Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-04 / 231. szám
2 VIHARSAROK NÉPE Jövőéri jó termésünk érdekében : gyorsítsuk meg az őszi munkák ütemét Megyénkben lendülettel folynak az őszi betakarítási munkálatok. A jelentések szerint a ku- koricatürést, a szár bohordásál állami gazdaságaink már száz- s/ázotékhan befejezték. Ez a munka jói halad az egyéni dolgozók között is, akik a kukorica- és gtapraforgószár Lebomlását már 95 ' százalékban elvégezték. A cukorrépát az üzemek •izéül ási ütemtervének megfelelően eddig az állami gazdaság okban 88 sztValék-- ban, az egyénileg dolgozó parasztik pedig 411—58 százalékba:»- szedték fel. V betakarítási munkában is, mint mindenben, a kulákok igyekeznek szabolálásaikkal lassítani az ütemet. Magynrbánhegye- sen Ligeti János, Nagykopáncson Dudás Sándor kuIákok nem szállították lm cukorrépájukat. A dolgozók ébersége azonban leleplezte a szabotáló kulákokat és ma már társaikkal együtt az ügyész- ségíön várják megérdemelt büntetésüket. Amíg a betakarítási munkálatok a nyári munkákhoz hasonlóan jót haladnak, addig megyénkben komoly lemaradás mu'atko- zdc az őszi szán ás-vetési munkálatokban. Bár a ipiniszterlanács határozata szerint az ősziárpa vetését szeptember 30-ra be kellett volna fejezni, megyénkben az árpavetést október 2-ig, mindössze 55 százalékban végezték el. Párt- szervezeteink és a i)l-,E4)Sz népnevelői nem magyarázták meg a-dolgozó parasztoknak, hogy öléVes tervünk mezőgazdasági részének sikere jórészt azon múlik, hogy idejében elvégezzek a vetési munkálatokat. Állami gazdaságainkban halad legjobban az őszí vetés. Itt az árpa- és rozsvelést 100 százalékban befejezték, a bűzavetést pedig §0 százalékban. Az élenjárót állami gazdaságok: az akasztópusztai. a kősztgcii és a ballal gazdaságok, ahol a búzave.ést is már 180 Százalékban befejezték. Egyes gazdaságainkban azonban elhanyagolják ezt a munkát. A dombegyházi és a lökösházi állami gazdaságokban még hozzá sem fogtak a vetéshez. Hogy dolgozó parasztságunk lemaradt az őszi munkáknál, annak nemcsak a népnevelő munka hiányossága az oka, hanem jórészt az is, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink nem voltak az őszi munkák élenjárói. Termefőcsoporílaiok n búzavetési a megyében mindössze 12 százalékra teljesítettek eddig. Vannak termelőcsoportjaink között élenjárók, mint a füzesgyarmati »Vörös Csillag«, az eml- rödi Petőfi« csoportok, ahol a húzaveíést már 80—90 százalékban teljesítették, a csoportok nagyrésze azonban a békéscsabai • Vörös Október«, vagy a szarvasi ■Dózsa« csoporthoz hasonlóan, mindössze 2—3 százalékát végezte el eddig a búzavetésnek. Termelőszövetkezeti csoportjainkban a munka jobb megszervezésével el kell érni, bogy a vállait • haláridőre el is végezzék az őszi szántást-vetést. Példát kell mutatniuk az egyénileg dolgozó parasztoknak ebben a munkában is. Községeinkben a pártszervezetek és a tömegszervezetek népnevelőinek meg kell javítani a munkájukat. Meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy csak úgy tudjuk a jövöévi jó termést biztosítani, ha idejében elvégezzük a vetést. Példaképül kell állítani a dolgozók elé Szenté Béla hatholdas kaszaperi, Katona Lajos 12 holdas gyomai, Nyitrai Jánosnc 8 holdas gyomai dolgozó parasztokat, akik már befejezték a búzavetést is. Essél is csapást mérünk a háborús as silókra Mi, hattonyai népnevelők, mindjárt azt tapasztaltuk, — a felvi- lúgositó munka eredményeként — hogy a dolgozók lelkeeadésscl fogadták kormányunk 'felhívásit. Az óvónők 300 forintot ajánlottak fel ős kijelentették, hogy szívesen adják pénzüket a • békéért. A községi alkalmazottak is egyöntetűen jegyeztek békekölcsönt, mart tudatában vannak, hogy ezzel- is csapást mérünk a háborús uszitékra. A dolgozó parasztok is szívesen fogadtak bennünket, amikor meglátogattuk otthonaikban és szivo-en jegyeztek békekölcsönt. Azt mondták, ha a békéről van szó. nem sajnálnak sémiivé® áldozatot. Azonban vannak községünkben is olyanok, akik hallgatnak az ellenség hangjára és egész jó anyagi körülmények között élnek, meglő arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük. ők még nem vették észre* vagy nem akarják észrevenni azokat az eredméyeket, azt a sok szé.p ajándékot, amit községünk is kapott- a tervtől. Á gépállomás, a bölcsőde, az összekötőút Tompa- puszta és Battonya között, a szép gimnázium s a most hamarosan megnyitó szülőotthon, már mind aa. ötéves t ív ajándéka. Ezért keli tote'es egünknek t. rtani, hogy min 1- a.zt, amit eddig kaptunk és ezután kapni fogunk, meg is tudjuk védeni és hozzájáruljunk 'forintjainkkal szocializmusunk Mópitó éhez. Özv. Pavci Istvánná Battonya Élen kell járni a sarkúéi békebisoítság tagjainak, hogy bekössük a lemaradást a békekölcsönjegysésnél Folyik a békeharc. Városok, falvak, üzemek, mezők és irodák dolgozói versenyre keltek egymással, hogy ki járul hozzá minél több forintjával békénk és jövőnk megszilárdításához, országunk építéséhez. Pár napja, folyik a békekölcsön jegyzése, ahol a dolgozók bebizonyították, hogy nemcsak óhajtják a békét, hanem anyagi támogatással, forintjaikkal is védelmezik. Azokon a hetyoken, községben, városban, ahol a t ékebizottság tagjai saját maguk példamutatóan jegyeztek s élenjárnak, ott a nap minden• percében, minden szakaszában több és több dolgozó szava* forintjával is a békére. így van ez Méhkerék községben is. Itt a békebizottság tagjai 4—500, sőt ezer forintos jegyzésükkel példamutatóan indultak agitáció« munkára. Az eredmény nem is maradt el. A békekölcsön jegyzés második napján 67 dolgozó kögel^liUssKís 1» forintot adott a békére. Méhkeréktől néhány kilométerre van Sarkad község. Itt már közel sincsenek ilyen jó eredmények. Sarkadon vasárnap a délelőtti órákig összesen 244.650 forintot gyűjtöttek össze. Ezt az összegei is túlnyomó többségben az üzemek, közhivatalok és termelőcsopoi tok adták. A dolgozó parasztok felé a békebizottság nem visz és számos egyénileg dolgozó kis- és középparaszt a mai napig sem járult, még hozzá valamennyiönk békéjének megszilárdításához. Honnan adódik ez a hiányosság? Onnan, hogy a békebizottság mulasztást követett el a békekölcsön- jegyzés agitációs munkájának megszervezésében, mert egyedül a számszerűségro alapozott, nőm gondolt arra, hogy a kölcsöngyüjtők ím helyesen agitáclóját megfelelő érvekkel induljanak fel- világosító munkájukra. Innen ad dik az, hogy amikor Mart só Já- nosnő sarkádi do’gozó para.zta z- nyozhoz a népnevelők bementek, ő 3 forintot akart jegyezni s a népnevelők egyszerűen azzal, hogy «belátjuk a nehézségeket», eltávoztak. Do adódik a hiba onnan is, hogy maguk a népnevelők, do a békebizottság tagjai sem járnak elSI jó pAldfávat B hét folyamán megyénkbe is ellátogat a kárpátukrajnai magyar kőülozparaszt-küldittség A kárpátukrajilii magyar kol- hozpwi'.iszt-küldüttség tagjai vasár- eároap Tolna, Baranya, és Hajdú megyében látogatlak meg több csoportot s átadták tapasztalataikat a -magyar te-rmelőcsoportek dolgozóinak. Kiskunfélegyházán, a falu határában diadolkapuval váltók a küldötteket. Itt a »Dózsa« teacs-t látogatták meg. Délután parasztgyű- lésM) számoltak be életükről, a kolhozukban elért terméseredményeikről. Az üdvözlések után a dolgozó parasztok meghívták otthonaikba a kolhozpaiaszt-küldöttség tagjait s otthonaikban baráti beszélgetés során ismerkedtek meg a dolgozó parasztok a társasgazdálkodás el nye - vel. Baranya megyéből Tolna megyébe utazott a küldöttség egyik csoportja. Itt nagy lelkesedéssel fogadták a dolgozók a küldöttség tagjait. Hajd.ú-Bihar megyében, Nádudvaron, Kábán és Püspökladányban vettek részt a küldöttség ■ tagjai a fahmapokon. Dolgozó paras ttjaink mindenütt nagy számmal veitek részt a küldöttség beszámolóin és nem egy dolgozó paraszt akadt, ak: Kálmán Sándornó, nádudvari dolgozó parasztasszonyboz hasonlóan a beszámoló után belépett a -tér molőcsoportba. A magyar kolhozparaszt-kül düttsig egyik csoportja a hét 'folyamán megyénkbe is ellátogat. Megyénkben Békéscsaba, Nagyszénás. Elek, Battonya, Kélegyhá :a. Mezőhegyes t r.nelőceoportjait látogatják . meg s beszámolót tér tanak a községek egyénileg dolgozó parasztjainak is a kolhozparasztság életéről. Békés megye ifjai a Komszomol útján Megyénk fiataljai telke-en csatlakozlak az országos békevédelmi bizrotlság felhívásához. Egymás után írták alá nevüket a béke- köle&önfc jegyző ívnek. Megyénkben a fiatalok között már 1,467.760 forint', gyűlt össze. A battonyai gépállomáson Telek Jolán trakto- ristatáuy az első napon 400 forintot adott kölcsön az államnak, de később ismét felkereste a párt- Koervezotet és jegyzését 1000 forintra egészítette ki. Miközben aláírta nevét, ezeket mondotta: »Aslért, miok ezer forintot, mert nem akarom,-hogy a mi országunk- isin is mégegyszer ti ,/íkések legyenek az urak. Nem akarom, hogy nekünk, fiuhi- loknak ismét, az a sors jusson, ami u felszabadulás élőt’, v fi.« Balogh Róza munkagópk<pelő is megtoldotta 400 forintos jegyzését még 100 forinttal és azt mondotta : »Nem akarom, hogy országunkat Koreává válteata:«aák az .imperialisták. Köl shialjiri a pénzt államunknak, mert ezáltal mi Magunk erősödünk.'*■ A járások között a kölcsönjegy- zéslren első ti békési járás, vhol a fiatalok löt. 100 forintot jegyeztek. Második helyen. a szeghalmi járás hd-ul, a fiat lók 109.000 forintos köles jn jegy zéssel segítenék előbbre az átérés terv m-^g valósi- hjvít. A csorvási gépállomáson Puskás Imre valamennyi fiatal előtt jó példával járt, 450 »forintos, fizetése mellett 1000 forintot jegyzett. Megyénk fiataljai megmutatták, hogy mindenben köve ik a Szovjetunió Komszomol szervezetének példáját. Elöl jártak a k ölesön.jegyzís- bea ugyanúgy, mint ahogyan példát mutatnak a termelésben, mert tudják,-hogy ezzel az országot építik. Például Juhász János körzetfelelő«, aki ugyan megszervezte a maga népnevelőgárdáját és azok minden házat le is látogatnak, mégÍ3 ösz- 83?gszériíön Tr -u-iiViiyt érnek el. Juhász János maga 100 forintos jegyzésével akart «példát mutatni». Ez meg is látszik a körzeten. A körzet területén általában 50, jobb esetben 100 forintos jegyzések vannak. Sarkadon a ko»e*v'v'> így pl. Tokai Imrei elvtárs, tíz holdas községi esküdt, vasárnap délig még nem is' gondolt arra, hogy jegyezzen. Vannak körzetek, ahol a kommunisták példát mutatnak, ott ozép eredmények születnek Hermanne elvtársnő kör- J bizottság munkájában, 8e Például zete, aki férjével együtt 1300 forintot- jegyzett-, majd ő maga is elment felvilágosító munkára és már eddig 6000 forint békekölcsönt jegyeztetett. Ugyancsak jó példaként áll a sarkaűi népnevelők ©lőtt Mészá- rosná elvtársnő, aki 600 forintos jegyzésével indult harcba a megnyilvánuló ellenség hangját legyőzni és ezideig 5300 forinttal erősítette békénk egyik alapját. Hasonlóan kiemelkedő Balogh Imre pályamunka s, liétcsaládós dolgozó, aki 400 forintos jegyzése után szintén részt kért az agitációs munkában. Vannak hibák a sarkadi békeezek kiküsiöL-ölhetők, ha a lóke bízót! súg tagjai élenjárnak és saját példájukon. keresztül győzik meg a- dolgozókat, mint ahogy az történi Hermanne és a többi elvtársaknál is. Békénk ügye arra kötelezi a község békebizottságát, hogy menet közben javítsa ki ezeket a hibákat, vegyenek példát a méhkeréki békebizottság tagjairól, vegyenek példát saját községükben Balogh Imre hétcsaládos dolgozóról, Méezárosné elv társról és a többi élenjáró dolgozóról, akik munkájukkal bebizonyítják, bogy a békét nemcsak óhajtani, hanem azéx’fc küzdeni és harcolni is kell. (Rocskár)
