Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-01 / 279. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Várt és pártépítés Egyre jobb eredmények születnek Fiizesgyarmaton a takarmánygabona begyűjtésben Is A pártszervezet mind több gondot fordít u népnevelőit irányítására Füzesgyarmaton gondos, körül­tekintő munkával szervezte meg a pártszervezet az agitációt a bé­kekölcsön jegyzés és a tanács válasz­tás alkalmával. Ezt a gondos mun­kát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a füzesgyarmati, pártszervezetnek nem kellett a ta-z nácsválasztás után azon törni a fejét, hogyan szervezze át a nép­nevelő csoportokat. Persze, itt is akad egy-két hiányosság, de ezt a pártszervezet menetközben javítja ki, vigyázva arra, hogy ez ne menjen az agitáció rovására. A pártszervezet vezetősége alapos gondot földit a népnevelők mun­kájára. A párttiikár, Ácsai elvtárs irányítja; vezeti a népnevelők munkáját. Természetesen a pártrezetőségi ülésen megvitatják, megtárgyalják az agitátorok fel­adatait. Hogy milyen a gondos­kodás és milyen eredménye, van ennek, tekintsünk he cgv kicsit a népnevelőkhöz. Tíz-tízen két nap­pal ezelőtt népnevelőérlekczlet volt a községben. Ácsai elvtárs fog­lalkozott az elvégzett munkával és megadta a szempontokat a soron lévő feladatok elvégzésére, igy a takarmánybegyüj lés és szerződés­kötésre vonatkozóan. Kihangsú­lyozta'Ácsai elv társ, hogy a nép­nevelő munka végzése osztályharc kérdése. Osztályharc a takarmány­gabona-begyűjtés is. Ettől függ állatállományunk fenntartása és további növekedése, majd rámu­tatott az elvtárs, hogy a község' ezt mindössze alig 3o százalékban tudta teljesíteni. Igr-egy népnevelőértekezlet tapasztalat csere is Füzesgyarmaton. Egy-két népne­velő elmondja agitációs módszerét, hogyan beszélgetett el a családdal, a Leköszönéstől az eltávozásig. Ezt is kiértékelik, bogy mi volt a jó, mi volt a helytelen. így segítik egymást a népnevelők, lő—20 hozzászólás szokott lenni egy-egy összejövetel alkalmával. Ez is azt mutatja, hogy a füzesgyarmati népnevelők igyekeznek jó munkát végezni, a pártbeli s a pártonl- kivüli népnevelők egyaránt. Füzesgy arm aton a pártvezetés ügyébe is beleszólnak a népneve­lők, gondot fordítanak arra is hogy Ki vezeti, ki irányítja a párt­szervezetet. Az utóbbi hetekben a népnevelők elmondták, hogy kit kellene javasolni a taggyűlésen községi pártbizottságba, mert volt hiányosság is e téren. A java sóit nem is lehetett más, mint, aki jó pártmunkát végez. A népneve­lők ezt is szemmel tartották és tartják, hogy közülük ki igyekszik a legjobb munkát végezni. így ke­rüli a népnevelők választása Föl­dese Sándornéra, aki jó népnevelő munkájával bizonyította be, hogy tud és akar a Pártért, a dol­gozók ügyéért küzdeni. A füzes- gyarmati népnevelők .munkája eredményét lemérhetjük a takar- mánybegyüjtésben is. 10-12 nappal ezelőtt a község alig 3o százalék­nál tartott a teljesítésijén, ma. pedig az ölvén százalékon is túl vannak. Ezek után természetesen nem szabad azt hinni, hogy nincs hiányosság Füzesgy arm á ton. Még­pedig az éberség terén. Ez meg­mutatkozott abban, hogy a föld- müvesszövelkezet termelési felelő­seit hagyták egyideig, hogy csak ők foglalkozzanak a termelési szerződéskötéssel azon a címen; Füzesgyaiuiali'ól kerül majd ki a megye legjobb termelési felelőse, így egyideig maguk birkóztak a termelési felelősök a szerződéskö­tési feladatokkal. Ennek a nézet­nek káros hatása még most is megmutatkozik abban, hogy ez- ideig mindössze 70 százaléknál tar­tanak a szerződéskötés teljesítésé­ben. II a éber a pártszervezet, a termelési felelősök helytelen néze­tét egyetlen napig sem engedi ér­vényesülni. Az eredmények mellett vannak tehát hibák is, de bizonyos, hogy. a tegnapi népnevelőértckezVt újabb lendületet ad a népnevelők munkájának. SV. /, Szerdán tartotta küklöttválasztó gyűlését az MSzT békéscsabai szervezete November 29-én este 7 óra után az MSzT békéscsabai szer­vezete küldöttválasztó gyűlést tartott. Vantara elv társ' megnyi­tó szavai után megválasztották az elnökséget, majd Szabó elvtárs, •» szervezet titkára mondott be­számolót. Az MSzT első Országos Kon­gresszusa a békéért való har­cot, a Szovjettinló iránti szere­ltet és mély barátságot van hi­vatva szolgálni — kezdte beszé­dét Szabó elvtárs. — A kongresszuson a falvak és városok küldöttel mellett ott lesznek a baráti népek, ^ a népi demokráciák küldöt­tel is, a béke harcos katonái gyűlnek majd össze, liogy kifejezzék a Szovjetunióhoz való ragaszkodá­sukat és köszöne tűket —- mon­dotta, majd ismertette az alap­szervezet eddig elért szép ered­ményeit. 3500 tagja van az MSzT-nek Békéscsabán. Ez a taglétszám hosszas szervezés és szívós agi­táció nyomán jött létre. A szer­vezet komoly kultúrmunkát vég­zett. Megrendezte a »Nagy Bol-I sevik Párt Útja«., című, 30 ezer embert megmozgató hatalmas ki­állítást cs az »Új Világ« kam­pányt is. A nagysikerű »Nagy Sztálin Harcos Élete« című kiállítá- sou pedig 40 ezer ember is­merkedett meg Sztálin elv­társ életévek Megindították az MSzT, Illetve a Szovjetunió munkáját népsze­rűsítő »vitrin-mozgalmat« is. Komoly hibák voltak azonban a szervezetnek a tömegekkel való 'kapcsolatában és a tagdíjfizetés­ben —* hangoztatta Szabó elv­társ, majd a kongresszus tiszte­letére felajánlotta a szervezet ne­vében, bogy Békéscsabán 5 új alapszervezetet hoznák létra — négyet belterületen, egyet tanyán — és az >Uj Világ« előfizetői számát pedig 1500-ra emelik. —* Minden MSzT-tag legyen rendíthetetlen harcosa an­nak a labornak, melyet a vi­lág dolgozóinak vezére, Sztá­lin elvtárs vezet — fejezte be beszédét Szabó elv- társ. Ezután az egybegyűltek lel­kes hangon tüntettek a Szovjet­unió, a I’árt és Rákosi elvtárs Elvtárs ! A Párt áldozatot hozott a Pártoktatók Háza létesítésével, hogy tanulj és taníthass! Kötelességedet teljesíted, ha látogatod a Pártoktatók Házát 1 mellett, majd megkezdődtek a hozzászólások. Gyimcsi András, az »Árpád- fiirdő« dolgozói nevében vállal­ta, hogy palroházsterületükön az MSzT-tagokat aktivizálni fogják, hogy jobban segítsék a béke­harcot. A fürdő dolgozói nevé­ben vállalta továbbá, hogy beindítják üzemükben a »Vo- rosln-mozgalmat« és egyben kihívta a Buráéval és a Pa- muíszövü dolgozóit a »Vo- rosin-inozgatombau« való ver­senyre. A Tcxlilnngy kereskedelmi Vál­lalat dolgozói vállalták, hogy ta­gonként két-két »Uj Világi-elő­fizetőt szerveznek be és jelen­téseiket öt nappal határidő előtt küldik be. Kiszélesítjük a Jeszipov és Goncsarov pedagógiai mód­szerén alapuló tanulókörö­ket — vállalta Ásványi elv­tár* a pedagógusok nevében. Vállalását a Pedagógus "Szakszer­vezet küldötte azzal egészítette ki, hogy az orosz nyelvoktatást elősegítő hanglemezeket eljuttat­ják minden iskola, minden oro­szul tanuló diákjához. A kórház, a Barnevál, a Ter- ményforgalmi Vállalat, a Pamut­szövő, Fűtőház, Pályafeimtartás és az Állami Aruház dolgozói is lelkes vállalásokat tettek a kon­gresszus tiszteletére. A hozzászólások után egyhan­gúlag megválasztották a küldöt­teket, majd Lantos elvtárs, köz­ponti kiküldött szólalt fel. A gyűlés az Iutemacionálé elének- lésével ért véget, ■r ILcsiiii cw ^35t«11 Isi . hűséges fegyvertárba Stvyej Mironovics Kirov halá- lá'D'tli iß éves évfordulójára. A Bi I ovik Párt legkiválóbb ve­zetőinek egyike volt Szorgej Miro­novics Kirov, Lenin és Sztálin hűséges fegyvertársa, a forradalom lelkes harcosa, aki lángoló életét az emberiség kapitalista rabságból való felszabadítása ügyének Szen­telte. Kirov 1886 március 27-én szüle­tett Urzsum városában, a vjatkai kormányzóságban, amelyet jelenleg kilövi területnek hívnak. Apja-sors- üldözött szegónypáiáv.t volt, akit a gondok és- a súlyos betegség ko­rún sírba vitt. Kimé hétéves kólá­ban teljes árvaságra jutott. Az urssSimii árváinkban helyez­ték el, ahol el kellett szenvednie az úrvaházi élet minden megaláz­tatását és szenvedését. Kitűnt a gyermekek közül tehetségével és tudásvágyával, 1901-ben bei 1 atko­zott a kazáni gépipari középisko­lába. Tizenhatéves korában, 1902-ben kapcsolódott be a forradalmi moz­galomba és két év malva a Bolse­vik Párt tagja lett. E naptól kezdve 60 éven át meg­ingathatatlanul magasra tartotta á Bob-ovik Párt harci lobogóját. Kirovót embertelenül üldözte a cári csendőrség. De semilyen meg­próbáltatás nein törte még a nép boldogságáért küzdő harcos kemény akaratát. ■ Kirov az üldözésekben harcos, tapasztalt forradalmárrá vált. Ö volt az, aki 1017-ben megszervezte a szovjet hatalomért folyó harcot Cszak-Kaukázusbínt. Kirov'szervező ereje és nagy tu­dása különösen a hagy Októberi Szocialista Forradalom után mutat­kozott meg. A polgárháború évei­ben sikeresen irányította a Kauká­zusban a fehérgárdisták és inter­venciói ok , ellenifértpven»- hafeot, q vezette Asztruliúu hőrjjes. védel­mét. Töiíietetleiiüi hitt a komniu-* nizmus legyőzhetetlenségében. A polgárháború befejezése után Kirov telje? energiájával ki\ ette ré­szét a békés, szocialista építőmunka megszervezéséből. 1921-ben megvá­lasztották az Azerbajdzsán Kom­munista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága titkárává. Kirov vezeté­seiéi egyre gyorsabb ütemben állí­tották helyre a I akui olajipart és növelték a termelést. Még széle-eb­bon bontakozott ki Kirov tevékeny­sége 1926 után, mikor a leningrádi pártszervezet titkára lett. Az ő ne­véhez fűződik a leningrádi kerület mezőgazdaságának halhatatlan fel­lendülése és az új iparágak gigan­tikus építkezéseinek megszervezése. Kirov, mint az SzK(b)P Köz­ponti Vezeté-ége Politikai Bizott­ságának tagja, rászívott az ország iparosítaná! a i és a mezőgazdaság kollektivizálására irányuló torvek kiflólgozá.-ábah. A szovjet dolgozók büszkék vol­tak Kiróna, akit .Sztálin elvtárs úgy jellemezett, hogy: »A holfövik ragyogó tulajdonságai egyesülnek benne a személyes elvtársi és 1 a- ráíi Viszonynak azzal a szívélyessé­gével és szerénységével, amely az igazi leninisták tulajdonsága.« Sze­rették, mert, mint a Párt vezetője, mindig tanulni akart a tömegektől, szerették, mert világos, szenvedélyes beszédeivel magával ragadta őket, erőt öntött beléjük. A munkások hittek Kirovunk. Tódultak utána, mert mindig, — még a legnehezebb peroekben is, —- igaz bolsevik mód­ra megmondta nekik az igazságot. Beszédeiben cs cikkeiben Kirov szüntelenül figyelmeztette a szov­jet népét a kapitalista környezetben rejlő veszélyre és kegyeletit' nélkül leleplezte a nemzetközi imperializ­mus „gaz terveit, mogikágyuiá/tu a szovjet kormány bckopplitikájának lén vegét.' Kirov örömmel üdvözölte a kapi­talista államok részéről megmutat­kozó legkisebb megértés és béke- -V szeretet jelét, do határozottan kiállt az imperial izmusnak a szovjet ha­talom megdöntésére irányuló szün­telen kísérletei ellen. 1934 december 1-én, a Szovjet­unió gálád ellenségei, az imperia­lizmus zsoldjában álló trockisia söp­redék meggyilkolta Kirovót. El­pusztította azért, mert kegyelmet nem ismerve leplezte-te-a riciisséí- deözi kapitalizmus aljas ármányko­dását: Tizenhat év múlt el azóta, hogy Kirov hősi halált halt, do ragyogó emléke örökké élni fog a dolgozók millióinak szívében. Zsdánov elvtárs mondotta: »Népünk nagyszerű em­léket állít Kirov elv társnak .. 1 'Mi, a Párt, a munkásosztály, a szocia­lizmussal, a kommunizmus felé tar­tó felvonulásunkkal állítunk örök emléket Szergej Kirovnak.« KÖNYVESPOLC SZÁFONOV V.i Virágzó föld Ez a könyv eleven beszélgetés a természetről, a természettudo­mány megujitóiról, akik a termé­szetet minden gazdagságával az ember szolgálatába állítják. Látjuk, hogyan született a tör­ténelem legnagyobb szellemi csa­táinak egyikéből, — amelyet a természetkutatás terén vívtak meg —■ egy soha nem tapasztalt erejű tudomány, látjuk azt is, hogyan ad az ember kezébe ez a hatal­mas tudomány mesés hatalmat a természet felelt; hogyan hullanak le előtte olyan korlátok, amelyeket tegnap még sorsszerűén elrendelt- nek és leküzdhetitlennek tartot­tak. Az élet tudománya ez, amely megmutatja, hogyan kell átalakí­tani az embert környező világot és a természetet megváltoztatni. Ez a tudomány a micsnrini szov­jet agrobiológia. A szerző e tudomány fejlődé­sének egész menetét ábrázolja. Be- sz.él az idealizmus cs a materializ­mus évszázados harcáról, meggyő­ző és szemléltető módon leplezi le Mendel, Morgan, Weismann el­méletének idealista jellegét, * Szafonov könyvének tekintélyei része foglalkozik a nagy orosz! tudósok: Tyimirjazev, Micsurin; Liszenko tudományos és gyakori lati munkásságával. »Tyimirjazev a tudomány tír" rekvéseinek legnemesebb céljául ezt jelölte meg: két kalászt ér­lelni ott, ahol eddig csak egjl termett.« Micsurin a biológiát olyan tuJ dománnyá változtatta, amely ha# és átalakít. Élete folyamán há-i romszáz gyümölcsfajtál alkotott éz ezek élnek és tovább fejlőd nők napjainkban is. Liszenko fedezte fel a szaka­szos fejlődés törvényét, ő dol­gozta ki a jarovízálás módszerét, Liszenko), aki a terméseredmé­nyek emelését tűzte ki célul, Sza- fonov, a »Földek parancsnoka«, a »llaza népagronómusa« névvel ruházta fel. Külön érdeme a miinek, hogy szines, irodalmi formában, tehát mindenki számára érthetően, meg­győzően mondja el, hogy a szocia­lizmus országában az ember szol- v gálatába állították a természeten (Szikra kiadás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom