Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-17 / 191. szám

4 1951 augusztus 17 . pcntpk VLUawawk Tiéfte Bz amerikai is liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakitól) nemzetközi nőbizottság jelentise (5. folytatás.) Amikor 1950 decemberében a lakos­ág feltárta a sírokat, amelyekbe az amerikaiak meggyiikolt áldozataikat do­bálták, még meg lehetett állapítani, mi­lyen módon küldték a halálba ezeket az embereket. A BLottság tagjainak Je lenlétében ujból felnyitottak néhány sírt, amelyekben ismeretlen holttestek feküdtek. Most, a gyilkosság után öt és fél hónappal, nem lehet már megálla­pítani sebeik eredetét. De a holttestek közelebbi vizsgálata során kitűnt, hogy ezeknek az embereknek a kezét hátra­kötötték és többnek összetörték a kopo­nyáját. A sirok mellett a Bizottság tagjai amerikai töltényeket találtak. A Bizottság tagjai a sírokban véres ron­gyosat, hajcsomókat láttak, zsinegdará- t>o* at s az amerikaiak által elpusztított emberek cipőit és más ruhadarabjait ta- lil'ak. Hajukról és jellegzetes ruhada- ra* jaikról a Bizottság tagjai könnyen mcgá lapították, hogy a* áldozatok ko­reai parasztok. Az egyik hegyoldalon, a sok közül, amelyet a Bizottság tagjai megvizsgál­ták, nyolc tömegsír volt. Közülük az egyik 80, a másik 70 méter hosszú. A sírokban a holttesteket két sorban he­lyezték el. Egyes si:ok nem voltak olyan hosszúak, de mélységük volt nagyobb (kb. 5 méter). Egy kisebb dombon a Bizottság tag­jainak olyan sirt mutattak, ahoi 20 gyermeket Nmeitek eL A gyermekek holttestét az anyákkal együtt közös sír­ban találták meg. A 44 éves Tang Buk-Tong asszony, aki a Bizottság tagjaival együtt járt a hegyekben, elmondta, hogy az egyik sir- ban rátalált bátyja holttestére. Térdei közé hajtott fővel, hátrakötött kézzel ült a sírban. Az asszony hozzátette, hogy amikor a sirt feltárták, a lako­sok elborzadva vették észre, hogy nyi- tottszemü holttestek vannak benne, ar'.yák gyermekükkel a hátukon és má­sok. Az 58 éves Kim Ki-Szun, az egyik a sok szemtnau közül, elmondta a Bi­zottság tagjainak,, hogy az amerikaiak elevenen elásták fiát, menyével és kis unokájával együtt. Neki magának sike­rült elrejtőznie. Később megtalálta a gyilkosság helyét és maga ásta ki a holttes’eket. Va amennvi áldozat összekö tözött kézzel feküdt a földben. A Bizottság tagjai megkérdezték a lakosoktól: »Ki követte el ezeket a k*n- zá okát és gyllkoaságokat, — csak ame­rikaiak, vagy liszinmanisták is voltak közöttük?« A vá'asz igy hangzóit: »Eb­ben a járásban csak amerikaiak ga­rázdálkodtak. ok követték el mindezt.« Azon a napon, amikor a Bizottság tagjai á ogatást tettek a városban, sok légiriadó volt. Az amerikai repülők tel jesen lehetetlenné teszik, hogy a koreai ha á zok tengerre szálljanak, igv akar­ják megfosztani a koreai népet az éle­lemtől. Csupán éjnek idején sikerül né­hány I a ászcsónaknak kifutni a tengerre. A meg - á Iás alatt az amerikaiak ebben a járásban 15.869 zsák gabo iát égettek el és visszavonulásuk idején 23.453 zsák gabonát vittek magukkal. Az ameri­kaiak levágtak és megettek minden jó szágot: bivalyt, sertést ,minden barom­fi1.: tyúkot, kacsát, megették még a lo­vakat is. 1950 őszén, ami to or a termés megérett, amerikaiak gyujtóbombákka! 4300 hek­tár rizsföldnek és 2100 hektár egyéb gabona ermő területnek a termését pusz­tító iák el. 1951 május 27-én. Aláírták a Dél-Phenjan tartományban látogatást tett bizottsági tagok. V. FEJEZET. A küldöttek egy csoportja, Liu Csín­ján (Kina), Germaine Hannevard (Bel­gium), Eüsabetta Galio (Olaszország) és Milusa Svatosová (Csehszlovákia) a Phenjantól 150 kilométerre és a Von- szantól 48 kilométerre fekvő Manzon Ri fa ut kereste föl, az Észak-Kanvon ía o.nány Mon-Csen Gun járásában, to­vábbá Vonszan kikötőjét ugyanebben a ta tományban. Útja közben a küldöttség Phenjan, Kang Tong és Szang Tong város mel ’a t haladt el. Ezek a városok csaknem te te en rombadőltek. A melcgforrábai­ról nevezetes Jangtok városa romhal­maz, am ly fölött csak néhány rom­ba döf ház csupasz falai merednek az égr-ck. Az egyik útelágazás baloldalán a köré;?is! oá romjai láthatók. A Bizott­ság tagjai éjszakonként földjeiken dől gozó parasztokat láttak: nappal az ame- rikai repii ögépek támadásai miatt nem dolgoz* a nak. A Bizottság tagjai megjegyzik, hogy minden földet gondosan megműveltek. Manzon Ribaii a parasztok elmondták a Bizottság tagjainak, hogy határidő előtt teljesítették a tavaszi mezei munkák ál laini tervét, noha munkájukat éjszaka kénytelenek végezni. A falu körül, a lejtős hegyoldalakon a Bizottság tagjai az amerikai gyuj- tóbombák által felégetett nagy erdőterü­letet láttak. Az amerikaiak a hegyek­re, erdőkre, szántóföldekre és falvakra egya ánt gyujíóbombákat szórnak. Man­zon Ri lakosai elmondták a Bizottság tagjainak, hogy az amerikai repülőgé­pek egyedül május 23-án éjszaka há­rom bombát dobtak a falura, aminek következtében több ház rombadőlt. Kim Szeng ír földműves a követke­zőket mondta el a Bizottság tagjainak: Manzon Ri falu 1950 október 14-től de­cember 5-ig volt amerikai megszállás a'att. A falut az amerikaiak ötnapos harc után foglalták el, de közben a ko­reai néphadsereg gyűrűiébe kerültek. Az amerikaiak állásaik megerősítése céljából felgyújtották a környékbeli érdöket és börtönbe zártak a lakosság közül min­denkit, akinek nem sikerült elrejtőznie Erre a célra ideiglenes börtönt létesí­tettek, magában a faluban. Néhány nap múlva az amerikaiak több asz- szonyt kiengedtek. Az asszonyok a he­gyekbe menekültek, vagy lakásuk rom­jai közt rejtőztek el. A megszállók mintegy 500 embert tartóztattak le, eb­ből 54-et megöltek, 76-ot Vonszanba hurcoltak. Az utóbbiaknak mindeddig nem akadtak nyomára. Az amerikaiak minden bebörtönzött nőt összevertek; 20 nőn erőszakot követtek el. Kim Szeng ír azt állítja, hogy az amerikaiakkal csu­pán néhány délkoreai volt, ezek tolmács­ként működtek, liszinmanista katonák egyá tálában nem voltak köztük. A Manzon Ritöl 14 kilométerre fekvő Kiim Ri faluban az amerikaiak kézigrá- ná ot dobtak az óvóhelyre, ahol a falu lakosai rejtőztek. Kilenc embert — öre­geket, asszonyokat és gyermekeket — megöltek. Az ellenség elűzése utál. a falu la­kosai kiásták az amerikaiak által meg­gyilkolt emberek holttestét és inegáüa piíottűk, hogy az áldozatokat a követ­kező módszerekkel Ölték meg: robfcanó- töltényt dugtak a szájukba, fejszével széiha i o.ták a koponyájukat, vagy élve temették el Őket. Az exhumáláskor a következő tanuk vol.ak jelen: Kim Szeng ír és fa á ja, Szón Wun, a Népi Bizott­ság volt elnöke, Ceng Szeng-Kal, Jang Ki-Huan és mások. Az amerikaiak röviddel visszavonulá­suk után gyujtóbombákkal felgyújtot­ták a falut. A leghevesebb bombázás 1950 december 15-én és 20-án volt. E bombázások során elpusztult Csen Ki- Szon egész csa’ádja (10 ember), köztük hét gyermek és repülőgépekről 10 em­bert (köztük négy gyermeket) géppus- katüzzel öltek meg. Kim Puh-Csen, 43 éves asszony, négy gyermek anyja, elmondta, hogy az ame- iika'ak azzal az ürüggyel üldözték a fa- lu iaka% hogy kommunisták. Kim Puh- Csen férjét, aki a falusi Népi Bizottság elnökhelyettese volt, az amerikaiak le­tartóztatták, hátát és fejét husánggal és puska ussal ütőitek, majd félholtan Von­szanba hurcolták s itt belehalt sérülé­seibe. A falu Népi Bizottságának elnö két élve temették el, öreg édesapját pe­dig agyonlőtték. Kim Puh-Csen elmondta, hogy Cen Man-Szuk, 31 éves asszonyt, Ko Ri falu nőszervezetének elnökét, az amerikaiak mint »vörös«-et letartóztatták és két napon át szüntelenül erőszakoskodtak vele. Csa Ok-Szun 27 éves asszony, két gyermek anyja, elmondta, hogy férje posia iszíviselő volt Ko Ri-b3n. Az asz- szonv maga művelte földjét. Az ame­rikaiak férjével és gyermekeivel együtt (az egyik inindösszse egyéves volt), mint »vörös« családtagjait, börtönbe zár­ták őket. A börtönben mindannyiukat verték és a csa'ádot elválasztották egy­mástól. Csa Ok-Szun soha többé nem látta férjét. Az asszonynak napokon át nem adtak enni, mindössze két kis ma­rék rizst kapott. Nem tudta táplálni gyermekét, aki állandóan sirt az éhség­től. Ezu’án az amerika’ak Vonszanba vitték. A von;zani börtönben szemta­núja volt annak, ahogyan az amerikaiak éjjelenként kivonszolták onnan a gyér mcktclen asszonyokat és erőszakot kö­vettek el rajtuk. Húsz napot ült a bör­tönben, amíg a koreai néphadsereg ki­szabadította. Kan ju-Han, Ko Ri falubeli 28 éves paraszt asszony, má félesztendős gye** mek anyja, elmondta a Bizottság tag­jainak, hogy amikor az amerikaiak be jöttek, ő a hegyekbe menekült. Né­hány nap múlva visszatért, hogy be •takarítsa a termést, de még aznap gyer­mekével együtt börtönbe vetették. Kor­báccsal verték, mert nem tudta elhall- gattatni éhségtől síró gyermekét. Négy napon át tartották bezárva egy elkü­lönített házban, azután Vonszanba hur­colták és földalatti tömlöcbe vetették, ahonnan a koreai néphadsereg szaba­dította ki. Vonszanban (amely a Japán-tenger egyik kikötője és Észak-Kanvon tarto­mány fővárosa) Cse Kvan-Jol, a Mun­kapárt tartományi elnöke, a kővetkező hivatalos tájékoztatást adta a Bizottság tagjainak: A háború előtt Vonszannak 123.127 lakosa volt, most 57.667 ember él a vá­rosban. A 27.345 lakóházból és köz­épületből mindössze 9257 maradt meg, de többé-kevésbbé ezek is romosak. Vönszánt 1950 október 14-től decem­ber 9-ig tartották megszállva az ameri­kaiak. 1950 december 9-e és 1951 már­cius 31-e között 275 »B-29« tipusu bom­bázó és 917 vadászgép intézett támadást a vá.os ellen. Ezek 838 robbanóbom­bát dobiak le és 3519 ízben lőtték gépfegyverrel a lakosságot. Ezalatt 487 ízben lőtték a várost hadihajókról. Az áldozatok száma 518 sebesült és 498 ha­lott, köztük 255 férfi, 243 nö (beleértve 241, mindkét nembeli gyermeket). Mialatt a Bizottság tagjai Vonszan­ban tartózkodtak, a hadihajók állandóan ágyuzták a váflost. A május 23-ról 24-re virradó éjszakán különösen heves vélt az ágyutüz. Hivatalos jelentések szerint 6752 ágyulövedék érte a várost, aminek következtében leégett 65 középület és 49 lakóház, amelyek már ezt megelő­zően megrongálódtak, 11 ember meghalt, négy súlyosan és három könnyebben megsebesült. A Bizottság tagjai meg­tekintették az ágyuzott lakónegyedet. A városnak ez a része kőolajfinomitő- gyár közelében fekszik, amely utóbbi teljesen romokban hever. A Bizottság tagjai nagymennyiségű lövedékszilánkot láttak. Ennek a lakónegyednek minden egyes háza valóságos romhalmaz. A ro­mok sokhelyütt még füstöltek. Röviddel a Bizottság tagjainak megérkezése előtt temettek cl egy anyát két gyermekével A Bizottság tagjai látták egy idős asz- szony összeégett holttestét, amelyet szal­magyékénybe csavarva tettek a sírba. A legtöbb lakos, akinek sikerült az óvó­helyre menekülnie, most a romok elta­karításén fáradozott. Mia’att a Bizottság tagjai itt tartóz kod ák, háromizben volt légiriadó a vá­mosban s igy kénytelenek voltak a he­gyekbe, sziklába vájt óvóhelyekre hú­zódni, amelyek most a sokat szenve­dett lakosság egyedüli hajlékát je lentik. A Bizottság tagjai meglátogatták az egyik ilyen »várost«: Csun Csong-Rit. A lakóházakat a szakadékok oldalába vájt gödrök pótolják. A bejáratot fa­ágak takarják, mert az emberek attól félnek, hogy észreveszik őket és repülő­gépekről fegyvertüzet zúdítanak rájuk. Kvon Csín lm, a Koreai Nők Demo­kratikus Szövetségének Kanvon Tarto­mányi ekiöknője a következő hivatalos tájékoztatót olvasta fel a Bizottság tag­jainak: Kanvon tartományt 1950 júliusában kezdték bombázni. A lakóházakon kívül a kővetkező épületek pusztultak el: 1. 1950 július 13-án egy munkásüdülő (ahol 168 ember lelte haiál ít)« a 13. szá­mú elemi iskola, a központi kórház, a Vöröskereszt-kórház (ahol életét vesz­tette a föápolónő), az 1. száinu köz­ponti kórház (ahol három beteget és két ápolónőt öltek meg); 2. 1950 augusztus 13-án: a pedagógiai főiskola és a vasúti javítóműhelyek, aho! 100 munkás halt m-‘g, nyolc B-29« ti pusu bombázógép támadása következ­tében; 3. 1950 augusztus 15-én elpusztították a kóolajiinomiió gyárat (amelyet augusz­tus 15-e után is többizben bombáztak) is a hajógyárakat; 4. 1950 szeptember 13-án a 3. szá­mú leányközépiskolát és a tartomány központi színházát döntötték romba; 5. 1951 január 25-éa pedig a Városi könyvtárat. Vonszanban egyetlen iskola és egyet len kórház sem maradt meg. A gyer­mekek oktatása kis csoportokban tör­ténik. A tanitók háztömbröl-háztömbre járnak és egymásután foglalkoznak az egyes csoportokkal. A 38. szélességi fok körül fekvő kör­zetekben egyáltalán nem maradtak lak­ható házak. Az egész Kanvon tartomány területén 1950 junius 25-e és 1951 március 31-e között 2298 asszonyt és 2292 gyermeket öltek meg. 676 gyermek teljesen árván maradt. Azokról a vadállati kegyetlenkedések­ről, amelyeket az amerikaiak az 1950 október 9-e és december 11-e közötti megszállás idején követtek el, Kvon Csrn-Lu a kővetkező hivatalos adatokat közölte a Bizottság tagjaival: Cselvon városában megöltek 1500 bé­kés lakost, ebből 130-at élve temettek el egy óvóhelyen, ahová összeterelték őket. Kalma községben (kalmai járás, Csel­von megye) az amerikaiak szuronnyal ölték meg Om Dzion parasztot és egész csa adjál, köztük hat gyermeket. Sza Ki faluban (cselvoni járás, Csel­von megye) élve temettek el igen sok békés lakost, köztük egy hároméves gyermeket. Ok Ton községben (Pjon Kan-i já­rás) Le Ccong-Cso parasztember 23 éves menyét, aki terhességének nyol­cadik hónapjában volt, meztelenre vet- kőztették, közszemlére áüuották, majd kezénél fogva egy fára akasztották, fel­vágták a hasát és kivették belőle a csecsemőt, Mih Jen faluban (An To járás, An Pien megye) az amerikaiak Sze Jang- Szon paraszt családjának három nőtag- ját egy óvóhelyre hurcolták és ott erő­szakot akartak rajtuk elkövetni. Miután a nők ellenkeztek, az amerikaiak levág­ták a mellüket, majd úgy ölték meg őket, hogy hüvelyükbe izzó vasat dug­tak. Cse Ok-Li 42 éves asszonyon, aki Vonszanban, a Rong Szon-utcában la kott, egymásután 14 amerikai katona követett el erőszakot. Az asszony él, de súlyos beteg. Jelenleg Ro Kok falu­ban él (Ji Tong járás, Cselvon megye.) Kim Hju-Szun 32 éves asszonyt 1950 november 3-án gyermekével együtt le­tartóztatták az amerikaiak. Levetkőz­tették, szuronyokkal szürkültük a hasát, majd agyonlőtték. A gyermek anyja holtteste mellett halt éhen. # Kanvon tartományban, amelynek 130 ezer lakosa volt, az amerikaiak és a liszinmanisták 2903 nőn követtek el erő­szakot. Itsuliö Augusztus 18., szombat Kossuth Rádió 5.40 Magyar fuvószene. 7.15 Szlovák népdalok. Utána: Naptár. 8.05 Hang­lemezek. 11.30 Zihni Sako albán iró két elbeszélése. 12.30 Egy falu — egy nóta. 13.00 Szendlay László és zenekara játszik. 13.45 Kemény—Romhányi: Ta­vaszi ének. 14.10 Reményi Vera zongo­rázik. 14.30 Vendégek falun. 14.50 Hang­lemezek. 15.30 Ipari szaktanfolyam. 15.45 Állami vállalatok hírei. 15.55 Kulturhir* adó. 16.10 Szovjet napok — szovjet emberek. 16.20 Csinn-bumm! A Rádió gyermekcirkusza. 17.10 Szovjet zenekari muzsika. 17.50 Falurádió. 18.25 Nép­zene. 19.00 Tánczene. 20.35 Verseny­ben az ország kenyeréért. 20.45 Helyszíni közvetítés a Rádió hangversenyéről nép­hadseregünk harcosai között. 21.30 Várj rám. Szovjet költők a szerelemről. 22 25 lánc éjfélig. Petőfi Rádió 5.30 Csárdások. 6.15 Táncok. 6.55 Szín­ház- és moziműsor. 7.35 Filmdalok. 8.09 Mai operettmuzsika. 8.40 Színes muzsika- 9.45 Görög gyermekek műsora. 10.10 Nagyné Varjú Anna és Pétemé Franck Klára zongorázik. 10.50 Mikó Magda és Kövesdy Pál románcokat énekel. 15.00 Hanglemezek. 15.40 Az RH 100-as esztergapad története. 16.00 Zenei Új­ság. 16.40 Szív küldi szívnek. 17.10 Tanuljunk énekszóra oroszul! 17.40 Ádám Jenő népdalfeldolgozásai. 18.15 Opera- áriák. 18.40 Filipenko: II. vonósnégyes. 19.15 Sportnegyedóra. 19.30 Mindenki operája. Kodály: Székelyfonó. 21.30 A világ ifjúsága a békéért. MOZI APOLLÖ MOZGÓ, Orosháza. Augusz tus 18—23-ig: »Élni akarunk, c. fiira. KORZÓ MOZGÓ, Orosháza. Augusz* tus 16—18-ig: »Cigányok«. APOLLÓ MOZGÓ, Békéscsaba. Augusztus 14—17-ig: »Becsületbiróságs c. magyarul beszélő szovjet fiira. SZABADSÁG MOZGÓ, Békéscsaba. Augusztus 11—17: »Lant és kard«. — GYöGYSZERTARSZOLGALAT Békéscsabán augusztus 11 - tői 18-ig az ügyeleti szolgálatot 14/lO-es gyógyszer- tár, II., Sztálin-ut 73, telefon 22—2* és az I-es gyógyszertár, II, Szent István-tér 6., telefon 22—28. látja eL APRÓHIRDETÉSEK Beköltözhető ház eladó, Békéscsaba, Dombos-u. 3. Azonnal T>efcöltözhető utcai 1 szoba, előszoba, konyha, kamarás házrész el­adó. Békéscsaba, IV., Bocskai.-u. 20. Eladó teljesen uj »sezlon, 6 személyes ebédlőkészlet, Békéscsaba, Damjanich* u. 3. sz. r VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyfei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság« Felelős kiadó: Zsidi Gyula. . Szerkesztőség: Békéscsaba. Szent István-tér 14. Kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18« Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-79. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető? Botyánszky Pál. Már most készüljön fel On is a bajnoki idényre! Tippeljen az NB I. csapatok Esti kupa mérkőzéseire a TOTÓ e heti 33. számúi szelvényén > Könyv jóvá írással átvételre vagy kiegészítő beruházás! hitelkere­tünk terhére megvételre keresünk hét szorzógépet és egy irodai írógépet Értesítést kérünk: Gyógyszertár Vállalat, Békésmegye, Békéscsa­ba, Kinizsi-utca 1. címre. Tele­fon: 20—39.«-------------------------------------------í ( Folyt, köv.) 81*0 IIT Orosháza alkotmány-ünnepi sportműsora Az alkotmányünnepi ünnepségekkel kapcsolatban Orosházán jó sportprogra­mot szerveztek, mely 19-én és 20-án nagy érdeklődésre tart számot. Mindkét nap délután fél 3 órai kezdettel kez­dődik a sportműsor a Kinizsi-sportte­lepen és vendégszereplésre mindkét nap­ra meghívták a jóképességü Miskolci Bástya labdarugó csapatát. A labdarugó tornán résztvesznek még a vendégeken kívül az Orosházi Bástya, Kinizsi és Dózsa sportnap lesz Békésesahán Az alkotmány tiszteletére rendezi meg a békéscsabai rendőrkapitányság Dó zsa sportköre augusztus 19-én a Dózsa sportnapot. A sportnapon ;— mely reg­fel 8 órától este 10-ig tart — céllövé­szet, uszóversenv, vízilabda mérkőzés, női tornászbemutató/ birkózás és ököl­vívás szerepel. A sportnap kiemelkedő eseménye lesz a budapesti Dózsa ve­gyes labdarugó csapatának szereplése. Igen jelentős - sportesemény lesz még a Hódmezővásárhely és Békéscsaba vi­Épitők csapatai. Vasárnap fél 3 órától Kinizsi—Építők, fél 5 órától Miskolci Bástya—Orosházi Bástya mérkőzések lesznek, prig hétfőn fél 3 órakor Oros­házi Bástya—Építők, utána fél 5 óra­kor Miskolci Bástya--Orosházi Kinizsi mérkőzések lesznek. Mindkét nap a mérkőzések szünetei­ben a Járási Spártákiádok atlatékai baj­noki számait bonyolítják le. zipoló válogatottjának szerepleje a szol­noki Dózsa jóképességü vízilabda csa­pata ellen. Este a színházban lesz megtartva a budapesti Dózsa vegyes— békéscsabai válogatott ökölvívó mérkő­zés, melyen több neves ökölvívó szere­pel. A sportversenyt igen nagy érdek­lődés előzi meg, annál is inkább, mert Békéscsaba dolgozói egy egésznapos, sportlátványosságban részesülhetnek. Be- lépőjegyek már előre válthatók a Ma­gasépítő Vállalatnál, az Irányi- és Sztá- Hrt ut sarkán lévő trafikban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom