Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-24 / 299. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 fflz orosházi Növényolailpari NY-ben a pártszervezet irányításával hozzáfogtak a hibák kijavításához A z orosházi K ö vény o! aj ipari NV néhány hónapja indult meg. A dolgozók lelkesen, nagy igyekezet­tel fogtak hozzá a munkához. Az e'ső eredményeket azonban nem tudták továbbfejleszteni, nem tud­ták teljesíteni a számukra meg­szabott tér velői rányzatol. d Ui&áU bk&i A tervlcljesilést elsősorban ma­ga a terv akadályozta. Tudniillik a tervet még a gépek beállítási» előtt kjészi'et jék. Gépeket pedig olyanokat kaptak, melyeknek te­herbírása nem felelt meg a terv , követelményeinek. Hátráltatta még % munkáit a sorozatos géptörés is. A dolgozók nem értettek a gépekhez, tehát- nem csoda, ha helytelenül kezel­ték őket. Lassan azonban »belejöttek« és elérték, hogy október i. óla már nem \o t géptörés. A munkaver­seny terén fennálló hiányosságok azonban továbbra i© megmarad­tak. Ennek oka az volt, hogy az üb. szervezési téren és más téren is elaludt. Mindent egyedül a párt­szervezet csinált. Az pedig bár­mennyire is igyekezett, nem tudta egyedül szervezni, kiértékelni és nyjkvánosságra hozni a versenyt. ' íy csak arra törekedett, bogy a oblgozók versenyben álljanak. E en a téren v.o t is eredmény. Valamennyi do gozó brigádban dolgozott, a brigádok egymással versenyeztek, felajánlásokat tettek. A/, elmű t hetekben azonban gyöke: es vá tózás történt az üzem­ben. A léd pártvezetőségot és iib-t k ibővj tették, > újjászervezték. Szik- szai Lnre telepvezető helyett is uj vái a’atvezetö került, az üzem­be, Mohos Sándor elvtárs. Ufi&itc&uiezHk ösj lldTl Malik Tamás elvtárs, a mostani párt titkár beszámol az eddigi mun­kájukról, — Eredmény már mutatkozott a vezetőség újjászervezése óta — magyarázza. — YoT olyan műszak is a napokban, amikor a dolgozók az eddigi 108 százalékkal szem­ben iái százalékot teljesitcfjek. A fokozott népnevelőm unka határ isasissssssss ezr: ződöfct — kérték a vitézok. —- Ah, olyat biztosan tudunk adni — mondták megkönnyebbülve a felelősök (mostmár mind az öten). — Például ott von a Kukul; gazén, 10 holdas, ö se szerző­dött. — Mind az öten őzt. haj­togatták. > Bizonykodtak, osküdüz- tek, do többet megint csak nem tudtak adni. Mlegdühödtek erre ifimét a jo vitézek. Kénköves lán­got. fújtak mérgükben. Kidülledt szemmel, felfújt képpel keresték táj a legfőbb felelőst. — Hol.., — A... — Titkár... —- kiabálták re­kedten- Végre megtalálták nagy búságban, szomorúságban. Megesett a. szivük rajta, amint az beszélni kezdett: — Hej, nagy az én bánatom, keserű az én szivem, — Ugyan, ugyan. —- Mihát a baj..« — Mondd el nők fink bizalom­mal — igy a vitézek. S jó Iixv- lyen kopogtattak, mert o titkár aztán mindent szépen elmondott. Hallgassátok inog ti is. •e Valamikor, nem is olyan ré­gen, egy gonosz Vasorrú uralkodott lizon a területen, ebbon az ország- hajt. Kizsákmányolta a aépot, »vo­sára a dolgozók rendi «-hozták az eddig elhanyagolt udvart is. A verseny nyilvánosságát is megteremtették. A dolgozók ered­ményei már ott láthatók az üzem udvarán lévő eredménytáblán. Van már faliújság is. A hiba csak az, hogy ezeket még mindig a párt- szervezet csinálja. — Valóban nem végeztünk ed­dig még semmit — gyakorol ön­kritikát Hajas István elvtárs, üb. titkár. — A pártszervezetre vár­tunk, hogy az majd megcsinálja, Hi{a Ui&át Hajas elv társ most már látja, hogy ez helytelen volt, ezért vál­toztatni akarnak rajta. Az üzem most áll, újévig javítási munkála­tok folynak benne. Kijavítják a gépeknél mutatkozó műszaki hi­bákat, de kijavítják a más téren mutatkozó hiányosságokat is. — ígérem, hogy ez alatt az idő alatt — mondja Hajas elvtárs, — az üb. megbeszéli, hogy a meg­induláskor hogyan vigye a mun­kát, hogyan szervezze újjá a mun-, ka versenyt. Ez szép ígéret, de csak akkor lesz értékes, ha az üb. meg isi valósítja, ha a pártszervezet irá-, nyitásával igyekszik az eddigi hiá­nyosságokat pótolni, (Ádúsz) Viharsarok Népe TRPRSZTRLRTCSERE ROVRTR Kerekes Pál, a Munka Érdemrend tulajdonosának sertésnevelési módszere Államunk az elmúlt napokban több mezőgazdasági dolgozót tün­tetett ki a Munka Érdemrend aranyfokozatával, köztük Kere­kes Pált is. 9> Kerekes Pál a mezőhegyes! ál­lami gazdaság kanásza, a kővet­kező munkamódszerrel érte el azt, hogy megkapta ő is a Mun­ka Érdemrend aranyfokozatát: »A fiaztatás utáni napokban a malacok farkasfogát erre a célra készített fogóval megritkí- tom, hogy az anyakoca emlőjét ne sértsék meg. A malacokat kél- káromhetes korukban kezdem etetni, szemes árpával, amely kö­zé takarmánykeveréket és sót teszek, öthetes korukig a mala­cok délben is szopnak. A szop­tatást úgy rendezem el, hogy egyszerre csak egy alja mala­cot eresztek ki. öthetes komik­tól kezdve már kukoricát is adok nekik azért, hogy hozzászokja­nak. Ebben az időben téred: át a szemes borsó etetésére és a kútvíz itatására. Amikor a ma­lacok elérik az őt hetet, anyjuk­kal csak este 5 órától reggel 0 óráig vannak. Ezalatt az idő alatt a malacok szabadon kijárnak az etetőhelyre, ahol az etetőfolyosó sorrendjében állandóan ehetnek éjjel 10—11-ig. Nyolchetes koruk­tól a szemesárpa ás a borsó mel­lé már darakeveréket is adok a malacoknak (árpadara, kuko­ricadara, napraforgópogácsa és korpa), A darakeverékeket az etetés előtt 8—10 óra hosszá­val hamarabb beáztatom azért, hogy így az emésztés könnyebb legyen. A keverékből a mala­cok naponta 30 dkg mennyiséget kapnak, -Árpát viszont miudig annyit adok, amennyit a mala­cok jóízűen elfogyasztanak. Egy­szerre keveset szórok az etető­folyosókon elhelyezett vályúkba, de ha elfogyott, állandóan póto­lom az eleséget a vályúkban. így a malacok clhullási szá­zaléka a választásokig 1.8 száza­lékra csökkent le. Ezzel a mód­szerrel Sztálin elv társ szüíeíés- napjára elértem azt, hogy a ma­lacok tízhetes korukban 22.18 ki­lósuk lettek. Keretes Pál Mezőhegyes. mozgatta áz embereket. Nekünk csak a könnyünk folyött, meg a kezünk szorult ököl).«. De éppen ezt akarta a gonosz Vasorrú. A mi szomorú könnyetek gyöngyökké váltak s azokat a gyöngyöket gyűjtögették a Vasorrú gárdistái. Ebből ólt Ű. Ebben volt a. hataL- nja. Egyszer aztán egy nagy ország harcos vitézei, megunván a Vas­om! piezbálódásait, köményen el­bántak vele. Végigkergotték az országon, földig rombolták az ud­varát, szétdohálták a kaoabajká- ját. A gyöngyös zsákokat sem kímélték. Abban volt a Vasorrú hatalma, tehát azokat is felhasogat­ták és tüzrevetették. Azonban igen sok szó tgurult, szerte az ország­ban. Ezekből & gyöngyökből mér­ges, kénköves virágok nyíltak hol itt, hol ott. Nálunk is. És éppen itt kezdődött a baj. Mi cfiak' kerülgettük ezeket a mérges vi­rágokat és nem tépdosíük ki tö­vestül, pedig nagyon bűzös volt még a környéke is. Meg aztán van itt egy másik szomszéd ország. Abban az elzavart Vasorrának a testvér© uralkodik. Ö öntözgette hazug szavakkal, ártalmas beszé­dekkel az utálatos virágokat. Azt akarta, hogy azok még jobban megerősödjenek, szagával elhódít­sanak böüaüakst és akkor áiskúi könnyűszerrel legyőzhet bannün- ket. Mert bizony, már régóta fáj a foga a mi országunkra. És bi­zony, már többet elhódítottak ezek a virágok. Ezért vagyok olyan szomorú. Do halljátok csak to­vábbi A minap is népnevelőket akartam kiküldeni azokhoz, akik elbódultak és nőm látták a fon­tosságát a szerződéskötésnek, meg a begyűjtésnek. Hát uramíía! Ak­kor látom, hogy nem is tudom hová küldjom őket, mert még azt eem tudom, kik azok, akikot meg- morgeztek a gyászos világok. Ti beszéltetek a felelősökkel. Nahát. Ök azok, akik elmulasztották ösa- szeirni, nyilvántartásba vonni az elbódultakat. s így beszélt a titkár. S igaza van nagyon. A három vitéz egy­másra nézett. Aztán tanakodtak, gondolkoztak. Meghányták vetet­ték (i hallottakat. Kétszer följött a hold, aztán felragyogott az ar­cuk. így szóltak: Te titkári Gondolkodtunk az eseten.,. — Rájöttünk, hogy Te is mu­lasztást követtél el... — Neked már kezdetben arra kellett volna törekednek, hogy visszaforditgasd az elcsavart feje­két» Hogy, & Mubka mindenki. A decemberi taggyűlések elé Pártszervezeteink életében a taggyűlés mindenkor nagyjelen­tőségű esemény. A párttagság a taggyűlésen hozza meg n hatá­rozatokat a következő taggyű­lésig. A decemberi taggyűlésen azonban nemcsak erről van szó. A mostani taggyűlés fel­adata megválasztani a küldött teltet a pártkongresszust előké­szítő járási, városi, kerületi és nagyüzemi konferenciákra. Kik legyenek a küldöttek? Azok az ipari és mezőgazdasági munkások, akik a termelésben jő eredményeket tudtak elérni és a párbnunkából1 is aktívan kiveszik részüket. A mi Tár­tunk a munka Pártjai Képvisel­hetik-e méltóbban a kongresszust előkészítő küldöttválasztó gyűlé­seken mások a dolgozó népet, mint azok, akik maguk is élenjárók, útmutatók a munka, az élei har­cának nagy küzdelmében.! MI tehát pártszervezeteink ve­zetőségének feladata a de­cemberi taggyűlések előtt? El­sősorban az, hogy kellően elő­készítsék az elv társakat a tag­gyűlésre. Vagyis: jól megszervez­ni a taggyűlést és tudatosítani az elv társakkal mái’ a taggyű­lés előtt a kongresszus jelentő­ségét. Ismertetni kell az clvtár- sakkal, hogy a kongresszus min­dig döntő fordulatot hozott és ma is azt hoz a Párt és a dol­gozó nép számára. Hogyan le­het a taggyűlést jól előkészíte­ni? Úgy, hogy a pártvezető.ség a pártcsoportvezelőket összehív­ja, megtárgyalja velük a tenni­valókat és napirendre tűzik a párlesopor t - érlekezle leket. A páf Icsoport-órt éheztetek meg kel!, hogy tárgyalják a decemberi tag­gyűlés jelentőségét s a taggyű­lés napirendi pontjait. Ugyan­akkor meg kell tárgyalni a so- ronlevő feladatokat és kiértékel­ni az eddig végzett munkát. Üzemi pártszervezeteink a párt- csoport-ér tekezleten foglalkozza­nak a terv teljesítésének végre­hajtásával: hogyan, miként tud­ták végrehajtani, mik voltak a hiányok, hogyan lehetett volna még jobb eredményt eLémi. Köz­ségi pártszervezeteink . a párt- csoport-értekezlcten foglalkozza­nak a terménybegyüj tés, az őszi olőro nézzen, meglássa a kénköves virágokat. —- Igen sokat mulasztottál.,. — Do még nem késő ... — Azonnal fogj hozzá. Neveld meg' az embereket. Egyengesd helyi© a fejüket. Láseák meg a kénköves virágokat és tépjék ki mind egy szálig. De gyökerestől. Nehogy még egyszer kinőjjenek. — Így a vitézek s a titkár meg­értette a szavukat. *— Igazatok van jó vitézek. Mind egy szálig kitépjük a múlt rút virágait, S olyan embereknek ad­juk át az uranykulceocska és az ezüfitládika őrizetét, akiknek már vissza van csavarva a tejük és előre néznek. Mert a begyűjtés, az esütládika rejti magában n hol­nap nyűg-álmát és biztonságát és a szerződéskötés; a tervszerű mun­ka az aranykulcsoceka hozzá. Ta­nultunk s mostmár úgy vigyázunk rá, mint a két szemünk vilá­gára. » Eddig a mesa a te idény akú és elcsavart fejű emberekről. Kicsik és nagyok tanuljátok meg belőle, hogy mindig clone kell nézni, nem 8zabad osukott szemmel elmenni a bűzös illatú virágok mellett. Azonnal ki kell tépni, tűzre kell tenni, mert különben sz mérgez mag benoeteksk . iTáfcő.) mélyszántás, a lakarmánygalx nahe gyűjtés végrehajtásával, il tetve azzal: ezeket a feladató kát hogyan és miként hajtottál végre. Mi a pártszervezet mun­kájában a jó és mi a hiányos­ság. Hogyan tudta a pártszer vezet a jót továbbfejleszteni a hiányosságokat pedig kibaszó bölni. Már most gondolkozzanak a, elvtársak, melyik dolgozó érdi ni ette ki munkáján keresztül azt hogy képviselje az üzemet, vag» a falu dolgozó népét a' kongresz sznst előkészítő értekezleten. r Elegendő-e, ha az elmondot­takat megvalósítják pártszerve - zeteink ? Korán lsem mondhat j ok, hogy igen. A mi tennivalóink sokkal nagyobbak a kongresszus előkészítésére. A taggyűlés meg­szervezésével feladatainkat a kon gresszus előkészítésének, tudato­sítására csak részben végezzük cl. A mi Pártunk az egész dolgozó nép érdekét képviseli, az egész dol­gozó nép békéjéért, jobblétéért harcol. Minden dolgozónak is, mernie kell a pártkongresszus jelentőségét. Minden dolgozónak tudnia kell, hogy a párlkengresz- szus nemcsak a párttagok, liá­néin az egész dolgozó nép érde­kében hoz majd határozatot lö­vőnkre vonatkozóan. Nagy fel­adat vár tehát a kongresszus elő­készítésében agitátorainkra is. Az ő feladatuk bevinni a kongresz- szus jelentőségét a dolgozó töme­gekbe, előkészíteni minden dol­gozót a pártkongresszusra. Hogyan tudunk a legméltób­ban felkészülni a kongresszus­ra? Úgy, ha az előttünk álló fel­adatokat maradéktalanul végre­hajtjuk. Ha igyekszünk kiküszö­bölni a még fennálló hiányos­ságokat, munkánk minden terü­letén. Főleg a Párt további erő­sítését kell szem -dőlt tartanunk, mert »amilyen erős a JPárt, olyan erős népi demokráciánk« — mon­dotta Rákosi elvtárs. A tag- és tagjelöltfelvétel hiányosságára október 27-1 beszédében is rá­mutatott Rákosi elvtárs. Egyes pártszervezeteink már javítottak ezen, de vannak még ma is, ahol alig tettek valamit e hi­ba kiküszöbölésére. Békésszent- andrás községben november hó» napban 17 tagjelöltet vetlek fel, ezzel szemben a kondorosi elv- íársák mindössze hánnM s a bá­rom közölt nincs egy egyénileg -dolgozó paraszt sem. Mezőbe- renyhén még rosszabbul állnak a tagjelöltfelvétellel. Ebben a nagy községben november hA- napban mindössze egy tagjelöl­tet vettek fel. A sarkadi elv­társak elég jó munkát végeztek, 17 tagjelöltet vették fel az el­múlt hónapban. Ebből bél. egyé­nileg dolgozó paraszt, öt tszcs* tag és öt munkás. Ezek a számok is mutatják, hogy a párlépílés terén van még tennivaló. Ebből is láthatjuk, hogy pártszervezeteink még nem tettek meg mindent a tag- és tagjelöltfelvételnél mutatkozó hi­bák kiküszöbölésére. Legtöbb he­lyen még ma is a spontanításra van bízva a tag- és tagjelöltfel­vétel. Elihcz hasonló hiányossá­gok más területen is találhatók. Tehát a kongresszusra legjob­ban úgy készülünk, ha felada­tainkat maradéktalanul végre­hajtjuk. Ehhez nagy segítséget nyújt a jól előkészített decem­beri taggyűlés is, mert itt kel! a párttagságot jól felkészíteni, feladataink végrehajtására, Sz.l. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom