Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-23 / 298. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 1 jövőben még jobb munkát végzünk — fogadták meg a mezőberényi szövőgyár dolgozói a SzOT vándorzászlójának átvételekor Saeptemborben fogadták el a SzOT xnegyebizottBiiga által hirde­tett vorscnyf, amely a megyo leg­jobb üzeméért indult el. Akkor még nem- is remélőik, hogy a vereanyt az ő üzemük fogja meg­nyerni. Hiszem abban az időben minden, oiyan rosszul ment az üzemben, alig volt versenyző, csu­pán egyhéliáhyan értették meg, hogy milyen nagy lendületet ad a termelésnek az, ha munkájukat verseny ben végzik. — Nem tudom, minek csatlakoz­tunk mi. ehhez a versenyhez —, mondogatták egynéhányon — hi- sasn úgyis hátul maradunk. ... Es ma, december 21-én, a nagy Sztálin íl-ik születésnapján itt ülnek a kultúrtermemben és csil­logó szemmel várják az ünnepség kezdőiét, Mindannyiukban a boldog tudat él: győztünk, a „megye legjobb üzeme“ lettünk A műsor színdarabbal kezdődik, liliána Sehidt Gyürgynó, az üb. tlnöko üdvözli a megjelenteket, akik között itt van az Mi)P mo- aőberéuvi ezer rezeiének kiküldötte, Yizsnyiczai Jáaoa elvtárs, a Szak­szervezetek Megyei Tanácsának el­nöke, Pongrácz elvtárs, az Ipari Központ részéről, Gyüne Júlia, a textil szakszervezet területi titkár­sága részéről és a mezőberényi községi tanács titkára, A megnyitó után Valyuch elv- társ, vállalatvezető röviden elmond­ja, hogyan érte el az tizem azt), hogy a megyo Legjobb üzeme leit. Elmondja, hogy mindejiakeiőtt szí­vós felvilágosító munkát kellett folytatni, de ennek inog is lett az eredménye, mórt azóta meg­szilárdult a munkafegyelem, fel­lendült a nrunkavereenyzok száma. JDo elmondja azt is, hogy az elért eredményekkel még nem lehetnek megelégedve, a versenyt még tovább kell fokozni Ezt gondolják a jelenlévő dol­gozók valamennyien és megfogad­ják, hogy a jövőben meg jobb munkát fognak végezni, még in­kább fokozzák a termelést. Most Vizsnyiczai elvtárs beszél. Rámutat december 21-nek nagy jelentőségére, arra, hogy a mai na pon kettős ünnepet ünnepe lack az Alföldi Szövőgyár dolgozói» amikor mindannyiunk szeretett ve­zérének, Sztálin elvtársink 71-ik születésnapját. ünnepük, ugyanak­kor kapják mog jó munkájuk ered­ményeképpen a versenydijat. Vias- nviczai elvtárs kéri a dolgozókat, hogy eddig elért eredményeiket fej­lesszék tovább és a műszaki dol­gozókkal karöltve igyekezzenek úgy dolgozni, hogy legközelebb már az élüzemjelvónyt is megkaphassák A most . következő pillanat fe­lejthetetlen . marad valamennyi je- , len levő dolgozó számára; Vizsnyii czni elvtára zúgó ta-psok között átadja a gyönyörű brokát vörös- zászlót az üzem voretőcégénefe. A felszólaló dolgozók valameny- nyien ígéretet tettek arra, hogy ötéves tervünk második évét a ki­tűzött határidő előtt még haman rább fogják befejezni, mint a mos­tani évet. Ezt ígéri Nyerge* Ist­vánná brigádja nevében, Aranyi János, Klein Márton művezetők, Nemes Júlia szövő, SaolMx Pál és a többi felszólalók valomony- nyien. — Zs. — Bánfalvi, élt társ bebizonyította: melíé a itiroi^könyvet^kc viselésére Alig, hogy megáll a kocsi a járat élűit, Bánfalvi János elv- társ. az orosházi Tólh-malom mázsálója máris ott terem, a kis­kocsival. Néhány perc és a há­rom zsák már a mázsán van. — íáa luío — mondja a sú­lyalma nézve, azután kinyitja a zsákokat, megnézi, milyen a bú­za. Gondosan megvizsgálja, ne­hogy zsizsikes, vagy ocsus bú­zát vegyen át. — Rendes — állapítja meg Bánfalvi elvtárs —, azzal már önti is a felvonóba. — Jöhet a másik. így megy ez nap-nap után. Bánfalvi elvtárs gondosan, fi­gyelmesen dolgozik, bosazátojápetú verseny« szerződést Is kötfiti, hogy munkáját tervszerűen vé­gezhesse. A szerződésben Bánfal­vi elvtárs vállalta, hogy normá­ját állandóan 30 százalékkal túl­teljesíti. Vállalta még munkahe­lye tisztántartását és a mmika- fegyelem megszilárdítását is. A kiértékelések megmutatják, hogy a vállalások teljesítve lettek. Pél­dául a normáját Bánfalvi elv­társ állandóan 135—140 száza­lékra teljesíti. — Eleinte azt gondoltam, hogy sokat vállaltam, nem tudom tel­jesíteni — magyarázza. — De ké­- sőbb rájöttem, hogy a munkám NepyHí Békés megyében a bsrmi^caöik ftödiíi^ésszMkezet! áruház A dolgozók minőségi áruval való bőségesebb ellátása érdekében de­cember 20-án, Sarkadon új, föld­en űvess. ao vetkezeti áruház nyílt. Bé­kés megyében ez a harmincadik földművesszövetkezéti áruház, A megnyitó ünnepeég délután 3 órakor volt és fél négykor megkezdődött a vásárlóközönség- ki- Jaolgá'ása és fél négytől fél hétig 1030 vevőt szolgáltak ki az áru ház­ban és 17.900 forint pénzforgalmat bonyolítottak te, észszerűbb megszervezésével még túl is szárnyalom. Gondolkozni kezdett, hogyan lehetne jól megszervezni a mun­kát és rövid idő alatt rá is jött a megoldásra. Másnap már úgy irányította a gabonát hozó ko­csikat, hogy azok, ahogy a zsá­kokat lerakták, azonnal tovább álltak, helyet adva a másik ko­csinál;. Mire Bánfalvi elvtárs az utolsó zsák gabonát vitte a má­zsára, már ott áll a másik kocsi így telte Bánfalvi elvtárs gyor­sabbá, könnyebbé munkáját és így tudta teljesíteni a hosszúlejá­ratú versenyszerzödés egyik pontját. 'Do teljesítene a tisztaságra és a munkafegyelem megszilárdítá­sára tett vállalását is. Az elő­Az orosházi vasútállomás dol­gozói Sztálin elv társ születésnap­jának méltó megünneplésére és az MSZT kongresszus tisztele­tére lelkes munkafelajánlásokat tettek, amelyek nem maradtak papíron, hanem meg is valósul­tak. Bolla Sándor és Dimák Pál váltókezelők vállalták, hogy az összes váltókat^ rendbehozzák a léli forgalom beindulásáig. Felajánlásukat 121 százalék­ra teljesítették, amelyért és az őszi csúcsforga­lomban végzett jó munkájukért rendkívüli előléptetésben része­sültek. Maciiul* Gyula raktáritok a srakva-rak ott,(-mozgalom ki- szélesítését és a darabáru« gyüjtőkocsik toonaterheüsé- ruk felemelését vállalt*. Fel­ajánlását 137 százalékra tel­jesítette. Ugyanezeket és az áru selejtmen- tes ki- és berakását vállalták & raktári munkások is, akik 117 százalékos teljesítést értek eh zőt bizonyítja munkahelye. Se­hol se lehet szemetet látni, szin­te minden ragyog a tisztaságtól. A munkafegyelem lenén I» megállta a helyét Amit nemcsak a kiértékelés, liá­néul ívönckos János elv-társ, üze­mi párt titkár szava is bizonyít.-- Bánfalvi eív társ sose késik á munkából, még egy félpercet sem, igazolatlanul sem mulasz­tott még soha. Nem, mert Bánfalvi János kommunista. És a kommunisták megvalósítják, amit vállalnak. Erre gondolt Bánfalvi elvtársi? vállalásának teljesítése közben. És bebizonyította a Pártnak, hogy méltó a piroskönyvecske viselésére. A. K. De nem maradtak le a lelkes felajánlásban a mozdonyvezetők és a fűtők sem. Valamennyien vállalták, hogy 5 százalékos szén- megtakarítással segítik a bányá­szok széncsaiájáf, állandóan fel­emelt menetsebességgel továbbít­ják az árut és rendes menetidő­vel továbbítják a tűi terheléses vonatokat. Munkájuk jó megszer­vezésével, a tapasztalatok átadá­sával vállalásukat túlteljesítet­ték, 114 százalékot értek el. Kitűnt még a vállalás tel­jesítésében Torda M. József szállítási tervfelelős is, aki felajánlotta, hogy december 20-ig lépcsőzetes irányvona­lot képez, Ezt teljesítette, */. irányvonalba az orosházi vasútállomás 12 kocsit adott« A vállalások túlteljesítése bi­zonyítja a dolgozók határtalan háláját és szereidét Sztálin elv­társ iránt és azt, hogy eredmé­nyeiket a szovjet-magyar barát­ság erősítésével akarják tyváfrh fejleszteni. Áz orosházi vasutasok túlteljesítették az HSzT kongresszusára tett vállalásukat Vessék le üzemi dolgozóink a tőkés társadalomtól örökölt terhet — a kétlakiságot Amikor Rákosi elvtárs feltárta, hogy a »kétlakiság* milyen káros hatással van. a termelésre, fejlődé­sünkre, — egymásután lát'.áli meg a kérdésben érintett üzemi dol­gozóiak azt, hogy a Pórt, Rákosi elvtáivs tanácsa nagyon helyes is ha megfogadják, azzal nemcsak saját életüket könnyítik meg, Irá­néin az egész munkásosztály fej­lődése elől gördítenek el komoly akadályokat. Világossá vált az, hogy két helyen dolgozni és mind­két helyen jó munkát végezni, le­hetetlen. Az üzemben, a földön dolgozni, egyszerre olyan, mintha egy nyereggel, két lovat akarnánk megölni. A s kétlakiság i eredetéről be­szélve, Rákosi elvtárs elmondta, hogy a régi világban egy üzem­ben sem volt biztos megélhetést nyújtó munkahely, ezért igyeke­zett sok munkás földhöz jutni, amit tartaléknak I ekirr'ett arra az esetre, ha a tőkés gondol egyet és elbocsátja immJcahelyérői. Ha dolgozott is huzamosabb ideig, az üzemben kapott sovány bér mellé a föld adott valami kisegítést. A tőkések vilgga nálunk mái visszavonhatatlanul elmúlt, meg­dőlt. Ma országunkban már nincs munkanélküliség, felszámoltak. Szocializmust épitünk, ötéves ter­vünk végrehajtásáért dolgozunk, amelynek megválóii tusához min­den becsületes munkásemherre szükség van. Nincs többé szükség olyan tartalékra, amit a föld je­lentett a múltban. Ez a »tartalék* nu megköti kéz ét-lábát a munkás­nak, nyög, teher és örökös ro­hanássá teszi az életét. Innen adódik azután az, amiről Rákosi elv társunk mondotta: »Nem tudja kipihenni magát, sza­kadatlanul fáradt, nem tud csa­ládjával rendesen foglalkozni, fá­radt a munkán.« Természetes az, hogy a kimerült, fáradt munkás elmarad a termelésben, a szo­cialista muukavcrsenyben, vissza­tartja szaktársainak munkáját is. Indokolatlanul mulaszt, akaratla­nul is fegyelmezetlenné válik. Sú­lyos Libát jelent ezeknél a »két- íaki« munkásoknál az is, hogy nincs idejük tanulásra, nem ké­pezik magukat. Mindezeket össze­gezve, Rákosi elvlárs szavaival él­ve: »’Visszahúzzák az egész mun­kásosztály fejlődését,« Meg kell azonban még azt Is állapítani, hogy földjén sem tud rendesen dolgozni és igy nemcsak az ipar­ban származik ebből kár, hanem a mezőgazdaságban is. »Nem egysSer kiszámítottuk - mondta BulyovSzky András, ft bé­késcsabai Sertéshizlaió dolgozója —, hogy a három és félhold föl­dön az évi szántás-vetés, aztán a fuvar, a termény behordása után nemhogy a föld jövedelmet hozott volna, de még üzemi fizetésem egy részét; is felemésztette. Fel is ajánlom a föjdet az államnak, az üzemi munka mellett döntöttemu Bulyovszky szaktárshoz hasonlóan beszélnek azok a dolgozók is, akik lerakták magukról a föld terhét, a kapitalizmus örökséget. Rákosi elv társ beszéde utat mu­tatott: véglegesen fél kell szá­molnunk a kétkkiságotl Állan­dóan fejlődő népgazdaságunk meg­követeli azt, hogy ne legyén »két- Jaki-A munkás üzameinkben, ne te­gyenek olyanok, akik emiatt hát- rali alól szak tersüknek , akik nem előre, hanem visszafelé haladnak. Tisztán álljon előttünk, hogy mi a feladatunk: Elsősorban erőteljes, jó felvilágositó munkai A népne­velők beszéljenek minden »kért laki* dolgozóval, magyarázzák meg, hogy kéttakisága felszámolá­sával nemcsak szabadidejét növeli, hanem megjavítja munkáját az üzemben és igy többet is kenős, egyben pedig lehetővé teszi a föd. jobb hasznosítását. Néhány nappal ezelőtt kormány- rendelet jelent mag arról, hogy at illám megveszi, vagy bérbevosaf az ipar* «9 a közlekedés dolgozói által felajánlott földeket. A ren­delet megállapítja a vételárat: ka- tasztrális holdanként az egy hokira eső tiszta jövedelem nyolcvan«.so­rosát. Ez közel kétszerese annak, amit más. felajánlott földért iiziv az állam. A vételárat két éven be­lül kapja meg a felajánló, négy részletben. Az első részletet az át­vételtől számi! ott egy hónapon Ize­iül. ITa haszonhérbeadásról van szó, akkor a haszonbér egy részét természetben, vagyis terményekbe« is megkaphatja. Aki * földre­form során kapta földjét, az » felajánlás után egy összegben visz- szakapja az eddig befizetett rész­leteket. Adva van tehát a mód art a, hogy a »kétlakiság« teljesen el­tűnjön az iparból, közlekedésből. A kormány rendetete lehetővé te­szi, hogy megsz abád ul hassanak dolgozóink « földdel járó teher- től és teljes mértékben ipari dol­gozókká váljanak, nyugodtan ék-. Lessenek, dolgozhassanak és sok­kal jobb életkörülmények köze jussanak. A Párt tanácsa, útmutatása nyo­mán máris sorja ajánlják fel föld­jeiket a dolgozók megyei üzeme­inkben is: a Pa«ie»tezövőbwi, a csabai MÁV osstáJymémökségnéJ, a mesőberényi szövőgyárban, v csabai hizlaldában, Orosházán. * Tóth-malomban és mindenütt, ahol jó felvilágosító munkával megmagyarázták: miért tanácsolj* a Párt a kétlakiság mielőbbi meg­szüntetését. A népnevelők !»'adata komoly és nagy feladat, vem szabad‘egy percre sem elfelejteni, hogy az el- lcn&ág ügynökei a munkások, jó­léte és érdekei eilen dolgoznak. Jó, konkrét érvekkel, folytassa minden népnevelőnk a harcot « kétlakiság felszámolására, az dlen- sécrcs hangulatkeltés leküzdésére. Ezt megkívánja rohamosan fejlő­dő népgazdaságunk érdeke, meg­kívánja a béke megvédéséért vívott harc azért, mert a »kétlakiság megszüntetésével nagy erők sza- baduinak fel a termelés javára, az egyre jobb termelési sikerekkel békeharcunk erősödik és minden ipari munkás munkahelye valóban a béke őrhelyévé válik! (S. E.) A »ajtó neveli tanít, ufót mutat' Írj a Viharsarok Népének !

Next

/
Oldalképek
Tartalom