Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-25 / 197. szám

1951 augusztus 25., szombat ViUaisaiúk Vlípt PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ☆ A hunyai pártszervezet begyűjtési munkájának eredményei és fogyatékosságai Harcban a szilárd mnnkafegyclemért az Orosházi Magasépítés gyopárosi építkezésén Hunya kisközség, de az ellenség, nihil másutt, itt is mes­terkedik. Az ellenség nem váloga­tós. Ott árt a dolgozók államá­nak, ahol éppen tud. így a csép- )ést, a begyűjtést Hunyán is meg­próbálta akadályozni. Egy ideig tudott is némi eredményt elérni: többek között olyanformán, hogy elhintette a cséplőmunkások, dol­gozó parasztok között: megvan a fejadag, nem fontos kérdés szá­mukra a cséplés, begyűjtés gyors befejezése. De a pártszervezet felismerte az ellenség mesterke­dését és harcot indított ellene. A cséplőgépeknél esténként kis- gyűléseket tartottak — tarta­nak ma is — és megmagyaráz­ták a dolgozóknak, nemcsak ró­luk, nemcsak a falu dolgozó né­péről, hanem az egész országról, a békéről van szó. — A 80—90 mázsás naponkénti cséplési ered­ményt fel kell emelni! — adta ki a jelszót a pártszervezet. A kisgyűlések, hogy milyen eredménnyel jártak, arról ma már a 120—150 mázsás napi tel­jesítmények beszélnek. Vagyis a 80—90 mázsás napi átlagcséplés ennyire emelkedett fel. Természe­tesen ez sem kielégítő, de min­denesetre megmutatja, ha már az aratás és cséplés előtt kellően foglalkozik a pártszervezet a cséplőmunkára leszerződött dol­gozókkal, egész biztos, már a cséplés elején elérték volna a je- jelenlegi eredményt. A pártszer­vezet vezetői jól látják, mit kell tenni a begyűjtés meggyorsítása érdekében. Fel .kellett és mind­jobban fel kell emelni a napi cséplési eredményeket. A község begyűjtési ered­ménye nem mondható jónak. A hét elején 67 százalék volt évi tervteljesítésük. De a párttitkár elvtárs arról beszél, hogy e hó 30-ig befejezik a cséplést és ek­korra begyűjtési kötelezettségü­ket is teljesítik. Ez igen szép és sokat Ígérő kijelentés. Nézzük meg, mire épít a hunyai párttit­kár elvtárs, a hunyai pártszer­vezet. A párttitkár elvtárs szavai­ból kiderül: még öt gépet kapnak a meglévő hét. mellé, mert hét gép kevés a hunyai határban. Emellett a cséplőgépeknél beve­zetik a tapasztalatcsere-átadást. A jobban teljesítő gépek dolgozói átadják munkamódszereiket a gyengébben teljesítőknek. Itt azonban alapos munkát kell vé­gezni, mert már volt ilyen kez­deményezés, de nem vitték si­kerre. Például Gyuricza Mátyás elvtárs, cséplőellenőr azt a hibát követte el, hogy amikor a 174 mázsát teljesítő Fülöp István munkacsapata át akart menni munkamódszerét átadni, azt mon­dották Gyuriczáék: csak azért tudtak többet csépelni, mert ők jobb búzát csépelnek. Ez azon­ban nem igaz! A jobb eredmény azért született, mert jobb mun­kát végezlek. A begyűjtési agitációt már jobban megszervezték a hunyai elvtársak. Igen jó az, hogy a termény begyűjtési kötelezettség teljesítésében jó eredményt elérő dolgozó parasztokat is bevon­lak népnevelőmunkára. Például Gubucz Vince 7 holdas dolgozó parasztot, aki 658 kilő kötelező lumdás heLvett 17 mázsa 97 kilót szállított a nép raktárába. Vagy Dinya Istvánt, aki 510 kiló he­lyett 16.26 mázsa teljesítésével bizonyította be, hogy az építők, alkotók munkáját támogatja. Hu­nyán állandóan nő a népnevelők száma, mert azt lehet mondani, minden jól teljesítő dolgozó pa­raszt népnevelő is. A pártvezetőség azonban nem­csak erre támaszkodik. Tudják a hunyai elvtársak is, hogy a népnevelők egyik legjobb érve a személyes példamutatás. A hu­nyai kommunisták igyekeznek példát mutatni. Ott van például Dávid Imre elvtárs teljesít menye. Ö 660 kiló előírás helyeit 29.47 mázsa gabonát adóit a hazának. Gerlai Imre elv társ 291 kiló helyett 900 kilót, Cserenyecz Já­nos elvtárs pedig 434 kiló helyett 12 mázsa 70 kilót, de hosszú volna felsorolni, hogy a hunyai elvlársak közül ki a példamutatói A párttitkár elv társ arról beszél: Hunyán minden párttag túltel­jesítette gabonabegyüjtési köte­lezettségét, — aki elcsépelt.' Az eddig elmondottak szerint jó munkát végez a hu­J övőt, békét jelentő ötéves tervünk egyik főfeladata a falu és a város dolgozói között fennálló gazdasági és kulturális kü­lönbségek megszüntetése. Ezt' tétéit szolgálja a1 "villamosítási terv si­keres végrehajtása is. Az áramszol­gáltató vállalat békéemegyei fa- luvillamositó csoportjának tagjai vállalást tettek augusztus 3-án: » A falu dolgozói előtt is tanú­bizonyságot teszünk hazaszerete­tünkről, az alkotmány iránti tisz­teletünkről ; felajánl jek, hogy augusztus 2ó-ra Kaszaperen is ki­gyullad a fény!« Az ígéret tel­jesítéséig azonban sok más munka is volt még előttük. Ugyancsak alkotmányi vállalásban szerepeltek az újkigyósi »Uj Elet« tszcs és a békési »Alkotmány« tszcs vil>-- moshálózati szerelési munkálatai. A faluvillamositó brigád tagjait buz­dította az Ígéret, mozgósította őket a harcos akarattal vállalt felada­taik megvalósítására, tervük telje­sítésére. Fokozott lendülettel augusztus 12-re — az előirány­zott időnél 51 munkaórával keve­sebb idő alatt — elkészültek az újkigyósi »Uj Élet« tszcs villan mositási munkálataival. Ugyancsak augusztus 12-re befejezték a bé­kési »Alkotmány« tszcs-ben vál­lalt munkálatokat is. Azután a kaszaperi feladatokhoz láttak hozzá a brigád tagjai. Kemény felada­tot vállaltak, de teljesítették. Al­kotmányunk ünnepén, augusztus 20-án este kigyulladt a fény Ka­szaperen. Fényt, fejlettebb kultú­rát, magasabb termelési technikát jelent mindez. Keményre edzett munkáskezek adják ezt a falu dol­gozóinak s a farín: a maga módján, állami feladatai teljesítésével, a cséplés idejében való elvégzésével, a begyűjtési kötelezettség túltel­jesítésével fizet vissza munkásosz­tályunknak :. Kaszaper dolgozói 21- én már 131 százalékban teljesítették ezévi kenyérgabonabeadási tervü­ket. így mondottak ők köszönetét. A dolgozó nép állania az el- múlt öt év alatt 50 száza­lékkal emelte a tőkés rendszerben 50 év alatt villamosított közeé­nyai pártszervezet, csak éppen az a hiba, hogy a tömegszerve­zetek közül csak az MNDSZ-szel tartja fenn a kapcsolatot. Innen kap a pártszervezet népnevelőket. A DÉFOSZ-lól és az ifjúságtól nem. A párttitkár azt mondja, a DÉFOSZ-nál általában csak a vezetők találhatók. A DISZ-titkár pedig arra hivatkozik, hogy most sok a munka, nem tudnak nép­nevelőmunkát végezni. Hornok elvtárs szerint tegyük félre a begyűjtési agitációt télre, ami­kor nem kell csépelni, meg egyéb más munkát végezni. Arról ter­mészetesen elfeledkezik Hornok János: akkor kell a legjobb agi- tációs munkát végezni, amikor sok a munka. A munka és az agi.áció nem választható két rész­re. Ezt fel kell ismernie a hu­nyai DISZ-titkámak is. Továbbá azt is, hogy a munkahelyen is lehet, de nemcsak lehet, hanem kell is népnevelőmunkát végez­ni. A pártszervezetnek gondos­kodni kell arról, hogy a tömeg­szervezetek tagjai is megfelelő népnevelőmunkát végezzenek. Sz. I. gek számát. Az ötéves terv sikeres befejezéséig pedig hazánk vala­mennyi községében villamosenergia' segíti a dolgozók béliét építő mun­káját. Szép'eredmény, hatalmas fel­adat ez. -Ennek jelentőségét fel­ismerve végzik munkájukat a fa,lu- villamosító brigád tagjai. Júniusi tervüket 117.8 százalékra teljesítet­ték. Az alkotmányi verseny lendü­lete még magasabb eredményeket hozott. Júliusban már 120.6 száza­lék volt a tervteljesitéeük. Az augusztusi eredmények már most magasabbak a júliusi eredmények­nél. így vált lehetővé, hogy a mezőkovácsházi gépállomáson már augusztus 22-én befejezték a vil­lamosítási munkálatokat. A bat- tonyai állami gazdaság szeptem­berre előirányzott munkálatait pe­dig már augusztus 18-án elkezd­ték. Kieme’kedő eredményük, nagy­szerű lendületük bizonyítja a mun­kásosztály segítségét, fokozódó tá­mogatását a falu dolgozói felé. Szocialista iparunk fejlesztésének egyik alapvető feltétel© az elegen­dő mennyiségű széntermelés. Üze­meink teljesítménye napról-napra emelkedik, közlekedésünk soha nem tapasztalt mértékben fejlődik, új, hatalmas művek születnek s mind­ehhez energia, szén kell. A foko­zódó szénezükséglet kielégítésére pedig mind több és több szorgos hányászkézre van Szükség. Ezért is szóltak a tataházai bányászok az egész ország felé: »Ötezer új bányászt adjatok!« Megyénk dolgozó parasztfiataljai között is fokozódó az érdeklődés. Nem kis dologról van szó. A szén- csata bőseivel egy sorba kerülni, csillés, vájár lehet a jelentkezők­ből 1 Elmondta még: Egy csapat-f csillés 750—800 forintot kereshet havonta, a vájár már 950—1050 fo­rintot, túlteljesítés esetén lényege­sen többet is. Erről beszélgetett Márkus Kálmán bányász is barátai­A harmadik napon, ahogy meglátogattuk az Orosházi Magas­építés gyopáresi építkezését, már sokat javult a helyzet minden té­ren. Temesvári ifjúmunkás felhí­vása, a munkavezetők, a bizal­miak aktívabb munkája eredmé­nyezték a javulást. Csont elvtárs, az egyik részleg munkavezető je el­mondotta, hogy úgy igyekszik ja­vítani a munkáján, hogy minden feladatot részletesen megbeszél a dolgozókkal, a brigádvezetőkkel és ezeken a megbeszéléseken arról is' szól, hogy mit jelent a munka- szervezés, a munka folyamatossá­gának biztosivá a, a terv teljesíté­se az építkezés határidőre való el­készülésében. Osont elvtárshoz ha­sonlóan dolgozik a másik két mun­kavezető is: Ilon© Pál és Magony György. »Én is minden munkát megbeszélek a dolgozókkal — mondja Bene Pál. — Legutóbb Koós László és Dorogi Károly kő­művesekkel beszéltem meg azt, hogy a tervfelbontas alapján ho­gyan és mennyi idő alatt kell el­végezniük egy épületrész' vakolá­sát. A részlegembe osztott tanulók oktatójával is hasonlókópnen tár­gyalom meg a Teladatokat. Mindez sokat lendített a munkafegyelem megjavításán. Hiányosság azonban »míg a mai napon is akadt. Kálmán Erpő és segédmunkás-brigádja ha­nyagul, nemtörődöm módon dolgo­zott és négyüknek összesen egy­órai munkaideje kárbaveszett. Pe­dig előre megbeszéltük, hogy kő, da rab tégla és földosztályozást kell végezniük, ők azonban a követ, dai abtégdát, földet összekeverték, úgy, hogy újra kellett kezdeniük a munkát. Elmondtam, ho-gy meny­nyire helytelen és káros, ha fele­lőtlenül végzik munkájukat. Igyek­szem még jó nevelomunkával azt is elérni, hogy dolgozóink gondo­san, a lehető legvékonyabban va-> koljanak, hiszen ismeretes elüt-« tünk nem egy ol3'an eredmény, amikor gondos, vékony vakolással 10 négyzetméteren egy négyzetmé­terre elegendő mattéit takarítottak meg a kőművesek.« így beszél Magony György, n másik munkavezető. Elmondja, hogy szintén nagv-on fontosnak tartja az előzetes, részletes meg­beszéléseket, hogy a munkamenet­ben ne lágyén fennakadás, ami esetleg tétlenségre, lazaságokra ad­na okot. »A legapróbb hiányossá­gokra is figyel el:. Ma délelőtt pl. az egyik épületnél az átképzésük a deszka zsaluzást nem locsolták te és úgy akarták betonozni. Ez azért hiba, — ahogy ott el is mondtam —, mert a száraz des»- kákhoz odaköt a beton és a zsaluzás leszedésekor a deszka magával vi­va!, ismerőseivel. Egy évvel ez­előtt jelentkezett bányásznak Vár­palotára. Most alkotmányunk ün­nepére, szombat, vasárnapra haza­jött Kunágotára. Elbeszélgetett ré­gi barátaival, elmondotta, hogyfin él, hogyan dolgozik, milyen az el­látása, szállása. Még a legutolsó havi fizetési ellenőrző szelvényét is mutatta: 1500 Ft-t keresett akkor. Szavain keresztül megismerték hall­gatói a bányásaéletet, a nagyszerű hősi küzdelmeket. Hétfőn reggel már nyolc fiatal jelentkezőt vitt a vonat Várpalota felé. Novák Jó­zsef, Pál Mihály, M. Tóth Pál, Lantos József, Mag János, Hor­nok Béla, Márkus Ferenc és Mit- tyus Lajos választotta a küzdelme«, de szép feladatot: a fekete gyé­mánt, a szén felszabadítását, « föld sokezeréves öleléséből, hogy bőven legyen hajtóerő, kazánjaink­ban, kohóinkban s az országot át­szelő minden mozdonyban. szi a beton-idom sarkait, éleit,_ amit nagyon nehéz és hossEadalmw) utánavakolni. A munkafegyelem,, részlegemen belül egyre jobban megszilárdul és a dolgozókkal egy üti e1 határoztuk, hogy, a munka­kezdés előtt egy negyedórával előbb munkahelyen leszünk, előké­szítünk mindent idejében. Ezt meg is valósítottuk.« Már írtunk Kiss József eiv- társról és kőműves brigádjáról! Eb az egyik legjobb brigád az építke­zésen. A brigád egysége kitűnő és ez nagyrészt Kiss el vitára, a brigád-» vezető, állandó, rendszeres nevelő- munkájának az eredménye. A leg­kisebb vitás kérdést is megbeszélik, céljuk az, hogy mindig a legjobb, és legújabb módszer szerint dol­gozzanak. A brigád életében végbe­ment fejlődésről Kiss elvtárs így beszél: »Három hete bizony nem volt valami kemény munkafegye­lem a brigádunkban.. Nem hagy­tam a dolgot! Igyekeztem példát mutatni: kilrasználtam a munkaidő minden percét, gondosan bántam asf anyaggal, szerszámokkal. Ma már ez mindannyiunkról elmondható 1« A szerszámtakarékosság, a szerszámok gondos kezelése aa egész építkezésre általánosítva kí­vánnivalókat hagy maga után. A iégyelmezstt munkának egyik meg­nyilvánulása legyen az is, hogy a dolgozók gondosan bánnak munka­eszközeikkel. Arg-yelán Sándor anyagkezelő elmondja, hogy nagyon sokszor időelőtt tönkremennek a szerszámok: kőműveskanalak, ka­lapácsok, vödrök, stb. »Az anyag-» fronton ■ nincs kellő takarékosság« — ezt megállapítják többen, do tú­rói nemigen beszéltek az elvtársak,, hogy mit akarnak tenni azért, hogyj a dolgozók érezzék: a szerszámok dolgozó népünk vagyonát képezik» aafTÖvéké is, úgy kell bánni mind­del, mintha személyes tulajdonuk volna. Kiss elvtárs azt is elmondta, hogy még olyan eset is előfordult* hogy a vödröket, pallókat ledobál­ták a magas állásokról. Persze,* a vödör behorpadt, a palló dara-, bokra hasadt. Mondják el a bizal­miak, hogy mindezzel államunkat, magukat károsítják meg és az ilyen gondatlanság nem erősiti országun­kat, békéért vívott harcunkat, ha­nem gyengíti erőnket. * Megállapíthatjuk azt, Hy az Orosházi Magasépítés gyopárosi építkezésén sokat javult a munka-, fegyelem a legutóbbi három nap alatt is. A további sikerek érdeké-» ben azonban van még tennivaló bő­ven. Nagyon helyes kezdemény ezé« az, hogy a szakszervezeti bizalmiak részére a vállalat központjában rö­videsen bizalmi tanfolyamot indí­tanak, ahol növelhetik tudásukat és a jövőben sokkal jobb munkát végezhetnek. Mindezeken túl, mint a legfontosabb feladatok egyikét, el kell mondani azt is, hogy az épít­kezés pártbizalmiainak is fok»,zni kell nevelőmunkájukat a pártLH gok, tagjelöltek és a dolgozók kö-i zott is. Ezen a téren is van még; hiányosság, amit a siker, a terv betartása érdekében meg kell szün­tetni. A pártbizalmiak legyenek a nevelőmunka élharcosai, olyanok,i mint Pusztaszeri elvtárs, Vöröst Hona elvtársnő, akik törődnek a csoportjukhoz tartozó elvtársakkal, nevelik őket és mozgósítanak a feladatok elvégzésére, melyben ölsí maguk is jó példával járnak elek (-s-ji Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAG­4DAm8tEÁlTATÁS Alkotmányunk ünnepén kigyulladt a fény Kaszaperen A faluvillamosító brigád teljesítette vállalását Márkus Kálmán bányász beszámolt az életéről — 8 kunágotai fiatal jelentkezett bányásznak

Next

/
Oldalképek
Tartalom