Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-05 / 282. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Bognár eiviársnő 71 éves kora ellenére is példát mutat A fii zesgva rma t i pártoktatási munkáról Bognár Istvánná elvtársnő éle_ lének 71. esztendejét tapossa már. Magas kora ellenére is ott van ő mindenütt, ahol mun­kát kell végezni a Párt, a dol­gozó nép érdekében. Bognár elv­társnőt méltán állíthatjuk az elv társak, elé, hogy tőle vegye­nek példát a Párt, a dolgozó nép iránti hűségben. Részt vesz az elv társnő az agilácios munká­ban, sőt még a kuitúrgárdában is tevékenykedik. Szavai egyszerűek, de szívből fakadóan hangzanak, amint, elmondja; — Azért vég­zem a munkát, mert nem akar­jam. hogy a fiatalok megismer­jék azt az igát, amiben én nőt­tem fel és éltem a múltban: Azért dolgozom a Pártért, hogy utódainknak a mainál még sok­kal jobb élete legyen. Egyszerű, sokatmondó szavak ezek. Kemény Imre, kemény küzdelem áll az elvtársnő mö­gött. Több mint hat év Űzeti harca az éleiért, a máról-hol­napra való éluiakarásért, ame­lyet a múltban kellett neki és minden dolgozónak folytatni, az úri hatalom idején. a Atszenvedleni a múltat, a fia­talok harcolják ki maguknak a jobb életet, nekem már nincs jö- vőm.« így vélekedik sok idősebb ember, olyanok, akiit csalt 25—30 év múlva érik el a 70—71 évet. Bognár elvtársnő péklát mulat nekik is. Bognár elvtársnő sza­vai olyan ember szavai, aki előre néz, aki nemcsak' magára, nem­csak a jelenre, nemcsak a saját életére gondol, hanem arra is, hogy a jSvő nemzedéknek ne a múlt nyomora és szenvedése jusson osztályrészül. Bognár eiviársnő nem felejtette el, hogy a múlt­ban a megaláztatás volt neki is Osztályrésze. Az élet liányta-ve- telte. Az ország egyik részéből a másikba kergette a kizsákmányo­lok uralma. Kevés kenyér, meg­aláztatás — ez volt a múlt. Itat esztendeje tudja, érzi ő is, hogy vau jobblét. jobb élet is a dol­gozók számára. Egyszerű, sokat mondó szavak­kal állt az országépilök hadseregé­nek élcsapatába. 1015-ben. Meg­tanulta ő is: a jobb étet csakis bare árán szülédbe tik meg, ame­lyet a Párt vezet, szervez és má­nyit. Bognár eiviársnő magas ko­ra ellenére kultúr munkát is vál­lal és szerepel egy-egy kultúrcs- tén. Ragyog a szeme, amint el­mondja: >Legtöbbször férfiszere­pet játszom. Voltam már Békés­csabán, Mozőkováesházáu, Bé- késszenlandráson is a kultúrgár- dávul szerepelni. Szerepelni Ez a szó azt is jelenti, hogy mx idő* elvtáronő kezébe könyv kerül, — tanul. Amitől a múlt meg- foszlollu, évtizedek bosszú so­rán, a jelenben a Párt neki is a kezébe adta a könyvet — Min­dig szerettem a könyvet — be­széli Bognár eiviársnő — min­dig szerettem volna .olvasni, már gyerekkoromban is. Hogyan fs lehetett volna elképzelni a múltban, hogy egy téglagyári munkás gyereke tanuljon, képez­ze magát, még csali saját szor­galmából is. Bognár elvtársnő apja pedig téglagyári munkás volt. Öt gyereknek kellett kenye­ret szelni, illetve öt gyereknek kellett szétoszlani számlalanszor az utolsó kicsiny darabka ke­nyeret. Gonddal, kínnal feine ve­tődlek, aztán jött a tőke, kira­gadta a családi körből, a férfivá serdült gyerekeket s kidobta a gyilkos harctérre. Bognár elv- társnőnek is oltveszett az első világháborúban férfiteslvére. A tők« ostora kíméletlenül vágott végig a dolgozókon, ezért igyekszik Bognár elvtárs­im is erejéhez mérten hozzájá­rulni a béke megvédéséhez s a jobb élet kialakításához. Nyolc vauké tesztem! ős férjével él Bognár elv társnő a szarvasi Krakkó 181. számú házában. Mi­kor eljön az este, elindul az elv­társim a pártluíz felé népnevelő- értekezletre. A Párt, idős kora ellenére is kemény harcossá ne­velte, olyan harcossá, akiről a fiatalok példát vehetnek. Elvtársak, álljon