Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-15 / 189. szám

1$31 Hii“tis/lns 15., szerda ___________________________________ ViUcHsawk Héftc Uj életet kezdenekVácziék. Éppen két süldőt készült meg­etetni Váezi Lajosné, amikor rá- köszöntöttünk Sarkadon, a Szalon- tai-utca 16. szám alatti lakása ud­varán. Szívélyesen hellyel kínál meg bennünket. Odaül közénk. El­beszélgetünk. — Éppen most jöttünk haza a mezőről — mond ja. Olyan sok dol­gunk van, hogy néha azt sem tud­juk, melyiket végezzük. Kevesen vagyunk arra a 15 holdra. Csak én és a férjem. Néhány pillanatra abbahagyja a beszélgetést, aztán hirtelen jelentő­ségteljes pillantás kíséretében hoz­záteszi: — De már nem sokáig vesződünk igy egyedül. Nem ám — szemmel láthatóan kihúzza magát a széken — mert beléptünk a csoportba. Tegnap. Kevés ideig hallgat. Érzi, hogy amit elmondott, annak nem kis je­lentősége van. Amikor látja, hogy elismerőleg bólogatunk, neki tüze- sedik a beszédnek: — .Úgy bizony. Tegnap déltől tagjai vagyunk a sarkad! ,,Kossuth“ tszcs-nek Jobb lesz ott nekünk, biztosan jobb lesz. Mindenkinek jobb, aki benne van, mint amig egyénileg gazdál­kodott. Többet terem ott a föld is, mert jóban megmunkálják. Váczi bácsi ül közénk. Nem ki- •eb büszkeséggel újságolja a hirt, mint a felesége: — Eleinte nehezen ment a ba- rátkozás a gondolattal, hogy be- menjiink a közösbe, vagy sein. Aztán egy pár késő éjszakáig nyúló fontolgatás után mégis a közös mellett döntöttünk. Tudják, — és egy fokkal előbbre hajol — én nekem nagyon fájt a szivem, hogy nem gazdálkodhatok úgy a földemen, ahogyan én szeretnék. Mert konyhakertészetet szerettem volna létesíteni rajta. De hát egyedül azt nem birtam megtenni A csoportban megtehetem. Meg is mondták már, hogy a földemen konvhakertészet lesz és én is dol­gozhatok ott, ha kedvem tartja. A földjére terelődik a szó. A 15 holdra. Jó föld mind. Jó termés is volt rajta az idén. Búzából termett vagy tiz mázsa holdanként. Persze, a csoportnak ebből is több termett: 12 mázsa volt holdanként. Aztán a kötelezettség teljesítésé­ről beszélgetünk. — Én nem akarok adós maradni az államnak egy deka terménnyel sem — mondja. Búzából 11 mázsa 56 kg volt előirányozva és bevittem 21 mázsa 89 kg-ot. Árpából fi 446 kg helyett 464 kg'-ot vittem be. Úgy akarok bemenni a csoportba, hogy ne kelljen szégyenkezni. A felesége szól közbe: — Eléggé szégyellem, hogy a tojásbeadásomnak nem tudtam ele­get tenni. A 450 tojásból eddig csak 230-at vittem be. De bepó­toljuk azt is. A múlthéten vittem be 30 darabot és viszek be a héten s a jövőhéten is. Nem maradunk adósai államunknak. Ezt is és azt is elhatároztuk: új életet kezdünk — belépünk a csoportba, (zs. m.) A BEGYÜÜTÉS ÉLHARCOSAI Már nem „szűk keresztmetszet66 a tolatás az orosházi vasútállomáson Az orosházi vasutasok sokszor beszéllek arról, hogy nehézségek merülnek fel a tolatásnál a me­netrendi kötöttség miatt. Az élen­járó 5 Béke« forgalmi-brigád tag­jai is vitatkoztak már azon nem egyszer, hogy' mii lehetne tenni, hogy ezt a szűk keresztmetszetet felszámolják. Pál István forgal­mista, Motyovszki János tolatás­vezető és Bolla Sándor szolgálat- vezető váltóőr*és a brigádtagok: kocsirendezők, váltóőrök elhatá­rozták: »Jobb munkaszervezés kell, akkor soha nem lesz fenn­akadás!« Ez az! Jobb munkaszervezés! Tanulmányozták a szovjet vasutasok tapasztalatait, reggelenként 7 órától háromne­gyed 8-ig a politikai és szakmai tanulókörökön mindig megbeszél­ték :milyen eredményt értek már el, hol van még hiba; ha valami nehézség merült fel, így beszél­tek: hogyan oldanák meg ezt a szovjet vasutasok? Utánanéztek és mindig megkapták a választ. Most, ahogy megkezdődött az őszi csúcsforgalom, már sok eredményről számolhatnak be. Megjavítva a tolatási munkamód­szert, gyorsan, a megengedett­nél rövidebb idő alatt mozgatják a kocsikat, állítják össze a teher- szerelvényeket. Pál elvtárs, forgalmista mindsn reggel megbeszéli a napi munkát a tolatásvezetővel, bejárják az ál­lomás területét, tájékozódnak a vonatforgalomról: bájay kocsi jön, honnan és hová kell azokat irányítani? A tájékozódás után rögzítik a feladatot és megkezdik a munkát. Pál elvtárs óránként ellenőrzi a kocsik rendezését és ha szükség van rá, időben meg­beszéli a tolatásvezetővel a vál­tozásokat. A gyors, jól szervezett munka azt jelenti, hogy elkerülik a felesleges tolatásokat, takaré­koskodnak a szénnel is, és nem lesz szűk keresztmetszet a to­latás az állomás munkájában. A vasutas napon megfogadták az orosházi vasutasok is: Pár­tunk vezetésével sikeresen lebo­nyolítják az őszi csúcsforgalmat. Ez a fogadalmuk kemény muii­A muronyi építkezés dolgozói is teljesítik vállalásaikat A békéscsabai Magasépítő Válla­lat muronyi építkezésének dolgo­séi az építkezés megkezdésekor pá- rosversenyre hívták a mezőkováce- házi építkezés dolgozóit. Verseny­pontjaikban vállalták, hogy a meg­engedett 5 százalék elhullást 2 szá- aalékra csökkentik, a kőművesbri­gád pedig külön még teljesen se- lejtmentes munkát vállalt. Az épít­kezésnél dolgozó diák segédmunká­sokat is rendszeresen oktatják, hogy termelési százalékuk emelését elő­segítsék. Munkájuk eredménnyel jár, vál­lalásaikat teljesítik. Az elmúlt hó­napban már teljesítették a hulla­dék 3 százalékos csökkentését és 536 forint értékű anyagot takarítottak meg úgy, hogy még a legaprólékosabb dolgokra is figyelnek. Például a homokot állandóan locsolják, hogy a szél ne hordja szét, a betonka- vies köré pedig gátakat emeltek, hogy az se szóródjon széjjel. Ilyen apró takarékosságra is figyelnek a tégla, cement, malter megtakarítá­sa mellett. Az építkezésen az elmúlt hó­napban egyetlen olvan szakmun­kás sem volt, aki 100 százalékon alul teljesítette volna a normál. Az építkezés átlagteljesítményein százalék, ezzel is teljesítették már azt, amit vállaltak. Egyénileg is szép teljesítmények születnek. Knyihár József ács, aki a »szak­ma legjobb dolgozója« oklevéllel van kitüntetve, itt is kitesz magá_- ért és rendszeresen 110—112 százalékos átlagteljesítményt ér el Csák Mihály betonozó munkás is példamutatóan dolgozik, szinten 112 százalékos átlagot ért el leg­utóbb. Az ilyen jó eredményeket nagy­ban elősegíti a verseny jó nyilvá­nossága. Jól ismerik párosverseny­társuk, a mező kovács házi • építke­zés eredményeit és azt mindig ösz- szehasonlítják a magukéval. A pá­rosversenyben iegutónb a inuro- nyiak kerültek az élre a 111 száza­lékos építkezési átlaggal, a mező- kovácsháziak pedig 108 százalékos átlaggal lettek másodikok. Ez a szép siker újabb kedvet, verseny- lendületet adott a muronyiaknak és elhatározták, hogy az eddiginél még jobb eredményekkel bizonyít­ják, hogy komolyan veszik a pá­rosversenyt és becsülettel helytáll­nak a terv teljesítéséért vívott harcban. kát kíván a »Béke «-brigádtól is és valamennyi vasutastól. Legye­nek merészen kezdeményezők, használják fel a szovjet vasuta­sok számtalan nagyszerű tapasz­talatát, tettekkel bizonyítsák, hogy a béke katonái, elvtársi se­gítséggel küzdjenek a mozdonyo­kon, váltók mellett, forgalmi iro­dában, kereskedelmi osztályon az őszi csúcsforgalomérlt — s — JANTOS MÁRTON 1 holdas csanádapácai tanácstag kenyérga­bonából 409, takarmánygabonából 503 százalékban teljesítette• hazafias kötelességéi. MAGONY PÁL 3 holdas kardoskúti dolgozó paraszt kenyérgabo- nabeadósi kötelezettségét 1250, takarmánygabonabeadási kö­telezettségét pedig 156, százalékban teljesítette. CSATLÓS JÁNOS 3 holdas, újkígyóst dolgozó paraszt kenyérga­bonabeadási kötelezettségének 896, takarmánygabonabeadási kötelezettségének 600 százalékban tett eleget. OELEOONYA ISTVÁN 5holdas gádorosi dolgozó paraszt beadási kötelezettségét kenyérgabonából 500 százalékra, takarmányga­bonából pedig 17 i százalékban teljesítette. IFJ. BERECZKI ANDRÁS 5 holdas mer.ffberényi dolgozó pa­raszt beadási kötelezettségének kenyérgabonából 550, takar­mánygabonából 140 százalékban tett eleget. Két üzemrész — két testvér JÓ előkészítés, fél eredmény. Ha az előkészítő-üzemrész mennyi­ségben elegendő, minőségben jó fo­nalat ad, ha kemények, formahiba- mentesek a csávók, akkor a szövő­dé is jobb minőségű árut gyárthat nem mutatkozik fennakadás, nö­vekedik a termelékenység, jobba gép és a munkaidő kihasználása is. — így mondja Szakáll Rezső, a Pamutszövő Kossuth-brigádjának művezetője. — Andaházi Katalin gépén ma is (hétfőn) volt egy henger, amiről 4—5 szál lógott. Ilyenkor le kell állítani a gépet, meg kell keresni a szálvégeket, köt­ni, indítani kell... értékes per­cek szaladnak el. Ilyen hibák ma már mind ritkábban fordulnak elő. — Hasonló véleménye van Dobóvári Béla művezetőnek is, aki az auto­mata-szövőben dolgozik. — Előfordult, hogy az előkészí­tőből érkező csévék puhák voltak, a hengereken csomók, összekuszált szálak akadtak. Ilyenkor ki kellett vagdalni 20—25 szálat, az áru szé­lessége is keskenyebb lett, a mun­kaidőből is elveszett. Termelési ér­tekezleten, művezetői értekezleten elmondjuk tapasztalatainkat, rámu­tatunk a hiányosságokra és ennek Versenyben a kisipari termelőszövetkezetek Megyénkben is egyre jobban fej­lődik a kisipari termelőszövetke­zeti mozgalom. Most, alkotmá­nyunk ünnepére készülve, a kis­ipari termelőszövetkezetek dolgo­zói munkafelajánlásokat is tettek, rpárosversenyekre hívták egymást és csatlakoztak a Miskolci Vas- és Fémfeldolgozó KTSZ anyagtaka­rékossági e az Országos Kisipari Szövetség »Az ország legjobb szö­vetkezete«, valamint az »ország legjobb szövetkezeti dolgozója« cim elnyeréséért indult versenymozgal­mához. A verseny július havi sza­kaszának értékelését néhány nap­pal ezelőtt készítették el. Ennek alapján a cipésziparban első helyre az Endrődi Cipész KTSZ került 144 százalékos étlagteljesitmény- nyel, második a medgyesegyházi, 121, harmadik az orosházi 117 szá­zalékos átlaggal. Egyénileg Kiss Sándor, az orosházi KTSZ dolgo­zója került az első helyre 157 szá­zalékos havi átlagteljes itménnyel. Kértékelték a "ruházati termelő- szövetkezetek közötti versenyt is. Ezek között az első a gyulai szö­vetkezet lett 123 százalékkal, má­sodik a szarvasi 115, harmadik a tótkomlósi 110 százalékkal. Egyé­nileg július hónapban Igricz János, a gyulai KTSZ dolgozója végzett legjobb munkát és 166 százalékos átlagteljesítményt ért el. A sütőiparban a Gyulai Sütők KTSZ nyerte a július havi ver­senyszakaszt 142 százalékos átlag­gal, a második helyre pedig 123 százalékkal a Sarkad) Sütő KTSZ került. A legjobb sütőipari dolgozó­nak Péntek László bizonyult, aki 138 százalékos teljesítményt értei. A vas- és vegyiiparban a Gyomai Járműjavító KTSZ lett az első 119 százalékkal, egyénileg pedig Dob­nál' Gyula, 'az Orosházi Vas- és Fémmegmunkáló KTSZ dolgozója, aki 134 százalékos átlag-téljesit- ménnyel került az első helyre. A versenylendület további foko­zásával most azért- küzdenek kis­ipari termelőszövetkezeteink dolgo­zói, hogy az alkotmány tiszteletére tett vállalásaikat maradéktalanul teljesítsék és megvalósítsák terv­feladataikat. A vidéki filmszínházakban több „kívánság film“-et mutatnak be A »kívánság műsorok« kereté­ben Győrött és Békésszen tanórá­son a »Berlin elestél«, Mezőhe­gyesen és Ivevermesen a »Nagy Hazafit«, Győrött^ Sárisápon, Ta­tabányán, Gyöngyösön és Oros­házán a »Bátor emberek« című filmet játsszák. A »Becsület és dicsőség« Balatonalmádin, az »Uri muri« pedig Ajkán kerül bemutatásra. A »Csapda« című csehszlovák filmet Nagyszénáson, Mosonszentjánoson és Gönyün, az »Ördögszakadék« című lengyel filmet Győrszentivánban újítják fel. alapján az előkészítő művezetői in­tézkednek és mind kevesebbek az iljren hibák. Erre mutat az üzem gépállási kimutatása is, moly szerint az első negyedévben 3.11 százalék volt a gépállási idő, míg most 2.32-re ofcök- , kent. A küzdelem, az idő, a gépek jobb kihasználásáért, jobb minősé­gért nem állt meg. Az alkotmá­nyi versenyszakasz lendületében a büszke »élüzeni« címet nyerték el az üzem dolgozói. Ezt megtartani a feladat nehezebbik része, de az üzem dolgozói vállalják a nehezebb feladatot, a keményebb harcot. Mint két testvér, olyan a két üzemrész: a szövődé és azielő­készítő. Ha a szövődének »fáj« va­lami, azonnal szól »bátyjának«, az előkészítőnek. így történt ez ak­kor is, amikor nem egyforma. mé­retű csévék érkeztek a szövődébe. Az egyik cséve vékonyabb, a má­sik vastagabb volt az előírásos mé­retnél. Pedig a vékony cséve több munkát jelent, kedvezőtlenebb a gép- éa időkihasználás, növekvő a hulladékmennyiség. A vastag ősé­vé? Az nem fér bo a gépen alkp-r, tótt fészekbe, sőt még géptörést is előidézhet. Termelési értekezle­ten felvetették. Néhány nap múl­va már a Meesnak is, meg a csé- velőgép munkásának is rendelke­zésere állt az egyszerű szerkezet, amellyel rendszerérőn ellenőrizni le­het a csévék méretét. Ma mái’ mind: kevesebbszer fordul elő a csévéli visszaküldése a szövődéből az elő­készítőbe. A számok is ezt bizo­nyítják. Az első negyedév hulla- dókátlaga 1.90—1.95 százalék volt, jelenleg 1.01 százalék. Különösen a textilesek tudják, hogy milyen jelentős eredmény ez. Termelési értekezleten vetették fel ugyancsak, hogy ke­vés a szövődé részére szállított lánc- cséve. Fekete, Furák és Molnár, az újítóbrigád tagjai kapták azt a megtisztelő feladatot, hogy fokoz­zák a lánccsévélő gépek teljesítmé­nyét. Megoldották feladatukat?. Most is ugyanannyi orsó fut, mint azelőtt, mégis 70 százalékkal több csévót termelnek ugyanazon a gé­pen. Emelték a gép fordulatszá­mút, növekedett a száleebesség, egy időegység alatt sokkal több cséve készül. Hasonló nehézség mutat­kozott a vetül ókcsévél jen is. A szö­vődé egyre fokozódó lendülete mind több és több anyagot kívánt. Ve- tülékcsévéből is több kellett. De­kát nem egy ötletes ember van az üzemben! Molnár György és bri­gádja egy ócskává ;ba kívánkozó, használaton kívüli gépet vett »ke­zelésbe«. Eúrtak-fa: agtak, sok ne­hézséggel megküzdöttek, hogy a hiányzó, vagy elhasználódott al­katrészeket pótolják, de mégiscsak sikerült. Elkészült a 20 orsós ve- tülékcsévélő gép. Uj sem dolgozik jobban! Megszűnt a szűk kereszt- metszet a vet-ülékcsóvélőbeií. A szo­ros kapcsolat, az egészséges együtt­működés eredménye ez. De ez volt az egyik feltétele annak is, hogy az élüzemjelvény ne csak bemuta­tóban legyen itt, hanem odanőj jön a gyár homlokzatához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom