Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-05 / 282. szám
VIHARSAROK NEPiü 3 a 'sertések etetésére használni. A baromfigümőkór kiküszöbölése é időkében az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek baromfiállományukat minden évben tuber- kulinoztassák és a reagált állatokat húsra értékesítsék. 3. A sertéspestis ellőni védekezés terén irányt kell venni az élő- virussal történő oltás fokozatos kiszorítására és a kiástályibolyávák- <állának minél szélesebb körben való bevezetésére. 4. A felnévelé-i betegségek (mo- laoiníluenzu, hurútos tüdőgyulladás, borjak tüdő- és bélgyulladása) megelőzne céljából az állami gazdaságok! an ós a termelőszövetkezetekben a® anyaállatok, az újszülöttek és a növendékállatok tartásában. takarmányozását an mutatkozó hibákat fokozatosan ki kell küszöbölni. Mind. az anya-, mind a növendékül latok részére biztosítani kell a szabadban való mozgatást ás a természetszerű tartást. Kerülni kell a fiatal állatok fárasztó hajtását, szállítását ós óvni kell ökot a megfázástól. Gondoskodni kell a Ijetog állatok korszerű gyógyításáról. 5. Az állami gazdaságok ós n ieiinelő.-zövetkexetek juhállományát évente kétszer rühösség szempontjából át kell vizsgálni ós az esetleg fertőzött nyájakat megfelelően kezelni kell. Ugyancsak át koll vizsgálni rühösség szempontjából az egyénileg dolgozó parasztok tíznél nagyobb létszámú juhállományát minden év májas hó 1. napjáig. A fertőzött nyájakat kezeltetni kall. G. A tonyószbénaság és takonykor megelőzése céljából évente egyszer vérvizsgálatnak kell alávetni az állami gazdaságok és a terinelőszövet- kezótek lóállományát és a reagáló állatokat tenvészbénaság esetén mog kíjíl jelölni, taköíiykór esetén pedig- ki kell irtani. 7. Az ország egész baromfiállományát évente egyszer védőoltásban kell részesíteni, baj-omíipos- tis ellen. Az évközijén esetleg fellépő lietegsóget gócoltásokkal koll elfojtani, 8. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szarvasmarha-, ló- és juhállományát a legelőre való kihajtás előtt 3-—4 héttel lépten© ellen be kell oltani. Az egyénileg dolgozó pata-ztok szarvas- marha-, ló- és juhállományát —ha azokat fertőzött legelőre hajtják —, kihajtás előtt 3—4 héttel ugyancsak bo koll oltani. Ha az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, . valamint az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarháit sercegó üszőkkel fertőzött legelőre hajtják, a/, állatokat kihajlás előtt védőoltásban kell részesíteni. 9. További intézkedéseket kell végrehajtani a barrut'itiíusz, a mételykor, a bügölylórva, a gyomor- ős tüdőférge,reg visszaszorítására és kiirtására. Az állategészségügy megjavítása érdekében 19,öl-ben 10 ambulanciát, 1952-ben pedig egy állategészségügyi intézetet és lő ambulanciát kell építeni. Az állattenyésztési oktatás és a tudományos kuta tás a) Állattenyésztésünk minőségi fejlesztése és szakszerű ellátó, a érdekében irányt kell venni arja, hogy az állattenyésztés és állat- egérz'égiigy különböző területein i'ogi^lkpjsfsíptl. szakmunkások é| vezető káteiek az alábbi szakkép! ze.t t réi* <j>eb irtíii« lelkozzenok. 1. Alapfokú szakképzettséggel: az állattenyésztő, szaporító és árutermelő állami gazdaságok,valamint a termelőszövetkezetek állattenyésztéssel -foglalkozó biigád- ín munkacsapat-vezetői, az állami apaállatgondozók ós az állat- cgééteégügyi szaksegédek; 2. Középfokú szakképzettséggel: a járási tanács végreliajt óbizot t >ága mezőt azdarégi osztályának óllá: tenyésztési (iakarniánygazdálko- dósi) előadói törzsköúy vezetői és körzeti ellenőrei, az állatni gazdaságok tenyésztő, szaporító ós árutermelő gazdaságaiban nz állattenyésztő majorok és a termelőszövetkezetekben az állattenyésztő telepek vezetői, az ezernél nagyobb lefogadó képességű ipari hizlaldák szakvezetőt, az állattenyésztési és állategészségügyi technikusok; 3. felsőfokéi szakképzetséggel: a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának és az Állami Gazdaságok Igazgatósága állattenyésztési osztályának előadói, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályán az állattenyésztési csoport előadói, az állami gazdaságok megyei központjainak állattenyésztési előadói ós a nagyobb állattenyésztő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állattenyésztési vezetői, az ötezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői. b) E célkitűzés megvalósítása érdekében a felt oinvelúsügyi miniszter gondoskodjék megfelelő számban magas színvonalú tanfolyamok szervező érői, megfelelő számú állattenyésztési ós állategészségügyi technikum felállításáról, a Mező- gazdasági Akadémia, továbbá az Ag- ráfegyelem rendes és levelező hallgatói létszámává’: a szükséghez kéjed törtöm felemelő,éiől, valamint az oktatók biztosításáról. Az IDŐI. ós 1952. években összesen 110.000 dolgozót koll tanfolya- mos oktatásban, 1800 dolgozót középfokú oktatásban, 800 dolgozót pedig felsőfokú oktatásban részesíteni. A földművelő-ügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztés és az állategészségügy területén dolgozó szakkádeiek és szakmunkások terv- S2jérd beosztásáról, akadályozza meg" az indokolatlan ós kóros $»iuélyT cseréket, o) A szakmai oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése érdekében a Magy ar Tudományos Akadémia és a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos munka segítse az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztését, a termelési költségek csökkentését. Ennek elérése végett a kutatóintézetek oldják mog a következő föladatukat: 1. Állítsanak elő zöld-száronérő, szárazságtűrő, bőtermő kukoricafajtákat, — nemesítsenek ki. nagytömegű, nagy takarmáuyértékű ós szárazságtól ó lucernát, — dolgozzák ki azokat az agrotechnikai és trágyázás! Szabályokat, amelyeknek segítségével a rétek és legelők hozamát lényegesen emelni lehet, —• dolgozzák ki a szálastakar- mánynövényok olyan nagyüzemi öntözéses módszereit, amellyel kaíasz- trális holdanként legalább 100 mázsa azénaiermést lehat elérni, — állapítsák meg a tömegtakar- máuyok helyes felhasználásának mólt j át, — állapítsák meg a legjobb takarmány értékesítési módszereket. 2. Dolgozzák ki állatfajonként a szapoi a súg emelésének módszereit, '—• tenyésszenek ki az eddiginél magasabb termelékenységű állatfajtákat, elsősorban: magastejhozamú s emellett nagy- húshozamú, magyar-tarka szarvasmarhát; szapora, nagytestű, zár- ós hústertésfajtát; magas gyapjúhozainú juhfajtát, — állapítsák meg a legjobb felnevelési eljárásokat. 3. Az állategészségügy terén legyen főfeladatuk a brucellózis, a sertések fertőző gyomor- ós bél- gyulladá.-a, a felnevelési betegségek, n gümőkőr és a setéspestis megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos a’apvető kérdések tisztázása, illetőleg ezeknek a betegségeknek leküzdés©. 4. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos kutatók feladataik megoldása során szorosan működjenek együtt az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel. A kutatók nyújtsanak közvetlen segítséget az egyes állami gazdaságoknak ós termelőszövetkezeteknek s a tudományos kutatás és gyakorlat együttműködésének eredményeként a szovjet állattenyésztési tudomány nyomán véssék meg a/, önálló éllattenyésztési tudomány* alapjait. VI. A munkaszervezet megszilárdítása érdekében a termelőszövetkezetekben a végzett munka szerinti jövedelemi eszesedé#, az állami gazdaságokban a helyes munkabévczés, valamint ált dóban a munka helyes megszervezése és a jó állattenyésztési és takuiunányter- melési eredmények jutalmazására a földművelésügyi miniszter valósítsa mjag a következőket: a) A termelőszövetkezetek állat- tenyésztési és takarmánytefmelési munkaegységeit az ezévi tapasztalatok alapján módosítsa és az 1951. évi. február hó 1. napjától gondoskodjék a módosított munkaegységek alkalmazásáról. Dolgozza ki a terv teljesítésének és túl teljesítésének esőiéi« a termelőszövetkezel i tagok, a brigád- és munka csapatvezetők többlet munkaegységgel való jutal- mazá són ak rend szerét ■ b) Az állami gazdaságok dolgozói részére —• az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben — állapítson meg új, az eddiginél jobb teljesítménybérezést az állal tenyésztési munkákra és azt legkésőbb az 1951. évi január hó 31. napjáig léptesse életbe. A teljesítménybéreket — a természeti adottságok és a munkaviszonyok különbözőségének figyelembevételéi©! — úgy kell megél lapítani, hogy a munkavállalók szakszerűen és eredményesen végzett munkájuk után. jobb munkájuk mK ílőségéhez, gazdaságős-ágáboz és a munka nagyobb termelékeny*,-égéhez mérten kapják fizetésüket. A terv tó I tel je ütéséért vezessen lie külön jutalmazást is. c) Az önköltségcsökkentés, a magasabb termelékenység előmozdítása, a munkafegyelem megszilárdítása m az egyéni felelősség fokozottabb érvónyrejuttatósa érdekében az állattenyésztéssel kapcsolatos munkákat az állami gazdasár gokban és a termelőszövetkezetekben brigádszervezetben kell végezni. Az állattenj'észtő'brigádokat 2,—3 év tartamára kell megalakítani.Nagyobb állatállománnyal rendelkező gazda ágokban az egyes tenyésztési ágakra (állatfajokra) külön brigádokat kell szervezni. A brigádokon leiül az egyes tenyésztési lei- adatoknak megfelelően munkacsapatokat kell alakítani. Kisebb állat- állomány © etében a gazdaságban csak egy brigádot kell* szervezni ós az egyes állatfajok tenyésztési feladatait a munkacsapatoknak kell végezniük. Az állatgondozó brigád- tagokhoz az állatokat állandó jelleggel kall beosztani. Az állatállomány takarmánnyal való ellátására — ahol az állatlétszám indokolttá teszi — takarmányos brigádot, illetőleg munkacsapatot kell szervezni, amelynek feladatává kell tenni a takarmánytermelést és a takarmány* betakarítását, valamint annak előkészítését. d) A. földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztési munka helyes megszervezéséiül, valamint-az állami ga-da-ágokban éj a termelőszövetkezetekben az úllattc- nyé sz(é<i tervnek brigádokra, a brigádokon belül munkacsapatokra ós azon belül az egyes dolgozókra való felbontásáról. VII. Kitüntetések A »Magy ar Munka Érdemrend« különböző fokozataival, illetőleg a «Magyar Munka Érdemérem«-mel kell kitüntetni az állami gazdaságok dolgozóit, a lermelőszövetkeze- tok tagjait és a dolgozó parasztokat, ha az állattenyésztésben kimagasló eredményeket cinek el. a) Az állami gazdaságok dolgozóinak és a termelőszövetkezetek tagjainak az alábbi eredményeket kell elérniük ahhoz, hogy a kitüntetésre érdemessé váljanak, J., A szarrajmmimtenyésziós terén: Magyar .Munka Érdemre n d érem ]. II. 111. 00 Oj,-os ellesi százalék mellett az év i fejest átlagliter .. ■1 jj. ■ Állami gazdaságokban: 5000 4500 4000 35ÖO Termelőszövetkezetekben: 4500 4000 3500 3000 (Borjúnevelésre szoptatás eseiéu 500 liter tejet koll számításba venni.) 2. Borjúnevelés: A boriúnéveJő —• az állami gazdaságok).aa és a termelőszövetkezetekben egyaránt —> érdemessé viliik a Magy ar Munka Érdemrend különböző fokozataira, illetőleg a Magyar Munka Érdeméremre abban áz esetben, ha a gondozására bízott összes borjak 100—95—.90- 85 -zúzalékét a tenyésztő* célját szolgáló szakszerű takarmányozással, szerzett hibától mentesen, jól felneveli.; 3, A szarvasmarha hizlalás (Állami gazdaságokban és termelő jzü vetkezetek bon.) 4. A sertéstenyésztés terén: Állami gazdaságokban: Zsirsertús Keresztezett sertés Hússertés- lVriuelószüvolkezetekbon: Zsirsertós Keresztezett sertés .11 ús-ertés torén: Magyar Munka Érdemrend évem I, II. Ili felnőtt magyar tarka tinók . átlagos napi súlygyarapodása 150 napi hiz- lalá-i idő alatt: dekagramm ' - ‘ - • i, : i X' ' 140 130 120 110 I\ I agy a r M linka. Érd ein - rend érem I. 11. 111. felnevelt nyolchetes malacok száma evrnkint és súlya kg 14 13 12 10 15 19 18 V 35 17 24 22 20 18 19 13 12 11 10 '15 16 15 14 13 17 20 19 18 16 19 5. A fcet'téslúzlalás terén: Állami ga/al; tságokba n: ■ • i -/.ti« lerineki;2,üvetkö/.olekben: Magyar Munka Érdem* rend érem I. 11. III. ogy éven át a havi átlagos súlygyarapodás legalább 20 a/o-os takay- many értékesítéssel kilóg r am m 25 23 20 1“ 23 20 17 15 6, A juhtenyésztés térén: Magyar Munka Érdem- Magyar Munka Érdemre n d érem rend érem I. II. III. I. 11. III. gyapjuhozam és száz anyára eső Állami gazdaságokban: Magyar lépü* 7.5 7 Gigája 5.5 5.25 Tót1 melőszöv ot kezetek ben: Magy ay fésűs 7 6.5 Gigája 5.25 5. 7. A baromfitenyésztés terén: Állatni gazdaságokban: Tyúk (leghorn) Tyúk (magyar) Termelőszövetkezetekben: Ty úk (leghorn) Tyúk (magyar) 8. Lótenyésztés. Kitüntetésre érdemessé válik — a méncsikótólepi dolgozó, ha a gondjaira bízott összes csikók 100— 95 -90 85 százalékát* szerzett hibától mentesen jót felneveli, — a ménesnél alka UuaZott dolgozó, ha a gondozására bízott kancák 95- 90 80—70 százalékának megfelelőszámú csikót kiváló teajuhőknál választott bárány, b i 1 o g r a m m .5 6 145 110 135 130 S 4.75 115 110 135 130 > 5.5 130 125 120 115 1.75 4.5 130 125 120 115 Magyar Munka Érdemre n d é. r e a I. 11. III. évi tojáshozam tyukonkiht 220 200 180 170 170 160 150 1K» 200 185 170 160 160 150 110 130 nyésztülapotban választási korig felnevel, — az apaállatgondozó, ha a gon-í Hozására bízott ménekkel átlagos san legalább 75—-:0—65—60 kancái megtermékeuy ít. b) Az állami gazdaságokban a kij, tüntetésre jogosító eredmények©# legalább az alább meghatározott/ számú állatnál kell elérni, telién hi ZÓtenv. hízóanyalyuk Ee.jő, hizlaló- és ol- letőkanász, juhász marha koca zsír 40 sertés juh 500' baromfigondozó 12 20 h is 30 180 150 Munkacsap átvezető 3u Brigá ti vezető, állat- tenyésztő technikus, agronómns, 40 100 250 1000 1500 gazda» ág vazető 50 60 300 400 2000 3000 A borjúnevelőnek a kitüntetésre jogosító eredményeket 25 darab üszőnél, vagy bikánál kell elérnie. A kitüntetésié jogosító eredményeket — csikót© lepi gondozónak 20 darab csikónál, — a ménesnél alkalmazott dolgozónak 10 kancánál, — az apaállatgondozónak 3 ménnél, — a munkacsapatvezétőnek 36 dat ab csikónál, — a brigádvezelőnek 72 darab csikónál. — az állattenyésztő technikusnak és a te» lopveaetőnek 120 clainb csikónál kelj elérnie, Termelőszövotkozeteklren a kitiin, tetősre jogosító eredményeket legt alább az alább meghatározott számú állatnál kell elérni. (Folytatás a 4. oldalon.)
