Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-24 / 299. szám

6 VIHARSAROK NÉPE A megyénkben folyó néprajzkutatás feladatai M fölszabaduló!* óta hatalmas ban saját nagyapjuk házáról, uta- zosok föladata ezek Összegyűjtése * nroinmimcAM t r An?iftn ífoL'íi a n A un Ua ■ n n , iw .1 ^»rvv»/I r, amm '<3 o lit 'man tfil i t i ■ r«rv-T*n ! - Tr\/> fV_. átalakuláson ment át orszá- zásáról, ezórabbriásairól, vendégei- gunk és népünk. A szovjet tapasz- ről nemigen tudtak semmit. Dol- tilatok fölhasználásával hat-alj mis gozó népünk szürke, keserves hét- átalakuláson megy át tudományos köznapjai: a nádvágó életforma, életünk s űzött bélül 'tudományos hajóvontatás, vályogverés, csupán néprajzi kutatásunk is. üj népi nevében ól a tudatban néhol. Ma .rzemlébtüuk kialakulása a gazda- mar azt sem tudják, hogy a láp sági életünk szocializálása során igen jelentős vizi szállítóeszköz történelem és 3 a néma ha zsuálati tárgyak meg- zólaltatása fJUiluas föladat ez, milyet csakis a Párt segítségével s a kutató munkában a helyi tanár ósok,, tömegszerveretek és szocia­lista szektorok aktív támogatásával , . , ,, . , ,, , , , ... , . i tudhatunk teljesíteni. A kutató néprajztudósaink volt, a pasztorsagrol is valami ha- káb j. .u krvn„i.0i,-Kiri;a u .nőst dolgoznak a társadalom életű- mis romantika él a köztudatban. i i *, - n ■ “ , !!ek ,« °„..u ____UV-.1 ~1A i-.-.H-ai.i; t-omegsren ereteknek, «-Harm gazda­há lásán. rat ín aga az mindnyájunk előtt Tizenöt helyen lesz körzeti kultúrverseny- bemutató megyénkben december 25-én és 26-án December 21-cn, a Sztálin elv- December 25-éti Mezöhegye- (árs 71. sííiletésuapjára rendé- sen, Orosházán, Bókésszen fáiul- zelt ünnepségeken az Országos ráson, Okányban, Kélegyházán, Téli Falusi Kullúrversenyre bo- Déva vány án és Mezöbcrényben, nevezett 108 kultúresoport is be- december 26-án pedig M cd gyes- mutatta műsorát és ezzel Be- egyházán, Tótkomlóson, Mező­kés megyében is megkezdődött a ^.áuban/sarkadon, Újkígyóson, kulturverseny. Az ünnepel vés be- " , , _ . . mulatkozást követően, december Orosházán, Endrodop és \csz- 25-én és 26-án a megyében 15 tőn lesznek megtartva a kör­helyen lesz körzeti bemutató. zeti-kultárverseny bemutatók. veszett a köztudatból. Ugyanígy, foljak /l/fegyénkben — más megyékkel Vs* a^', tudjak a fiatalok, re„éit, a Nagv- és Kisaúrré lfA szembon - elég szép szám- ‘»ST milyen orra.u válaszfal emel- k;}l.ü,ök vM \:ih%ivól> ten van néprajzi gyűjtemény. Két * f^.an, ?*$*?** f?®* mindenki, mily® uégyóbb múzeumunk -- a békés- dolgozol köre viseletben, étet fölvt a lápi c utjai és gyulai — mollett Oros­szokásban is. Do sorolhatnám a öregek múltat szépítő éty a meg en nyomorüsrigoá lápi kunyhókban, hogy 7CÍ4 ‘fóatallH ■a szilaj pásztorok «szabad» életét December 38-án mutal,ja be a békéscsabai Szabadság filmszínház t>Kis Katalin házasságai című új magyar filmvígjátékot. A film egy fiatal házaspár életét mutatja le t rajta kérésziül azt, hogy « •munkához való új viszony, új erkölcs, az újtipmu, szocialista em­áízán. téliesen, Dévaváuyán s több pMakat a népi elet sok formáján M wrak kulcsos béklyói tették el- bér kialakítása sarán a hátaimig in szebbé, teljesebbé, válik. Heg roás községünkben számottevő nép- fceresztal tajeKozatlansagunkrol. visolhotettanné, felfedjék az igaksá- mutatja, Hogy a házasságban ti képzettebb, 'elíbbrelátó félnek tűre rajéi anyag található. Gyűjtőmé- Dókés megye dolgozó népe ma got, miért volt két ségbeejtően ma- iiyeink helyzete azonban igen kod- ** még jórészt őrzi a dolgozó gas a halálozás 1849-ben s miért vetótlett. mind elrendezés, iaind nép keserves múltjára vonatkozó csökken állandóan a halálozási legfőbb rendeltetésük: a. nevelés megdönthetetlen dokumentumait, arány a felszabadulás óta, miért SzeiAnontiából. Egy rendszeresen ott lappang -a eok-sok néma cm- kellett a dolgozóknak fiatal koruk- gyjijtött,* megyénk egész területét lék a padlás zugában, színben, ban meghalni, bogy hirdtwso a mo- magába foglaló anyagról ma még kamrában, pincében. Do a meg- gyünkben élő nemzetiségek omlc- ooszédni sem lehet. Ami anyag van, semmisülés veszélye fenyegeti okét. kein keresztül is a népek testvéri­ül is inkább raktárnak, vagy hal- Egyro rohamosabban fejlődő me- súgót s végső fokon a múlt .hű máznák nevezhető. Legértékesebb z%azdaságunkban, : a .traktorok, ábrázolásával inog megbecsültebbé -néprajzi anyagaink sokhelyütt egy- kombájnok idején nincs mór szűk- tegye a jelent, újabb erőt adjon tnáárá dobálva, más anyagokkal eóg szérűnyosőro, szérűgereblyéro, a jövő: a szocializmus épitóst- isskekoyevvo fekszenek s a. kiál- gafmodatolóra, ellrallódik az ásó- hez. itúsi teremben jórészt a jómódú papucs, gyertyaöntő is. A népraj- Bercczki Imre néprajzos, polgárok, zsirosparusztok ünnepi " 11 .-iseleíe, vagy más vidéken készült cirukati holmi nyer elhelyezést, unelyhez dolgozó népünknek annyi i köze, mint divathölgynak a hor- ualin bundájához. Nagyobb torü- vtot csupán a gyulai múzeum most őlyÓ gyűjtése ölel fel: a 'körzeté­KÖNYVESPOLC iéz tartozó román nemzetiség ajzi anyagát. rro a nőm csupán mind-mind eredményesen h:isznúl­szabö PÁL-. Hármti hét a Szovjetunió ha n Most adta ki a Müveit Nép -Megismerkedünk a kolhozok, sí»v- nép- könyvkiadó Szabó Pálnak, a ma- hozok múltjával, jelenével, a több- gyár parasztküldöttséggel Szovjet- termelésért folytatott harcukkal s unióírau járt Írónak könyvét, mely-. mindezen keresztül számos olyan tÄP&5'ttal iá o nagy hiányos- a tanulmányút alatt szerzett jó módszert kapunk, melyet most eag pótlására, most mdult élményeit, tanassdalatait mondja el. alakuló, vagv már a foiíöd'ús útt mc* megyénk tcrübt.m a muzMlis rál j,üra,,/fc iró h kí;ny-. ján haladó tormelőcsopmtjaini gyuj uemenyek szorvezoso az öteves ^>ben ft tótöttakat n,. tejv k, • ' --------1 ^ s zagos összegyűjtött nj'ér majd elhelyezést. Óriási je- -niány ez a könyv s ig-y néni tógában győződhetnek "meg a tór- .ihtóségó lesz ennek a gyűjtő- csupán a Szovjetunió megismerő- fiasgazdőlkodás nagyazoiűségóről. 'hánynék. A következő példákkal gét, a. szovjet .emberek mindennapi A könyv minden lapjáról az igyekszem rávilágítani arra, hogy életének bemutatását szolgálja, do .eleven, lüktető, a kommuni/.múet diilyen hiányosságokat pótol majd számos olyan módszert, is leír, építő szovjet emberek mindennapi ■» A gyüjtemóny' & a most folyó pirij' dolgozó parasztságunkat ©lőre boldog, gyönyörű élete sugárzik Kutató munka. segíti a. többtermelésért folytatott ez olvasó felé, a szovjet nép harca »/faltunkkal kapcsolatban — itt harcunkban. a szebbért, a jobbért, harca a bó­'■"M j_i,—xu.u VJU.1.K-----*_ . . . ...... kéért... Es mindezen túl az a dol gozóink hétköznapjait ér- Az utazás szbies leírásával kéz- . ..., , ... . tem a múlt alatt - igen nagy a dődik a könyv, de ezen túl már ^«^zenibb, hogy a könyv lap a Mészáros Ági, a Hirn n6i fösierepläje. lömmel, szeretettel leli segítenie a gyengébbet és megmutatja azt éjókozatlantógonk. Tudjuk 'azt, aa első oldalkkból’sugárzik a 3“ibó1 saJát Jövőiikefc láthatjuk, az hogy a házaséletbm felmerülő kisebb-mgyobb nehézségek mégclck ' hogy pl. a Haá-Úókerek, Wodiáne- szocializmus omzácának“ különös «tat, «jwlyeh lmladnunk kell s s-ban miként segít; « fazasfarmkat a Dart, a marst-lemm elméiH, 1' — ‘ -1 - ' *° - *ni- — - °.....~l------------x " dolgoz•} társadalom. . ?gyár film újabb jelentős lé- gteretntése felé, de jelentős segít- (p.) ség szocialista társadalmunk kialakításában. r f*--ovaoíwww», »»ouuuie-i szocializmus országának különös ... , •’ , „ .... .. , , ... , , ikw Wenckheim&k, Blankenstoinek, fövesŐie érezni hogy megelégedett a. ?*tt> allorii a Szovjetunió segít- a dolgoz; társadalom, ^tettesek, Herzogok, Ahnásiak, omberek boldog va- a ^ irany.tesával el- A most bemutatásra kerülő új «;«.»■ Sehwarzol.i-.fi!.- m-v- » tóhW. » wirnk «Moszkva... Mmdia óm*. Ktá]ak: & «“«gvaloSuU Skocxauzmuat. fis smwUta fdmm*vemt«:i* **fti**™ Sehwarzohiiak, még a többi, a gyünk, «Moszkva.,. Mindig éroz- ióultban az oiszágos politikát irá- tem, do most jobban, mint valaha, nyitó arisztokratának milyen volt hogy &t a váxcfe a népek és földek <vt élete. Tudja népünk azt is, hogy és égtájak városa. S most, ebben kastélyban laktak, azt park vette pillanatban az öröm és fizika körül vadaskor! tel, kutya házakkal, csodálatos vegyülstével érzem, hogy nagy vadássatekat rendeztek, ezok énliennem a város úgy ól, mint ft mulatságokkal végződtek, sokat békességnek, igazságnak, jóságnak, .'írtak külföldön, külföldi barátaik 'emberségnek a szive...» — Így ir meglátogatták őket. Nem kell Szabó Pál Moszkvába órkeaésük- öitijoz grófi lsvéltárakiit végigbön- i^észni, elmondják mindezt a fal- Aztán vsds dolgozói. En magam is számta- látogatásai lan ilyen feljegyzést csináltam ku- nomesitő tató munkám során az endrődi, szovhozokban. gyoméi, körösladáuyi, szeghalmi, dományos intézetekben, ahol soha ványai Öregekkel való beszélgetés nem álmodott élmények gazdag közben. Ugyanerek az öregek azon- sokasága várja a küldöttség tagjait. vakkal som lehetett 'jól munkál­kodni. Las-van ós nehezen tanulták meg a boldogulás ós a rzobb élethez való jutást. De aztán csakhamar megjelentek az első traktorok s a traktorok minél mélyebbre hatol­tak a földbe, az emberek élet©,, a Boree-kolhoz 1931-ben alakult 18 számsaerint kevesen voltak a kn- kolhoz fejlődése szánképpen emel­Ennél nagyabb szabadság parasztember számára már el sem képzelhető Készlet Szabó Pál „Három bét a Szovjetunióban“ című könyvéből A »Népnevelő« W5I. januártó! kezdő­dően 48—61 oldal terjedelemben, kar- toníedéüel, havonta kétszer jelenik meg. A* egyes szám ára: 30 fitter. Előfizetési dij: havonta 50 filter, negyedévre 1.50 forint. Egyén! és csoportos előfizetés az alap- szervezet népnevelOfeletOsénél, vagy a Szikra kifnyv- és propagandaanyag' terjesztőnél, (Budapest, V.. Deák Fe- renc-ulca 15.) . . D* gyan a7, önmaga érdekeivel szembéfor- Volt olyan kulik, akinek 40—-45 ugyan szép volt az eredmény. De» dúlni, így aztán az nfoleó kispa- lova volt. Ami azt jelentette, hogy aa ember olyan természetű, hogyha rassst csak 1933-ban lépett bo a a szegénység ki volt teljesen szol- eléíkesrik valami jóhoz, hát még kolhozba. Természetes, hogy son- gáltatva jogilag és gazdaságilag a mind tg jobbat szeretne. így rá­kit nem kónyszorítettek, mint ahogy kulákoknak. Az elnök itt született jöttek, hogy nagyon is hiányzik törvény szsrint nem is kényszerít- a faluban, itt él mindmáig és így vaiami a mmika menetéből es ha- hettsk a briópésre. Th a ezovjet pa- teljesen ismeri a falu múltját és marosan rátértek a brigádmunkára, raszb is olyan, mint minden mils jelenét. • jjg csakugyan, ez a kolhoz- életében paraszt a világon, hogy »mikor a kolhoz megalakult, de nem a legdöntőbb kérdés. Mindaz, amit rájöttek a közös gazdálkodás elő- ment minden simán máról-hobiap- a régi munkamódszs-nel nem tud­nyóre, ezsmrcbbenés nélkül felad- ra< Mindezekért, ami ma vau, inog tak elérni, ’ azt ólért© a brigád* ták regi hitüket és régi makacs- kellett küzdeni, meg kellett harcol- munka. Hót brigád alakult- Öt nö- ságukat. A falu lakossága négy ró- uj. Szívás munkával értek el idá- vény-, egy kertész- és egy dilate légből állt ossza. Voltak földműn- jg. Az emberek az első időkben tenyésztőmig ód. A brigádok n’gy kasok, akiknek semmijük sem volt. értették a kollektiv munkát, munkacsapatra oszlanak, legfeljebb egy faluszéli Ids házuk. e;özős épület, közös istálló som Világos, hogy a kólhc-z nem ma- Voltak szsgényparosztok, akiknek volt. Az állatokat úgy lőhetett ga és nem egyedül vívta m n már volt némi kis földjük is, vol- csak a;>ró, régi paraszti kis istállók- jobb és szabb előtért, boldogulna- • tak köaáppaiasztok, aztán voltok ban elholyozni- Beadásul m első ért a harcát,' hanem egyre in- T kulákok. A faluban legkevesebb volt években nem is volt jó termés, kább mellette volt és segített a a középpáraszt. Legtöbb volt a mert hiszen nemcsak gépük nem Párt és a kormány. A'kormány földmunkás fe fzogén.v'p^íftszt és Jíoit, Jmsüm*» rpgyos, többféle lo- ^ a Párt ü(lta a tanácsokat, a tudó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom