Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-15 / 189. szám
4 (951 dut»uszluft 15., szerte Bz amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi albizottság jelentése _________________________________________ l/iUaisowlc Képe ( Folytatás.) III. FEJEZET A Bizottság több tagja — Nora K. Ródd (Canada), Eva Priester (Ausztria), Li Ken (Kina), Candelaria Rodriguez (Kuba), Maria Óvszjannyikova (Szovjetunió), Monica Felton (Anglia) — meglátogatta Huang Hai tartományt, Anak és Színesen vá osokat. A Bizottság tagjai megállapították, hogy a megszálló hadsereg Huang Hai ta ío ányban — a légitámadások áldozatain kívül — 120.000 embert gyilkolt meg. Anak városban az amerikai, angol és liszinmanista csapatok 19.092 embert öltek meg. A Bi.othág tagjai fölkeresték a Paraszt Bank városi raktárát, amelyet az amerikaiak börtönné alakítottak át. A börtönnek 5 cellája volt — mindegyik négy méter hosszú és három méter széles. A tanuk elbeszélése szerint ezeki a cellák annyira zsúfolva voltak, hogy a foglyok még leülni sem tudtak bennük. Han Nak-Szon parasztasszony, aki a Szun Szan-Ri-utca 194 alatt lakik, közölte a Bizottság tagjaival, hogy férjét, Kim Bon-Kvant és sógorát, Kim Bon- Kiont 1950 november 10-én letartóztatták és börtönbe vetették. Négy lisz’n- manfsta katona kíséretében két amerikai katona tartóztatta le őket. Magának Han Nak Szon-nak sikerült elmenekül nie és elrejtőznie. Elmondotta, hogy férje és sógora, csakúgy, mini a többi letartóztatott, paraszt vagy munkás volt s nem volt közülük egy sem, aki ható sági személy, vagy a Munkapárt tagja lett volna. A börtönben az anyjával együtt sok gyermek is volt, sokan közülük még a két évet sem érték el. A börtönben a foglyok 15 napig nem kaptak enni. Vasbottal verték őket. Egy női tanú elmesélte, hogy a foglyokat egy USA-tiszt parancsnoksága alatt álló liszinmanista katonák verték. 1950 no vember 25-én a foglyokat a gyermeke! kel és asszonyokkal együtt kivezették a magaslatra és elevenen betemették őket egy lövészárokba. Egy másik tanú — egy Kim Szan- Jfen nevű idősebb ember —, aki a Szej Szán-Ri utca 172. alatt lakik, elmondta, hogy egész tizenkéttagu csaádját — közle feleségét, fiát, menyét és kétesz- tendüs unokáját is — letartóztatták. Először nem tudta, hogy mi történt velük, később azonban sikerült megtudnia, hogy a hegyekbe vitték és ott meggyilkolták őket. A város felszabadulása után kutatni kezdett utánuk és megtalálta fiának és menyének tetemét. A holttestek kötéüel voltak összekötözve. Sebet nem ta ált rajtuk és ezért arra következtetett, hogy elevenen temették el őket. Kim S an-Jcn elmondta, hogy fia egy állami áruházban dolgozott és csak azért íar- tózia'.fák le, mert élmunkás volt. öt magái — Kim Szan-Jet — október 18- án szintén letartóztatták és október 29- én sza aduit ki. Azt mondta a Bizottság tagjainak, hogy hivő volt és azt go d<y a hogy az amerikaiak, m!nt keresztények, rendesen fognak viselkedni Nem tudta volna elhinni, hogy az amerikaiak, mini keresztények ilyen vad- állati kegyetlenségekre képesek. A Bizottság tagjai ezután a másik börtönt keresték föl. Szemtanuk elbeszélj« szerint a börtön cellái annyira zsufo va voltak, hogy a foglyok sem ül ni, sem feküdni nem tudlak bennük A Bizottság tagjai a börtönben ms£- ta áitók a okát a kinzőeszközöket, am" lyekkel az amerikaiak a foglyokat gyötörték Az egyik ilyen eszköz az amerikai hadsereg szabvány«'- la>;-ball ütője volt (a Bizottság tagjai bűnjel gyanánt magukhoz vették ezt az ütőt). A börtönfolyosó fapadlóján a cella kőiül még mindig jól láthatók a vél nyomok. Egy Soj Um-Bok nevű nő, aki a Szán Nai-Ri-utca 187. számú házában lakik, elmondta, hogy férjét és f.'át fi nyári mozibérlet szelvények beváltási idejét a nagy érdeklődésre való tekintettel augusztus 31-ig meghosszabbítjuk! bebörtönözték, majd kivégezték. Fiának feleségét annyira elverték, hogy még mindig az ágyat nyomja. Pák Csan-Oi, 9 éves' fiú elmondta, hogy atyját, a 46 éves Pák Pjan-Szut szintén meggyilkolták. Arra a kérdésre, hogy »Ki gyilkolta meg apádat?« — a fiú ezt válaszolta: »Az amerikaiak«, A fiút és anyját is letartóztatták és be- börtözönték. Közölték velük, hogy őket is kivégzik, de a koreai néphadsereg kiszabadította ökat. A fiú anyja elmondta ä Bizottság tagjainak, hogy kínozták, körmei alá izzó vaskötöíüket szurka tak. A Bizottság tagjai látták az asszony eltorzított ujjait. Ugyancsak Ő mondta, hogy amikor kínozni vitték, látta, amint foglyokat élve az udvaron lévő kútba dobáltak. A Bizottság tagjai megtekintették ezt a kutat. Kávája 60 cm. magas, 1 méter átmérőjű és mélysége 7—8 méter. Az erős napfényben a kút fenekén emberi tetemek voltak világosan felismerhetők. Legfelül fényesgombos sötét kabátba öltöztetett gyermek holtteste feküdt. Anak városától 2 kilométerre egy domb oldalán sok meggyilkolt városi lakost temettek el. Egyeseket kisebb csoportokban földelték el, a többieket pedig nagy, közös sírban temették el. Ezeket a sírokat a Bizottság tagjainak jelenlé'ében felbontották. Az egyik sírban gyermckholttestek feküdtek. A város felszabadulása után agnoszkált tetemeket külön sírokba temették. Közös sírba azok a holttestek kerültek, amelyek a fölismerhetetlenségig eltorzultak. A gödörben a gyermekho’ttestek mellett a Bizottság tagjai még gyermekcipőket, női hajcsomókat, könyveket és apró személyi tárgyakat, valamint köteleket is láttak, amelyekkel az embereket összekötözték. Egy másik tömegsírban felnőttek holttestei feküdtek. Hvan Szin-Ja, az egyik női szemtanú elmondta, hogy anyját kétszer temették el. Először az asszonynak sikerüli kiásnia magát a sírból, de nyomban megragadták, visszadobták és újra eltemették. Ezen a dombon 20 tömegsír van. Mindegyikben körülbelül 450 ember fekszik. A Bizottság tagjaival közölték, hogy a várost környező 12 dombon fedezték föl az amerikaiak gyilkosságainak nyo nait. A BLottság <a jjai a város környékén sok növel beszéltek. Egy Kim Szán-Aj nevű 11 éves leányka az Anaktól 32 kilométerre fekvő On Gun-Ri faluból jöít. Elmondta, hogy az iskola negyedik osztályába járt, amikor az amerikaiak a faiuba érkeztek és szüleivel együtt börtönbe vetették. Tizenkét nap múlva atyját keresztre feszítették és a folyóba dobták. Anyja tagja volt a Munkapártnak. A leány eliroi:d a, hogy emiatt anyjának levágták a fejét és mellét. A leány nővérét elevenen eltemették. A leánykát most az árvák iskolájában nevelik. Amikor meg- ? a lot'.a a tanítótól, hogy a járásba Bi zottság érkezett, a városba ment és kérte, tegyék lehetővé, hogy tanúvallomást tehessen. Szín Szun-Dza, egy másik 11 éves leányka, aki ugyanabban az iskolában tanúi, mint Kim Szen-Aj, elmondta, hogy amikor az amerikaiak közeledtek, anyjával és nővérével elhagyta a falut, de elfogják őket. Kihallgatásuk során nem voltak hajlandók válaszolni a kérdésekr és ezért őt megverték, anyját és nővérét pedig agyonlőtték. A 1 ánykának sikerült elmenekülnie, de az amerikaiak elfogták, megverték és börtönbe vetették A Bizottság tagjai megtekintették a leányka fején megmaradt mély sebíorra dásokat. Ok Bún Dzen, Von On-Ri faluból való 16 éves leány elmesélte, hogy atyját és anyját letartóztatták, majd sza- badonbocsátották és újból Ltartóztatták őket. Fejüket levágták és a folyóba dobták. Ezt az egész falu megerősítette. Utánat a leányt is letartóztatták és bebörtönözték. Ebben a börtönben — mondotta Ok Bun-Dzen — csak állni lehetett. Amikor szomszédja karfái fel eirt a gyermek, az amerikaiak szurony- nval átdöíték. Szim Tong-Bin asszony, aki az Anaktól 8 kilométerre fekvő Vu Sze-Ri faluból való, elmondta, hogy férjét, apósát, anyósát és sógornőjét az amerikaiak agyonlőtték, majd szuronnyal felnyársaL iák. Apósa még élt, amikor eltemették. Ok Je-Poi, 49 éves asszony, aki Anak város je Nafn-Ri utcájának 40-es számú házában lakik, elmondta, hogy az amerikaiak 25 éves fiát letartóztatták, vas- botok! al verték, majd széironcsolt fejjel még élve földbe ásták. Fiának feleségét zsákba kötözve ütlegelték. Anyja felkutatta és megmentette, de az áldozat még mindig az ágyat nyomja és nem tud talpra állni. Egy Csen Hya-Uk nevű fiatal nö, aki az Anaktól 20 km-re fekvő Cse Do- Ri fa uból jött, elmondta, hogy az amerikaiak letartóztatták és 19 más parasztnővel együtt kivégzésre vitték. A vállán sebesült meg és a többiekkel együtt a folyóba dobták. Csen Hva-Uk és a 40 esztendős Li Hi-Dzin azonban életben maradt. Segítettek egymásnak kezüket szabaddá tenni és körülbelül 6 kilométert úsztak a folyóban. Li Hi- Dzin belehalt sérülésébe, Csen Hva-Uk- nak pedig sikerült elvergődnie egy barlangig. Itt három és fél hónapot töltött, mindaddig, mig oda nem érkezett a koreai néphadsereg. Csen Hva-Uk a Bizottság tagjainak megmutatta bal vállán a három golyó helyét. Elmondta, hogy az ő falujában több mint 100 embert gyilkoltak meg. Azokban a falvakban —, amelyeken a Bizottság átutazott — a lakosok több ízben megállították a gépkocsit és elmond ák, milyen szenvedéseket okoztak nekik az amerikai megszálló csapatok. A Szín Csen-be vezető utón egy pa- raszícsoport megállította a Bizottság tagjait. A parasztok lábát iszap borította és nehéz ha'ász-szigonyokat cipeltek. Elmondták, hogy a falujuk közelében hömpölygő folyó megáradt vize emberi tetemeket sodor magával. Ezeket a holt testeket hónapokkal ezelőtt dobiák a folyóba és most kerültek a viz felszínére. Egész éjszaka honfitársaik tetemeit fogták ki a folyóból. A Bizottság tagjai jártak Szín Csen városban. Itt az amerikaiak 23.259 embert gyilkol.ak meg. A Bízott ág tagjainak megmutatták azt az iskolaépületet, amelyet az amerikai megszállók körzői parancsnokságnak rendeztek be Az épülettől nem messze van két barlang. A lakosok elmondták a Bizottság tagjainak, hogy az első barlangba az amerikaiak 30 nőt és gyermeket tereltek be, majd agyonlőtték őket. A má • odik barlangba 104 embert hajtottak. Leöntötték benzinnel és meggyujfották őket. Ajkiket a lángok nem pusztítottak el, az a gáztól fulladt meg. Az első barlang falain még mindig megvannak a vérnyonok, a másikén pedig a tűz nyomai. A körzeti parancsnokság épülete előtt árkodat ástak. A Bizottság tagjainak elmondták, hogy itt hallgatták ki és kínozták meg a helyi lakosokat. Az á ok falán szintén világosan láthatok a vérnyomok. A Bizottság tagjai voltak egy épületben, amely még nem készült el, amikor az USA-csapatok elfoglalták a várost. Az épületet az amerikaiak rendőri és közigazgatási központnak rendezték be. Az épüiet mögött van egy természetes barlang-féle, amelyet a koreaiak óvóhelynek használtak. A lako-.ok elmondták a Bizottság tagjainak, hogy az amerikaiak kivonu’ásuk előtt 479, a rendőrségen fogvaiartoít személyt tereitek f;bbe a barlangba, majd leöntötték benzinnel és felgyújtották őket. A barlang másik tágasabb részében több mint ezer embert géppuskáztak le. Han Jan-Huan tar»u, aki a Ko Han- Ri-utca 248-ban lakik, elmondta, hogy egy malomban dolgozott és amikor az amerikai csapatok elfoglaltok a várost, elmenekült és csatlakozott a partizánokhoz. A felszabadul is után visszatért és segített kiásni az első barlangban lévő tetemeket. Elmondta, hogy a meztelen tetemek megszenesediek, golyónyom azonban egyiken sem volt. A Bizottsá tagjai a barlangban emberi fejbőrmaradványokat, vérnyomokat láttak és látták a tűz nyomait a falakon. A Bizottság tagjai a barlang közelében sok olyan helyi lakossal beszéltek, akiknek hozzátartozóit meggyilkolták. . Csaj Csun-Ok 65 éves asszony, aki a Ko Han-Ri-utca 247-es számú házában lakik, egy szerszámot hozott, amely óriási fogóhoz hasonlított. Ezt a foglyok lábának szétlapitására és egyéb kínzásokhoz használták. Elmondotta, hogy 8 gyermeke közül 7 azok között volt, akiket a nagy barlangban agyonlőttek. »Az amerikaiak — vadállatok. Idejöttek városunkba és mindenkit meggyilkoltak« — mondotta az asszony. Egy másik asszony, a Sza Do.i-Ri- utca 197 alatt lakó Pák Io-Szuk elmondta. hogy férjét, fiát és hat unokáját az első barlangban gyilkolták meg. Fia keresztény volt. Az asszony ezt mondta: »Azt hittük, hogy az amerikaiak keresztények és kulturemberek. Nem gon- do tűk, hogy ilyen vadállati módon képesek embereket lemészárolni.« A Sza Doág-R1-utca 292. számú házában lakó Pák Szung-Szu nevű 13 éves fiú elmondta, hogy 13 tagú családjából csak ő, meg az anyja maradt életben. Csaiádjának többi tagját megverték, majd elevenen elégették a barlangban Egy Pák Szu nevű asszony, aki egész családját elvesztette, ezt mondta: »Az amerikaiak hisztiek Krisztusban, hát akkor hogyan gyilkolhatnak embereket?« Hozzátette, hogy az amerika’ak bevonulása előtt ő maga is keresztény volt és rendszeresen eljárt templomba, de most már semmiben sem tud hinni. Az előbbiekben leirt két bariang megtekintésekor a Bizottság tagjai érezték az oszlásnak indult emberi tetemek erős bűzét. A Bizottság tagjai ezután a városon túl fekvő dombot keresték fel. Itt mulattak nekik egy téglából és betonból énült laposíetejü, 15x9 méter kerületű raktárt. Abla' ai magasan vannak és erősen be vannak szegezve. Amint a lakó :ok a bizottság tagjainak elmesélték, az amerikai megszállók 300 nőt égettek el ebben a raktárban, gyermekeiket pedig halálra éheztették. Jan Jen-Dek, a Szong Hva-Ri-utca 117 alatt lakó 28 éves szemtanú elmondta, hogy öt gyermeke volt és mind az öt halott. Férjét szintén meggyükül á'<. öt magát kétéves gyermeké vei együtt ebbe a raktárba zárták. Gyermekét az amerikai katonák addig taposták, mig ki nem fordult a bele. Ezután két amerikai katona erőszakot tett az asszonyon, aztán megverte. Csak nagynehezen tudóit elmenekülni. Egy Szán Aj-Szu nevű 36 éves asz- szony elmondta, hogy 15 tagból álló családját az utolsó emberig kiirtották az amerikaiak. Három gyermeke ugyanebben a raktárban fagyott meg. Lin Nan-Ja, egy 19 éves leány tanúvá lomásában közölte, hogy az amerikaiak agyonlőtték szüleit és két fivérét. A 21 éves Szón Szuk-Ma elmondta hogy tíztagú csa'űdjából csupán ő maradt életben. Férjét és kisgyermekét, szüleit és testvéreit mind meggyilkolták az amerikaiak, ö Hajdzsuban ült börtönben. Ott c'szedték ruháját és mez- te’enül hagyták. Gyermeke, aki vele volt, éhcnhalt. Egy másik nő, .a Szán Dzen-utca 2 stomu házban lakó 35 éves Pák Mi-Dza elmondta, hogy 22 tagú csa’ádiából csak ő maga maradt életben. Megkérdezte a Bizottság tagjait: »Mit tesznek önök, hogy segítsenek megbosszulni kínszenvedéseinket? Nem tudok élni anélkül, hogy ne álljak bosszút.« Az előbb említett raktártól 63 méterre, egy dombcú a Bizottság tagjai két sírra bukkantak. Ezeket a vizsgálat érd.kében feltárták. Az egyikben 70 gyermek, a másikban körülbelül 200 nő földi maradva lyait találták. Valamennyit elevenen elégették. A sírok mellett — miként a Bizottság tagjainak elbeszélték — egy börtön volt, amelyet az amerikai megszállók ki árclag gyermekek számára rendeztek be. A börtön most romokban hever. A raktár és a közelében fekvő sirok környékét gyakran á'asztják el bombával. A lakosság úgy véli, hogy az amerikaiak ezt azért teszik, hogy eltüntessék gaztetteik nyomait. A sirok közelében a Bizottság tagjai a vizsgálat során több hatalmas bombatölcsér mellett haladtak el. Szong Csun-Ok, 42 éves asszony, a Szán Dzen-utca 8. számú ház lakója elmondta, hogy egész családját meggyilkoltok. Apró gyerekeit baltával és késsel ölték meg. Az asszony ezeket mondotta: »Kimegyek a frontra és minden tőlem telhetőt megteszek, amig csak Korea föl nem szabadul az. amerikai megszállás alól... Nemcsak amerikai katonák követték el ezeket a gaztetteket — tette hozzá —, angol katonák is voltak közöttük.« A Bizottság tagjai ezután egy 50 nőből álló csoporttal találkoztak. A csoport azért jött, hogy beszélgetést folytasson a Bizottság tagjaival. Több asz.- szony a Szín csen tői 40 km-re fekvő falvakból érkezett. Mindegyikük szerette volna elmondani, mi mindenen ment keresztül, a Bizottságnak azonban kevés idő állt rendelkezéséi*« s igy a csoportnak csak aránylag kis részét tud la kihallgatni. . Kim Jen 64 éves asszony, Kim Dzi ?a!u lakoma elmondta, hogy lányát, a 34 éves Pen Dong-Najt letartóztatták, mert aktiv munkát végzett a parasztok körében. Az amerikai tiszt azt mondta, hogy kár rá a golyót vesztegetni. Pen Dong-Nan kezét-lábát megkötözték és a nyakában vitt kétéves gyermekének testén keresztül szuronyt döftek a hátába. Amikor sebesülten igy kiáltott íöl: »Éljen Kim Ir-Szen és a Köztársa ág!«, kivágták a nyelvét és élve el temették. (Folyt, köv.) Rádió Augusztus 16, csütörtök Kossuth Rádió 5.40 Munkára fel! 7.20 Népzene. 8.05 Magyar dalok. 11.30 Az alkotmányról. 11.50 Tömegdalok. 12.30 Egy falu — egy nóta. 13.00 Éneklő Miskolc. 13.45 Hanglemezek. 14.10 A Rádió Gyermek- újság műsora. 14.45 Szomszédaink — barátaink. 15.30 Népdalok a világ minden tájáról. 16.05 Uttöiő-piikrofonnal az országban. 16.25 Szól a harmónika. 17.10 A Néphadsereg híradója. 17.30 Dalok a szocialista műnk a versenyről. 17 50 Üzemi levelezőink jelentik. ÍS.05 Egy a jelszónk. 19.00 A Rádió népi zenekara játszik. 20.35 Versenyben az ország kenyeréért. 20.45 Közvetítés a j Magyar á lami .Operából. Beethoven; Fidelio. 23 20 Két magyar szerenád. Petőfi Rádió 6.15 Színház- és moziműsor. 6.20 Vidám hanglemezek. 6.45 Harc a kolorádó- bogár ellen. 7.35 Magyar zenekari muzsika. 8.30 A Szovjetunió a szocializmus országa. 8.40 Operettrészletek. 10.10 A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. 10.50 Fenyvesi Éva és Kaposi Andor énekel, Tabánvi Mihály harmónikázik. 15.00 Bartók: Hegedűverseny. 15.40 Fiatalok zenei újságja. 16.10 Beethoven müveiből. 16.50 Békemüszak- 17.20 Leoncavallo: Részletek a Bajazzók c. operából. 17.40 Az Alkotmány a szo- cializmus utján haladó népköztársaságunk alaptörvénye. 17.55 Zenés rádióműsor az Egyesült Izzó dolgozóinak. 13.40 Szív küldi szívnek. 19.00 Az önkéntesség és fokozatosság elvének jelentősége a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. 19.15 Sportnegyedóra. 19.30 Tánczene. 21.30 »A világ ifjúsága a békéért.« MOZI KÖZTÁRSASÁG MOZGÓ, BÉKÉS. Augusztus 11—16-ig: »Kősziv«. ÁPOLT .0 MOZGÓ, Orosháza. Aug, 11—16-ig: »Bajazzók«. KORZÓ MOZGÓ, Oroshá a. Augusztus 16—18-ig: »Cigányok«. APOLLÓ MOZGÓ, Békéscsaba. Augusztus 14—17-ig: »Becsületbiróság* c. magyarul beszélő szovjet film. SZABADSÁG MOZGÓ, Békéscsaba. Augusztus 11—17: »Lant és kard«. —• AZ ORVOS Egészségügyi Szakszervezet békéscsabai csoportja folyó hó 15-én, szerdán este 7 urakor a SZOT székházában (Sztálin-ut 14) taggyűlést tart, melyre a kartársak feltétlen megjelenését kéri a Vezetőség.- GYóG* SZERTÁRSZOLGALAT Békéscsabán augusztus 11-től 18-ig az ügyeleti szolgálatot 14/lO-es gyógyszertár, II., Sztálin-ut 73., telefon 22—26 és az I-es gyógyszertár, II., Szent István-tér 6., telefon 22—2S. látja elAPRÓHIRDETÉSEK .Szoptatós anya kerestetik 6 hetes csecsemőhöz, Békéscsaba, Kinizsi-u. 3. Beköltözhető1 ház eladó, Békéscsaba, Dombos-u. 3. Beköltözhető ház és egy szobai Íróasztal eladó, Békéscsaba, Puskapor-u. 4. Buzaszalma eladó, Békési-ut mellett, a városhoz közel. Érdeklődni: Békéscsaba, V., Jósika-u. 90. Két szép kombinált szoba és egy konyhabútor eladó, Békéscsaba, Kátona-u. 3. Ártézikut-mosát vállalok,! azonnali munkát. Személyes felkeresést kérek Békéscsaba, Jókai-úti ártézitíutnál, ahol a szerszám, van. Levélcím: Sarkad, Szivu. 13. _________________I Zo ngora, rövid, kereszthulo.-,. bécsi gyárt - mányu eladó: Békéscsaba,. Eötvös-u. 1. VIHARSAROK MFL az A\DP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Zsildi Gyula. Szerkesztőség: Békéscsaba. Szent István-tér 14. Kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent latván-tér 18. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nvomdavezpítV Botvánszkv Pál. »Könyv jóváír ássál átvételre vagy kiegészítő beruházási hitelkeretünk ierhére megvételre keresünk két szorzögépet és egy irodai irégépet Értesítést kérünk; Gyógyszertár Vállalat, Békésmegye, Békéscsaba, Kinizsi-utca 1, címre. Tele-: fon: 20—39.«
