Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-12 / 264. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 ffarmadszor lefí éiüzem a békéscsabai Islván^malom A békéscsabai István-mulom lolgo/ni ünnepélyes üzemi gyű- és keretében ]>éoteke« este har- nadszor vetlek át az élüzem ki- üutelést jelentő ötágú csilla got. uhumul a vándory.úszlőt. Az ün­nepségen adták át az fi.: m há­rom dolgozójának a sztahanov­ista oklevelet, valamint megju­talmazták a termelésben élenjáró kiváló munkásokat is. LHkes hangulatú ünnepség Az éiüzcnijcJvényl és a ván- lorzászlöt (seruveczki József, a íönnyü ipari mmisztérium tna- om ipari főosztályának vezetője lílta át a dolgozóknak. Beszé­ltében méltatta az üzem dolgo­mmal-. kiváló teljesítményét. Rá- nulalott, hogy az üzem 107 szá­zalékra teljesítette évi tervét, 'iiielMt szép eredményekéi ért pl a takarékossá« Űrén is. Az •gy mázsa gabonára eső megta­karít ást 4.53 forint s igy a végső kiértékelés szerint 20.3 ponttal országos viszonylatiján az első lelt. A (o.übbiakban ismertette Csernyeczki József azokat a fel» adatokat, amelyeket meg kell ol­dani :rz Islván-malom dolgozói nak, ha továbbra is meg akar­ják tartani az él őzem kilőnie- test. A feladatok megoldására irányt mutatott a nemrég lezaj­lott első aralomipai'i szfaiulnov- isln értekezlet, amely legfon- sabb feladatként fűzte a malom­ipari dolgozók el,', hogy minél jobban szélesítsék ki ebben az ipariam is a mnnlwversenyt, a sztahanovista mozgalmai. Bátran kezdeményezzenek a dolgozók, mert ezt megkívánja a békéért folytatott harcunk, megkívánja Pártunk, dolgozó népünk. fizuién Psemyerzkí József ál­ad fa Liker György sztahánovista dolgozónak a vándorzászlót Li­ker György a zászló átvevéschor fogadalmai tett, hogy az elkövet­kezendő időben is úgy dolgoz nak, hogy párosrcrseiry társuk, a budapesti Gizella-malom ne tudja elvenni tőlük az éiű&cm kilon- te.tést. llj sztahanovisták az Istvánom a lom I m n Ezután Iákéi- György, régi ma- jtaipari szlalráuovisla mellett két újabb s/.taliűuovistáiiak, Gaj­dács Györgynek és Béres János­nak adta ál Csernyeczki József a sztahánovista oklevelet, vala­mint más ajándékot, majd Ki Iszely György, az Jstván-malom vezérigazgatója az igazgatói silap- ból 17 ü rmeié:,ben élenjáró dől gozót pénzjutalomban részesített A jutalmak átadása után több hozzászólás következett. • Verseny ki hívások \ jutalmazol ták valamennyien felszólallak cs megfogadták, hogy ezt az ajándékot még jobb tnun­Uávul hálálják meg és termelési százalékok 5—10 százalékos eme­lését vállalták december 21-rc. ’ A hozzászólásuk során Vas Balázs, a budapesti Gizella uui- lom dolgozóinak képviselője fel­hívta az Islván-malom dolgozói­nak figyelmét, hogy erősen lás­sanak munkához, mert a Gizellá­in alom dolgozói mindent elkö­vetnek, hogy megszerezzék a/tí- úzrm jelvényt. Egy másik hozzászóló, Vékony •Sándor főgépész innen hívta fel az ország valamennyi lőgépé- szél, hogy a fokozott széntuka- rékosság érdeké-ben mindenhol valósítsák meg, hogy egy mázsa gabonát 42.000 kalóriának meg­felelő szénmennyiséggel őrölje­nek lei, amelyet 8 már megvaló­sított. Ez a szénm ennyi ség hét kilogrammal kevesebb annál a mennyiségiéi, amellyel az él­üzemért folyó versenyben részt lehet venni. A lelkes ünnepség az Inter­nationale ejénékiésével ért véget * Szombaton még két üzeműnk­be, n volt élüzemavatő ünnepség. A Ralingyárban és a Békéscsabai Téglagyárban. Mindkét ünnepség­ről keddi számunkban adunk részletes tudósítást Ma már 128 százalék a teljesiteéssyssn Sokezer dolgozó táramhoz lia- sonló körülriiéiiyek között nőttem fel. Édesapám keserves munkával Ireuoste meg számunkra, a mioden- uapi kenyerot. Tanulni neru volt alkalmam, megesik szakmát sem sajátíthattam el, mivel az elemi iskolából kikerülve már dolgoznom kellőit. De- elérkezett a felszal Ur­dui ás napja, amikor megváltozott, könnyebb lett az étetijmic. Majd az ötéves -tervünk első évében meg­született itt Békéscsabán a Ruha­gyár, amely biztos megélhetést nyújt számtalan hozzám ka ouló dol­gozónak, akinek a múltban még arra sem volt lehetősége, hogy szakmát tanuljon. En ez év júniusában korültem üztíujüukie, am mint szakmunkás, hanem mint egyszerű ur ódiiiunkás. Nagyon boldog voltam, hogy ilyen #z6p üzemben, modern, >S::ovjetimi bál kapott gépen dolgozhatom. Éji inte nehezen ment a munka. - re^ látszott ez a toljesatinthiyemen : mert mindössze 60 százalékot i. iám elérni. Do ass időuebb vza társaim meguintaíták n: egyes gázukat a rónáin la-aLté-on. :uu lyekkel sakkal jobban tehet ki'ui:; nálni minden percet, átadták mur - tounódszeaeiij-t. így elfutása. assi. hogy ma mái- teljesítményem 11 százalék. Ezzel a telje, tto é. n - még nem ©Vsjpsjsom mog, hairo: azon löszök, hogy fokozzam mmo- : égi és mennyi égi le:írrelé or..e! hogy n:e .-háláljam PáihunKuar mindannyionk jövőjéről való gon dnskodását és munkámmal hossá- j árul jak én is békénk me . édésú- hez. Gál I én RérésoraLuri Ruhagyár. illái efwlárs és hit ittasa A békéscsabai Kötöttárugyár I. számú üzemében dolgozik Mohai András sztahánovista művezető. Késő délután már szürkülni kezd. Az üzem motorikus termé­ből fény szűrődik tó. A műszak már befejeződött és u körhur- kológépck, a motorizált sik-kö- íőgépek csendesen pihennek. .UákterkcsetMoál apró, fehér szövi-í-oihék csüngnél, alá. Mosolygós arcú, őszcs bújó, kék zubbonyba öltözőit dolgosé) tekint rám az egyik gép mellől, molyén éppen az átvizsgálást vé­gezte. Megvizsgálta alaposan, hogy a napi munka titán nincs-e valami hiba? Hiánytalanok-e a tűk, vagy tiszták-e a finomművű acélrészek? Mert holnap már újra termeim keli a gúpda&cki Mohai ejrtárs múltja*.­Mohai b-áesl, — mert igy szó­lítják az tizem dolgozói — nagy szer-tetk-l tud beszélni gépei­ről. Sokat járt már közöltük, mint a jó orvos betegei között, hogy a legkisebb hibát is azon­Kelencés Sémim* Munka Érdemreml&ti lett fjjnr&j olyan vöt, mini sok sole ezernyi ,-set- iérg e ckC.songráa'on egyik essrhoidns kuLi.d.h l ,/,• dohét r. e é JUibbsóhfm ringott .az öreg, szíté', e höir.ső n fás h.demés Sándorral. Oti .in­dul! el uz első vjj'rra a tanyák körül. Akkum m !/■ nj 1,1: ij-j el- a hólesőnek. .Yemsohiig uifl- mJl az anyja Alighogy Jeh's-'pnreddt sornyira, hogy rá ’e’:eteti Űzni egf fatka őr­zését, e'inent az apjával. Utói kezdve már L i­te.) yüreéiitdz az veimig hasznára, hellen jártuk ha: t lelőnie lati. a tisztéit!!, a hampnimléért., 1 e te az eső a kis juhászt, a hüleg őszi napolnom, ' e menni kellet!: ode e:n sznpomdoU. az éhezd száj k száma, fis az i.tk .•/ / nagyon me< ;:e *°. it a nyájtól... : Wok-’ci otthagyta a rzengrádi halál f. Az ős: már az ányosi bérlő földjén t ni ált a a fiatat juhászbajt ut. 1hogy nőtt, úgy hányta-veledté yin sor*. ÍSdd-lrm még S; -iLesen l >jeltette a halak mos juhnyéijzkil, .'i9-b -a már a kornkz le­nge l eile. Aztán újra visszakerüli <; nyáj m e'lé. JO'iö januárja Szentesen köszönteit rá. Salzat várt mindenki ettől az esztendőtől. KeL-neéő Sándor is. jp'.ck’cei az eszlatdölcb n isméik,’deli meg a Válttal. I/rs an, me t li Íz in járt ember it közé. 1 e annyit megtanult: nem szolga lölhéz Minden, kis bárány a dolgozóknak, neki nevs* ladik. Mikor őS-ban átkerült Mezőhegyesre, a jte- tőfipvsztai gazda,ágiin, igy kitolt a inun­kéihoz. Elhanyagolt, hsov inyodvlt, lesántult áfá­tokat bizlak a kezére. Egy-egy jakról alig kél- három kiló gyapjú került « nyíró zsákjába, i'd* d fences nclűlátolt a munkánál:. Az első hetik­ben még az alvásra sem, volt sok ideje. Gyógyít- gátlók, ápolgattáh, kenegették a birkákat. És" r, senki seem ismert' fel a t>f- nvétjbui a sánta, betg ál­ltat hát e tél bel dámán legelésző lat-hit. mmuthelnólr, trsaJAl műre’t... A’cm. Csali meginni,dia, Itogyan dolgozd: — pjá<t jivagdnzdc. lés haladt tovább ezen az nton megífllás nél­kül. Most. már nj cél lelegelt előtte: mennél tölb gyapjút ejy-egy birkáról. Mennél több szövet-e l a városi dolgozóknak, J^jjemsekíra rá már -b dekánil többel nyíri egy-cgy juhról, mint ahogy a norma ilő- írása. Kiválasztotta n legszebb,-kel. Úgy p-h ásí­totta őket. a legszebb gyapjúhoz ama kosokkal. Hat din us c cd menyeket ért. cl Vele. Ilél-nyok; kilóra eniclkcd ’tt a. gyapjúhoz un. Hát óra-négy kilóval magasabb, mint uz e'iiiiányzut. eírru f: volt gondja, hogy tovább szuporila e.l u fa,kit. Szúz űnyajuklúl 133 búrétuyt ueaelt fel étenként. Vjgy mgyáznnk itt. a jószágokra, mint a sze­met: fényár. KüJöamcn amióta versenybe lé nett z.-t-: őrséig leli jobb jalűzzja tiniét. Azóti he­tenként hétszer pák]túlozzák a hatalmas kodéiyo- ket, érc de háromszor meszelnek:, fn'löUcnifsr, nek. Arra is vigyáznak, hogy meg ne ázztualc a juhok, me t uz árt a gyzipju minőségének. A' Udc-trmányezm is a jol-b gyapjamiuösóg e’élését szolgálja. Úgy etetik a jószágokat, ahogy Kelvas- lés Sándor a szovjet dolgozáJdól tanulta. Afei { ■ejy pillanatig sem áll meg, állandóan UikvletrziU', tudását, fögv év alatt edérta ».Az ország legjobb ju­hászat címet. Fdtűztél: mellére a Sagy (Mitóie i Forradalom évfordulóján a »M i iku Érdemrend* arany fokozat i. És ma már Kdenccs Sándor ü legnagyobb ju­talmat várja... a párttagsági könyvet.^ --zsi­nati kijavíthassa. Egészséges, pi­ros arcából fiatalos derű árad, szeméből erű, bizakodás sugár­zik. Homloka ráncokba húzódik, amikor a küzdelmes munkás- iiuilliáréd kezd buszéiul, munká­járól, melynek gyümölcsét csak most. a felszaladulás Után tudja leszakítani. A szakszervezet idős harcosa, az 1019-cs forradalom vörös katonája, amikor az első felszabadító, Jiös szovjet katonát megölelte, tudta azt, hogy új élet kezdődik a háborús romo­kon, új élet az ő számára is, mert a koinmnuisták vezetésével, akik közé ő is tartozik, nem lesz többé robot a munka, lianem a dolgozók szabiid, boldog él été­nek felemelő ereje. jelene **• Ezzel a tudattal fogott neki akkor a mnskiü?ak és a 29 esz­tendő alatt szerzett szakmai ta­pasztalataival, fején a gondokkal telt élet derével, de rugalmasan, Micgifj ultau dolgozott. 1-igydme az eddiginél még jobban, etvá- iasztbalalau barátai és segítői, a gépek felé fordirlt. A szociaifets haza felépítésének jelszavai za­katoltak agyában. Minél több árut gyáriam, csölckentclt ön­költséggel emelkedő terniek'keny- séget elérni, fis ezt a jelszó) csak úgy válthatja gyakorlati ] erővé, ha újít gépein, ha köny- nyebbé és gyorsabhá" teszi rajiak a munkát A cél megvalósításának érde­keljen nem sajnálta erejét, fá­radtságot nem ismerve már kora reggeltól az űzőmben volt és késő este dolgozótársai még gyakran látták a gépeket javít­gatni, méregetni, kísérleteket vé­gezni. Aztán megjelentek az első újítások. Kezdő szárnycsai— ,o. voltak ezek még, mégis többezer forintos megtakarítást jekated az üzemnek. Az I. számú köiS- územ művezetője volt már ak­kor, amikor egy alkalor. mai a kézi sík-kötőgépek dolgozóivá* beszélgetett és látta azok fárasztó és neliéz munkáját. Elhatározta nogy ezt a uuuikál fomwlainidst- ;ani fogja. ...amikor forradtil­másítja a termelést Motorizálni kellene ezeket a gé­peket — villant át agyán a gon­dolat. — 11a ez «terülne, akkor emberi erői küszöbölnénk 1 iésát- té rheteének a dolgozók tö .bgépes rendszerre, könnyebb nmQkával magasabb termelést, több kerc- 'selef énjének el. Hosszú, álmatlan éjszakák kö­vetkeztek, az új termelési rend­szer gyakorlaH tmigrakisátásáért. Es négy hónappal ezelőtt egy­szerre indult cl a négy kötőgé-p egy villám,'meghajtó motor, láno- rendszer és hajtóesidtlók segítsé­gével. Áttörve a maradiság vas­függönyét, új irányt -szabottmeg Mohai bácsi a többi hét újítási­val együtt a termelésben. Mohai András elvtárs, novem- ,'jcr 6-áu ünnepi párbia^soit kapta kezébe a sztahánovista oklevelet és ez a nap volt élete eddigi innakájúBuk felejthcteGfin napja. Szavai csak ezek voitek: »In­étól», hogy a kitüntetés köte­lez és ezért még jobb munkával tajjaszlalataim átadásával hálá­lom meg ezt a kitüntetést. Min- den vágyam az, hogy tovább vé­gezhessem munkámat, — ehhez p<«lig béke kell. Béke! Ezért hart •colok én Is víjításaimnial, min­den tudásommal!« {S/urka) Békés megye, Békéscsaba, Saflai tmre-u. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom