Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-12 / 264. szám

6

Viharsarok népe

Két nyelven beszélnek, de egy akarattal harcolnak

a békéért a knltúrfronton Szarvasén

( (törők üzemiek a bányászoknak

Szarvas — jellegzetesen békései »gyei város, szlovákok ' '6a má- gyárok lakják. Kultúrélete olyan, mint a váltakozó színekbe» lobogó lámpáién?, noha erős fényű, néha csak pislákoló. A kultúrmunkúbnn az éten az MNDSz áll. Rugalmas kultúrosoportja igyekszik mindenütt ottlenni,; ahol a szocialista kultúra fegyverével építeni, harcolni, vagy segíteni lehet. A választások alatt

az MNDSz kultúrcsoportja járta a tanyákat is,

aő a város különböző részeiben is .szerepelt — mondja Januriknó eJjr- iórstvő, a kultúrosopoit vezetője. — Az áruhalmozók és a sorbanúl- ások-ellen is harcoltunk—folyatta a beszélgetést az éh-társnő — do van ogy dolog, amire büszkék, vagyunk. Csoportunkban még 70 éves asszony is van és jól szerepet. Aíi is említésre méltó, hogy mi nemcsak különleges alkalmakra készülünk a munkánkkal, hanem mindig dolgozunk, elvisszük oda is a kultúrát, ahová néni igen jutnak el: szerepeltünk a szarvasi aggok házában is.

— Milyen műsorszámaink vän- r.'vk? C-a-ztuskákat é.s karénekekét, verseket és időszerű jeleneteket mutatunk be. Mindenütt szívesén

látnak bennünket, de 'ástért úgy érezzük, még javítani kell a munkánkon.

Működik a DÉFOSz kultúrcsoport is

tanyai előadásunkra — mondja ön órzetesen. — Do igyekeztünk is, még a vének is megmozdultak, mikor kultúrcsoportunk tanórákéit, ■— A békéért hogyan harcolt a kultúrcsoport.? — Verseket, jeleneteket, szavalatokat adunk 'elő, rámutatunk az imperialisták aljasságaira. elősegítjük az olvasómozgalmat, a «Szabad Nép», «Szabad Föld» és a «Rákosi per» olvasását. — Rákosi elvtárs beszédót hogyan alkalmazzák. — Az elvtárs egy kissé elgondolkozik. - • Hát bizony azzal még keveset * foglalkoztunk, de igyekszünk mindjobban felhasználni, mert Rákosi elvtárs szava fegyver a számunkra.

Vastag Félné elvtársnő, népművelési előadó szeme csillan, mikor közt »eszét. Rákosi elvtárs és a Párt tanítását akarjuk győzelemre vinni kultúrfronton is

szarvasiak igyekeznek, jó munkájuk még jobban előbbre viszi a béke ügyét és Szarvas kultúrékdo értékes színfoltja lesz nemzeti kultúránknak. (L. Á.)

Valástyán elvtárs a Dí’FOSz alapszervezet elnöke mór öreg ember, de derűs lesz az arca, főnkor alapszervezeto kuliéi inunké járói

beszél. — Hat-hétszéz, ember jött össze a választási kampányban u

járási

megA szlovákok és magyarok összefogásával, a haladó kultúra segítségével harcolunk két nyelven, de Ogy szívvel a békéért, a szocializmusért — mondja dr Medgycsi, a Párt kuUúrfolelőse. —• fis ha u

^eMtaaní Aliiéi*!kil vél

A szoba obiakén besüt a délutáni nap. A bútorokon, képeken mcg-megcaillanó fény mogszépiti a siető perceket. Öndrusz Sámuel hátradől székében és beszélni kezd. Halkan peregnek a szavak. Két évtized küzdelmét, nyomorúságát idézi föl az emlékezés.

1929-ben ment ki, hagyta itt Tótkomlóst, Amerikába menekült a ljorthy-fasizmus elől. Négy hold földje nem tudta eltartani. A kakas to! las Horthy pribékek nagyon, ismerték: ő is azok közé tartozott,

okik kévéseitek a bért. Elindult-' a «tejjel, mézzel folyó Kánaánban: szerencsét próbálni. Lemondóan legyint, minden szava kiábrándulás.

— 11 évig nem kaptam munkát. Igaz az, hogy Amerika a «csodák hazájas. Csoda az, ha valaki munkához jut. Do nyomorúság, reménytelenség annak az élc-to is, aki dolgozik. Különösen a bevándorlók szenvednek sokat. Agadul dühöng a sovinizmus,

— A, négerekről ne is beszéljünk.

Magyarországon a tanyai kutyának is kiilonh az élete, mint Amerikában a négereknek

N'inus szó. amely ki tudná fe- , zni, ami ott történik. A munkás- tóDKgek gyűlölik - Tnttoant. Gyüket-, pusztulást akar.

A Fehőrházban a Rockefellerek, Morganok, a hires «kétszáz csatád*, Amerika iparmágnásai sürgetik a háborút. Kellene a vér os' profit. De még inkább u folyton evőaflilő béketábor izgatja őket: a- Szovjetunió félelmetes ereje. Truman kapkod fűhöz-fcihoz. Fél a következményektől. A «Niagara Falss-i angol mrmkás a kiuzso» rázott tömegek helyett beszélt: Inkább itt lőjenek agyon, do én mm harcolok a Szovjetunió ollón, hiszen önmagam elten harcolnék! A munka- és lakásnélküli ténfergő

milliók sorsukkal mérik az igazságot. A tőke haszonra termel, lla az árak inogni kezdenek, megáll; a termelés e$ a gyárkapuk dörögve csapódnak be a kirúgott munkások mögött.

—• Akik dolgoznak, azoknak kevés a bérük. A vasutas sztrájk, mint félelmetes orkán száguldott végig Amerikán. A sztrájk mindennapos jelenség. A spiclik, munkás- árulók már aranyért som vállalkoznak a sztrájk megbontására. A. rendőrök autókkal fogják körül a gyárakat, hogy a sztrájkoló munkásokat kiéheztessék. Az asszonyok és gyermekek áttörik a rendőrkordont és ennivalót visznek hozzá-, tartozóiknak.

Fegyverek dördülnek, munkás- vér csordul a gyúrudvaiTá, az utón kőváré.

A tőke alkonya hihorlik a kiömlött vérben

— A nyugodt, gondtalan élőt helyett Amerikában a háború U- dérco ül a k-lkekc-n. Éhség, nyomorúság, munka- és lakásnélküliség keservessé teszik a munka.-tömegek életét.

A ti anszpnrensck iVaavében csillogva suhanó. autók utón felemelkednek az’ üklök. Oniirns/. Sámuel arcán lényük az igazság.

— Erősödik a munkásmozgalom.

Hiába bőrtöuözik be a munkásokat, a kommunistákat-,' száz másik támad helyettük. A inunk,tetőmé- gok az utolsó fillérüket is feláldozzák a mozgalomnak. «Daily Worker» eiiníi munká-slapot a munkások saját pénzükből tartják fenn. Ez a lap az elnyomottak érdekeiért harcol. Azok, akik a világ, másik oldala felé kacsingatnak, rosszul számítanak: Amerika sorsát a kiuzsorázott bérrabszolgák döntik’ el! A fegyverek, amelyeket éhbóréit munkáskezek gyárt,mák, végső fokon, mint harci eszköz, münkáikozaklm -körül! Az elnyomottak zászlajára pedig Amerikában is ez a két szó van Írva: Szabadság! Békéi. (Furák)

Kedves bányász pajtások!.

Mi, a békéscsabai I. száméi állami ált.dános iskola úttörői hálás köszön » linket fejezzük ki azért, hogy november 7-ét, a legnagyobb ünnepünket nőm szórakozással és pihenéssel töltötték, hanem még keményebb munkával, békeműszakkal. Jól tudjuk, hogy ennek milyen nagy jelentőség® van. A dolgozók ezreinek melegszik a szobája és mi. úttörők meleg tantermekben tanulhatunk. Ede anyám sokszor mesélte; mikor ő iskolába járt, akkor olyan hideg volt a leiem, hogy megdermedt a kezük ős nem tudtak írni. Ali ezt már nem ismerjük. Fis éppen ezért mondunk köszönetét minden bányásznak, akik iné" a szabadidejüket is feláldozták, hogy mi melegben tanulhassunk. ,

Mi szeretnénk ezt meghálálni. A mi munkánk a jótanulás. Ezért versenyre keltünk a fiúcsa, pattal és lelkesen tettünk mi i; felajánlásokat. Például Balogh Gizella felajánlotta, hogy magatartásán javít, csengetés után neu bőszéi és óra a’ait figyol és fokozottabban tanul, házifeladatét ren-j de,-,eii elvégzi és társadalmi munkában részi vesz. De ilyen és hasonló vállalásokat teltünk valamennyien.

Kedves bányász pajtások'! Ali így akarjuk megmutatni, hogy a küzdelmük, fokozottabb munkájuk non: hiábavaló és a magunk teviilotéji mi te fokozzuk a küzdő1 met, a jobb tanulási o:edményekért, liosy k 'zii lünk is minél jobb bányászok, dél* gőzök kerüljenek ki és maga nbb képzettség sol még fokozottabb hail cot folytathassunk a békéért.

Komlódi Erzsébet Bék&Lsaba, I- sz. :iii. i,teils Zójá úttörőcsapat.

Mitrories Corosilo:

ÜZENEK

Akár a fasiszta megszállás idejön, Jugoszláviában újra őrjáratok cirkálnak, razziáinak ás ölnek Idejön letartóztatásokat hajtanak végre.

é'jjel

A kiholt vt tikon,

lóvásár járatok

cirkálnak tx célyen.

Komoran visszhang:: ik

lópaták dobogása;’

Fénylő,

ki vont kardok

fenyegetnek

és a rácsok mögött

mindig

egyforma

félhomály van.

F.8 ők,

v dollárok hitvány udearonuri még hinni merték, hogy egy ilyen nép ■ velük «gyűlt Jog e-Uévclycd-ni,

Sem az udvar márvány-tata, sem, gyilkos lakájok, golyózápora, sem as ágyulr csőrei •neui tv itták feltartóztatni, amikor dübörögve jöttek Október hullám a i.

Bennünket- élre sírgödrökbe,

{Uses kemencékbe vetőitek, v jóid r ■ ’htt'H ölébe ástak.

Cyermekeink élő borzalmakat sáriak a szívükbe.

Ilit ívesek1» vert, őse se.! őrí < son h-kot sodort örvénylőn a megdagádt áradat.

De mmény.zéy&iiket le- nem törhették, . tűrtük az embertelen szenvedéseket, fájdalmakat.

Meg nem tört reményünk, bizalmunk azok iránt, kik ott küzdöttek Sstdlingníd

Sem fehér 'udvarok,* sem gyilkos hkátgoit, sem új janicsárok v-em tudják Wti&vtilpjfötü íí dolgozó flop

m ege rjedt hu; a >} vTC

...........

E

zt hadd tudják meg ezek a sötét urak, c Itajk-féle kémek!

A fizutjeszka szikláiról** meg fogják átkozni- őket s aljas gazembernek szájait még

[•! ? is.

aki csak nevüket említi.

Thtjn dodik,

az óriás ébredezik ^

és a Htyyogó nap kéz dől az első puskalövés fogja jelezni.

Szerbből fordította; .

alatt. KANIZSAI OYÖ/tGl,

*Tilo Belgrádiján az úgynevezett í tl ér I.’d .u . ban székel.

*'*.\ Sziltjcszka -folyó partjainál játszódott le a jugoszláviai partizánba?- cok egyik legvéresebb fejezete: ma már teljesen beigazolódott, hogy a már akkor kémszolgálatot teljesítő aljas Tito-banda árulása miatt érték a jugoszláv partizánokat oly aránytalanul súlyos veszteségek.

Építünk...

(Dunapeutelei

Autó autót ér a meredek emelkedőn. A Csepel kocsik magasra hányják maguk után a friss latyakot. Ahogy elkerüljük őket, mi is kapunk a fröccsből. Könnyedén elkerüljük a csövekkel, vasakkal, épületanyaggal és élelmiszerekkel megrakott teherkocsikat. A dombtetőn uj világba érkezünk. V fennsíkon villanykörték tízezrei világítanak és egy négyemeletes ház tetején messzi elragyog az ötágú vörös csillag. Duitapmlele. Már vetekszik a pé ti forgalommal. Pedig a nyáron még itt a ringó búzát aratták s a kukoricákupok most is ott csuíondéroskodnak a magasra szökő, karcsú házak mellett. Már áll egy utcasor. A széles betonúton könnyedén gördülnek a teherautók. Lenn, a dunaparton épül az uj vasmű, — épülő szociatudósítónktól)

lizmusunk büszkesége. Az emeletes munkásházak belsejét már pucolják. Néhány nap és már a szobafestők is befejezik az utolsói simításokat.

Megállunk egy pillanatra, üde- levegőt, a boldogság levegőjét szívni. Kipirult arcú fiatalok dalolva, vígan dolgoznak. Száll a dal: »A béketábor legyőzhetetlen.«

Valóban így van. Erről beszélnek a penlelei őslakosok, azok,, akik még néhány hónappal ezelőtt ilt kapálták a cukorrépát, a kukoricát. Senki nem gondolt erre a kis falura, a völgyben épült eldugott fészekre. Olyan volt ez is ipái előtt, mint. a többi dunántúli község, Uribirtok, szolgaköz- ség._

K ubikosok érkeznek Csongrád- Lól és JászárokszáHásról. Tolják

maguk előtt a talicskákat, majd lerakják- a város szélén és beindulnak az építkezésekhez, oda. ahol az alapokat ássák.

— Eljöttünk — mondja magabiztosan vezetőjük —, de aztán torkán akad a szó és csak hebeg.

— De... de. én azt hiszem, itt nincs is ránk szükség, ugye, emberek?!

—• Hát itt csak planirozni kell... — állapítja meg az egyik bajszos öreg ember. — Minek itt a kubikos —• mutat a hatalmas gépekre, mely több köbméter földet mozgat meg percek alatt.

Csak planirozni kell. El kell igazítani azt a földet, melyet a gép kibányász. De még így is kevesen vannak. Százak és ezrek kellenek még planirozni.

Az egyik fiatalember, lehet úgy a5 év körüli, fütyörészve jön a népbolt felé. Közben gondol egyet, beugrik a betonút melletti Ibüffé.bb s a e-Jpős hideget forralt

borral enyhíti. Benn, a népboltban százan és százan várakoznak. Ma még mindez csak ideiglenes helyiség, kőből készült b írák féle. De van iit minden. Minden, amit az ember szeme-szája megkíván... Gazdag a mi országunk...

A szűz földeke t csákányok forgatják. Uj vasút épül. Ki gondolt erre még hat évvel ezelőtt. Az uraknak jó volt az. ha a vasútállomás a ka-fély meil.itt volt. Azzal nem törődtek, hogy a falusiak őszben és tavaszban négy kilométeren át dagasztották a sarai, ha a vonathoz akartak jutni. Most épül az uj vasút az uj városhoz.

Esteledik. A csillagok még nem gyulnak ki az égen. de már fény- beborult a környék. Fénycsóva- fénycsóvát ér. Közlekednek az; autók, folyik a békés, építő munka.

És kigyulnak a házak tetején az ötágú csillagok is, messzire! hirdetve a szocializmust építők

győzelmét. Házakat építünk, modern, uj házakat. Gyárat építünk, hogy boldogabb, könnyebb legyen az életünk. Llj országot építünk.

Este pedig, a mtUzakváll.ís idején kilómólerekte. száz kiteméte- rekre, a lengésén túlra száll a dal, az építők, a renditheteüsn békeharcosok dala:

V béketábor legyőzhetetlen,

A béke útja biztos ut,

11a összetartunk rendületlen, Legyőzzük végleg a háborút! ;

A haláron túl, dé'en, nyugaton acsar-kodnak a vérebek. .Nem bírják nézni, hogy vígan dalol a nép, hogy saját gazdagságát építi. Háborúra, gyilkolásra, ugrásra készen várnak. Azt gondolják, hogy Koreához hasonlóan, nálunk is jajj-sikolyban, gyen ni kliöryésLcu gyönyörködhetnek. Tévednek a gazok, Koreában is, nálunk is! A béketábor Icev őzbe letten! y

(—9- —