Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

tittl július 1., vasárnap VíUaisawU kéfit PÁRT ÉS PÁRTÉPiTÉS ☆ A pártemportok szerepe és feladatai írta: K. NAGY ISTVÁN, a megyebizottság párt és tömegszervezési osztályának politikai munkatársa Megnövekedett és új fel­adatok állanak előttünk, melyek ríxgoMasa csak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket, emeljük fegyelmüket, tudásukat, kapcsolataikat a dolgozó tömegek legszélesebb rétegével — mondotta tíákosi elvtárs kongresszusi beszé­dében. Pártszervezeteink politikai és szervezeti megerősítésének út­ján igen fontos lépői a módosított szervezeti szabályzatnak megfele­lően .az eddigi úgynevezett tizes- vsoportok átalakítása erős, teVékeny yártosoportokká. A szervezeti sza­bályzat kimondja: rA Párt által kitűzőit feladatok végrehajtásának elősegítésére, a politikai és fél­világosító munka meg javítására, a párttagok megismerése és -nevelése, a 2 árt munkába való fokozottabb bevonása érdekében az a'apszerve- toeiehm leiül pártcsoportok létesül­nek, amelyeknek élén pártbizalmiak állnak«, Maga az a tény, bogy a kon­gresszus szükségesnek látta a párt- csoportok munkájának megjavítá­sát. — mutatja e kérdés jelentő­ségét. Ha megvizsgáljuk Békés megyében a pártcsoportok jelenlegi helyzetét, munkáját, meg kell ál­lapítani, hogy sok és komoly a tennivaló annak érdekében, hogy a páitesoportok jól el tudják vé­gezni feladataikat. Milyen hibák tapasztalha­tók? Számos alap szervezetben nem a # unkákéi veknek megfelelően van­nak megszervezve a pártcsoportok. Előfordul olyan eset, hogy például a esoportbizalmi niásijr üzemrészben, \ agy másik műszakban dolgozik, mint például a békéscsabai tégla­gyáriján is. Vannak alapszerveze- i/'!c. áf.ol"'6éftl a legjobb, a leg­fejlettebb' elvtársakat állítják bi­zalmi funkcióba, hanem a »leg­jobban ráérőkből« válogatják ki őket. Nem föl irtatnak a megye szá­mos al anszervezefénól a pártcso- portvezetők megfelelő felvilágosító munkát a hozzájuk beosztott tagok felé, főleg tagdíjbefizetéssel fog­lalkoznak. mint például a kaszapert községi pártszervezet is. A párt- bizalmiak "jó részo nem tart cso- portertekezlstekat, — így történik ez például Ivötegyánban is, — s iiven módon elmulasztják a tagság nevelését, a mozgósítást, a soron- tévő feladatok jobb elvégzésére. A párfccsoportveactők gyenge munká­jának következménye is, hogy pél­dául. Kötegyáoban a párttagság nem mozgósítja jól a pártoukívülieket a gabonafront győzelmére, a béke- harcban való fokozottabb helytál­lásra. Ha a hibák alapokat keressük, akkor ezt Írét-égte lenül abban ta­láljuk, hogy pártszervezeteink ve­zetői nem értik eléggé és részben lebecsülik a páricsoportviezetők s ezen keresztül a pártcsoportok sze­repének jelentőségét. Nem érzik alaposan pártszervezeteinknél, hogy milyen erő rejlik a pártcsoportok ■ munkájában. A Mezőberényi Al­földi Szövőgyár páirtvezető; égénél hasonló a hiba, itt is elmulasztot­ták a bizalmiak helyes kiválasztá­sát, másrészt munkájuk segítését, ellenőrzését. Itt sem ismertették a pártbizalmiakkal, hogy milyen na­gyon fontos a pártbizalmi, a párt- csoportok munkája. így adódott aztán többek között, hogy Szőke Júlia elvtársnő a bizalmi megbíza­tást könnyű feladatnak gondolta, olyannak, amely mellett — mint mondotta — »pihenni is lehet«. Ahol a pártcsoportok jó munkát végeznek, ott mutatkozik az ered­mény. Gerendáson például a párt- csoportolc jó munkájának eredmé­nye az, hogy a párttagság vállal­ta: augusztus 20-ig, alkotmányunk ünnepéig eleget tesznek beadási kö­telezettségüknek. Ugyanekkor a ezemvesateség nélküli betakarítás érdekében minden párttag páiton- kívüli dolgozó parasztot hívott ki versenyre. Az a feladatunk, a gabonafront, győzelemrejuttatásáért is, hogy ha­ladéktalanul hozzákezdjünk a párt­csoportok munkájában található hi-, búk kijavításához, hogy biztosítsuk, pártcsoport jetink eleven életét, hogy ilymódon is erősöljék a Part, szi-, lárduljon a Párt és a tömegek kö-f zötti kapcsolat. i Milyen fontos tennivaló­ink vannak ennek érde­kében? Az alapszervezetek vezetőségei­nek hozzá kell látni a meglévő: hibák kiküszöböléséhez. Elsők kö-; zötti feladat megvizsgálni, hogy a jelenlegi pártbizalmiak, hogy art végzik el feladataikat. Aki nem alkalmas erre a fonto3 beosztásra, váltsuk Le s olyanokat állítsunk helyükbe, akik a pártmunkában, termelőmunkában, békeharcban au élen járnak, minden területen pél­damutatónk. Olyanokat, akik képe­sek nevelni csoportjuk tagjait,ezen túlmenően a pártonkívülieket. Ez azt jelenti, hogy pártszervezeteink­nek meg kell javítani a káderekkel, az emberekkel való foglalkozást, hogy neveljék a pártbizalmiakat, mert azok csak így tudják ne­velni a csoportjukhoz tartozókat. Biztosítsuk, hogy az alapszerveze­tek tagjai a munkahelyeiknek meg­felelő pártesoportbeosztást kapja­nak. Küszöböljük ki, hogy egy­es ugyanazon pártesoport tagjai kü­lönböző üzemrészekben dolgozza­nak. Vagy szüntessük meg azt, hogy egy-egy pártesoport tagjai például a falvakban sok különböző utcán lakjanak, törekedjünk arra, a lehetőségekszgrtnt, hogy egy utcá­ban lakjanak" a pártesoport tagjai. A pártvezetésig tagjai körtft’Ühin- deu tag legvori felelős a párt-bizal­miak neveléséért. Ha a pártbi­zalmi elvtársak azt látják, hogy a pártvezetésig törődik, foglalkozik velük, — ez azt eredményezi, hogy ők is törődnek csoportjuk tagjainak nevelésével. A pártvezetőségeknek igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a pártcsoportok rendszeresen — legalább havonta kétszer — értekezletet, megbeszélést tartsa­nak. A pártbizalmi elvtárs hívjál ősaze a csoportját és beszéljék me,:» a Párt. a kormány határozatait a helyi viszonyoknak megfelelően, ha­tározzák meg mi a teendő a fel­adatok jó végrehajtásáért. A párt- csoportok megbeszélésén a párt- vezetőség egyik, tagja vegyen részt .te segítse jobbá tenni a pártcso- portok munkáját. Igen fontos, hogy a pártvezetőség, elsősorban a párt­titkár állandóan tájékoztassa a bizalmiakat, hogy mindig rendsze­resen megtartsák a bizalmiak ér­tekezletet. A párttitkár elvtársak alaposan készüljenek fel a bizalmi értekezletekre és ne csak kapkodva, néhány perc alatt tartsák meg »be­számolóikat«. A páitesoportok munkájának megjavításánál fontos és nagy fel­adat hárul a járási pártbizottsá­gokra. Meg kell mondani, hogy a pártcsoportoknál mutatkozó hi ha jórészt a járási pártbizottságok nőm kielégítő munkájából is adó­dott. Elhanyagolták és nem fordí­tottak kellő gondot a járási párt- bizottságok a pártcsoportok mun­kájára, arra, hogy ilyenirányú segítséget adjanak a pártvezető- ségeknok. A járási bizottságok fog lalkozzanak a pártcsoportok mun­kájával és segítsék hozzá az alap- szervezeteket a hibák kijavításához. Melyek azok a közvetlen feladatok, amelyeket a párt- csoportoknak meg kell oldani? A páitesoportok előtt fontos fel­adat most a gabonafront győze­lemre juttatása, feladatainak meg­tárgyalása, az augusztus 20-ia va­ló méltó felkészülés. Pártcsoport- jaink vizsgálják meg, hogy a párt- csoport tagjai ezirányban meny­nyiben tették meg kötelességüket. Ne legyen a csoporton belül egy olyan tag sem, aki nem mutat pél­dát a kötelességek teljesítésében. A pártesoport tagjai közül kerül­nek ki a népnevelők, tehát az a feladat, hogy megvizsgálják: meny­nyire mozgósították a pártonkivüli dolgozókat a feladatok végrehaj­tására, mi a tennivaló azért, hogy megjavuljon a politikai felvilágo­sító munka, az emberekkel való foglalkozó«. A kommunistáknak nem szabad megfeledkezni arról, hogy fontos feladatuk — a példa­mutatás mellett — a pártonkivü- lick nevelése. Vizsgálják meg párt­csoportjaink, mit tettek és mit kell tenniök azért, hogy az arra érde­mes pártonkivüliekkel, ój tagje­löltekké1 is növekedjék Pártunk s ezáltal is erősödjön a Pált és a tömegek közötti kapcsolat. Gon­doskodjanak arról, hogy a munká­ban élenjárók megtalálják az utat a Párthoz, hogy az ój oktatási évadban ők is tanuljanak. Ezek­nek a fe'adatolsnak a jó végrehajtá­sát csak úgy tudják biztosítani pártcsoportjaink, ha soraikban \r, eddiginél fokozottabb' mértékben megvalósítják a fegyelmet, ti pél­damutatást. A jelenlegi nemzetköz)! helyzet, a béke védelme, módosított ötéves tervünk végrehajtása, a ga- bonafront győzelemre juttatása is ezt követeli meg. A pártcsoportok tagjai a munka megjavításáért so- gitően bírálják egymást. A pártosoportoknak el kell vé­gezni — és el is végzik — fontos- feladatukat. A hibák kijavítása nem könnyű, de meg kell tennünk » Pórt erősítéséért, az egész dolgozó népéit, á' Szovjetunió vezette bé­ketábor erősítéséért. Az orosházi és békési békebizoitság-ok a terménybetakarítás sikeréért A tennénybetakaritás sikeréért folytatott harcból megyénk béke- bizottságai is kiveszik részüket. Az orosházi békebizottságok az el­múlt 10 nap alatt 50 kisgyűlést tartottak. A kisgyűléseken 23 ara­tóbrigádot szerveztek. A városi ta­nács békebizottsága pedig 10 ara­tóbrigáddal segit a termény be­takarításában. A szabók és fod­rászok kisipari szövetkezete és a vendéglátó vállalat dolgozói 2 —2 aratóbrigádot szerveztek. Az »Uj élet« tszcs békebizottsága pedig a kívülálló dolgozó parasztokkal kar­öltve tűzőrséget vállalt. A oékési községi békebizottság június 23-án tartott értekezletet, amelyen megállapították, hogy a békebizottság aktivan bekapcsoló­dott a béke-aratásba. Mutatja az, hogy a békési állami gazdaságban a dolgozók megszervezésével békemű- szakot állítottak be, akik a növény- ápolási munkákban igyekeznek pótolni a mulasztást. A szervezés a bókebizottsági tagok személyes példamutatásával sikerült is az el­maradást két hét alatt behozni. Ezekben a munkákban az MND8Z, a kosárüzem, a járási tanács, a Hengermalom dolgozói értek el ki­váló eredményt. A békebizottságot ebben a munkájában is mindenben támogatta a Párt városi.bizottsága. Ezen az értekezleten a békebizottság elhatározta, hogy nemcsak az aratás és a csfplés munkálatainál nyújt se­gítséget, hanem feladatul ftíz te ki, hagy a tej és a tejás- begyiijtís sikerének előmozdí­tására kisgyűlísjket tart es egyéni agitációt végez. Azonkívül a határban megszerve­zik a jelentőszolgálatot. Csapó elv­társi az V. kerületi békebizottság tagja elmondotta, hogy az ifjú­sági szervok bevonásával a békebizottságok saját terü­leteiken összekötő, illetve fel­derítő brigádokat alakítanak, tagjai kerékpáron a részükre kijelölt területeket bejárják. Ahol elmaradást találnak, azt a békebizottságnak jelentik s ahol segítségre van szükség, ott az aratásukat már elvégzett bu gádokkal az elmaradó részek se­gítségére sietnek, hogy az aratás gyors elvégzését ott is biztosítsák. Ugyancsak a békebizottságok meg­szervezték azt, hogy a fogattal rendelkező dolgozó parasztok segítséget nyújtsa­nak a fogatnélküli dolgozó parasztoknak. « A békési békebizottság tagjai el­határozták, hogy jó fel világosit« munkával elérik azt, hogy a dol­gozó parasztok begyűjtési kötete- zettsógüknek a gép mellől tegyenek eleget. A sarkadi „Dózsa“ tsz DISZ fiataljai 200 százalékra teljesítették az aratásnál a VIT-re tett felajánlást A sarkadi «Dózsa» Isz is liei'e- jezte az ősziárpa aratását. Az ara­tási munkálatokban a legjobb eredményt a DlSZ-brigád tagjai érték el. A fiatalok versenyben végezték munkájukat, minden percükét kihasználták, hogy telje­sítsék a VIT-re telt vállalásukat. A DlSZ-brigád tagjai még az aratás előtt vállalták, hogy a VIT tiszteletére az ősziárpa ara­tási munkáiban 150 százalékos átlagteljesítménnyel dolgoznak. Vállalásukat 200 százalékra telje­sítették, különösen jó eredményt ért él Pctneházi Mihály, Béres János, Mázán Gyula, Jenei .Má­ria és Balogh Róza. Az ómezőhegyesi pártszervezet jól irányítja a harcot a szemveszteség nélküli betakarításért Beérett az árpa Ömezőhegyesen is. Néhány nap és kasza alá kí­vánkozik a dúskalászu búza is. Nagy és felelősségteljes munkát jelent a közel 800 holdnyi kalá-. szos szempergés nélküli Le arató sas A mezőhegyesi állami gazdaság ómezőhegyesi üzemegységének párt­szervezete, kommunistái átérezték ezt a felelősséget. „Rejtett tartalékok“ Az üzemegység pártszervezetében eleven élet folyik. A népnevelők hetenként összejönnek s megbe­szélik, hogyan segítsék elő a fel­adatok végrehajtását. Balogh Sán­dor elvtárs, az üzemegység párte titkéra ezeken az értekezleteken beszélte meg a népnevelőkkel, ho­gyan mozgósíthatják a »rejtett tar­talékot« — az asszonyokat arra, hogy a növényápolási munkát ara­tás előtt befejezzék. Ebbe a munkába bevonták Hz MNDSZ népnevelőit is. Nagy Lá~ josné, Varga Pálné, meg a többiek sorra felkeresték otthonukban, az asszonyokat, elmondták nekik, ha nem végzik el idejében a növény- ápolást, jónéhány kiló cukorral az­tán sok méter vászonnal kevesebb jut a dolgozóknak. így szerveztek meg egy 50 tagú MNDSZ brigá­dot. A jó munkaszervezéssel el­érték, hogy nemcsak saját üzem­egységükben fejezték be aratáp előtt a növényápolási munkát, ha­nem a peregpusztai üzemegységet, is segíteni tudták. Megtudta minden dolgozó... A növényápolási munkák tapasz­talatait a pártszervezet felhasználta az aratás megszervezésében is. Az aratási munkák előkészítésének ide­ijén a rendes Heti nópnevelőértekez­letek mellett rendkívüli népnevelő értekezletet is tartott a párttitkán elvfcárs. Eelhivta a népnevelők fi­gyelmét: az üzemegység minden dolgozóját harcba kell hívni, hogy a legkisebb szempergéssel arassák le a búzát. A népnevelők először a növény­ápolási munkában részvevő asszo­nyokkal beszélgettek el. Elmondták nekik, hogy milyen nagy veszteséget okoz egyszáza lékos szempergés is. Pl. ha bú­zából 16 mázsa terem egy holdon, az egyszázalékos szemveszteség- nél 16 kiló. Az ómezőhegyesi üzemegységnek 514 hold búza­vetésénél ez az egy százalék 34 ember fejadagját teszi ki s ha nem igyekeznek az aratásnál, a szempergés 4—5 százalékos is lehet. Ez pedig annyi búza lenne, arrieuy- nyi fedezné az üzemegység állandó dolgozóinak fejadagját. A népnevelők mozgósítottak A növényápolási munkában részvevő asszonyok vállalták, hogy az aratásban is segítenek. De emellett még mindig szükség volt kaszásokra. Filimon László elvlárs, az állattenyésztő brigád tagjainak megmagyarázta, miért kell segíteni a növénytermesztő brigádot. S ő maga is elvállalta, hogy részt vesz az aratásban. Felvilágosító munkája nyomán a tehenész-brigád 24 tagja kö­zül nyolcán aratni mennek, a többiek pedig vállalták, hogy ellátják azoknak a jószágait Is, akik aratnak. Brigádot alakítottak a tejház és a lakatos üzem dolgozói az ura­lásra. Még az úttörő gyermekek sem maradnak tétlenül, belőlük kalászszedő-brigádol alakítottak. Az ómezőhegyesi üzemegység pártszervezete ismeri a verseny jelentőségét is s ezt népnevelők útján, meg röpgyűléseken tuda­tosították a dolgozókkal. Ezeken ■ a röpgyűléseken határozták el a dolgozók, hogy versenyre hív­ják ki az árkospusztai üzemegy­ség növénytermesztő brigádját, .4 versenyszerződésben vállal­ták, hogy a minisztertanács ha­tározata szerint megengedett 2 százalékos szemvesztcséget 05 százalékra csökkentik s ezt úgy érik el, hogy a búzát viaszérésben aratják. A szalma- veszteség csökkentésére vállalták, hogy 5 centiméternél magasabb tarlót nem hagynak, a kuszáit gabonánál sem. Vállalták, hogy megszüntetik az igazolatlan mu­lasztásokat s fia a munka megkí­vánja, munkaszüneti napon is dolgoznak s átlagosan 120 szá­zalékra teljesítik normájukat. * Az ómezőhegyesi pártszervezet tagjai derekasan harcolnak a szemveszteség nélküli aratásérti, Megszívlelték Sztálin elvtárs sza< vait: «Ha idejében betakarítot­tál, nyertél, ha késtél a betakarí­tással — vesztettél.» ök pedig nem akarnak egyetlen szemet sem veszteni békearatásunk gazdag terméséből. — deák —

Next

/
Oldalképek
Tartalom