Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-17 / 191. szám

1931 augusztus 17., péntek ViUaisawk Htye 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ☆ A pártszervezet gyenge munkájának következményei a békésszentandrási „Új Alkotmány“ tszes-ben: Hiányzik a muRkafegyelem, a helytállás A Terv élharcosai OROSHÁZI MA­GASÉPÍTÉS : Csk ma- dia. Béla és Kiss And­rás kőművesek a gyo- párost építkezésnél 185 százalékos • teljesít­ményt értek el, ezzel nagymértékben hoz­zájárultak ahhoz, hogy az építkezés átlaga 95 százalékról 104 száza- l kra emelkedett. Szin­té». ennél az építkezés ­nél a Pipis-segédmun- kásbrigád 333 száza­lékra teljesítette nor­máját. BÉKÉSI NYOM­DA: Kovács Pálné be­rakó tűi 134, Streit Já­nos gépmester 120 százalékos teljesít­ményt értek el auto­mata gépen augusztus 1. és tO-e között. Az anyagtakarékossági mozgalomban július­ban Szombati János raktárnak 323, Zaj- íís Gáborné és Kend­ra Mihály né 265—265 forint értékű papírt ta­karítottak meg. BÉKÉSMEGYEl TATAROZÓ VÁLLA­LAT: A Braun-ácsbri- gád alkotmányunk meg ünnep lsére 500 fo­rint értékű anyag- megtakarítást vi.lU.ill. A brigád tetőszerkeze­tet készített és az anyaglesmbás rendsze­rezésével 1233 forint megtakarítást ért el. így ünnepük alkotmányunkat a Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói Hetvenkét tagja van a békes- szentandrási »TJj Alkotmány« tszcs— nek. A 72 csoporttagból 36 aoáii- tag és tagjelölt. Ez egy termelő­csoportban olyan nagy erő, hogy minden nagyobb zökkenő nélkül mehetne a munka. Harminchat kommunista párttagnak, tagjelölt­nek igazán nem nagy feladatot je­lentene a másik 30-ot meggyőzni egy-egy cél megvalósításának er­dőkében. Az »TJj Alkotmány« tszcs, azonban mégsem így van, mert a pártszervezet nem tudja kellőkép­pen elvégezni a rá váró feladato­kat. A csoportban dolgozó elv tár­sak nem eléggé osztályharcosak. Ennek hiányában természetesen a pártfegyelem körül is hiba van Egyenetlenség gyengíti a pártszer­vezet erejét. Az elvtársak, a párt- szervezet vezetői nem tudják kel­lőképpen felvenni a harcot íizegy v netlenség ellen, pedig világosan áll «lőttük, hogy Henzel Imre- mese terkedése 'alaposan rontja a párt- szervezet és a csoport belső cletét, egységét, ő az, áld. hol ennek, hol annak a párttagnak, vagy párton- kmilinek »darazsat dug a fülébe«, hogy mindjobban aláássa a oiooort egységét. Mindez aaért is történhet meg, mert maga a pártszervezet veze­tősége sem végzi jól a kötelessé­gét, feladatát. Pl. Major Miklós elvtárs, az egyik vezetőségi tag, már hetek óta nem készítette el önéletrajzát, amit a TB kért tő­le. Többek között nagy bölcsen azt is kijelentette: — »nem akarok én tanulni, minek az, hiszen tu­dok én eleget«. Szabó Imre elv­társ is inkább a pálinkás os a bo­rospoharat tartja fontosnak, nem a pártszervezet és a ,-soport ágyét. Szálló elvtárs Henael Imre befo­lyása alá került, így aztán nem lehet azon csodálkozni, hogy egye­netlenség mutatkozik a partszeg vezatben, valamint a csoportban, főleg akkor, ha maga a párttitkár elvtárs sem eléggé helytálló Bandi Dénes elvtárs, a párttitkár jóindulatú, párt- és osztályhű em­ber, de a tanulást ő is elhanya­golja. Arra hivatkozik, hogy nem ér rá. Többek között így nyilatko­zik: »még csak az kellene, hogy megtudják a csoport dolgozói, hogy én munkaidőben esetleg egy fél­napot tanulok, akkor még a cso­portból is kizárnának.« Ebben a néhány szóban benne van az is, hogy a pártszervezetnek nincs meg a kellő tekintélye az »Uj Alkot­mány« tszcs.-ben. A pártszervezet gyenge munkája miatt rossz a munkához való vi­szony és ez is igen rányomja bé­lvesét a otoport munkájára. A dol­gozók egyrésze úgy vélekedik a munkáról: »megvan az 50 munka­egységem, meg kell, hogy kapjam a fejadagot, a további pedig nem érdekel.« Mások »betegségre« hi­vatkozva nem mennek ki rende­sen dolgozni. A pártszervezet ne­velőmunkájának hiánya, hogy a csoportban sok olyan dolgozó van, akik nem látnak tovább az orruk­nál, De ha a taggyűléseken, párt­napokon, valamint a csoportérte- kezleteken építő bírálatot gyakorol­nak a munkafegyelmet be nem tar­lók felé és az oktató, nevelő mun­ka állandóan folyna a csoportban, egészen bizonyos, más volna a dol­gozók munkához való viszonya. Éle­sen rá kellett volna mutatni már régen, hogy a hanyag munkával saját magúknak, csoportjuknak Ir­tanak, •— magukat csapják be, ami­kor rosszul dolgoznak. 'Az »Uj Alkotmány« tszcs mun­kafegyelmének lazasága a csoport felfejlesztése olé i9 igen nagy akadályokat gör­dít. Ezidáig még egyetlen belépni akaró új tagot sem tartanak nyil­ván. Ez pedig nem kis hiba. Mi tehát a feladat? A járási pártbi­zottságnakalaposan körül kell néz­ni ennél a csoportnál. Továbbá Henzel Imrét, valamint a hozzá hasonló egyéneket el kell távolí­tani a pártszervezetből, de a cso­portból is. Meg- kell fegyelmezni az olyan embereket, mint Osernus István, aki elment a kulákhoz1 feléből herét vágni, ugyanakkor a csoport lucernája nem volt levágva. A fennálló hibák megszüntetésé­ért elsősorban az üzemi pártszerve­zetnek leéli harcolni. A pártszerve­zet pedig csak úgy tudja a rá váró feladatokat megoldani, ha vezetői; haladéktalanul változtatnak eddigi álláspontjukon és nemcsak maguk tanulnak, hanem a párttagokat is tanítják. Sz. I. A Mezőhegyesi Cukorgyár dol­gozói az alkotmányi vereenysza- kaszban azért is igyekeztek válla­lásaikat teljesíteni, túlteljesíteni, hogy a Sarkad! Cukorgyárral in­dult párosversenyben kivívják az első helyet. A vállalásoknál figye­lembevették az üzem szűk kereszt­metszeteit. A diffúziónál, a szelet- csiga elkészítésénél mutatkozott szűk keresztmetszet. Azok a cso­portok, melyek itt dolgoztak, úgy tették meg vállalásaikat, hogy a munkákkal határidőre elkészülje­nek. Ennél a munkánál dolgozik a Cseszkó-brigád is, amely üzemünk­ben az alkotmányi vállalásokat kezdeményezte. A brigád tagjai azt határozták el, hogy 115 százalé­kos átlagra emelik normatelje&ít- ményüket — jelenleg 117.6-száza­léknál tartanak. A norma túltel­időre teljesíteni, de a takarékossá­gi mozgalomból is kiveszik részü­ket, régi anj agokat használnak fel, szerszámaikat pedig szocialista, megőrzésre vették át. Üzemünk műszaki dolgozói is ki­veszik részüket a versenymozg alom­ból. Marbaix Marcell főmérnök nő­dolgozókat tanít meg a cukorfő­zésre, ezenkívül valamennyi mű­vezetőnk részlegének dolgozóival együtt kidolgozza a legjobb terme­lési módszereket, melyeket min­den dolgozó magáévá tesz. így akarunk becsülettel helyt­állni a Sarkadi Cukorgyárral in­dult párosvereenyben, így ünnepel­jük alkotmányunkat, mely biztosít­ja nyugodt, békés építőmunkánkat, valamennyiünk biztos jövőjét. jesítésével igyekeznek munkájukat x o*x-oicoy i vjt t/isi y tf y Mezőhegyesi Cukorgyár, Jó munkát végez Anesira R. István cséplótruktorista — hálásak vagyunk érte Hogy meggyorsuljon a csépi és, javítsák meg a népnevelőmunkát a gyulai állami gazdaságban — Szombaton egészen eetig csé­pelünk, nem hagyjuk abba a mun­kát délben, úgy mint máskor, — igy kezdtek munkához a gyulai ál­lami gazdaság dolgozói. Úgy ha­tároztak, szombaton is kihasznál­ják a teljes munkanapot, mert min­den óra drága. Délig ment is rend­ben a munka. Bbédután azonban nem zúgott fel újra a gép a gaz­daság - szeregyházi tanyáján. Tiz dobozi fiatal otthagyta a gépet, ottmaradt felében az asztag, mint­egy 30—40 mázsa gabona csépe- letlen maradt. A gazdaság tiz dolgozója súlyosan vétett a munkafegyelem ellen És nem is első esetben. Megtör­tént már, hogy Nagy Gábor, meg Tóth János javaslatára ugyanez a tiz ember abbahagyta a francia- perje vágását. Dézsi Ferenc meg, akid! b nyár elejéi i a tóövendédc-: gulyát bízták, bejelentés nélkül ott­hagyta a jószágokat és csak egy hét múlva tért vissza a gazda­sághoz. Ezzel komoly kárt okozott volna a gazdaságnak, ha akkor idejében észre nem veszik, hogy az állatok gondozó nélkül marad­tak. Emellett még számtalan más hiá­nyosság is előfordult, például ké­sőn kezdtek a munkához, egy-egy napra otthon maradtak a dolgozók, s ez mind a munkafegyelem hiá­nyának tudható be. Hogy a gyulai állami gazda­ságban gyenge lábon áll Bi munka- fegyelem, annak oka, hogy a gaz­daság pártszervezete nem foglalko­zik eleget az időszaki munkások­kal. Hiányos a népnevelőmunka s igy meglehetősen könnyű dolga van az ellenségnek, ha rá akarja bimi a dolgozókat, hogy hagyják ott a munkát. A cséplőmunkások- nál például nem mondták el azt, hogy ha 500 mázsát elcsépelnek, akkor 50 kiló, ha 1000 mázsát csé­pelnek, akkor egy mázsta árpát vá­sárolhatnak hivatalos áron. Azt sem magyarázták meg kellőén, hogy fia- játmagukat és dolgozótársaikat ká­rosítják meg, ha korábban hagyják Á Mezőberényi Kőszivacsgyárban már 130 százalékos üzemátlagot értek el A Mezőberényi Kőszivacsgyárban állandóan emelkedik az üzem dol­gozóinak átlagteljesítménye. Az al­kotmányi versenyfizalcasz nagy lendülete eredményezte azt, hogy az üzem átlagteljesítménye ma már 130 százalék. A legtöbb probléma az égetésnél merült fel, amíg nem találták meg a jó módszert. Minden héten be kellett gyújtani a kemen­cékbe, amely esetenként 8 mázsa ««énmennyiségot vetít igénybe, ngyonakkor minden héten emiatt 16 óra kiesés mutatkozott. A dol­gozók javaslatára megvalósították, a körégetést, amely folyamatossá teszi az égetést, amellett, hogy az újrabegyujtásokkal: járó 8 mázsás szénfelhasználást teljesen kiküszö­böli és a 16 órás munkaidő ki­esést is megszünteti. Épületbádogozási szakmára ipari ta­nunknak fiukat és lányokat felve­szünk. Intío'oit esetben tanuféott- honban is elhelyezzük és számukra az uiakSItséget megtérítjük. Ugyan­csak keresünk jő gépIaka'osU és szerez ámfaküto t. Épületbádogoző Vállalat, Budapest, XIV;, Ilosvai-u. 8/12. abba a munkát. Például szombaton déltől estig legkevesebb 30—40 má­zsa búzát, »ereszthettek volna le. A 40 mázsa búza elcséplése után járó munkabért sem ők, sem visszamaradó 12 munkás nem kapta meg. De emellett elvesztik a jó cséplőmunkásoknak járó kedvezmé­nyeket is. Emellett a hiba az is, hogy a népnevelők munkáját nem ellenőrzi a pártszervezet így történhetett meg, hogy pél­dául Nemeßväri, az egy ik népnevelő azt a hirt, — hogy a cséplőmun­kások mellett a gazdaság állandó dolgozói is megkapják az enge­délyt árpavásárlásra, — igy mondta el a dolgozóknak: csak az állandó munkásoknak jár az árpa.,. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy la dolgozók úgy vélekedtek; nem ér­demes dolgozni szombaton délután is, mert csak ígérgetik, hogy ár­pát kapunk. Sok esetben a rendszeres nép­nevelőmunkát »tűzoltómunkával« akarják pótolni. Ha valahol abba­hagyják a munkát, vagy nem megy olyan jól, ahogy kellene, a párt­titkár elvtárs, a gazdaságvezető, meg néhány népnevelő kimennek, három-négy órán keresztül beszél­getnek a dolgozókkal — aztán me­gint csak akkor foglalkoznak ve­lük komolyabban, ha ismét baj van. A munkafegyelem a jó eredmé­nyek alapja a gyulai állami gaz­daságban is, a munkafegyelmet pedig csak jó népnevelőmunkával lehet megszilárdítani. Ezt kell szem előtt tartania a gyulai ál­lami gazdaság pártszervezetének, gazdaságvezetőségének. így érhet­jük csak el, liogy legalább augusz­tus 20-ig befejezzék a cséplést; — deák — Nem kevesebb, mint tízezer ke­reszt gabonánk termett a' csorvási »Szabadság« tszcs.-ben a jó gépi munka és a. kedvező időjárás követ­keztében. De nemcsak keresztre sok a termés, hanem bőven ontja az életet adó Szemetet is. Holdanként 14 mázsával fizet a búzánk. Most nem is erről, hanem a soraink kö­zül traktoristává lett Anesira E. Istvánról akarok hírt adni. Ö ugyanis itt csépel nálunk, a csor­vási gépállomás egyik négyes gépé­vel. De nem akárhogyan, hanem valamennyiünk megelégedésére. Az első napokban például eltörött az elevátor alváza (régi, rozsdamarta szerszám). Többen talán rá is fog­ták volna: »nem érdemes az ilyet javítgatni.« Anesira R. István azonban más­ként volt vele, mert közülünk való. Hozzálátott — igaz, elég sok mun­kával —, de kijavította. Ő is azt tartja ezem előtt, amit mi: minél előbb befejezni a cséplést. Ezért nem is szaladgált mindjárt a leg­kisebb hiba miatt is a gépállomás­ra, amit csak helyben ki lehet ja­vítani, azt kijavítja. Halad is ná­lunk a cséplés. Éppen hallom, hogy egyesiek mégegyszer ilyen, vagyis nyolcas géppel alig csépelnek el naponta 100 mázsát. Ezzel szemben' mi négyes géppel nap, mint nap »Méregetünk« 80 mázsát, azért, mert Anesira E. István gondosan karbantartja a gépet. írnom kell arról az újításról is* amit Szlancsik Pállal, a gép trak­torista ellenőrével al tel maztak a mák cséphúekor. A törekrázó ros­tákat befedték ócska zsákdarabok- ka.l úgy% hogy egy kis rést hagy­tak rajta. Erre a résre aztán sűrű szövésű kézi rostszövetet erősítet­tek. Mikor valamennyi törekrázól rostát így előkészítették, megkezd­tük a cséplést. Nem kis örömünkre olyan tisztán került zsákba a csép­lőből a mák, hogy nem keltett kézzel rostálni. Azt is hozzáteszem-, hogy az újításukkal a legkisebb szemveszteséggel csépeltük el a mákot. Igaz, hogy nem szárastól, hanem csak a gubót szedtük le, A jó munkáért mindenesetre hálán sak vagyunk Anesira R. Istvánnak, Sütő Ferenc, levelező, Csorvás, »Szabadság« tszcs. Krizsán Sándor és Szabó András túlteljesítették alkotmányi vállalásaikat Állami gazdaságaink dolgozói kö­zül többen tettek felajánlást arra, hogy emelik teljesítményeiket az alkotmány ünnepére. A vállalások teljesítése során a mezőhegyesi ál­lami gazdaság peregpusztai üzem­egységében Krizsán Sándor és Sza­bó András sőrehizlalók értek el kimagasló eredményeket. Krizsánók a takarmányadagok pontos elké- szitésével, az etetés, itatás idején írek betartásával, a gondosabb ápo­lással az előirt napi 110 dkg súly­gyarapodás helyett napi 165 . dkg súlygyarapodást értek el minden jószágnál. BÉKÉSMEGYEl TATAROZÓ VÁLLALAT! A versenyeredmények központi értékelésére és összesítésére bi­zottságot alakítottatok. Ez nagyon helyes kezdeményezés, de az mír nem helyes, hogy ez a bizottság semmiféle munkát nem vé­gez. Gondoljatok arra, hogy az elhatározásokat tetteknek kell kö­vetni és ha nem végeztek jő munkát, nem segíthetitek a vállalat dolgozóinak v r enymozgalmát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom