Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-23 / 298. szám

4 VIHARSAROK XJ I'l. Várt és párlépitén A békéNe^alnif íiéphevelóeneket tlolgozmtb ki tovább Gelencsér A népnevelőül unka tartalmának mer ja vitása agitációnk legfőbb fel­adata. Erinek a jelentőségét felis­merte a liékéécsabai Ruhagyár [vártszervezetének vezetősége is. Rá- ';<»i elv társ beszéde óta még na­gyobb buzgalommal forgatják ;• pái'tvezetőség tagjai azokat a ki­adványokat, melyek a szovjet agi­tátorok tapasztala*ait Írják le. — A szovjet agitátorok tapasz­talatai megmutatják, milyen nagy­jelentőségű a jó agitácíós munka, így vélekednek a ruhagyári slvtársak.--- Nagyon sokat tanultunk a’r hói a füzetből, melynek a címe: A szovjet agitátor a nép barátja — mondja Gelencsér Mihály elv" társ,; a pártszervezet ágit. prop. felelőse. Ivprsor elvtárs, párttitkár és Ge­lencsér elvtárs maguk is dolgoz­nak ki népnevelőérveket és át­adják a népnevelőknek. Természe­tes, elsősorban ők maguk alkal­mazzák azokat, hogy meggyőződ­jenek helyességükről. A pártszervezet nagy gondot fordít arm, hogy a Ruhagyár dol­gozói is támogassák a bányászok széncsatáját. A cél az, hogy taka­rékoskodjanak a villanyárammal. Ennek érdekében egy alkalommal Áocsor elvtárs Jlége.y Erzsébettel, az egyes számú gépterem munkás- nőjével beszélgetett a villanyáram takarékosságról, mert a villany égett nála, gépe. üresen járt, ami­kor időközben távol volt muiika- tie'yétől. Megemlítette neki, hogy gondoljon arra, milyen nagy ősz- szeget tesz ki az olyan 8—10 perces .vnianyfogyasztás, ha na­ponta csak kétszer-háromszor for­dul elő és ha minden munhás így cselekedne ez az ellenséget segítené. Ferenczi Ilona DISz-tag, Hégely Erzsé­bet versenytársa szintén helytele­nítette ezt a felületességet. Meg­jegyezte« hogy ő is szokott szólni neki, mert gyakran előfordult az ilyen fegyelmezetlenség. Gelencsér elvtárs a második szá­mú gépteremben végzett riépmv- velőmunkát. Ebben a teremben folyik az újonnan belépett dol­gozók tanítása. Egy alkalommal az éjjeli műszak ideje alatt több dolgozó felkelt gépétől, hogy meg­nézze, hogyan dolgozik munkatár­sa, vagy pedig, hogy valamit kér­dezzen munkájára vonatkozóan. aesoraidö alatt is több gépnél fölöslegesen égett a villany. Oda­ment Sitkéi Jolán, Török Márta dolgozókhoz s .megkérdezte tőlük: jlvasnak-e újságot? Az igenlő vá­lasz után mégérdeklődte, hogy unt olvastak a bányászokról. Ök elmondották: »Hősiesen dolgoznál, a bányászok, hogy több szeret ad­hassanak.: Tudják-e, miért teszik1 ezt?, —. kérdezte tovább. »Sokat építünk, uj gyárakat, ehhez sokj szén kell, meg a dolgozóknak is kell a tüzelő. Ezért teszik. Ez­által lesz gazdaságilag erősebb az (országunk g így a Ivókét védik bá­nyászaink« i— hangzott a válasz, .látják, ha égre hagyják n villanyt, ezzel bányászaink munkájának egyrésze semmivé válik. Hiába erőlködnének ők, ha a Ruhagyár dolgozói nem segítenék harcukat r — magyarázta elv társ. Gelencsér elvtársiak az a vé­leménye, hogy sokkal jobban le­het népnevelőrnunkát úgy végez­ni, ha beszélgetés közben a dol­gozók elmondják véleményüket s így vezetjük rá őket az igazságra, tannak olyan népnevelők, akik, nem így lesznek, Először alkalmazott érveiket. Kocsor és Gelencsér elvtársak nem tartják kielégítőnek. Továbbfej­lesztették azokat. Most már a kö­vetkezőképpen érvelnek: Megtörténik, hogy egyes mun­kások io-—íj percig üresen já­ratják a gépek ITa a Ruhagyár minden dolgozója naponta csak 1iz, percig járatja üresein a gépet, az egy nap alatt .'ifi forint, havonta 900 forint, évente 10.800 forint kárt jelent. Ha azonban naponta 30 percet számítunk, akkor 21.600 forintról beszélhetünk Ennél nagyobb pazarlásról van szó a nappali műszak idején. Na­ponta igen gyakran négy órán ke­resztül fölöslegesen égnek több munkahelyen a villanyok. Az igaz, hogy belső v árpáshoz szükséges a villanyvilágítás, de a külső var­rást anélkül is el lehet végezni. Ha minden gépnél a délelőtti mű­szak idején csak mégy órán keresz­tül ég a villany, az naponta i65 forint, havonta 4135 forint, éven­te áy.öoo forint kárt jelent. E kétféle módon történő pa­zarlást, ha minden dolgozó meg­szűnteti, akkor ennyi összeggel- erősíti államunkat, ezen keresztül a Lékel ab ort. Egészen bizonyos, hogy a bé­késcsabai Ruhagyár pártszervezete párt titkárának és ágit. prop. fe­lelősének ez a tevékenysége nagy­ban megjavítja a népnevelőm un­ka minőségét. Azzal a hatással lesz a népnevelőkre, hogy ezer­nyi találékonysággal maguk látnak hozzá á leghatásosabb érvek ki­dolgozásához és alkalmazásához. w&t agUátMai A. moszkvai singyár már be­fejezte a háború utáni sztá­lini ötéves terv feladatait. Példá­ján jól láthatjuk a szovjet nép grandiózus alkotó erejét. A gyár az. 19 \ Q-4.3 év első tíz hónapja alatt már annyi árut termelt, amennyit 1900 egész tervéve alatt kellett volna termelni®. A gyár, mint a kerületi és az országos munkaverseny tavalyi győztese két vörös vándorzászlót kapott. Ennek a nagy sikernek az eléréséhez nagymértékben hozzá­járult a gyári agitácíós gátreb, melyben körülbelül 100 párttag és pártonkivüli aktivista tevékenyke­dik. Az agitátorok a szovjet haza- fiiig szellemében nevelik a dol­gozókat, megszilárdítják bennük a kötelességtudást s a rájuk bizot'j dolgok "elintézéséért való felelős­ség érzését. Ahhoz, hogy valaki világosan, meggyőzően meg tudja magyaráz­ni a Párt és a szovjet kormány politikáját és a célkitűzéseket vég­re is tudja hajlani, az kell, hogy világosan lássa ennek a politiká­nak a lényegét, Ezért széntel olyan nagy figyelmet a singyár párt­Ahol a piciny emberpalántákat nevelik a jövőre .Békéscsabán. a-Luther-utcai óvo­dában kiállítás van. <:A békésmagyei Óvodások gyermekmunkáiból» — ol­vashatjuk a kapura tett, felíráson. Csodálkozva állanak meg a járó­kelők. Még ilyenről nőm hallottal:. Többen meg is kérdezik: «Hát a gyerekek nemcsak játszanak, ver­selnek, mesét hallgatnak az óvo­dában, liánon dolgoknak is?» A feleletet bent, a kiállítási te­remben- kapjuk meg. Körben. a falak mellett kis apró házak, fal­vak, gépállomások, kórházak, raj­zok, festésók ■ láthatók. Csodálkozva mennek egyik munkától a másikig a látogatók. Simon Jóska Ids óvódás, izga­tottan fogja meg szüleit és az egyik asztalhoz vezeti, őket. «Nézd Anyu, ezt a gépállomást mi ké­szítettük» — mondja lelkesen. A szülők mou lyogva szemlélik. «Hon­nan tudtátok, hogy ilyen a gép­állomás?» — kérdezd az édesapja. «Honnan? Hát elmentünk és meg­néztük» — válaszol a kisfiú. Mel­lette a 64 éves Szász néni fölső- hajt: Bizony az én gyermekeim nem járhattak ilyen szép óvodába Elkomorodnak az arcok ... Visz- szagondolnnk a múltba, milyen is volt) a régi ovoda? Hideg, barátságtalan falak vol­tak ott. Sehol virág, kép, a pa­dokon körben ültek a gyerekek karbatett kézzal. Csattogtatósra, vagy parancsszóra kellett felállni, leülni, játszani, stb- Kézimunkáz­tak ugyan, de ez abból állt, hogy szolgai módon lemásolták az ovonő előmutatott munkáját. Önállóságot, gondolkozást el kellett nyomni, S minden azért volt igy, hagy «2 uralkodó osztály kiszolgálására jó, alázatos, engedelmes embereket ne­veljenek, akik löm kérdezik, hogy verejtékez munkájuk után nekik miért nem telik kenyérre és ru­hára, inig az urak tobzódnak a pompában, jólétben. De a múltra való visszaemléke­zéstől elkomorult arook felvidulnak, amikor Könyvésné csillogó etem­mel, mutat rá Sztálin elvtárs fény­képété, amit apró gyormekkezek' ragasztással diezitottek körül, hogy minél szebb legyen. «Nézzétek,' mi lyen szop!» Ezek a gyermekek tud- ■ják, hogy kínok köszönhetik a mostani vidám, boldog életükéit Tudják, hogy mi épül az ország­ban,'miért dolgoznak egyre foko­zódó lendülettel a munkások. Tud­ják, hogy kis óvodai közösségük része a nagy közösségnek, országunknak Ezt bizonyítják a kis gyárak, utak, gépállomások, kórházak, óvodák, ti*3s gazdasági udvar, amelyeket előszűr valóságban megtekintettek, megbeszélték közösen n gyermekek, majd kollektíván elkészítették. A gyermek találékonyság a, ötletessé­ge szabadon érvényesülhet. Az óvó­nő a helytelen ’elképzeléseket ki­javítja, de nem gátolja a gyer­meket: abban, hogy a munkával kapcsolatos egyéni elgondolása na érvényesülhessen szál á lon. A gyer­mekek így örömmel dolgoznak s itt vetik mog a nevelők az alapjait a szocialista embertípus jellemző tulajdonságának — a munka szo- rotetóuek. A munka nálunk becsü­let és dicsőség dolga! Ezt az óvo­dában érzi meg először a gyermek, ’»fía felnőnek ezek a gyérúialtek,' jxüökik kerülnek ki a jövő'újítói,'él­munkásai, sztahanovistái.« G hatig József elvtárs mog is jegyzi: »Ezen a kiállításon a szocialista alap, a a munka jó sikere látható!« Adler Károly hozzáteszi még: »Hála a Pártnak és vezetőinok, hogy óvo­dáink ilyen szép eredményt tudnak felmutatni!« Igen! Az óvodai nevelés a felszabadulás óta új utakra tért! Az eddig elhanyagolt terület most egyik legfontosabb munkahely lett országunk számára. Boldog jövőnk, a szocializmus egyik alapvető felté­tele az, hogy milyen lesz ifjúsá­gunk. ha felnő. Mi szocialista em­bert akarunk neveltéi s ezt a legfia­talabb korban, a legelső közösség­id kerüléskor kell megkezdeni, — az óvodában! Hogy kormányunk mennyire ér­tékeli az óvodai nevelés területem végzett jó munkát, ennek bizonyí­téka, hogy a Magyar Népköztársa­ság Érdemérem ar an yfokozatával tüntette ki Salát Jánosné békés­csabai 'óvónőt. Ez a kiállítás meggyőz tmnnün- ket a gyermekeknek óvodába jára­tása, az óvodai nevolőmunka. fon­tosságáról és arról, hogy a meglévő hibák kiküszöbölésévé!, a szovjet óvodai nevelés tanulmányozásával, elsajátításával nevelők eleget tesznek amink 3 követelménynek, amit hz »új ember első kovácsától« elvár dolgozó népünk, a békéért vívott harcunkban, a szocializmus építésé­ért! Követet Margit, Békéscsaba. szervezete a; agitátorok politikai oktatásának, gondoskodót ideoló­giai fejlődésükről, igyekszik, hogy minden tekintetben szélesítse po­litikai látókör iilcet. Az agitáció« gárda lúgjainak rendszeresen elő­adásokat tartanak, aktuális politi­kai kérdésekről, a helyi pártszer­vezet és az üzem előtt álló fel­adatokról Ajyifciíbrov, a szerelőműhely . mestere előadásában a mun- íamódizeiek kicseréléséről beszélt. Elmondta, hogyan találja meg hallgatóinak szivéhez vezető utat. Mindig olyan példákat hoz fel, melyek közel állnak a hallgatók­hoz. -Nvikiforov emellett a rész­lege és műhelye előtt álló fel­adatokat mindig kapcsolatba hoz­za az ország általános érdekeivel. Az agitátorok kiegészítettek Nyi- kiforov beszámolóját, elmondták, hogyan használják fel agiléciós munkájukban a szépirodalmit, be­számoltak a politikai aguáció ta­pasztalatairól. Minden értekezlet után meg­kap jéje mz agitátor zsebkönyvét 1, mélyít a gyári pártbizottság ad ki s mely Hogy segítségére van az agitátoroknak. Adatokat tartal­maz a gyár életéből. Gyakran végeznek úgynevezett kiszálló agitáció» értekezleteket, meglátogatják a műhelyeket, elő­adásokat. tartanak. Minden kommunista és pár- tonkívűü agitátor résztvesz az oktatási hálózatban, tanulmá­nyozza a marxista-leninista el­méletet. Állandóan ámolókat, hallgatnak a nemzetközi M bel­politikai helyzetről, az irodalom, művészet és technika kérdései­ről A pártszervezet az agitátorok munkáját állandóan figyelemmel kíséri. Az agitátorok rendszere­sen beszámolnak munkájukról a Pártnak az értekezletek alkalmá­val. A t agitátorok nemcsak sző­' val, hanem tettekkel, sze­mélyes példáival is agitálnak. Mindnyájan sztahánovisták, a gyár élenjáró munkásai, az új kezdeményezések harcos megva­lósítói. Az agilátárok munkájának nagy része van abban, hogy s moszkvai singyár kiváló ered­ményt ért el a termelésben és megérdemelten nyerte el a dicső »élüzem« elnevezést A DISz vezetőségválasztás hírei EZ HELYES Bélmegyeren a Disz vezetöségválasz- fáskor megmutatták a fiatalok, hogy mennyire fontos kérdésnek tartják a választást. A nagy sárban 5 küőrtiéter távolságról is eljöttek ad ifik a vezetőié,gválasztó gyűlésre. -Megmutatták a bélmegyeri ifik az új vezetőség összeállításá­ban is, hogy felismerték a vezetöségválasztást jelentőségét. Az új vezetőségbe, amely kilenc tagból áll, három középparaszt fiatalt váljszíot- tak be. Ezzel is példát mutatnak a bélmegyerí ifik más DISz szervezet felé: a középparaszt­sággal való szövetséget hogyan kell erősíteni, A DISz szervezet további célja mindjobban be-- vonni a középparaszt fiatalokat a szervezet tag­ságába. A békési járási pártbizottság nagy gondot fordít a járás területén folyó DISz szervezet ve­zetőségének választására. Sarus elvtárs, a járási pártbizottság titkára, személyesen la ellátta ta­nácsaival a bélmegyeri DISz szervezetet a veze- tőségválasztásra vonatkozó kérdésekben, EZ NEM HELYES Békéscsabán na erzsébothelyi DISz votetőeégválasztás alkalmával egyetlen dolgozó parasztfiatalt sem választottak be a vezető­BÓgbe. Csepregi András- ifi álláspontja helyes volt, hogy kifogásolta ezt, de hibát követett» el abban, hogy ezt csak a. vezetőségválasztás megtörténte után hozta fel. Ha Osopregi András nézetét már a jelölőbizottság munkájának ismer« tetősekor hozza fel, egész biztos, az általa ja­vasolt Oláh András egyénileg dolgozó parat zt- fiatal bekerülhetett volna a DISz szervezet új vezetőségébe. Komoly felelősség terheli ezért, a hibáért Békéscsaba városi DISz titkárát, Potyák elv- társat, akinek észre kallóit volna venni ezt a hiányosságot, hiszen ő maga is átnézte a jelö­lést. Do nemcsak a városi DISz titkár követett) el hibát, hanem az erzsébothelyi pártazo 'vezet titkára is, mert nem segítette kellőképpen a DJSa szervezet vozetőségváhuiztásánálc előkészítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom