Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-15 / 189. szám

2 Rendelet a burg'oiijabo^ár elleni védekezés tfokozásúró! A. minisztertanács rendeletét adott ki az amerikai (kolorádó) bnrgonyabogár elleni védekezés fo­kozására. A minisztertanács intéz­kedését szükségessé tette a bur- gonyabogár-fertőzés állandó és nö­vekvő veszélye. Déli és nyugati határaink közelében az imperialis­ták kártevő cselekményei folytán meg-megújuló veszély fenyegeti burgonyatermésünket. Az amerikai burgonyabogár rendkívül gyorsan szaporodik és néhány bogár magá­ban rejti azt a veszélyt, hogy gyorsan szaporodva, szépen fejlődő burgonyatermésünket nagy terüle­ten tönkreteszi. A veszély jelen­tőségéhez mérten a minisztertanács rondelete kimondja, hogy az nra rikai burgonyabogát1, va­lamint ennek tojása, lírvája és bábja elleni védekezést szé­leskörű felvilugesiíő tevékeny­séggel, a növényvédelmi igaz­gatási sz rvek megerősítésével, kereséssel, rendszeres irtással, megelőző vegyi védekezéssel, a tislajfertötlenkés végrehajtásá­val, csalogatőveíés alkalmazásá­val ős z rlat el endelésével kell eredményessé tenni. A felvilágosító munka megszerve­zésére és ellenőrzésére minden me­gyében és Budapest fővárosban ha­ladéktalanul bizottságot kell léte­síteni: a bizottság feladata a helyi tanácsok tagjai, valamint a bizott­ságban képviselt tömegszervezetek járási és községi szervezetei út­ján minél szélesebb körben ismer­tetni a burgonyabogár pusztító ha­tását, felismerésének és az ellene való védekezésnek módját és fon­tosságát. További feladata a bizott­ságnak, hogy résztvegyen a kereső- szolgálat munkájában, valamint, a társadalmi védekezés megszervezé­sében és végrehajtásában. A rendelet legfontosabb intézke­dése a keresés, valamint a kereső­szolgálat megszervezésére vonatko­zik. A rendelet értelmében a termelő a burgenyabegár-fer- tőzís elterjedésének megelőzése érdekében köteles a teimés be- takrritásáig burgonya-, paradi­csom-, toiásgyümölcs- és pap- rikavetéséí •> levélzettől a tá­laiig hetenként legalább egy alkalommal m.gvizsgílni an rak megállapítására, hogy a növé­nyeken van-e burgonyabogár- feriözés. A keresést végző sze­mély a keresés alkalmával jől zárható üveggel, petróleumos folyadékkal szerelje fel magát, hogy az esetleg megtalált bur­gonyabogarakat azonnal elpusz­títhassa. Kimondja a rendelet, hogy ameny- nviben a termelő burgonyabogarat talál, azt a lelőhely pontos meg­iliEieiiifi végezzük ei a gyapef-tefejezést Megyénk egész területén szép a gyapot. A jó termés betakarításáig azonban még sok lelkiismeretes munkára van szükség. A legfonto­sabb teendő most a gyapot tete- jezési munkálatainál; a legrövi­debb időn belüli elvégzése. A te- tejezés azt a célt szolgálja, hogy megakadályozzuk a növények to- vábbnövekedését és így elősegít­sük a gubók minél előbbi beérését. Ezért igyelceztek a tetejezést mi­nél előbb elvérezni a gádoros! »Ge­ro«. a kondorosi »Dolgozók«, a bu- Bsai »Petőfi«, az orosházi »Dózsa«, a doinlwgyházi »Petőfi« termelő­szövetkezetek tagjai. A munkákba bevonták a csoporttagok feleségeit és az iskolásgyerekeket. A gyapot- ton'ileteket művelés szempontjából muakacsa; átok és egyének részére osztották fel. A szétosztott terüle­teken aztán lendületes munkaver- Bßuv fejlődött ki, aminek az ered­ménye megmutatkozik a szépen fej­lődő gyapoton és a várható jó ter­mésen. A dévavjnyai »Petőfi«, a szeg­halmi »Ady«, a pusztaszöllősi »Elő­re«. a tótkomlósi »Ady« és anagy- Bzénási »Lenin« termelőszövetkeze­tek tagjai azonban nem fordítot­tak kellő gondot a gyapot művelé­sére, Szervezetlenül végezték n munkát, emiatt elmaradtak a tete- jezéssel is. Megfeledkeztek arról, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóinak fel­adata nyersanyaggal ellátni az üze­meinket, mert csakis így várhat­ja,1c azt, hogy még több ruha ke­rüljön ki üzemeinkből egész né­pünk számára. Éppen ezért nem közömbös, hogy holdanként 3—4, vagy pedig 8—10 mázsa gyapot- tormést érünk el. A jó termés ér­dekében tehát a legsürgősebben vé­gezzék el a tetejezést, Az állami gazdaságaink dolgo­zóinak is meg kell gyorsítaniok a munkát, mert mindössze 61 száza­lékban végezték el a tetejezést. Különösen a köröstarcsai, az akasz­tópusztai és a lőkösházi állami gaz­daságokban mutatkozik nagy le­maradás. A gazdaságok pártszerve­zetei és vezetői javítsák meg » munka szervezését és a felvilágo­sító munkát is. Magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy saját maguk­nak okoznak’ kárt az ímmel-ámmal végzett munkával. Ismertessék a dolgozókkal, Pártunknak és kor­mányzatunknak azt a határozatát, hogy a jó gyapottermésátlagokat elérő dolgozókat kedvezményes tex- tilanyagvásárlási utalványokkal ju­talmazzák. Büszkék vagyunk arra, hogy két piros zászló lobog az elevátor tetején Mi, az orosházi »Vörös Csillag« tsz. dolgozói nem tagadjuk sem a jó, sem a rossz munkánkat. Pél­dául a növényápolásnál egyes nö­vényeinknek nem adtunk megfelelő ápolást. Elmaradtunk a munkánk­kal, de iparkodtunk és megmutat­tuk. hogy tudunk mi jól is dol­gozni. Az aratásban és most a csép- lésben élenjárunk. Egy nap alatt 170—200 mázsa gabonát csépelünk el. Most nálunk van a városi tanács és a gépállomás vándorzászlója. Büszkék vagyunk mindnyájan arra, hogy két piros zászló lobog az elevátor tetején. Ott lebeg sze­münk előtt és még szebb eredmé­nyek elérésére lelkesít bennünket. De mi nem ragadtatjuk el ma­gunkat eddigi eredményeinktől, még ennél is jobb munkát aka­runk végezni. Meg akarjuk tartani a vándorzászlókat. Nemcsak a cséplésnél vannak szép eredményeink, hanem dohá­nyunk is mégegyszer annyi lesz, mint tavaly. A pajtánk már meg­telt, pedig még csak a felét szed­tük le. A dohányszedőink napi tel­jesítménye 50 kötél dohány felfű­zése. Legjobb munkát Zvolenszky István és Szekeres János végzik, úgy minőségileg, mint mennyisé­gileg. Magas dohánytermésünk sem pottyant az égből, hanem az ered­ményezte, hogy mindig idejében kapáltunk, kaccsoztunk és tetejez­tünk. Továbbra is jól akarunk dolgoz­ni, mert csak így tudjuk békén­ket megvédeni, így tudunk példát mutatni a még kívülálló dolgozó parasztok felé. Gáspár Istvánná levelező, orosházi »Vörös Csillag« tsz. VlUaisowU képe 1851 augusztus 15., szard« jelölésével, haladéktalanul jelente« a községi tanácsnak. A talált bo­garat a jelentés alkalmával be kell szolgáltatni. Fontos intézkedése a rendeletnek a burgonyabogár-keresőszolgálat megszervezése. A burgonyabogár fertőzési gócainak felkutatására és a termelők burgonyabogár-keresé- sének fe'ülvizsgáiására az egész ország területén bur- gonyabogár-karesö szolgálatot kell szervezni. A kereső szolgá­lat megszervezéséről a Megyei Végrehajtó Bizottság, a Közsé­gi Tanácsok Végrehajtó Bizott­sága útján gondoskodik. A rendelet értelmében a fellépett burgonya bogár irtásának megszer­vezését u i&ldművelésügyi minisz­térium végzi. Az irtásról a helyi tanácsok végrehajtóbizottsága kö­teles gondoskodni a növényvédelmi szolgálat irányítása és közremű­ködése mellett. A szükséges vé­dekezőszereket a tanácsok ingyen kapják. A fertőzött területeken sz irtást követően is folytatni kell a ke­resést, az előirt eljárás ezerint. A minisztertanácsi rendelet ki­mondja, hogy a burgonyabogér-fer- tőzés megállapítása esetén a me­gyei végrehajtóbizottság elnöke kö­teles a fertőzött területet zár jilá helyezni. Kimondja a rendelet azt is, fcogv a kereső-szolgálat ellátása, továbbá a vegyiszeres irtás, B- megelőző vegyi védekezés és a teil aj fertőt­lenítés munkájának elvégzése a nö­vényvédelmi szolgálat szakirányí­tásával, a kölcsönös segítés alap­ján a község egész lakosságának feladata. A minisztertanácsi rendelet rész­letesen intézkedik a rendelet elő Írásait be nem tartó megbüntetése iránt és kimondja, hogy ia legmaga­sabb pénzbüntetés húszezer forint. Kössmitjük Kim ír Sisen népét Minden nép életében varnak szerveztek és felkészültek Észak- olyan események, amelyek forduló- Korea elfoglalására is. Hosszú tám­pontot jelentenek történelmében. A je folynak már a véres harcok, koreai nép 1915 augusztus 15-e Nap, mint nap érkeznek újabb hí- enilékét zárta szívébe és ennek a rek a gaztettekről: békés városok napnak emléke évszázadokon ke- bombázásáról, nők, asszonyok meg­tisztul megmarad a nemzedékek gyalázásáról, ártatlan gyermekek emlékezetében. pusztításáról. Rettenetes módszereh­A japán imperializmus irgalmat- kel, fasisztákat felülmúló kmzá- l-xpul kizsákmányolta, e’s politikai sokkal igyekeznek megtörni a ko- jogaitól megfosztotta a koreai né- ,w> nép élethez, szabadsághoz, ha­psi. A. japán tőire gyarmata volt '-óhoz való i agaszkodását. Városoh- Korea. Ipara, mezőgazdasága a ja- böl, falvakból csak füstölgő romok, pán tőkések zsebét hídedia. Na- kormos gerendák maradlak, esre- héz, küzdelmes életet éli a koreai kel gyilkoltak meg állatias kínza- nép. A dicsőcéges Szovjet Hadsereg sokkal. Re a koreai népet nem tör- röviddel « mi felszubadíiásunk után, ^ék meg, és nem törik meg, mert 1945 augusztus 15-én szabadította a koreai nép - egyemberkent áll fel Korea népét az évszázados el- szemben a fasisztái fene vadukkal, nyomás alól. A felszabadulás utón egységesen harcol, minden erejét egy hónappal az ország dili részén megfeszítve, mert a Kommunista megjelentek az amerikaiak. Nem Párt vezeti, mert a szovjet nép 'mint felszabadítók, hamm, mint tapasztalatait és politikáját alkál- mcgszállók. Feloszlatták a Népi Bt- mázzá és mert a világ dolgozó stáz- zottmgokat, a röviddel előbb khtla- millióinak erkölcsi ereje áll mö- kult demokratikus szerveket és pár- gölte. A magyar dolgozók is tet- tolcat. Azóta két részre van szakít- tekkel mutatták meg, hogy együtt- va Korea. Míg a 38-ik szélességi éreznek a szabadságáért harcoló hő­foktól északra napról-napra épült reai . néppel. Ez a nap, augusztus az új Korea: új üzemek, iskolák, 15-e nekünk is ünnepünk. Ezen a modern közlekedés született, a dől- napon még keményebben markol- gozó nép vette kezébe a hatalmat, juh meg szerszámainkat, hogy még addig az ország déli részén azame- nagyobb eredmények szülessenek rikai imperialisták által rángatott üzemeinkben, a szérűkön és kint « bábkormány, Li-Szin-Man és reak- földeken. A mi legerősebb fegy- ciós társai fasiszta, rendszert állá- vérünkkel, a termelés fokozásával tottak fel, kegyetlen rémuralmat köszöntjük Kim-Ir-Szen népét. A jugoszláv vasutasok növekvő ellenállása Tito fasiszta rendszerével szemben < \~yjy -LtíjU Szófia (BTA.) A jugoszláv vas­utasoknak a titoista rendszerrel szembeni növekvő ellenállására a jugoszláv fasiszta sajtó beisme­réseiből is következtetni lehet, így például a Vjesnik című zág­rábi titoista lap írja, hogy a vas­úti munkások és alkalmazottak tömeges megbüntetése Jugoszlá­viában egyre nagyobb méreteket ölt és mindennapos jelenséggé válik. Csupán a Zágrábban, Vin kovicban, Karlovácon. Fiúméban és Ogulinban működő 9302 vas­utas ellen 1951 első öt hónapjá­ban 9443 fegyelmi eljárás indult. Ez azt jelenti, hogy az említett idő alatt minden vasutas ellen átlagban több, mint egy eljárás indult. A Vjesnik hozzáfűzi, hogy akadnak vasutasok, akiket több­ször büntettek meg. így például a zágrábi pályaudvaron műkö­dő vasutasok közül 1951 első öt hónapjában 218-at büntették meg kétszer, vagy még többször. A Vjesnik a tömeges fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban rámu­tat, hogy munkahelyről történt távolmaradásért 982, fegyelmet- lenségért 1214, titoista tanfolya­mok és előadások látogatásának elmulasztásáért, »anyagi károk okozásáért«, stb. 868 fegyelmi el­járást indítottak. A titoista gaulei- terek felelősségre vonnak vas­utasokat »az irányúkba tanúsí­tott tiszteletlen magatartásért« is Zágráb keleti pályaudvarán az­ért is megbüntettek vasutasokat, mert nem vették le sapkájukat, amikor beléptek a főnök hivatali helyiségébe. Éberség hiánya a gyomai és a gyulai járási pártbizottságon Az éberség legelemibb része az, ha az ajtókat, ablakokat, fióko­kat, stb. zárva tartjuk. Ezt min­denütt be lehet és be is kell tartani. A gyomai járási pártbizottságon azonban egyik-másik elvtárs még ennél a legelemibb kérdésnél sem tart. A múlthét egyik napján Fo- dor, Julia elvtársnő, ü szervezési Ösátály politikai munkatársa'ájfótl, fiókokat tárva-nyitva liagj'vá' tel­távozott a j. b. épületéből. író­asztala tele volt régi, de bizalmas iratokkal. Mindezek olyan dolgok, amelyeket őrizni kell az osztály- ellenség elől. Ez a hiba azonban nemcsak Eodor Julia elvtársnőnél fordult elő. Megyeri Sándorné elv­társnő, aki la nyilvántartást vezeti, a páncélszekrényt hagyta nyitva és Pólyáimé élvtársnő a Megyebizott­ság munkatársa több tagsági köny­vet szedett ki onnan. A gyulai Járási Pártbizottságon sem valami nagy éberség tapasztal­ható. Az egyik napon délben a szerkesztőség egyik munkatársa fel­ment az emeleti részre. Minden * szoba üres volt. Az íróasztalok! zárva voltak ugyan, de nincs mind- dgyik biztonsági zárral ellátva..Sa­ját kulcsával több fiókot minden akadály nélkül kinyitott. Földi elvtárs fiókjában igen jelentős és bizalmas iratokat talált. Most aztán felvetődik a kérdés: ha egyes járási pártbizottságaink­nál az éberség Legelemibb részét ilyen formában kezelik, hogyan áll ez az alapszerveknél és miként tud­nak kellő gondot fordítani arra, hogy; a dolgozó nép ellenségeit figyelemmel kisérjék és le is lep­lezzék ? „Be akarjuk hozni a lemaradás.. »4 Községünk dolgozó parasztjai a tarlóhántást 65, a másodnövények vetését 92 százalékban végezték el. Megértették, hogy a másodnövé­nyek vetése nagyon fontos kétéves állattenyésztési tervünk sikeres vég­rehajtása, érdekében. • A cséplési munkák nem haladnak olyan ütemben, mint ahogy kel­lene. Vállalta községünk, hogy augusztus 20-ra befejezzük a csép- lést, de az eddigi értékelések sze­rint lemaradtunk. Ebbe nem nyug­szunk bele. Be akarjuk hozni a lemaradást, ezért elhatároztuk, hogy legalább öt gépnél megindítjuk a gyorsoséplést. Felvilágosító mun­kát végzünk a dolgozó parasztok között a gyors cséplés érdekében. • Felvilágosító munkánkat különö­sen fokozzuk a »cséplőgéptől u raktárig«-mozgaiom sikeréért. Dol­gozó parasztságunk örömmel adja ét feleslegét a földművesszövetke­zetnek. így tett Gyuri Albertné 6 holdas dolgozó parasztasszony, laki 7 mázsa gabonát vitt be a kö­telezettségen felül »C« vételi jegyre. Példáját követték Isztin Péter, Szu- csáa György, Tar Mihály. Futaki János, Kétegyházs'. OLVfiSD a Viharsarok Népét! Koreába szállították a japán „tartalékos rendőrhadtest'1 több alosztályát Sanghaj (TASzSz). Tokiói köz-1 résztvett a hadtest egységeinek ti lés szerint a japáni amerikai ka-1 Ciha Prefekturában fekvő Naraezi­tonai parancsnokság teljesen ellen­őrzése alá helyezte a japán rendőri tartalékhadtestet, mely az újjászer­vezés alatt álló japán hadsereg mag­va. A hadtest egységeit most ez- redkötolékben vívott éjjeli harc­ra és az amerikai egységekkel foly­tatandó együttműködésre képezik ki. Ridgway tábornok személyesen is noban lefolyt gyakorlatain. A hadtest több alosztályát már elszállították Koreába. A hadtest tagjai körében igen erős a háborúellenes és amerikai ellenes hangulat, szökésekre került sor, még a hadtest parancsnoksága is beismeri, hogy a hadtestből nyolcezer ember szökött meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom