Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-01 / 279. szám

VIHARSAROK NEPE 3 Fokozódó lendülettel halatl megyénkben a tavaszi növények szerződéskötése A SZERKESZTŐSÉG VILLANA VIDA ELVTARS, BÉKÉSCSABAI ISTVÁN MALOMI Rákosi elvtársnak az országos bányászírtekezleten mondott beszéde Neked is szól. A széncsata győzelmiért Neked is tá­mogatnod kell a bányászok küzdelmét, mégpedig az energia takarékossággal. Te ahelyett, hogy ezt tennéd, a lezárt irodahe. lyiségben égve hagyod a villanyt. Gondolj arra: ahhoz, hogy vi­lágíthassatok, először a bányászoknak fel kell hozni a szenet a bánya mélyéről! BÉKÉSCSABAI PAMUTSZOVg AV ÜZEMI BIZOTTSÁGAI Üzemetek versenytáblája az udvaron olyan helyen van kifüg gesztve, hogy az esős idő miatt nem használható. Emiatt he­tek Óta nem tudjátok kimutatni az üzem termelését a dolgozik nak, ami csökkenti a verseny lendületét. Sürgősen helyezzétek megfelelő helyre a táblát, hogy a versenyt nyilvánossá tudjá­tok tenni. Kunágsta tlelgozá parasztjai versenyre kelteit a takarmányitegyüjtés sikeréért Megyénk dolgozó parasztsága egyre jobban látja a szerződéséé termelés előnyét és igy mind töb­ben kötnek ipari növényekre szer­ződést a füldművesEzövetkezettel. Nűbodán János 5 holdas gyulai dolgozó paraszt 1100 szögöl cukor­répára, ugyanennyi napraforgóra és 200 szögöl gyapotra szerződött. Fekete István lőkösházi paraszt, akinek 6 kataszteri hold földje van, cukorrépából öOO, kenderből A mezőberényi kulákok sem job- jak a Deákné vásznánál. Mint min­denütt, itt is megpróbálnak min-, dent, hogy a fejlődést megakadá­lyozzák. Szabó Alják a szántást, rémhíreket terjesztenek, háborúra uszítanak, nem adják be a tejet, hanem a disznókkal etetik meg. Ilyen szabotáló kulák Majdan György, akinek 80 hold földje van. Nem adja be a tejet, közbon. a dol­gozók soriján állnak a tejcsamofc előtt. Bacsó János sem különb a töb­binél, — sopánkodik, hogy nem ter­mett szóira, közbon, amikor jobban a körmei© néztek, rövid három nap leforgása alatt több mint négy- má­zsa szói a; szénát tudott beszolgál­tatni. Nemcsak így szabotálnak a ku­lákok, hanem úgy is, hogy éve­ken keiesztül nem fizetik ki adó­hátralékul,a.. Amikor az adóhivatal dolgozói vé. iglapozgaíják a főköny­vet, találnak olyant is, akinek 61 ezer forint hátraléka van. Majdan György például nemcsak a tej beadásának nem tett e'eget, hanem ő az, akinek legtöbb adóhátraléka van, te re.;cn 1 ’ HO ezer forinttal tartozik a nép államának Do nemcsak, hogy az állammal szembeni kötelezett-régüket nem tel­jesítik, hunom egyéb módon is meg­károsítják a dolgozó népet. így pél­dául Kukoczki Mária kulák, aki há­romezer forinttal tartozik a nép ál­lamának, (ennyi adóhátraléka van) 21 méter fehérvásznat rejtegetett. De nem különb Balász György som, aki 28 méter ruhaanyagot vá- 6árolt fel és rejtett el. A dolgozók 000, napraforgóból 800, cirokból pedig 500 négyszögöl:© kötött szer­ződést. Az újkígyós! közép parasztok között Csatlós Gáspár jár az élen, aki 14 hold földjének 55 százalékába, Kósa János ugyancsak újkigyősi dolgozó paraszt 10 kataszteri hold földjének 45 százalékába vet ipari növényt. mosterkedósükre is, mellyel az a céljuk, hogy a dolgozók ruhaellá­tásában zavart keltsenek. A termény-beadást is szabotálják Czinkóczki Györgynél 16 mázsa bú­zát találtak s amikor felelősségi© vonták, azzal válaszolt, nem ér­tem rá még eddig bevinni, mert sok volt a dolgom. Nem különb a többinél Reményi Mihályné Bem. aki a padláson hat mázsa kukoricát dugott el, A dolgozók leleplezték ezeket is. S a mezőberónyi dol­gozók meg is fogadták, hogy ez­után még jobban vigyáznak, job­ban a körmükre néznok a kulákok- nak és leleplezik őket, hogy elmen­jen a kedvük a kártevéstől. Állami gazdaságaink dolgozói minden nap újabb csatát nyernek meg, a versenytáblákra újabb jó eredmények kerülnek. A megyei kiértékelés szerint ezen a liéien a kétegyházi álla­mi gazdaság megelőzte a mező­ierényieket, 427.5 százalékos heti átlaggal. A második helyet az örményzugiak foglalják el 264 százalékkal. A dombegyháziak som hagyják magu­kat, a héten 256 százalékot telje­sítettek. Felsőnyomás 203, Békés 185, Zsadány 173 százaléknál tart. A szeghalmiaknak Csornák János mutatja a példát. Nyolc hold föld­jéből négy dióidra kötött termelési szerződést. Csornák Jánosnak a múlt évben is volt szerződéses növénye. Azért kötött az idén is, mert tudja, hogy ezzel gyermekeit és az egész dolgozó népet segíti több ruhához. Magyardombegyhá/An a kulákok aknamunkája ellenéi© Gaál János 3 holdas dolgozó paraszt 2500, Fiilöp Sándor tanácselnök pedig 4 hold földjéből 1800 négyszögöl!© szerződött,. Kisdombegyházán Nacsa János 7 holdas dolgozó paraszt föld­területének 35 százalékára kö­tött szerződést a földműves- szövetkezettel. Megyénk számos községében a kulákok arra akarják rábírni a dolgozó parasztokat, hogy minél kevesebb területi© kössenek szer­ződést. Ezzel arra számítanak’, ha a szerződött terület kevesebb lesz az előirányzatnál, majd ők is köt­hetnek szerződőst- és igy részcsiilr- hetnek azokban az előnyökben, amit az állam a dolgozó parasz­toknak biztosit. Népnevelőink keresztül húz­zák a kulákok alattomos tervét. Jó felvilágosító munkával mindig több éa több eredményt érnek el. Maguk a dolgozó parasztok is se­gítenek óbban a felvilágosító mun­kában és azon vannak, hogy me­gyénk határidő ©lőtt fejezze be a eléite a 106 százalékot. A brigádok közötti versenyben is a kéiegyházi gazdaság került az éh-e. A »Petőfi < brigád tag- fai jó mm-nkaszeroezéssel. a mü- trágyászáráénál napi normáju­kat ólO százalékban teljesítet- . ték. Az örmónyzugi gazdaság »Zalka Máté« brigádja atetolmult héten a dugványrépa szedését végezte. A sár és az eső ellenére teljesítmé­nyük 292 százalékot ért el. Az egyéni versenyzők közül az ör­ményzugi gazdaság dolgozója, Son­koly Mihály lett az első. Teljesít­ménye 352 százalék. A férfiak mö­Megyénk dolgozó parasztjai fel­ismerték a takarmánybegy üjtés fontosságát. A begyűjtés ioo szá­zalékos teljesítésű mellett többlet­beadási mozgalom indult. A kim- ágolai tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli ülésen foglalkozott ez­zel a kérdéssel. A többié tbcad ási mozgalom fontosságát gyűléseken ismertették a dolgozókkal s már ott a gyűlésen példás felajánláso­kat tettek és versenyre hivták ki a battonyai dolgozókat. A többletbeadási mozgalom első félnapi eredménye több mint 3o mázsa tengeri és 20 mázsa burgo-. gött a nők sem maradnak el. Trkán Zsuzsa, Pctróvics Anna és Kent Zsuzsa 342 százalékot értek el a rópaszedésnél. A dombegyházi gazdaság t Bé­ke“. brigádjának tagja, Faludi János, Sebestyén József, Csab.ii Pal a miit ragya szórásánál heti átlageredményüket H00 sztíza- lékra emelték. így lettek az állami gazdaságban az első munkások. Felsőnyomájon az »Élői©« brigád cukorrépaszeiésben, trágyahordás­ban 213 százalékra tett eleget elő­irányzatának. Békésen az »Elől©« brigád 200 százalékot ért el a dug- ványrépaszedésben. csak felajánlásokat tesznek, ha­nem a felajánlott mennyiséget azonnal bo is szállítják. Gecsar Antal igy beszél erről: Nekünk, dolgozó parasztoknak ez kötelessé­günk, hiszen ezzel hazánkat erő­sítjük. Azok, akik életüket áldot­ták a mi szabadságunkért, min­denüket odaadták. Ila ilyen mér­tékkel mérünk — és ilyennel keli mérni —, akkor kevés az. amit na* adunk. Balázs István kozéppacaszt elő­irt kötelezettségének 100 százalékos teljesítésén túl' 50 kiló gabonát és 50 kiló burgonyát ajánlott fel Balázs István most lett tagjelölt. Harcos tagja akar lenni a Párt­nak. Meg is mondja, miért fon­tos a többletbeadás: — Állatállományunk örvende­tesen int^gnövekedctt. Ezzel mi, dolgozók lettünk erősei>bck. Eb" ben az évben több helyein ke vei takarmány termett. A meglévőt tehát úgy kell eloszlani, bogy min- denhová jusson belőle». Ha Bihar megyében valamelyik dolgozó ©l tudja tartani a téliénél, az nekem, a békésmegyei dolgozónak is előnyt jelent, össze kdl fognunk. Eri© tanít bennünket a Párt! így Já­szunk erős harcosai az épitő bé­kének. A kimágotai dolgozó parasztok többletbeadási versenykihívását el­fogadták a battonyaiak, akik Me­zőhegyest hivták ki versenyre. (Furák) lelepleztek őket és a népnevelők rá­Zsadánnyal vetekszik a Ravasz-ta­nyai gazdaság. A munkákban lema­VAVU CO CO Ilk- 1XJ Zi JJUUl'VÜOUWIi U IUIv­utat lak a dolgozók ©lőtt eme aljas | mit a gyulai állami gazdaság. Heti Ök azok, akik szeretnék romokban látni az országot tavaszi 6 7/3 rzúdóök ö tésekjet. • li^U^yhiíza tört az élre az silBami gazdaságok versenyeken A dombegyházi ÁG „Béke11-brigádjának tagjai 500 százalékot értek el mntrcigyaszórásban átlagos teljesítmény© éppen, hogy Igy indult el, így erősödik munkában, harcban Gyulán a „Petőfi" tszcs (111.) Irta: Rocskár János Nagy tervei vannak a csoport­nak. A tervük a/, is, hogy a 167 csal ódból tálló létszámot Sztálin elvtárs születésnapjába, december 21-ie 2í)0-ra emelik fel. Tudják, hogy ez a tervük is sikerül, mert vau már a kívülállóknak is mit látni a csoportban, a gondosan el­készített talaj, a mélyszántott föl­dob, a központban elkészített me­legágyak, az ezor darab üveg, az épülő kultúrterem, a kedv, a vi­dámság, a harcos munka, ami fo­lyik a csoportban, biztosítja ezt a tervüket is. 1)© ennél több is van a csoport­ban. Egy új élet van kialakuló­ban a gyulai Körös-parton, amely­nek ellő örümünnep© ebb«! a hó­napban volt, megalakult az üzemi pártszervezet. Harminc kommunis­ta ta íja van, akik egytől-egyig szív- vot-lólokkel, a tudásuk legjobbjával, példamutatásukkal járulnak hozzá, hogy a csoport egy perei© sem hagyjon abból na iramból, amivel ©.indult a fejlődés útján. A párt- szervezet megalakulásával motor, a lüktető erő került a csoportba, ami­nek segítségével megindulhatott a szervezett munka. Eddig is ment a munka úgy ahogy, do móst már a Párt irányítáráv al megalakították a brigádokat, a munkacsapatokat, öt brigád alakult a termelőosoport- ban. Kettő növény termesztő bri­gád, kettő konyhakertészeti brigád, egy állattenyésztő brigád. Kialaku­lóban van a mtuikaverseny. A dol­gozók közösen tervet állítottak fel az összes elvégzendő munkákra, el­határozták, hogy nemcsak a kony­hakertészetben, de kint a mezőn is felparcellázik a földet és minden munkacsapat felelni fog az ő terü­letéért, hogy ezzel is biztosítsák nemcsak mennyiségileg, de minő­ségileg is a jó munkát. Ha valaki ma arra jár a Körös- parton, azon a részen, ahol a múlt rendszerben csak a bűz hívta fel a figyelmét az arm járóknak, me, villára nófaszé kapja meg, bizonyí­tékul, hogy ott igazi élet folyik. Régen? Este már szint» kihalt volt a táj éa ma, »üiögneh-forognek az emberek. A napi elvégzett mun­ka után esti iskolára mennek a tszcs dolgozói. Valamennyien meg akarnak ismerkedni a munkaegység számolásával, d© ugyancsak heten­ként egyszer, keiden esti politikai iskola vau, a Párt vezetésével min­den hét szombatján csoport tag­gyűlés, ahol mindenkinek van egy­két szava a napi, vagy pedig az elkövetkezendő munkákhoz. Vala­mennyien ezzet is hozzá akarnak járulni az életük jobbátételéhOz. —- Soha nem álmodtam volna ilyen életet, — beszéli Kádár Mi­hály. — Az egyik fiatal azzal állított oda, hogy jó lenne a kul- túrgárdánkat is megszervezni és & 24 fiatal tag egy csoportot akar képea- ni, aki kultúrával szórakoztatja nemcsak a tszcs dolgozóit, hanem a kívülállókat is. A kultúrhás már épül, csinosodik. Ott van az építésé­nél Monori Sámuel, Szász Ferenc, Tímár Mihály, egyik ács, másik kovács, a harmadik bognár, szépí­tik, csinosítják a termet, mert de­cember 21-én abban akarnak ün­nepelni, ott akarják megköszönni Sztálin elvtársnak, hogy elhozta % szabadságot, a gyökerét annak, hogy ilyen boldog élőt alakulhasson ki Gyulán & Körös-parton. kában, harcban Gyulán a »Pe­tőfi« termelőcsoport, igy változott át 167 dolgozó reménytelen élete tel© reményekkel, tele ambí­cióval, így kerültek ők négyen is este 9 órakor a gyalulatían asztal mellé és a villany fénye mellett vetették papírra, hogy mit fognak termőim. A sok javaslat, ami meg­született a taggyűlésen, most papír­ra kerül. Terv lesz belőle, amit meg akarnak valósítani. Terv tett, az 50 hold öntözéses gazdálkodás, a gyapot, a rizs, a len, tender, ci­rok, búza és kukorica termelése, terv tett az egy kilométer hosszú öntözőcsatorna, aniit a csoport a sa­ját erejéből fog kiépíteni, terv tett a villamos motorral való öntözés, a csoport darálóépítése és sok-sok minden, mind-mind megvalósul a további jó munka nyomán. Es ahogy Írják, hogy mit fognak elvégezni, Kádár elvtárs eszében ott kalandozik a milliomos kolhoz, ők is úgy akarnak dolgozni. Máris javasol: «Próbáljuk meg a kuko­ricát is öntözni, ebben az eszten­dőben csak három holdon a aztán pedig láállnnk teljesen az öntözé­ses gazdálkodásra, öt—tíz mi­vaslatból terv' lett s a tervből valóság tesz. Biztosíték erre a 187 dolgozó, biztosíték erre az üzemi liártszervezet irányító ereje, a dol­gozók békeszeretete, akik e terv teljesítésével is a békéért küzde­nek. Az arra lakó dolgozó parasz­tok előtt ott lebeg a példa: u haló­ban, munkában erősödik a csoport, melynek tagjai már biztosan néznek a jövőbe. Ez az erő vonzotta Me­zei Júliát is, aki 26-án állt Bo­raikba, hogy harcoljon, közösen küzdjön', közösen örüljön a több­nek, a jobbnak, közösen tartam fel a győzelem vörös zászlóját, amely alatt elindult a nagy szov­jet nép a szabadságot hozni, amely alatt elindultak ők te ez évben a ízebb, gazdagabb, virágzó étet felé... Együtt küzd ezért, hogy való­ság legyen az is, hogy februárban a gyulai «Petőim csoportból te befussanak az első zöldségfólékkal Budapestre, hogy adják mintegy 'hálául azoknak a munkásoknál., akik vezetésével eljutottak időig s akik cserébe küldik a traktort, az ekét a akik ott az üzemben a gépek mellett küzdenek egy célért:, a békéért! Izeás terméssel holdanként ttámo­I lok többet, mini azon a területen, ahol nna tűrjük öntözni.» A ja-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom