Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-28 / 277. szám
Csabacsüd dolgozói versenyre hívfák Békés megye községért a termelési szerződés- köpések december 10-i befejezésére Üzemi dolgozóink Sztálin elvtárs születésű a j a ra készül n ek NOVEMBER-28., KEDD Ara 50 fillér VI. fiVl-’OLYAM. 270. SZÁM •» Dolgozón mik lelkeseit. önfelsildoxoii sí* k^^enek tudatában sutnak, hogy mögöttük áll si nil hatalmoN. istireedxoíii Fártimk4* Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása az országos bányászértekezleten A minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége országos értekezletre hívta össze bányaipariunk legjobb sztahanovistáit, vezetőit, élenjáró műszaki dolgozóit, hogy közösen beszéljék meg a növekvő, fejlődő iparunk fokozódó szó uszi’ikséglelének kiolégitésével kapcsolatos teendőket. Vasárnap reggel az EDOSz Vilma királynő-úti székhazának feldíszített nagytermében ült össze az értekezlet. Apró Aulai megnyitó beszéde utón Zsofinyeez Mihály nehézipari miniszter mondott beszédet. A Szovjetunió állandó segítője fejlödő népgazdaságunknak Beszéde elején arról szólt ■nehézipari miniszter, hogy népgazdaságunk szénnel való ellá- • t;isa szoros kapcsolatban vau békéért folytatott küzdelemmel, l.zuián eredményeinkről beszélt és a Szovjetunió állandó segítségéről, valamint azoknak meghívott szovjet embereknek támogatásáról, akik fejlődő népgazdaságunk továbbvitelében ál iandó segítséget nyújtanak. Ennek a segítségnek — Wytá't-tö szavait----, Pártunk is R ákosi elvtárs bölcs politikájának köszönhetjük, }»ogy felszámoltuk a munkanélküliséget. Sőt egyre inkább hiány jelentkezik munkáskezekben. Boy év alatt az ipáiban dolgozók szúrna. 90 ezerrel növekedett, nug az építőiparban ezenfelül 97 ezerrel többen dolgosaink, mint ta- - valy. Kapről-napra rohamosan nő orzzágunkbtui az az osztály, amely szocialiata öntudatával és áldozat- késáségérel méltán vezető ereje az te szagnak,- egész dolgozó uépüuk- jn-k. Az erodmények, az egészsége» fejlődés mellett nehézségek és hiányosságok is mutatkoznak. Ezek közöl mast talán a ! eg jelen lőseb- hsk a széntermelésnél mutatkozó uch égek. Ezért született inog a Pórt Központi Vezetősége és a mínisztar- tanáos határozata a szénbányászat íVjisrsztéséről s elánok a feladatnak megoldása céljából hívta össze a minisztertanács Dákod Mátyás javaslatára a mai értekezletet. \z ötéves terv hatalmas összeget fordít a bányászat fejlesztésére Ezután foglalkozott a szónbányú- i-Ait és a bányászok múltbeli boly- ».■tővel, részletesen beszámolt a felszabadulás utáni fejlődésről, ■'•'■éntormolé nnlc megnövekedéséről, az ötéves terv első évében. Arról szólt ezután a miniszter, hogy a Párt és a nnnisztertanáca határozata megjelöli, milyen módon luuitsuk el a termelés emelósé- ívk akadályait.-Elmondotta, hogy míg a hároméves terv folyamán a szénbányászat üzemi jellegű beruházásaira körülbelül 440 miliiö forintot földi- . tóit népgazdaságunk, az ötéves terv folyamán két milliárd forintot ruháznak be a szénbányászaiba. Eddigi beruházásaink hiányé sá- ga azonban — mondotta —, hogy nem fektetett elegendő súly! a J»á— nyászai. gépesítésére. Bányászatunk gépesítése nem érte el azt a fokot, amely a mai szénszükségleti igények kielégítéséhez szükséges lenne. Zsofinyeez Mihály a lovábbiak- ban ahi'okat ismer le tett, amelyekből kitűnik. hp.uy a bányákban egyre nő a hiányzók száma. A szénbányászaiban dolgozók egvré- szenek viszonya a munkához még korántsem kiclégitő — állapította kell érteni, bogiba ezen meg. Meg nem változtatunk, bármilyen műszaki intézkedést is hozunk, a>; meddőnek fog bizonyulni. Éppen ezért vau nagy jelentősége annak, iioiiy a minisztertanács határozata az egyébként nagy kedvezmények megadását függővé telle a núl- sz afe[ mulasztástól és álíabiban is szigorúbb intézkedéseket tartalmaz; a műszak-mulasztásuk megakadályozására. A következőkben elmondotta, hogy a termelés emelését helye« szervezéssel, racionalizálással, gépesítéssel, tehát a teljesítmény emelésével kell megvalósítani. A munkaerő jobb meg szcrvezésével, a munka termelékenységének növelésével lényeges tartalékok képződhetnek a széntermelés emelésére. Ezt bizonyltja az is, hogy i c|öo januártól októberig a széntermelés jő százalékkal én telkedet t, bár ugyanakkor a munkáslét- szám ül százalékkal ősükként. Pártunk nem fog csalatkozni a bányászokban! Elv társak !Mindent cl kell követni a szénbányák műszaki vezetőinek és a bányász dolgozóinknak altban az irányban, hogy a termelékenységet tovább növelje. Bányászaink felszabadulásunk - tói kezdve erős oszlopai voltak demokráciánknak. Már nem egyszer adták tanúbizonyságát annak, hogy egységesen, szik- laszilárdan állnak a munkás- osztály hatalma, a szocializmus nagy ügye mellett. Meg vagyok győződve arról, hogy Pártunk vezetősége és a kormány a bányászokban most sem fog csalatkozni. Megígérjük Rákosi elv-társnak, hogy teljesítőm fogjuk az általa kitűzött {viadalokat. A szénipar dolgozói erős elhatározással ős határtalan lendülettel dogot tmzrok kötelezettségüknek, meggyorsítják hazáakt an a szocializmus építését, erősítik azt a hátain a, iiéketáhort, aineljmok élén a. j.n»y Szovjetunió éj annak bölcs vezetője, a világ dolgozóinak nagy vezér©, a világ békeszeretőnépeinek reménység©, a magyar nép igazi barátja, a mi szeretett Sztálin olv- Iőrsünk áll — fejezte he bőszedét Zsofinyeez Mihály nehézipari mi— ni-ztor. Z-olinvccz clvtárs beszéd© után n küldöttek sorra bzólil'liak fel, tárták fal a hibákat, vázolták azok kiküszöbölőd módját s fogadták meg, hogy a Párt és a kormány határozatát a hibák kijavításával hálálják meg, méltók lösznek a Párt és Rákosi elvtárs gondoskodására. A/, értekezlet végén Rákosi Mátyás elvtúrs, a n agyar nép vezvie szólt a dolgozókhoz: A Magyar Kommunista Párt története a magyar bányászsággal elválaszthatatlanu 1 összeforrotí Tisztelt értekezlet! Kedves Elvtársak! örömmel állapítom meg, hogy miután az értekezleten részvevő Pártunknak és a kormánynak a szénbányászat és a szénbányászok érdekében hozott legújabb határozatát egyhangúan helyesük és alkalmasnak tartják arra, hogy az eddiginél hatalmasabb munkateljesítményekre serkentse fi bányászságot, ezzel megadja népgazdaságunknak azt a fokozott energiaforrást, amelyet népi demokráciánk fejlődése megkíván. Számunkra egy percig sem volt kétséges, hogy ha bányászainkhoz fordulunk, megfelelő választ fogunk kapui, mint ahogyan bányászaink számára sem volt egy pillanatig sem kétséges, hogy Pártunk semmi körülmények közölt nem feledkezik meg róluk. Mi valóban nem feledkezünk meg bányászainkról. A Magyar Kommunista Párt története a magyar bányászsággal elválaszthatatlanul össze van fűzve, így volt ez már 1919-ben, így volt a Ilorlliy-fa- sizmus nehéz évtizedeiben és így volt ez 1915-től kezdve szakadatlanul. Különösen 1915-ben teljesített elévülhetetlen szolgálatokat ít bányászság nemcsak azzal, hogy a széncsata útján segített talpraállítani iparunkat, hanem azzal is, hogy nehéz politikát harcok idején óriási többségében azonnal Pártunk mögé állott Mindenki tudja, hogy a nehéz 1945—46-os esztendőkben Pártunknak egyik legbiztosabb pillére, amelyre mindig számi. haltunk, a bányászság volt. Büszke örömmel állapíthatom m*g, hogy az is maradt. A magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja természetesen soha nem feledkezik meg ezekről a tényekről, a magyar forradalmi Lányászságnak érdemeiről. Az elvtársak a jövőben is biztosak lehelnek afelől, hogy Pártunk megfelelően értékeli és meghálálja a bányászok áldozatait. Mi teile szükségessé Pártunk és a kormány közös határozatát? Szocialista iparunk gyors, lendít letes fejlődése, a bányászok jó munkája következtében széntermelésünk is gyorsan növekedett. Az idén a bányászok 113 százalékkal több szenet adták a népi demokrácia gazdaságának, mint tavaly. Ez jő teljesítmény és ha évente ennyivel nőne széntermelésünk, úgy hat év alatt megduplázódnék. Mindenki tudja, hogy a kapitalista világban ilyen növekedésről sző sem lehet. Akármilyen rohamos is azonban ez a fejlődés, akármilyen tekintélyes az évi 13 százalékos emelkedés, ugyanakkor az ipar összíejlódése ennek majdnem háromszorosa, 36 százalék. Ez a nagy emelkedés teszi szükségessé, hogy a 13 százalékon felül többet követeljünk bányászainktól. Bizonyosak vagyunk benne, hogy bányászaink, mint minden eddigi kérésünket, amely népünk érdekében és az ő érdekükben való, teljesíteni is fogják. Fokozott segítség a bányászoknak Termésaateson ohhoz sok a tennivaló. A tennivalók jó részét a határozat már felsorolta. Ez a határozat arra kötelezi gazdasági életünk különböző tényezőit-, hegy n maguk részéi 51 szintén mozgósít-a- nafc ős könnyítsék meg a bányászatnak a*ldtűzölt célok elérését, Vonatkozik az elsősorban a közlekedésre. A legtöbb pana z, különösen ott, ahol bányász elvándorlásról van szó, azzal kapcsolatos, hogy nincs elég közlokodósi eszköz. A bányászok messze laknak a bányától és néha órákig tort, amíg gyalog, biciklivel, vagy késedelmes autóbusszal munkahelyükre tudnak jutni. A közlekoué-i íuiuiwdésíom gondoskodjék autóbuszokról, teherautókról. Már kikülöníteüek 70 drb teherautót, amely személy szállítási a otua'mas és más rendszabályokkal is gondoskodunk róla, hogy ezek * nehézségek megszűnjenek. A Irt! eioskocloVtn vizsgálja meg, hogyan vannak ellátva a bányavidékek cúpboltohkal, hogyan irányit* ják od i a gumruizmát, a bakkor»-, csőt, a szalonnát, a zsírt és mindazt, ami a bányász munkájához, no, meg feleségének és csákó Íjának á jobb élethez szükséges. Az építési minisztérium, azokon nz épitkozé okon kívül, amelyeket a Párt és a kormány közös határozóul. már kilátásba helyezett, erősít-e moj a bányavidékekén a traó- vatkozeti építi: O/é-it s az ál am ált ni nyújtott kedvezményos köl 'önöket igyekezzék elsősorban azoknak a bányá-zuknak jaítah.i, akik hiaati akarnak épít ‘ni.r Megnéztük a m n n h.terűéi váin dorlá't, mert sok helyen azzal érveltek, h.ogy azért mm tudjak a fokozott sz.énszük:őgleíet kielégíteni. inert a munkások egyrészc elvándorolt. Valóban öt száza ókkal esett a bánya mélyén dolgozók száma. .Munkaerő elvándorlás voll -■»/előtt is. Az. elvtár ak, különösen a régebbi bányászok emlékeznek' rá, hogy a magyar bányászokat a it > omor nemcsak belső \ ándoruísra kényszeritette, hanem ezrével, sőt tízezrével mentek ki FraaciaorszAg- ba, Belgiumba, de K unndába, A me-, lábába is. Természetesen most, amikor a szocializmust építjük: ez az. elvándorlás egészen ma* termőszehi. Ez az elvándorlás #z ‘ zal függ össze, hogy ötéves ter-. vünk gyárainak je'entékeny részét az energiaforrások köze ében, * szénbányák közeit ben te!. piijül le. Az a bányász, aki mondjuk Sajóbábonyból járt he 1 Viccesre és naponta sok kilométert k;*!l?t< biciklin, vagy teherautón »nagten • nie, most otthon vállal munkát,Mihelyt ezeknek a bányász elv- társaknak nujgumrtutu V- hogy most a szénre különösen szüksége van a népi demokráciának és jöj-» jenek vissza a bányába, a legtöbb' ji'ik az első fcEzóíitásra hajlandó volt erre. Például líábonyba ki-' ment Perecesről a pártliikár elvtárs és az ottlévö őo vájár azain- nal hajlandó volt visszajönni * bányába, csak kérték, hogy blxtó* sitsák nekik az autóbuszt. Mem ált tehát az, hagy a ml vájárjaink, vagy bányászaink u nehéz bányamunka elől vándorolnak el. A tapasztalat az ellenkezőt mutatja. Az igazi vájár, az igazi bányász nagyon szereti a maga nehéz mesterségét és szívesen megy
