Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-06 / 155. szám

EGYESÜL] ETEK! VILÁG PROLETÁRJAI A községi tanácsülések elé Az okányi »Új Élet' fsz-ben jól halad a munka, mert irányt mutat a pártszervezet, a párftitkái és a népnevelők élenjárnak 1951 JULIUS G PÉNTEK VII. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM Elutaztak küldötteink Tegnap indullak a Szovjet­unióba parasztküldötteink. Két­száz munkában edzolt, napbarní­tott arcú dolgozó paraszt tanul­mányozza majd a világ legfej­lettebb mezőgazdaságát. Az em- beriség élenjáróinál, a szovjet em­bereknél szereznek tapasztalato­kat,. hogy a mi hazánk mezőgaz­dasága előtt álló nagy feladatok­hoz .erőt, biztatást, bátor kiál­lást szerezzenek az ott szerzett tapasztalatokon keresztül. Kül­dötteink személyesen láthatják az eredményeket, megismerhetik a szovjet emberektől azt a harcol, amit az osztályellenséggel vívtak, míg végre egyszer és mindenkor­ra le tudták győzni hazájukban a kizsákmányolok siserahadát. Ez a küldöttség már a harma­dik. Az első parasztküldöttek 1949-ben nézlek szét és tanulmá­nyozták a szovjet kolhozok és szovhozok belső éleiét. Küldöt­teink visszatérve ismertették az ott szerzett tapasztalataikat és en­nek következménye lett az, hogy az 1948-ban megindult termelő­szövetkezeti mozgalmunk szilár­dabbá vált, mert a falu követei, a dolgozó parasztság küldöttei saját tapasztalataik alapján sor­ra, rendre megcáfolták az el­lenség hazugságait. A küldötteken keresztül mind jobban felismerte dolgozó népünk: békéjét, jobblé­tét akarják elgáncsolni a hazug­sággyártók, Truman, Tito és még egy egész sor imperialista hábo­rús uszító s azok" minden gaz- emberségre kapható, hazánkban .lévő hívei. 1950-ben már 20Q paraszlkül- dölt indulhatott el Lenin, Sztálin országába, a szovjet dolgozók hazájába, hogy még több tapasz­talatot szerezzenek-és adjanak át onnan visszatérve dolgozó par rasztságunknak. A parasztküldöt­tek beszámolói nyomán újabb tíz- és százezrek ismerték fel a nagy üzemű szocialista mezőgaz­daság előnyeit. Túrkevc termelő­szövetkezeti várossá lett és még rajta kívül jóbéhány község a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett. A mi megyénkben Ecseg- íalva és Bélmegyer községek dol­gozó parasztjai léplek a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. Az elmúlt vasárnap ünnepélyes keretek között búcsúztatta a fal­vak és városok népe a küldötte­ket. Sok és nagy feladatokkal bíz­ta meg megyénk dolgozó paraszt­sága is mind a tizenegy küldöttét. Dolgozó parasztságunk nemcsak azzal bízta meg. küldötteit, hogy a szovjet dolgozók, a kolhozisták és a szovhozislák szép és jó éle- tét tanulmányozzák, hanem azzal is, hogyan, miként termelnek mind többet és többet, hogyan és miként küzdenek a természet erői ellen. A felsőnyomási állami gaz­daság dolgozói megbízták Békés­csaba dolgozó parasztjainak kül­döttét, Baukó Mátyást, hogy be­hatóan tanulmányozza a gyapot kaccsolásának módszerét s egy­ben azt is, hogyan küzdenek a szovjet dolgozók a gyapotnövény betegségei ellen. A békéscsabai «Vörös Október» tszcs dolgozói azt szeretnék tudni, hogy a szov­jet kolhozokban milyen takar­mánykeverékkel etetik a tehene­ket, mert ők is emelni akarják tejtermelésüket a szovjet tapasz­talatok alapján. Az orosháziak is sok és nagy feladatokat bíztak Szilágyi Jáno,silóra. Horváth Sán­dor a kolhozuk munkaszervezését ajánlotta Szilágyiné figyelmébe, míg Baranyai Ilona traktorisla szeretné megismerni: a szovjet gépállomások női traktoristái ho­gyan végeznek önállóan gépjaví­tást. Birkás Sándorné a szovjet anyák gyermeknevelésének mód­szerére kíváncsi: hogyan osztják be a szovjet anyák idejüket, hogy a gyermeknevelés mellett a ter­melőmunkából is példamutatóan ki tudják venni részüket, sőt a férfiakkal egyenlő teljesítményt tudnak elérni. Magvarbánhegye- sen Nyári János 15 holdas közép- paraszt ugyancsak a munkaszer­vezés és a magas terméseredmény titkainak tanulmányozásával bíz­ta meg Gyúró Mária küldöttet. Megyénk dolgozó népe mind a tizenegy küldöttét ilyen és ehhez hasonló feladatokkal látta el út- ravalóval, amelyeket mindany- nyian őrömmel vállaltak, hogy falujukba visszatérve gazdag ta­pasztalatok birtokában beszámol­janak megyénk dolgozó népének: bogvan teljesítenék megbízatásu­kat. Sz. I Literenként 20 dkg korpát kapnak a tejbeadást teljesítő dolgozó parasztok Kormányzatunk jelentős kedvez­ményeket biztosít a beadási köte­lezettségüket jól teljesítő dolgozó parasztok részére. Azok a dolgozó parasztok, például, .'akik határidő ©lőtt tettek 'eleget tojásbeadási kö­telezettségüknek, gyorsboadási ju­talmat kaptak. Kormányunk most % tejbeadást jól teljesítő gazdák' részére biztosít újabb kedvezmé­nyeket. A ‘tehéntartó dolgozó pa­rasztok minden beadott liter tej 'után — akár kötelező, .akár szabad tej beadás — körülbelül 20 deka korpát kapnak augusztus első fe­lében. De már ezt megelőzően iá júliusban a készleteknek megfele­lően a júliusi beadás teljesítésé­nek arányában korpaelőleget kap­nak a termelők. A tejbeadás teljesítésére vonat­kozó kedvezmény ismét egy biz* nyítéka annak, hogy amikor dol­gozó parasztságunk eleget tesz be­adási kötelezettségének, saját jólé­tét növeli. EGYENEST A GÉPTŐL, rövid ünnepség keretében adta át a földmüvesszövetkezetnek első gahonasxáUítmányát a gyulai „Egyenlőség“ tss Egyre jobban 'szaporodpalc a lse- vesztek a 'gyulai határban,. Am »Egyenlőség; tar-meló sző vet kőzetből azonban szerda Úta cséplőgép búg&r süt tnszi 'szelte a határban a lenge, nyári szellő. 'Repcét csépel a bri­gád. Azonban 'tegnap reggel 9 óra után beledobta 'm első búzakévét Is Pántye István 'elvtá\rs az élet mteyv itít ontó 'gépbe. Az acélos búzaj- dzemekkél egymásután 'teltek a zsá­kok; 12 'órára már nem kevesebb, mint 32 mázsát csépelt a brigád 2 holdról. Hadd 'menjen az első teher a földönüvesszöi'et kezeibe '— hang­zik innen 'is, onnan is a dolgozók köréből a 'Vélemény. Délután 2 és 3 hm között 'aztán kocsira rakták a zsákokat és kérők 39 mázsával el­indultak a 'város felé, a földniiir shesszövetfiazet raktárához. Ünnep a temnénybgaSás, ‘amit a legmél­tóbban még 'jobb munkával lehet megünnepelni. Éppen 'ezárt a feT- vmígzott, szalaggal feldíszített és fellobojózott kocsikkal 'csak 9 env- ben* indult el. A többiek otthon maoriinak: aratni, csépelni, végez­ni a 'munkát. A foJdmWvosszöveikezet ‘raktára előtt ünneplő tömeg v-írta az első gabonuszállítmámyt, a békeafatás első eredményét. Ott volt az ün­neplőkkel Maléth 'iJózsefné elvtárs­nő, a 'városi pártbizottság titkára, Valamimt Befcczki élvtárs, a vá­rosi tanács elnöke. A Gyulán nya­raló budapesti úttörők testületileg Vonultak fel 'az első gabona átadási ünnepére. Maléth 'elvtársnő ud/vfy zelte a 'dolgozókat. Berpczki elvtárs rövid beszédet 'mondott. Többek kör zött méltatta a /nagyüzemi gazdál­kodás jelentőségét, a Szovjetunió, Pártunk, Rákosi 'elvtárs felbecsül­hetetlen segítségét. Egy kis ti'tőn) lány József ‘Attila Versét számító el, amely a búzától szól. tiyul Ferenc élvtárs, a csoport pártszervezetének titkára a Minő­ségi munkáról, az aratási munkák befejezéséről s a terményboadá* jelentőségéről beszélt. A rövid, de tartalmas ünnepség titán a békeind/úó hangjai melleit vitték be a dolgozók as első búzás- zsákokat a raktárba. Míg a búzás- zsáJcokat kiürítették, a csoport páré titkára és az elnök táviratot kül­dött Páptunk, dolgozó népünk szü­retelt Vezérének, Rákosi Mátyás elvtám'íiah, amely a következőkép­pen hangzik: »DRAGA RÁKOSI ELVTÁRSI * A gyulai »Egyenlőség« tsz forró üdvözletét küldi abból az al­kalomból, hogy Gyulán a tsz-ek közötti versenyben elsőnek szállítot­tunk be kenyérgabonát. Ezzel válaszolunk a Grösz-banda aljassá­gára s Ígérjük, hogy továbbra is fáradságot nem kímélve min­denben követjük Sztálin elvtárs, Pártunk, Rákosi elvtárs útmuta­tásait. A gyulai »Egyenlőség« tsz dolgozói.-« Befejeztük az ősziárpa aratását A búzaaratásban Dolgozó parasztságunk1 az őszi­árpa aratását b hó 3-án befejezte. A búza aratása nagy lendülettel folyik, mindennek 'ellenére nem di­csekedhetünk eddig ifiért eredmé­nyeinkkel. A Wyi tanácsoknak, töniegszer rezeteknek az 'eddiginél sokkal nagyobb "mértékben kell munkájukat végezni, hogy dolgozó népünket mindjobban mozgósítani tudják a békearatás győzelmes be­fejezésére. E hó 3-i jelentés szerint járásaink között ' a mezőkovácsházi járás jár az élen, ahol a dolgozó paraszt­ság minden munkanapot, sőt a vasárnapot is kihasználta a gabonabetakaritás gyors befeje­zésének érdekében. A járás legjobb községe Nagykamarás volt, ahol 3-ig a búza aratását 30 százalékban elvégezte a község dolgozó parasztsága. A járás többi községei általában 20 százaléknál tartottak. Mazvar- bánhegye3 község á 3-i jelentés szerint 5. járás szégyenévé vált az aratási munkákban, mert mindössze 4 százalékban végezte el az ara-! a mezőkovácsházi járás jár az élen tást. A gyomai járásban az end-1 rődi dolgozó parasztok végeztek jó] munkát, búzaföldterületüknek "ők is 30 'százalékát learatták, Termelő- csoportjaink dolgozói 'egyik-másik helyen igen 'jó eredményt tudnak elérni az aratási munkákban. Pél­dául a dévaványai »Vörös Csillag« tszcs-ben 14 kaszás két nap alatt 33 hold búzát aratott le. Ezt az eredményt úgy tudták el­érni a dolgozók, hogy reggeltől* estig becsületesen dolgoztak, vagy­is nem ©csorogtak és nemcsak azt várták, hogy az idő teljen. A bé­kési »Szabadság« tszcs-ben. pél­dául Köpe Mátyás brigádja a dőlt búzában is napi 900 négyszög­ölet tudott learatni. Termelőcsoportjaink között az aratási versenyben az orosházi »Dózsa« tszcs jár az élen, búzaföldterületük 34 százalékát aratták le. Termelő- csoportjaink munkacsapatai kö­zött a legjobb eredményt a békéscsabai »Május 1« tszcs »Béke« munkacsapata érte el, amely az aratási versenyben 148 százalékos heti átlagot éri eL Az aratási munkákban lemarad­tak Körösnagyharsény, Okány. Le­maradt a békéscsabai »Kossuth« tszcs is, mert roeszul szervezte meg az aratási munkát. A »Kos­suth« termelőcsoportban például Tankó Ádám csuk 80, Gsuvarszkí János pedig 65 százalékos napi teljesítményt tudnak elérni. Ered-, menyeik azért ilyen kicsik és ál­talában az egész csoporté, mei4 későn állnak a munkába és ko­rán hagyják abba. I-es típusú termelőcsoportjaink egyre inkább felismerik a kollek­tiv munka jelentőségét. Az orosházi »Rózsa Ferenc«, a »Leningrád« és a »Kossuth« is nemcsak az aratást végez­ték közösen, hanem m^r a hor­dást is ilyen formában végzik. A »Kózsa Ferenc« tszcs a IIlHM mintájú »Október 6« tsz-nék te segítséget nyújt és ígéretet tett ar­ra, amint befejezik az aratást, át­mennek segíteni. Magyartieiübegyiiáza nyerte el a tofásbegyiijtési versenyzászlót A szeghalmi és gyomai járás as utolsó helyen till Minisztertanácsunk rendeleté ér­telmében július 1-e után csak azok a dolgozó parasztok árulhatnak to­jást a piacon szabadforgalomban, akik évi tojásbeadási kötelezettsé­güknek 10, "baiömfibeadási kötele­zettségüknek 10 'százalékban éteget tettek. Megyénkben 'a népnevelők nem tudatosították ezt kellően a dolgozó parasztok -között, ennek tudható be az, hogy július 1-ig to­jásbeadási. előirányzatunkat mind­össze 48.3 százalékban teljesítettük. A lemaradás oka részint a nép- nevelőmunka hiánya, például Mezőhegyesen a népnevelők nem keresték fel a tojásbe­adásban elmaradó dolgozó pa­rasztokat, nem magyarázták meg nekik a beadás fontossá­gát. Hiányzik a személyes példamutatás is. Népnevelőink között i« vannak, akik nem járnak élen a tojásbeadás teljesítésében. Okánvban az »Uj Élet« tsz párttitkára például azt mondja: nincs elég tojás a be­adásra. Gál András mezőgyáni el­nökhelyettesnél a nemtörődömség mutatkozik meg. Kijelentette: rá­érek a jövő április 1-ig teljesíteni. Mezőhegyesen a szövetkezet ügyvezetője maga sem teljesí­tette kötelezettségét. Kunágo* tán június 28-án és 29J8n a szövetkezet egyáltalán nem sárolt fel tojást. Pár’ts zer ve reléink, községi taná­csaink most már kezdik felismerni) milyen komoly hibákat Lövettek ©3 a tojásbeadás elhanyagolásával I egres községeinkben a népneveié munka és a személyes példamutatói megjavításával máris eredmények®1 értek el. A békési járás az előzó ho« tek 00—70 ezer darabos átla*< (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom