bekapcsolták az Atlanti Paktumba ée megkötötték a japán különbekét, apai egyet jelent a fasiszta japánok új rai'elí'egyvérzésé vei.

Amerika ée Anglia momopoltőké- sei tehát fokozott erővel készülnek a háborúra, ami egyre felelősségteljesebb és nagyobb feladutokat ró a nyolcszázmilliós béketáborra. És ez a tábor erőben, súlyban és számban állandóan növekszik. Növekszik a békés, szocializmust épitő országokban és növekszik az imperialista országokban is, melyeknek urai a dolgozók vállára rakják a fegyverkezési verseny elviselhetetlenül súlyos terhét és nyomorba döntik saját népüket. Ilyen körülmények között minden eddiginél nagyobb jelentőségre tesz szert az idei Nemzetközi Békenap, melyet minden rendőrterror ellenét© is lelkesen ünnepelnek meg a szabad népekkel együtt az imperialista és imperialisták által elnyomott országok öntudatos, békeszerető dolgozói.

A Nemzetközi Békenap tovább fokozza a béke erőinek lendületét, tovább erősíti a béke megszilárdításáért harcoló béketábor egységét s a jószándékú emberek százmillióinak tartós békébe vetett, hitét. Hiszen, mint az 1949-ben kiadott felhívás mondotta: »Ha egyesülünk, legyőzlietetlenek vagyunk. Megnyerjük a béke csatáját, megnyerjük az élet csatáját.«

Brindás János 10Q0 forint békekölcsöné

A SZOBÁBAN C SAK KETTEN

ültek. Brindás János és felesége Csend volt, odakünn koromsötét.

, h {>T*Y 7*2

— Én ennyit gondoltam — szöíált meg csöndesen Brindás János. Hangjából érződött, hogy ez a mondat a vita végét is jelenti.

Az asszony azonban csak nem hagyta annyiban. Sokalla az összeget. Közben ez járt az eszében: Igaz, hogy nem egy példa bizonyítja itt, Kétegyházán is, hogy jó befektetés volt a békekölcsön. A sorsolások során itt is számos dolgozó paraszt nyerte vissza kötvényeinek három-négy-1 szeresét. Na, meg ki tudná hirtelen felsorolni, nii mindén épült a községben már a terv során. Itt van például az utca végében a kút. Azelőtt órákat kellett el- löltenie neki is a vízhordással, most pedig alig öt percnyi járásra van a háztól a jó artézi ivóvíz. Kultűrház, mozi épült és ami az egész faluban a legnagyobb örömet jelenti: bevezették a villanyt.

A FÉRJE, MINTHA ELTALÁLTA volna gondolatait.

— Nem kell azon annyit gondolkozni — mondolta újból. Tudja ő, ha pénzét kölcsönadja az államnak — százszorosán visszatérői. Hiszen a népnevelők a múltkor is elmondották, hogy új, nagyobb, korszerűbb gépállomás épül a községben. Az építkezésekhez még az idén hozzáfognak. Százhúsz erőgép lesz az új gépállomáson. Traktorok, aratógé- g-ek, tárcsák, boronák... Ez pedig hatalmas összegbe kerül a? államnak. Csak egy traktor előállí- tásáhóz kell 25.000 forint. Menynyi kell akkor 120 erőgép előállításához? Már pedig azok a traktorok, amelyek idejönnek a gépállomásra, az ő földjét is szántják majd, ami által magasabb lesz a terméshozam.

ÉS HOGY JÖNNE az ki. hogy mindehhez ő ne járuljon hozzá. A szomszédjától sem fogadott el még ingyen semmit, hogyan fogadna el akkor a hazától. Kaplak ők már úgy is sok mindent, amit nem tudtak visszafizetni. De most ezer forintjával ő is hozzájárul az új gépállomás megvalósításához. Nem sok ez az összeg, mert lehet, hogy a sorsolás idején majd tízszeresét nyeri meg vele. De ha nem is húzzák ki a kötvényét, akkor is nyert. A nyeremény: a béke, még boldogabb élet!

Mégegyszer újból elmagyarázta mindezt a feleségének, aid a végén csak ennyit mondott: »Igazad van, csak hát tudni kell az embernek, hogy mit, miért tesz. írassunk akkor ezer formtot.« Másnap Brindás János 13 holdas kétegyházi dolgozó parasztról mindenki tudta a Rákóczi-uícá- han, de egész Kétegyházán is: ezer forint békekölcsönt jegyzett.

Huszonhét család lépett be az endrődi „Béke“ tsz-be

A közös munkával elért bőséges termés, a csoporttagok növekvő életszínvonala egyre inkább kiváltotta az érdeklődést a kívülálló dolgozó parasztokból. Nap mint nap saját maguk győződnek meg, milyen előnyökkel jár a közös gazdálkodás. Endrődön, a »Béke« termelőszövetkezetbe eddig 27 dolgozó parasztcsalád lépett be. Ezek között 17 középparaszt 131 hold földdel és teljes gazdasági felszereléssel. A szovjet parasztküldöttség látogatása napján két családdal gyarapodott a szövetkezet tagsága.