Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-02 / 229. szám
2 1951 okiéber 2. V dd Vikai&awk Plépc Az okányi kultúrcsoportok kultúragitációval segítsék a békekölcsönjegyzés sikerét Az okányi kultárc&oportoik a L á- sodik Békekölcsön jegyzés sikere érdekében nem siettek a népnevelők segítségére. Pedig négy kultúrcso- port van a faluban, mely a kultúra éles fegyverével mozgósítani tudná a falu dolgozóit e hazafias feladatra. A járási tanács népművelési osztálya pedig még szeptember 19 -én felhívta figyelmüket a kul- tura,2ptáció megkezdésére. De sem a DISZ, sem az MNDSZ, sem az MSZT, de még a kultúrotthon kul- tú.' Csoportja sem tett semmit ennek érdekében. Pedig B kultúragitáeiós érvekért nekik sem kell a szomszédba menni Kerül bőven a faluban is. A felszabadulás óta sokat változott a falu arculata és a benne élő dolgozó parasztok élete. Egy évtizede, vagy ennél is több éve már, hogy az állomástól a faluba vezető úton tengelytörő gödrök akadályozták a közlekedést. Ennek az útszakasznak az újjáépítése már befejezés előtt áll. A Vésztő felé elágazó út két oldala is meg van hordva kavicsosai. Pár héten belül ez is elkészül.. Három ártézikutat kapott a község, ezenkívül újjáépítették az óvodát és a napköziotthont. Nemrég készült el 10 ezer forint beruházással a kultúrotthon és nyolcezer forint összeggel a sporttelep. Száz- negyveneaer forint költséggel pedig folyamatban Van á volt Svarcz- kastély szociális-otthonná való átépítése. Nagyszerű eredmények ezek. De ezenkívül még sokmindenre van szüksége a fal imák. Többek között villanyt is várnak a dolgozók. Ehhez azonban tettekre van szükség. Többen már meg is tették kötelességüket. Ha Okányban megfelelő leleplező kultúragitációt végeznének, akkor Kincses Béni 12 holdas középparaszt sem vált volna kétkedővé az ellenség hangjától és nem 200 forintot, hanem jóval többet jegyzett volna. Mert mi a feladata a kullúrcsopoitiiak? Az, hogy dallal, tánccal, jelenetekkel lelepezze az ellenség aknamunkáját és bemutassa az emberek megváltozott életét és a még boldogabb jövőjét. Azt, hogy Hajdú Béni néhány évvél ezelőtt még fillérekért napszámos- kodott a földesurak földjén, ma pedig 11 hold földje, két jó lova, tehene s számos aprójószágja van. Feladata a knltúragitációnak, hogy segítsen öntudatra ébreszteni Pásztor Sándort és másokat, mert ő sem jegyzett békekölcsönt, csakúgy, mint Hajdú Béni. A kultúrc&oport tagjai hozzák ne eddigi mulasztásukat. Látogassanak el ezekhez és a többi dolgozo parasztokhoz. Mondják o' dalos rigmusokkal, hogy a kölcsönadott forintokat teljes összegében visszakapják és ennek kamata a béke, a még több építkezés, a még boldogabb élet. A tanácselnök 1000 forint kölcsönjegyzéssel járu t hozzá a község további fejlesztéséhez. Sokan azonban szemet- húnynak az eddig elért eredmények és a jövő építőmunkája előtt. Ezt persze nem a véletlen, hanem az ellenség aknamunkája idézi elő. Az, hogy a Budapestről kitelepített volt csendőrtisztek, banká-1 rol földbirtokosok összejátszanak az okányi kulákokkal, Szabó Pállal éí a többiekkel, rémhíreket terjesztenek. M. Fazekas Albert, a béke ellensége SzéKében-hosszában beszéli K. Fazekas Albert kulák Sarkadke- resztúron, hogy »njin.es miből jegyezni«. A dolgjozó parasztok itt iß, mint mindenütt az egész országban a bókéért, a tervért jegyeznek- Tudják, ezerszeres» vb* autérül ez, hiszen máris sokmindent kaptak. Egészséges, tágas iskolát, orvoslakást, hogy ne kelljen a nyolc kilométerre lévő Sarkadra bemenni, ha valami baj van. Meg a sarkad!, naggyantói gépállomás aa övók is. Még többet is akarnak. És aki többet akar, az nem hallgat K. Eazekae Albertra. De akadnak azért olyanok is, akik iga-, zat adnak neki — és sajnos, nem >s kevesen. Pedig, aki egy kiosit is gondolkozik, megláthatja: nem akar. jót a falunak, mikor így beszél .Do hogy is akarna jót? Hiszen egéez életében más zsírján élősködőit. Negyven holdja, meg a béresek munkája meghozta neki u mindennapi »kenyeret«. Persze, most már megnyirbálták a hatalmát, A sarkadkeresztúriak sem tétlenkednek munkanélkül, ott az állami gazdaság, nincsenek rákényszerítve K. Fazekas Albert filléres napszámára. Ez fáj neki. Szeretné vissza a régit. Ezért nem kapálta meg idejében a növényeit (le is csukták érte) ezért nem adta. be a tojást, a baromfit, meg a gabonánál is úgy kellett elszámoltatni. Most meg az őszi árpát sem vetette el és ráadásul, ha végigmegy az utcán, mindenkinek azt mondogatja: »Nom érdemes jegyezni békekölcsönt (persze, mert háborúra spekulál), meg nincs is miből.« Ilyen »beszélgetés« után jelentette ki ifj. Puskán Sándor is, hoary 5 bizony egy fillért sem jegyez. Sokan vannak ilyenek, mint Puskás Sándor. A népnevelő elvtársaknak kell segíteni Sarkadkeresztú- ron is, hogy felismerjék: nem mond igazat a kulák. Es nem is nehéz megmagyarázni. Csak emlékeztetni kell a múltra Puskás Sándort, megmutatni a jövőt is előtte A múltban cseléd volt Puskás Sándor. Most válogathat, mi akar lenni. Igaz, van már családja, de fiatal még, tanulhat is. A múltban ásott kútból ivott egészségtelen vizet. Most Norton-kút van itt is. Gyerekei az új iskolába járhatnak és a tervben benne van, hogy talán mir jövő ilyenkorra villinny- lámpa fényénél ülik este körül az asztalt. Es ha szórakozni, -vagy tanulni akarnak, majd bemennek '» kultúrházba, tani náluk is felépül ipost az ötéves tervben. Ezt kapja Puskás Sándor — az egéez faluval együtt. Es egyénileg? ÍJgy is hasznot hoz a békékéi csőnk örvény. Sár kad keresztáron jß vannak, akiknek kihúzták a kötvényét, megsokszorozva kapták vissza, őzt, amit kölcsönadtak. Puskás Sándor sem lehet ellensége eaját zsebének. Van miből jegyezni És hogy nincs miből? Erről is sokat lehetne beszélni. Tavaly 5—6 mázsás termést arattak, most átlagosan 9 mázsát fizetett a keresztúri szik. Kukorica meg a tavalyi 10—12 mázsával szemben 25 mázsa lesz, de nem is kevés helyen a 30-at is eléri. A jó termésből könnyen túl lehetett teljesíteni a beadást. Többek közölt szabadőrlés is járt érte. Lehet számolni bátran, hogy minden keresztúri háznál legalább egy mázsa szabadőrlés van, de több is. Egy mázsa búza lisztjének az árából meg 350 forint áru kötvényt lehet jegyezni. És a jószág? Néhány pár csirke, 2—3 liba, megint csak kiadja ezt az összeget. Van mi- böll K. Fazekas Albert nem mond igazat, mert azt szerelné, hogy mindez amit a faluval együtt, meg egyénileg kaphat Puskás Sándor, ne valósit íjon meg. Persze, ő ingyen napszámost akar. Ezeket is el kell mondani a népnevelő elvtársaknak. És ha elmondják, holnap ntán már szemébe nevetnek K. Fazekas Albertnak. Megmondják neki: azért beszélsz így, mert ellenségünk vagy! Levelezőink tollából Gyulától—Mezőberényig Nap, mint nap adja teamjeiéi megyénk dolgozó népe, hogy a terv sikeréért, győzelméért szívesen kölcsönét pénzét az államnak, mert tudja: a Itéleelcolc&önjegyzés sikere módosított ötéves tervünk sikerét is jelenti. A megye különböző részéiből a dolgozók naponta köz k örömüloet: erőnkhöz mérten becsülettel jegyeztünk békekölcsön':. GYULÁN az Erdőgazdaság Központjának alkalmazottai a váltalatnál elsőkként siettek kölcsönadni forintjaikat az áJlamnak. Huszonkét dolgozó 20.550 forintot jegyzett, az átlagjegyaés 936 forint, — számol be levelében Ben- cae József. MEZŐHEGYESEN a Cukorgyárban. hangszórón keresztül pattogó induló köszönti a jól jegyző dolgozókat. A népnevelők jó felvilágosító munkával ismertetik a dolgozókkal az ötéves terv eddig elért eredményeit. A legjobb népnevelőmunkát. Balogh Erzsébet végezte, aki helyi példákkal is megmutatta a terv eddigi eredményeit.-, Kilenc dolgozó ötezer forintot jegyzett Balog-h Erzsébet elvtársnő felvilágosítása nyomán. FÜZESGYARMATON Cziga Imre elvtárs az ÁFORT dolgozója a, békekölcsönnel ezer forintot nyerte Mikor megtudta, hogy kötvényét kihúzták, ezeket mondotta: nem, azért jegyeztem, hogy ilyen formában nyerjek, hanem azért, hogy hamarább felépüljön a mi .községünkben is a kultúrotthon. Czaga elvtárs a másod ik békekölcsönjegyzésnél 700 forintot adott kölcsön, — írja levelében Borbiró Lajos. UJSZALONTAN Buta László, az állami gazdaság állatgondozóbrigádjának tagja 500 forintot jegyzett. Tavaly mindössze 50 forintot jegyeztem, — mondotta, — de egy esztendő alatt sokat javult az én életem is s ha még többet adok, többet is várhatok. Meg aztán nem felejtem el, hogy a fiam- és két lányom középiskolába jár. Buta László példáját követték Fazekas Sándor kocsis, Bordás László tehenész, akik szintén 500—500 forintot jegyeztek. A MEZŐBERÉNYI dolgozók is megértették a második békekölcsönjegyzés jelentőségét. Verasztó András, az állami gazdaság dolgozója 1200 forintot jegyzett. A gépállomás dolgozói közül Nagy Ilona traktoros 700 Ft-t jegyzett, mert tudja, hogy őt is a Párti, a dolgozó nép állama tette megbecsült dolgozóvá. A »Dózsa« tsz-ben Kéti József, aki rokkant, 800 forintot jegyzett. népnevelők kiiesőiiiegviési munkáié EZ HELYES Mezőhegyes Az állami gazdaság egyik népnevelője, Iluakó ,János elvtárs, aki a tehenészeiben dolgozik, 2 ezer forint békekölcsönt jegyzett. Amikor a tehenészeiben befejezi a munkát, saját jegyzési ívével kezében elindul a többi dolgozókhoz, nem ismer fáradtságot és lelkesen mondja cl, hogy «sit jelent a békekölcsön. Az ö példányútaló, áldozatos munkája nem marad eredménytelenül. Kcnrlósfeeskés lübbi dolgozói megérte! lék a népnevelő igaz szavát: például Jámbor István 1269, Potacsek István 12410, Cseri Imre 1600, Magyar Dezső 1000, B. Szabó István 1066 forint békekölcsönt jegyzett s örömmel kapcsolódtak be a felvilágosító munkába. Hunya A párlliikúr cMárs ellenőrzi, segili a népnevelők jegyzési agi- táciöját. Kora reggeltől késő estig szervezi a jegyzés győzelmét. A jó népnevelőérveket általánosítja és a hiányosságra felhívja a népnevelők figyelmét. Vasárnap Hunyó n 48 népnevelő vé- igezte a jegyzési agitáció’ és munkájuk eredményeként több mint 5® dolgozó paraszt jegyzett békekölcsönt, — vasárnap délelőtt. Doboz A népnevelők nagy lelkesedéssel indították meg egymás közölt a jegyzési versenyt és jegyzési versenyre hívták ki Pomfrégy- házn község népnevelőit azért, hogy a jó felvilágosító munka segítségével, melyik község dolgozó parasztjai jegyeznek löbb békekölcsönt. De nemcsak jegyzési versenyt indítottak a dobozi népnevelők, hanem1 vállalták, hagy sgitáeiós munkájuk jobbá- téíeJével községük valamennyi dolgozó parasztja október 25-ig teljesíti, túlteljesíti kukoricabe- adásl kötelezettségét és ugyancsak október 25-ig a faluban minden dolgozó paraszt elveti az őszi búzát. A vállalás elhangzott és a népnevelők becsülettel harcolnak teljesítéséért. A jegyzési agilációvai együtt mozgósítják a népnevelők a dolgozó parasztokat a takarmánygabona- beadásra, a szántás-vetés jó végrehajtására. Orosháza A II. kerületben lakó Gyenge István elvtárs 4 és félholdas dolgozó paraszt 669 forint békekölcsönt jegyzett és hazája erősítéséért belépett a* »Uj Élet« tszcs-be, s ugyanekkor 19 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést. Most lelkesen végzi dolgozó paraszttársainak felvilágosítását, hogy megértsék: miért egyéni érdeke is a jegyzés minden becsületes embernek. EZ HELYTELEN Sarkad! járás A sarkadi járási pártbizottság nem ad kellő segítséget a párt- szervezeíek vezetőinek ahhoz, hogy jól el tudják végezni a jegyzéssel kapcsolatos fontos feladatokat. Igaz, a járási pártbizottság tagjai kijárnak a községekbe, de »sietnek«, nem ismerik meg alaposan a problémákat, éppen ezért csak felületesen, nem kielégítően tudnak segítséget adni. Ebből is következik, hogy gyenge a jegyzési agiiáció. nem leplezik le eléggé az ellenséget a sarkadi járásban. Orosháza A 27-es körzetben vasárnap az Olajütő Vállalat népnevelői 3—4 óra alatt 54 házat látogattak le. Fuíóvendégek voltak s ennek következtében igen gyenge eredményeket értek el. Az agiiáció tartalmának gyengesége, a népnevelők »rohanása« nemcsak az Olajülő Vállalat népnevelőinél, hanem az orosházi népnevelők jórészénél fennáll. A városi pártbizottságnak a hibák megszüntetéséért . fokozottakban irányítani, ellenőrizni, segíteni kell- a népnevelők munkáját, hogy a jegyzési versenyben még jobb eredményeket érjenek el az oros-t háziak. Syoma A pártszervezet vezetői nem fordítanak elég figyelmét és gondot a jegyzési agitációra. Ebből is következett azután az, hogy vasárnap reggel csak 10 népnevelő ment ki a tanyavilágba jegyzést végezni. A tanyavidékeken lakó dolgozó parasztok i'ehilá- gosílá át ha’adékía'anu! meg kell kezdeni a gyomai* * * * * * 7népnevelőknek. A gyomai népnevelőig már nem egyszer megmutatták, hogy jól tudnak harcolni a dolgozó nép igaz ügyéért, ne maradjanak szégyenben most sem, — a jegyzés sikeréért folyó harcban. Okány Az ellenség itt is hazugabbnál- hazugabb híreket terjeszt a kölcsönjegyzéssel kapcsolatban. Hő- gyes Imre, volt horthysta törzs- őrmester, Hőgyes Sándorné kulák azt suttogja: Ne jegyezzelek kölcsönt, mert nem érdemes. A népnevelők nem leplezik le, hogy miért beszél az ellenség, nem mondják meg, hogy pl. Hő- gyes Imre is azért mesterkedik, ne legyen még boldogabb az oká- nyi dolgozók élete, hogy a múltat akarja visszahozni, — aljasul ártani akar a népnek. Okán' i népnevelők; leplezzétek le az ellenséget! Zsadány Vannak a népnevelők közölt néhányon olyanok, akik még nem jegyeztek békekölcsönt, illetve anyagi erejükhöz képest keveset jegyeztek. A példamuiaiás hiánya is gátolja a jegyzési agiiá- ciót. Nyilvánvaló, senki nem hallgatja meg azt a népnevelőt, aki vizet prédikál és bort iszik. Az ötéves tervért Sarkad községben is lelkesen jegyeznek a dolgozók. A mi községünk dolgozói támogatni akarják kölcsönadott forintjaikkal módosított ötéves tervünk megvalósítását. Perdi Lajos, a Sütőkisipari TSZ dolgozója 2000 forintot jegy« zétt, Chudi Ferenc 1000 forintot, Péntek László 1000 forintot jegyzett, hogy tervünket sikeresen Végrehajtsuk dolgozó népünk javara. Borbély Kálmán. Sarkad,
