Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-11 / 237. szám
Y(H A »SAROK NÉPE A szovjet dolgozók példájo nyomán fejlesztik az anyagtakarékossági mozgalmat a Kötöttáru iVF üzemrészeiben A békéscsabai Kötöttáru NV dolgozói az öt-évei terv első évének eredményes befejezéséhez a többtermelésen kívül az anyagtakarékossági mozgalommal is hozzájárulnak. Az üzemrészek dolgozói ,u pártszervezet irányításával, az üzem vezetőségének felhívására lelkesen vállalták, -liógy munkahelyeiken harcolnak minden deka anyagért., hogy a tervet, mely maguk és minden dolgozó boldog életének alapjait rakja le, hiánytalanul, pontos időben teljesítik. Az üzemben folyó anyagtakaió- kossági mozgalomnak újabb lendületet adott a budapesti Ganz hajógyár felhívása, mely bon a következőkkel fordulnak az ország üzemeinek dolgozóihoz: «Takarékoskodjatok az anyaggal, a megmunkálásnak minden szakaszán, mert ezzel is épül az ország és erősödik a Írókét védők tábora!» Ez megmutatkozott abban, hogy az üzem a tervév harmadik negyedévének augusztus hónapjában 51.000 forint értékű nyers- és segéde nyagot takarított meg Ezt az összeget azonban az üzem dolgozói takarékos anyagfelhasználással a negyedik negyedben 43 ezer forinttal akarják megtoldani. A nagyarányú anyagtakarékoe- sági mozgalom versenyszerűen folyik az egyes üzemrészek között. Jelenleg az első helyen a szobáéi dolgozói halminak, akik a lw. .nádik negyed szeptember hónapjáig 4 százalékkal csökkentették; a hulladékot 35 ezer forint értékben, de ezt a mennyiséget az októberi hónapban máris félszá- zaUVkal toldták meg. A sokszínű jak takarékos megmunkálásának nagyszerű katonái a szabászok, akik hosszú asztalaik mellett ügyes munkabeosztással dolgoznak. Céljuk: minél többet «kivenni» az anyagból. A száz százalékot toljesitö . Pin- tes Gyűlánó vidáman engedi neki a rétegekre hajtott anyagnak villanyollójának vágókorongját és az észszerűsitett szabásminta nyomán csak apró szövetrészecskék körülírok a hulladéktartóba. — A jiigor nadrág (vadász) szabásánál 4 százalékkal csökkentettem a hulladékot ni; rázza Pintes elvtársnő. — Ezt az anyag előrovalö kimérésével,- az oldalak és végek felvágá- ,£áv ’ értem el, melyhez még nagyin. .kbon hozzá járult a jó szabásminta is, melyen kisebb-nagyobb technikai megoldást Krasznai Mi- hályné elvtársnő, a szabászat vezetője dolgozott ki.. Mindez regit- ségenno volt, mert a szakszerűen elkészített minta lehetővé tette az anyag minden nég-yzetoentiméteré- JJiik takarékos kihasználását-. A szemközti asztalnál Schwoitner Béláné ©Ívtársnő dolgozik, aki a 111 százalékos termelése mellett 2 százalékos hulladékcsökkentést ért; el az ingszabásnál. A szabászok jó példája követőkre talált a festődében is. Itt a Í00 fokos festéklétől -gőzölgő' kádak mellett 14 dolgozó csatázik az anyaggal. Eredményük boti 106 százalékos termelési egység. Itt az élenjárók Krenács Pál, akinek termelése 136 százalék, Kolarovszki Jánosé 133, Potrovszki János ugyancsak 133 százalékot éri el. Ä 132 százalékot teljesítő Kerepeczki János arcára apró gyöngyökbe rakódik lo a felszálló gőz. Kerepeczki szaktárz elmondja ... — Az anyagtakarékossági mozgalomban mi, festők, a festés jobb kihasználásával, a fürdetésre váró anyag észszerű beosztásával, aztán a vegyszerek takarékosabb felhasználásával harcolunk. — Aztán elmondja azt is Kerepeczki elvtárs, hogy az augusztus havi termelésükben 23 százalékkal csökkentették üzemrészük önköltségét. A festődé dolgozói az augusztusi hónapban 5o55 forinttal járuL lak hozzá üzemük önköltségcsök- kon tűséhez. De ugyancsak szép eredményt értek el augusztitíj hónapban a körhurköló (Rundé stuhl) üzemrész dolgozói is, akik a gyakori lütörés csökkentésével 1035 forint megtakarítással csatlakozlak az. élenjárókhoz. Yajnai Gábor, az üzemrész művezetője elmondja, hogy a fonal jó minőségének és a figyelmes munkának köszönhették ezt az eredményt. Az augusztusi hónapban a tülörés mennyiségét minden kiló árunál i.6 darabra tudtuk csökkenteni. Az orsózó üzemrészben hulladékcsökkentési felajánlásokat tettek a dolgozók. Ffender Jánosáé 16- ról iá dekára, Kmctz Pálné i8-ról Kovács szaktárs, az István-malom lakatosa az Újító Kiállításra készül Október hetedikén, szombaton déllven nyílt meg Budapesten a II. Országos Újító Kiállítás. A kiállítás egy hónapig lesz nyitva és ezen idő alatt az ország valamennyi üzeméből — igy a békéscsabai üzemekből is utaznak fel dolgozók, hogy megtekintsék azokat a jól hevált újításokat, melyeknek segítségével a munka könnyebb lesz és a termelékenység egyre inkább »<">veszik. Kovács András, a béké.-<;saj)aj István-malom lakatosműhsjyű- nek dolgozója is felutazik a n. állításra. — Ki sem ludmn mondani, hogy milyen nagy öröm nekem, Hogy réoztwehetek a kiááíióaoi»- mondja. — Igyekezni fogok a legjobb tapasztalatokkal visz- s/.átérni, minder •Í<)* megfigyelni. Egészen biztt;> hogy nem egy nagyszerű áttás lesz olyan, amelyet ná!u'í *s he lehet majd ve- N~íelni W műhelyben. Azon leszek, hogy minden újítás jelentőségét ismertessem dolgozó társaimmal. — A mi üzemünknek is vau a kiállításon két újítása. Az egyik a búzakirakódó gép, amely Vékony Sándor főgépész szaktárs újítása, a másik az önspauoló giirlni, amely Kolarovszki János szaktárs újítása. Kovács szaktan» lelkesen beszél az újításokról Elmondja, hogy az üzem valamennyi dolgozója büszke arra, hogy az István-malom két újítása szerepel a kiállításon. Befe- ztűl még hozzáteszi: ~Ez a megtiszteltetés termé- scleseu arra kötelez, b»«y haza- térvc nn>3 jobb munkát végezzek itt, a munkahelyemen és valamennyiét, a mi üzemrészünkben is ana törekedjünk, hogy minél több újítási javaslatot adjunk be és a termelékenység állandó növelésével biztosítsuk ötéves tervünk megvalósítását. (Zs.) i5 dekára csökkentette a napi hulladékmennyiségét, a kétgépes rendszerrel dolgozó Yidovenyeczs Ilona pedig három deka megtakar látással építi az üzemet. A békéscsabai Kötöttáru NV dolgozói az anyagtakarékosságot is harci feladatként tekintik s igyi készülnek az. október 22-én megtartandó tanácsválasztásokra, mely napon a dolgozók legjobbjai veszik kezükbe a nép ügyeinek intézését. Ennek sikeres megvalósításáért törnek njabb eredményekre-az üzeni dolgozói is és a szov-s jet dolgozók példája nyomán fejlesztik az anyagtakarékossági mozgalmat. (Siatku)• 'Akikbe- faUbke békés megye A békéscsabai Pa- készítő másik két jó termeléssel bizo- nwtszövő NV elő- dolgozója is, akiket nyitja be töretlen k.szító üzemrészében a munkában a szov- hűségét a Párthoz, a dolgozik ,Magyar iet dolgozók példája nagy Szovjetunióhoz. Etel. Jól szervezett lelkesít, ezért teljest- A zubbony összeál- munkájában meglát- tették a terv első hasnál a mur.kada- szik, hogy munka- évének rájuk eső rab észszerű forgatási«”5* gazdaságos kilenc hó- f,v31. “«NWltt; a kibaszna ására törek- ... .... felesleges munkaszik, hogy ezzel a " j\. * . f mozdulatokat és igy szocializmust épitő Az üzem minden dől- a munkafolyamatok ötéves tervünket se- “oz®ja kövesse péí- leegyszerűsítésével gitse a mielőbbi bájukat a termelés- értékes percet megvalósításhoz. Lel- ben! takarított meg, 168 kés, odaadó munka- * százalékos teljes ttjával az 1950-es évi A Ruhagyár NV ményt ért ei. (jntu- tervét október 3-ára IV-es géptermének dates, odaadó imin- feiezte be és új 8-as szalagjában » kajáért az üzem dol- munkaiendülettel fo- tizes gépen dolgozik gozói a tanács taggott neki az 1951-es Varga Ilona elvtárs- jának javasolják» Ru- tervév teljesítéséhez, nő, aki fokozott jó hagyattak! Kövessé- Balázs Mária és Ur- numkájával és a: tek Varga Ilona pél- bán Ilona, az elő- nap-nap után elért díját! 1 Amiről ma az ifik a legtöbbel beszélnek a Faromszavóben: Ki lenne közülünk a legnlhuhnnsuhb Uináesiagjelölinek ? Október 22-e a lanácsválasztások napja. Ezt hirdetik mindé» hűlt a plakátok. Erről beszélnek az üzemekben a dolgozók. A békéscsabai Pamutszövő NV-hcn is sokat beszélnek-a dolgozók a tanácsválasztásról. Készülnek rá. Várják ezt a napot, mert tudják: döntő változást hoz a dolgozók életébe. Legnagyobb izgalommal tabui az ifik ■várják október 22-ét. Hogy miért? Mert a tanács tagjai között ifik is lesznek és a Pamutszövő fiataljai most azon gondolkoznak, hogy közülük ki leime a legmegfelelőbb? l'zén gondolkozik- éppen a barnahajú, mosolygósarcú Zahorún Zsófia is, amint sietős léptékkel halad keresztül az udvaron. Za- hörán Zsófia délután kettőtől dolgozik az ifi-műszakban, de 12 órától népnevelői értekezlet lesz, azért jött be. «Ugyan ki lehelne az ifik közül a megfelelő arra, hogy a tanácsba kerüljön?; — töri a fejét. Aztán egy barnahajú lányt lát maga előtt, aki a szövőgépek fölé hajol. Igen! Vozár Mária, aki a símaszövő teremben dolgozik, megállná a helyet a tanácsban is! Méltó képviselője lenne az ifiknek. Itt a munkahelyén is megmutatja, hogy nemcsak beszél róla, de.valóban m HÖs lenini Komszomol példáján akar haladni A termelésben élenjáró, munkáját pontosan végzi, nagy gondot fordít a minőségre. Az udvaron szél suhan keresztül és baját a szemébe fújja. Miközben igazítja, arra gondol, hogy milyen jó lenne, ha Vozár Mária kerülne be a tanácsba. «Szívesen szavaznék rá, tudom, hogy megállná a helyét» — határozza el inagában. Aztán hármasával szedve a lépcsőfokokat, feliramodik az emeletre. Práhcr Katalinnak is a tanácsválasztás jár az eszében, ö a befűző üzemrészben dolgozik. Kezében gyorsan villog a lü. Egymás uláu húzza a szálakat a nyüslszembe. — Tudod, most azon gondolkoztam éppen, —- szól a vele szemben ülő Szász Dórához,, aki a szálakat adogatja, — hogy kire szavaznék legszívesebben az ifik közül? Azt gondoltam, hogy Vozár Mária megfelelő lenne a tanácsba. Dóra helyeslőén bólint és Prálier Katalin tovább folytatja: — Ha a tanáesváiasztusokra gondolok, láncolni tudnék örömömben. Azért, mert most már valóban a szovjet ifjúság példáján haladunk. A mi népnevelőink legjobbjai is ott lesznek a tanácstagok között, intézik a nép ügyét, mint a komszomolis- ták. — Hát nem nagyszerű ez Dóra? — kérdi lelkesen. ’ Ezért gondoltam Vozár Máriára, Tudom, megfelelő lenne, ű is tagja (kire, szavazna legszívesebbén í,. . A simaezövö^l Vozár Máriát gondoltain — mondja Kati határozottan. ísja DiSz-nek, magáévá tette, n DISz feladatait; Kiváló» munka Végez nemcsak a termelésben, d>: minden más térem Elhallgat és hallban. dúdolni kezdi: »Boldov hazában új ifjúságunk, orszsígoí épít már...» Kél laki Katalin a csévél«' üzemrészben dolgozik, a lánoor- sózó gépnél. A DISz-bcn ő is sokat hallott a tanácsokról. Gondolkozott is már azon, Jtogy, ín- neu az üzemhtö ki érdemelné meg azt, hogy a tauács tagja legyen. merem. Pontos, rendes, a termelésben élenjáró. De másokra is gondoltam. Itt az előkészítőben dolgozik: Ternovszki Teréz. Kali arca ragyog az örömtől, ahogy Ternovszki Tcrézről beszél. — Ö is igazán megfelelő volna ! Kzévi tervét már befejezte! Szta- hiuiovista-jclölí! Munkáját solrjjí- mentesen végzi. Teri is, nieg V.o- zár Mária is megállnák helyüket a tanácsba», örömmel szavaznék rájuk, mert biztos • vagyok benne, hogy nemcsak az ifiké', .az egész város dolgozóinak az ügyét jól intéznék. Nemcsak Rétlaki Kali, TSrúhev Kali és Zahorún Zsóka gondé: késik igy. A Pamutszövő ifjúmunkásai valamennyien örönr- mel szavaznának Ternovszki Te- rézre és Vozár Máriára. Tudják hogy nem csalódnának bennük Húsz-huszonöt kiló liszt értékét keresi meg, ma egy jugoszláv munkás egy hónap alatt Számtalan tény bizonyítja,» hogy milyen borzalmas méreteket öl L a jugoszláv munkásosztály ki zsákmányolása a gyarmati fasiszta Titüi-rcndszerben. Jugoszlávia dolgozóinak élet- és munkafeltételei olyan mélypontra süllyedték, mint még sohasem. Tito klikkje azért, hogy az imperialista országokat kielégíthesse és a kiszállítások bűnös lett-' veit teljesíthesse, a munkásokat arra kényszeríti, hogy naponta 12—15 órát dolgozzanak. A?, ilyen kimerítő munkáért a tt- tóisták olyan hihetetlenül kevés bért fizetnek,, ami még a létr- fenntartáshoz sem elég. A muiir- kások havi jövedelme általában három—három és félezer dinár. Hogy a jugoszláv munkás élet- színvonala mennyire alacsony, az legjobban az élelmiszercikkek áraiból látszik, melyet a munkásnak csekély fizetési'tail kell megvenni. Ma Jugoszláviában a hivatalos titoásta adatok szerint egy kik» liszt 180 dinárába, egy kiló krumpli pedig több mint ÍOO dinárba kerül. Dérnél ilyen árak inellett sem szerelhetik Ikj a munkások ’az élelmiszereket, mert a piacok teljesen üresek. Á lezováei etektrokonv- binát munkásai— itt mintegy ötezer ember dolgozik — nemcsak, hogy egész má jusban nem kapták iiieg Az éleimiszérek -t az úgynevezett biztosított öte’rosztályé lesz a győzelem látás szerint, hanem még- csak élelmiszerjogj'et sem kaplakA kegyetlen kizsMuuányoIás- nak borzalmasak a kővetkezőt^- nyel A munkások, liz és lízezrr. lüdővészben és más súlyos he- legségekben szenvednek. A munkások fizikai kimerültsége, a ülő is Iák őrült hajszája, hogy. minél több ércet és nyersanyagot szállítsanak ki az imperialist a országoklui. a gyen#? élelem és az állandó túlórázások — mindez ahhoz vezet, hogy n bányákb-in és a gyárakban egyre gyakoribbak a szereimséLk-iisé- gck. Basán, Trbovlyébasi, Borban és még,sok más bányába;. a munkások százai jártak szc- renesotlenül. A tavalyi év f»*- lyamán a hivatalos és nem teli ' sutátok szerint Hor rátörsz á. üzemeinek egy részében 860 (K»<f munkanap esett ki az üzemi szr. renes'étkmségek miatt. A me.- sérült munkások közül s*r, ». örökre nyomorékok maradt 1. A munkások egyre, szedés ‘U tömegei lát ják bö, hogy a Tt I -a- klikk véres rendszere alatt teljesen tönkremennek és ezt c» '>» úgy tudják megakadályozni, h.-> ellenségüket minél előbb ni semmisítik. A jugoszláv munkásosztály harca a Uteista Mr siszta rendszer ellen egyre szélesebb tömegírto't ölel f-1. Ebben a harcban a’jiígosr’ív mimkás-