előttünk pél­daképül a Párthoz, a néphez való hűségben Bognár Istvánná, a 71 esztendős élvtársnő. Sz. I. P ártunk Politikai Bizottságá­nak határozató megállapí­totta, hogy fejlődésünk egyik leg­döntőbb kérdése: emeljük Pár- ümk tagságának elméleti szín­vonalát. A kommunisták számára elengedhetetlenül szükséges ez, ha a mai kiéleződött nemzetközi helyzetben a ránkháruló felada­tokat meg akarjuk oldani. Nép­nevelőink, de Pártunk minden egyes tagja helyesen csak így tudja megvilágítani a dolgozóink előtt álló nagy feladatokat. A Politikai Bizottság határo­zata szellemében a tavalyi szemi­náriumok hibáit, fogva lékossá­gai l figyelembe véve igyekeztünk a most megindult politikai isko­lákat megszervezni községünk­ből, Füzesgyarmaton. A szerve, zésnél nagy segítségünkre volt a szeghalmi járási pártbizottság. Már jóelőrc kiválogattuk az elv­társakat, akik eddig munkát vé­geztek Pártunkért. Beszélgettünk velük az oktatás fontosságáról. Az clvlársak megértették ezt s megtiszteltetésnek vették, hogy a politikai iskolák hallgatói lehet­tek és Pártunk törődik elméleti képzettségük fokozásával. é z előadókat kijelöltük. Az oktatás november 8-án be- indnlt. Ami a legörvendetesebb. hogy lemorzsolódás eddig nincs. Ha egy-két clvlárs nem jelenik meg, akkor rendszerint bejelenti az okok, ami inialt tényleg nem tud résztvenni az iskolán. Ez nem jelenti azt, hogy pártszerve­zetünknél nem történnek hibák Pártoktatási munkánkban leg­főképpen arról gondoskodtunk, hogy az előadó elvtársak zavar­talanul készülhessenek a foglal­kozásokra. Tanulószobát biz­tosítottunk számukra. Az elő­adó elvtársakkal meghatároz­tuk, hogy milyen napon ve­szik igénybe a tanulószobát, ez a fűtés szempontjából volt szükséges. Hiányosságok itt is találhatók. Nem áll elég könyv rendelkezésünkre. Ezen úgy vál­toztatunk, hogy az előadó clvlár- sák saját könyveiket behozzák és a népkönyvtárból is veszünk ki könyveket. Az egyik szemináriumi foglal­kozáson olyan liiba fordult elő. hogy a képzettebb clvlársak szin­te nem engedték szóhoz jului a kevésbbé képzett elvtársakat. Bi­zonyos mértékig még az előadó elvtárs kezéből is kivették a sze­minárium irányítását és így eltér­tek a politikai iskola anyagától. Külön megbeszéltük ezekkel az elv-társakkal hibájukat, amelyre aziáu maguk is rájöttek. Elismer­ték, hogy nem volt helyes, mi­kor ők ketten-liárman vitáztak, mintha a többi elvtárs olt sem lelt volna. Ezeket a kezdeti hi­bákat sikerült kiküszöbölni s most már a löbbi elviárs is be­kapcsolódik a vitába. iba az előadó elvtársaknál hogy néha tűi mereven adják fel a kérdéseket és nem se­gítik kisebb kérdésekkel a hall­gatókat ahhoz, hogy megértsék a kérdések tartalmát. Néha eiis- méllik a kérdést kétszer-három­(Folvíaiás a 3. oldalról.) tehén hízó- t marha 1 Fejő. hizlaló- és elleto- kanász, juhász, ba- rotnfigundozó 12 20 Munkae-a átvezető 20 30 Brigád vezető, állatte­nyésztő technikás, agronómns, elnök 30 40 A bórjunevelőnak a kitüntetésre jogosító eredményeket Iá du>ab üszőnél vagy bikánál kell elérniv. c) Az állami gazdaságok brigúd- vozoíőit, állatén vésztő technikusait, agronému ait, gazdaság rezeiéit, a '«nuekbzövetkezeíek krigádvezetőii és elnökeit a megfelelő fokozatú ki­tüntető,.re akkor is föl kell terjesz­teni, ha aa előírt feltételeket a meg­jelölt állattenyésztési ágak egyikó. nél érték el, feltéve, hogy az ál­lal tenyésztés többi ágaiban is elér­ték általában az üzemt érv ben elő­irányzott ered mén veket. Ha a meg­jelölt állattenyésztési ágak közül többnél érték el az előirt eredmé­nyeket, a felterjesztést annak az állattenyésztési ágnak eredménye alapján kell megtenni, amelynél az a Jogúra.a--,abb kitüntetés elérését teszi lehetővé. Ha legalább három állattenyész- te-i ágnál azonos fokit kitüntetésre jogosító eredményt értek el, a fel­terjeszt é-t egv fokozattal magasabb kitüntetésre kelt megtenni, d) Az állami gazdaságok dolgo­zóit és a termelőszövetkezetek tag­jait akkor is kitüntetésben feliét részesíteni, ha a kitüntetésre elő* irt feltétetek egyikét — így pl. az állat létszám tekintetében — nena teljesítik ugyan, de a többi fel­tételüket kimagasló mértékben túl­haladják. ®) Az egyénileg dolgozó parasz­tokat is kitüntetésijén kell része­síteni, ha a/. á Hat tenyésztésben olyan kimagasló eredményt érnek cl, amely a község állattenyész­tésének átlagos színvonalát nagy­mértékben meghaladja és általá­ban példát mutatnak egyénileg dol­gozó putaszftáreaihüttk az állatok gondozása, nevelőm és takarmá­nyozása tekintetében. Az egyénileg; ny­>ca. bitó* sejtés anya­juh tvuk 20 3 20 350 130 30 180 300 500 40 300 300 1000 dolgozó pai asztok eredményeit törsskönyvelési adatokkal kell igaz .rini. f) Kitüntetésben kell részesí­teni — azokat a tudományos kutató­kat, dolgozó parasztokat, termelő­szövetkezeti tagokat, állattenyész­tési és állategészségügyi dolgozó­kat, akik az állattenyésztési és ál­lategészségügyi munkában különö­sen eredményes módszereket, rend­szabályokat dolgoznak ki, illetőleg a jelenleginél hasznosabb tulaj­donságokkal bitó új fajtákat te­nyésztenek ki, vagy az eddigieknél hasznosabb keresztezőid módszert dolgoznak ki, ideértve azokat n kétkezi dolgozókat is, akik ilyen ó,j módszerek vagy rendszabályok kidolgozását elősegítik, illetőleg azok kidolgozásában közreműködnek; — a megyei és járási tanácsok végrebaj tóbizottságának azokat a munkatársait, akik kiváló munká­jukkal elősegítik az egyes állatfa­jokra előírt tenyésztési tervek mi­előbbi megvalósítását, ideér tve azo­kat a dolgozókat is, akik a törzs­könyvi nyilvántartásban végeznek a tervek megvalósítását elő.-.egítö kiváló munkát; — azokat az állatorvosokat vagy állategészségügyi dolgozókat, akik működési területükön az állatál­lomány egészségének megvédésében, az elhullás és kényszervágás fe- c8Ökkenténébon, továbbá a mester­séges termékenyítés területén ki­váló eredményt érnek el, illetőleg valamely jelentőiebb betegségmeg­előzésére, gyógykezelésére, vagy terjedésének meg akadály ózására az eddiginél hatásosabb, olyan eljá­rást dolgoznak ki. amely a gya­korlati au is eredményesnek bizo­nyul, g) A kitüntetés részletes szabá­lyait a földművelésügyi miniszter állapítsa meg. VIII. a) Az állattenyésztés kétéves terve alapján minden megye, já­rás, község, termelő-zövetiezet é* állami gazdaság dolgozza ki a sa­ját kétéves állattenyésztési tervét. Ennek érdekébe« a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tervszámokat és tervfeladatokat a megyei tanácsok végrehajtó bi­zottságainak mezőgazdasági osztá­lyai, valamint ez állami gazdasá­gok megyei központjai december hó 1U. napjáig uTggkapják, E szer­vek a megyei terveket bontsák lel járásokra, illetőleg az egyes ál­lami gazdaságokra. A járási tárni­csok végrehajtó bizottságainak me­zőgazdasági osztályai a járási ter­vet bontsák fel az egyes termelő- szövet kezetekre és községekre. A helyi terveket február hó 15-ig kell elkészíteni és azokat elkészíté­sük után felül kell vizsgálni s jóvá kell hagyni. A termelőszö­vetkezetek és a községek terveit a járási tanács végrehajtó bizottsá­ga, a járási terveket a megyei tanács végrehajtó bizottsága, az állami gazdaságok terveit az ál­lami gazdaságok megyei központ­jai vizsgálják felül, a megyei ter­veket pofig a földművelésügyi mi­niszter hagyja jóvá. A helyi szervek a tervek telje­sítéséről negyedévenként köte'e-ek beszámolni.. A tervek teljesítését a földművelésügyi miniszternők kell ellenőriznie. b) A minisztertanács felhívja az állami szervek, eltő-ojlau a föld­művelésügyi minisztérium, a helyi tanácsok, valamint az állami gaz­daságok vezetőit, hogy a minisz­tertanácsi határozat végrehajtásá­nál adjanak meg minden támoga­tást. a termelőszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak, a dolgo­zó parasztságnak, na állatte­nyésztés és az állategészségügy dol­gozóinak, hogy a határozat elő­írásait maradéktalanul teljesíthes­sék, Állatállományunk fejlesztése nemcsak elsőrendű gazdasági' fel­adat, hanem döntően polit ikai har­ci feladat is, melynek során a meg­felelő gazdasági intézkedések mel­lett jó politikai munkát is kell vé­gezni. Ezért a minisztertanács fel­hívja a megyei, járási és községi tanácsokat, a termelőszövetkezetek tagjait, az állami gazdaságok dol­gozóit és a dolgozó parasztságot, hogy fokozott éberséget tanusít-.;v nnk dolgozó népünk és a dolgozó parasztság ádáz ellenségei, a ku- lákok kártevő műnk áj árrak meg­akadályozására. c) A termelőszövetkezetek tag­jai, az állami gazdaságok, az állat­tenyésztés és az állategészségügy dolgozói indítsanak széleskörű ver­senyt az állattenyésztési és állat­egészségügyi. munkában a terme­lés emeléséért és a termelékenység fokozásáért. Építsék ki az állatte­nyésztési brigádmnnkát és használ­ják fel a Szovjetunió élenjáró ál­lattenyésztési dolgozóinak a munka­szervezés terén elélt tapasztalatait. A minisztertanács felkéri a tö­megszervezeteket, elsősorban a DEFOSz-t, az MNDSz-t, aDISz-t, a SzöVO,'Jz-t és az Orvosegész­ségügyi Szakszervezetist (Állator­vosi osztály), hogy felvilágosító munkájukkal tegyék az állatte­nyésztési és állategészségügyi dol­gozók tömegmozgalmává a minisz­tertanácsi határozat előírásainak végrehajtását. Gondoskodjanak ar­ról, hogy a dolgozók megismerjék a Szovjetunió élenjáró állattenyész­tési dolgozóinak, az állattenyésztő kolhozok és szovhozok sztahánovrs- táinak tapasztalatait és segítsék elő ezeknek a tapasztalatoknak fel- használását. A minisztertanács felhívja a dol­gozó para-ztokat, a termelőszövet­kezetek tagjait, az állami gazda­ságok, az állattenyésztés és az ál­lategészségügy minden dolgozóját, tartsák szem előtt, hogy az állat­tenyésztés fejlesztésével az ötéves terv végrehajtását és ezen keresz­tül a szocialista Magyarország épí­tését segítik elő. 1)0111 ISTVM *. k. a minisztertanács elnöke. szór is, de csak szjjt^.q^. Előu/ló elvtársainknak gondolatok kell arrav hogy vannak1 'hallgatók, akik eddig még nem tanultak. Egy-egy komolyabb kérdésre csak úgy 'tudnak válaszolni, ha az előadók scgííik őket. Ezeket a hibákat foglalkozások illán mindig megbeszéljük s igyek­szünk kijavítani. A legnagyobb hiba politikai iskolai előadóinknál, hogy egye­sek gyengén készülnek fel a foglalkozásokra; Az is megtörténik, hogy a füzetben aláhnzgálják a fontosabb ré­szeket és úgy tartják meg az előadásukat. Ilyenkor megbírál­juk őket. Úgy látjuk, hogy a bí­rálat használ elvtársainknak. Ö sszefoglalva elmondhat]uk: oktatásunkban vannak még javítani valók, azonban egymaga az is eredmény, hogy elvlár- suiak, sül még a párlonkívüHek is mindjobban felismerik: tanu­lással is a békeharcot erősítik. Arra törekednek, hogy minél töb­bet tanuljanak. Bizonyítja ezt az is, hogy 8 rádiószemináriirm van községünkben. Emellett a DEEOSz helyiségében Szabad Föld Téli Estéket tartunk, ahol 300 hallga­tó is megjelenik egy-egy előadá­son. Ha píTriszervczelűnk tagjai és a pártonkívüli dolgozók to­vábbra is ilyen kedvvel és lelke­sedéssel tanulnak, akkor még jobban megoldjuk feladatainkat, még jobban meggyorsítjuk ha­zánk szocialista építését és meg­erősítjük a béketábort. Acsal Mihály párt titkár, Eiizesgyarmat. Minden becsületes ilolgozo levelét szívesen olvassuk és felhaszjíélluk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom