Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-08 / 235. szám
4 VIHARSAROK NÉPE PÁRT ÉS PÁRTÉPiTÉS A héhekölcsönjegysés agitációja lendületének fokozásával visszük, tovább a tanácsválasztással kapcsolatos felvilágosító munkát l^özségünk a nyári munkák Bött volt. A járás területén az uralás és a cséplés munkájában a misodikok, a gabonabegyüjtősben pedig az elsők voltunk. Eredményeinkre büszkén tekinthetünk, eredményeinket a népnevelők jó felvilágosító munkájának köszönhettük. A termclőcsoportok őszi fejlesztésénél a tagszervezés terén jó eredményt értünk el, de a területi szervezésnél lemaradtunk. Itt követtük el az első komoly hibát (ás ez a hiba még kísér bennünket ma is. A nyári munkák, a terménybe- gyiijtés sikere után megpihentünk a dicsőség babérjain,. Ennek akkor mutatkozott a hatása, amikor új feladat -végrehajtására indultunk. A kukóricaszáüitási szerződés megkötésével kapcsolatban tapasztaltuk, hogy a feketepiacon 150 . forintos mázsánkénti árért korlátlanul lehetett ’ venni kukoricát, — de a szállítási szerződések megkötését csak 8 százalékra tudtuk teljesíteni, éppen a felvilágosító munka elhanyagolása miatt. A., babérokon való megpihenő», ” az ellenség hazugságainak lé Horn leplezése nagyban megnehezítette népnevelőink munkáját a bé- kekö'osén sikeres végrehajtásában.. Mogul tűk, hogy • jobbá kell tenni a felvilágosító munkát,' lo- kell leplezni az ellenség hangját. Népnevelőink jó agitációs módszereket alkalmaztak - és igy egyre több dolgozó jegyzett békekölcsönt. A népnevelőmunkánál figyelembe vettük a község szociális összetételét és aszerint osztottuk el a népnevelőket. Minden népnevelő elvtárs lehetőleg olyan helyre ment, ahol érvényt tudott szerezni tudásával. A Kerületi alupszetvezetek titkárai állandóan tartották kapcsolataikat a munkában lévő népnevelőkkel és amikor egy-egy új,'ötletesebb módszer került- felszínre, azt nyomhat átadták a többi kerületek népnevelőinek. Egyes helyeken azt mondták “ a dolgozók; hogy szárazság volt, nem termett bőségesen búza, kukorica- A népnevelők rámutattak arra, hogy a békekölcsön az ötéves tervet segíti s az ötéves terv során jobban tudjuk művelni gép erővel a rosszabb földeket, az i öntözőhálózatot is ki lehet épiteni é ilyenformán legyőzzük a szárazságot. Népnevelőink az agitáció során olyan véleménnyel is találkoztak : »Almát sem lehet kapni, sorba kell érte állni«. A népnevelők megmagyarázták a dolgozóknak, hogy a sorb an állást aa ellenség suttogásával szervezi azért, hogy a dolgozókat ilyenfoi-mán is nyugtalanítsák. De a népnevelők megmondották azt, hogy nem szükséges sorbanállni almáért, vagy sző-. lóért, a szövetkezeti bolt előtt, a piacon sorbanállás nélkül akármennyit vehet bárki. Népnevelőink munkájukat a tanácsválasztás ismertetésével, a terv jelentőségének megmagyarázásával kezdték. Mindkét kérdés nagyon érdekelte a dolgozókat és akkor, amik 1' a téíkéköl csőmről vetődött ifol a szói, a dolgozók jobban látták az összefüggéseket a bókckölesön- jegyzés, a terv, a tanácsválasztás között. A község területét a kerületi ” népnevelők agitálják és ha ellenőrzés közben megállapítjuk hogy valamelyik községrészben hiányos a felvilágosító munka, oda üzemi népnevelőket, vagy egy másik, erősebb kerület népnevelőit irányítjuk, — ezek a népnevelők mindig sikert érnek el. Figyelemmel kísérjük mindazokat a párttagokat és pártonbivü- liéket, akik a békékö 1 csői)jegyzés győzelméért folyó harcban aktívan kiveszik részüket. A felnövő új kádereknek fontosabb megbízatást igyekszünk adni. A népnevelők között folyik a verseny. S elhatároztok, hogy a békekülcsömjogyzes! agitáoiója lendületének fokozásával visszük tovább a tanácsválasztással, az őszi munkával kapcsolatos fel- világosító munkát. Bencsik Ferencs a békési pártbizotteág titkára Jól halad as őszi munka végzése az Előre tszcs-ben Ml f 1 i V ■}>: LHülr\.i , ^ és a felfejlesztés kérdését is napirenden ea A békéscsabai Előre Iszcs földterülete 490 kát. hold. Egy tagban 319 hold veszi körül a Iszcs közponljáL Szép darab föld ez. Szép, mert aki rajta dolgozik, nem a kizsákniányolónak, hanem magának hajija a hasznot, a pártszervezet útmutatásával. Míg a kívülálló dolgozó parasztok egyresze ma is azon gondolkozik : vessen-e ősziárpát, vagy sem, addig már a tszcs-ben 30 kát. hold zöldelő árpán siklik végig az őszi nap sugara. A jövő esztendei takarmánynak szánt rozs is kibújt már a földből. így van ez ott, ahol az emberek nem sopánkodnak, hogy mit tegyünk, hanem megtárgyalják a dolgokat és utána nyomban cselekednek is. Meg aztán a tszcs-ben jut ember mindenhova. Nem úgy vau ott, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál. ősziárpa, lakarmányrozs kikelve, de a héten még a búza is bele kerül a földbe, pedig vetnek vagy 130 holdat. Hogy így halad az őszi vetés a tszcs-ben, annak nemcsak az a magyarázata, hogy vannak elegen, hanem ez metőgazdasigank fejlődésének irányát is mutatja Ahol felhasználják a technikai előrehaladást, ott haladhat is a munka. Kevesebb idő alatt többet lehet teljesíteni. Ez azt is jelenti, hogy csökken az önköltség, vagyis: a termelés olcsóbbá válik. Ez jelenti azt is, hogy Hő a haszon s ezen keresztül a Iszcs dolgozóinak életszínvonala ás jobbá válik. A békekölcsönjegyzésnél az »Előre* tszcs dolgozói is jncgInutatták, hogy nemcsak segítséget várnak az államtól, hanem maguk Js tudnak az államon segíteni erejükhöz mérten. Míg a Iszcs szomszédságában tevő dolgozó parasztok száz-százötven forintot jegyeztettek, addig a kulák és a klerikális reakció hazugsága által cselédnek minősített tszcs-tagok 3—4—500 forintos jegyzéssel járultak hozzá a békelábor erősítéséhez. Az »Előre* tszcs átlagjegyzése 3C0 forint, vagyis hetven ember 21 ezer forintot jegyzett. Ez a jegyzési átlag is azt mutatja, hogy a tszcs dolgozói élet- körülményei jelentős mértékben mások, mint a kívülálló, egyénileg dolgozó parasztoké. Ila így megnézzük a dolgokat, hihetatlennek tűnik az, hogy a békekölcsönjegyzés agitációs munkájából a városi pártbizottság kihagyta az »Előre* tszcs-t. Úgy látszik, Békéscsabán is beleestek abba a hibába, hogy a kampánymunkával elsiklottak a mindennapi feladatok teljesítése mellett. Márpedig a tszcs fejlesztése nem kerülhet le a napirendről a legnagyobb kampányokban sem. A tszcs-fej- lesztés nem kampány, hanem állandó feladat falun, a szocialista társadalmi rend építésének clö- revitelében. Szentmiklós, a békéscsabai Kötöttárugyár pártszervezetének patronázsterülete. Az üzemi dolgozók beszéltek a békekölcsön- jegyzéssel kapcsolatban a tszcsk- ről is, de ki tudná ezt szebben és döntőbben vázolni, mint maguk a tszcs dolgozói. A békekölcsönjegyzésnél döntő hatást váltott volna ki az, ha a tszcs tagjaí saját életkörülményeiket vázolva — úgy a múltat, mint a jelent —, elmondották volna, hogy miért tudtak ők három- négy-ölszáz forintot jegyeztetni. Ez egész biztos, hatást gyakorolt volna a szentmiklósi egyénileg dolgozó kis- és középparasztokra. Az »Előre* Iszcs-nél a békekölcsönjegyzés imitációját szükségszerű lett volna Suzekapesolni a fejlesztés kérdésével, mert czideig 20 új belépő tagjuk van. A tszcs-röl nem lehet azt mondani, hogy elaludt a fejlesztés kérdésében, hiszen mostanában lépett be Bcncsik János nagymegyert hétholdas és Kollár János szintén héllioldas szentmiklósi dolgozó paraszt Kollár János egyébként magával hozta a csoportba nyolc hold bérelt földjét is. így tehát nem hét, hanem 15 holddal gyarapította az »Előre« tszcs-t. Béres Járos elvtárs elmondja, hogy a fejlesztés kérdését nem vették le a napirendről. Hetenként kétszer kimennek ennek érdekében agitálni. Az őszimunkák befejezésekor még nagyobb lendülettel szándékoznak a fejlesztést továbbvinni. Á tszcs álláspontja ezek szerint igen helyes. Ebből is látszik, hogy a tszcs pártszervezetének vezetősége és dolgozói nem kampánynak tekintik a fejlesztés kérdését A városi pártbizottságnak éppen ezért keltett volna odakatni, hogy a békekölcsön- jegyzéssel is összekapcsolják a tszcs-fcjlesztést olymódon is, hogy a tszcs népnevelőit is bevonják az agitációba, Sz. I, A m agyarhá n hegy esi wméltóságas úr“ —- Mindig szocialista gondolkozása voltam... Ilyeneket irt abban a levéllen Vcrlán Lajos magyarbáuhe- gyed lakos, melyet, a helyi pártszervezet vezetőségének küldött. Vertun Lajos tahin viccnek szánta a lece’ct, vagy naiv és gyerekes csinytevésnek? Nem, erről nincs szó. Vertan Isi jós egész komolyan gondolta ezt. Érdekzs, most eszébe-jutott a szocialista gondolkodás és magáról is elmondott egynéhány szépet. Ki hát a levélíró, a »mindig szocialista gando kozásn« ember? A nevét már megmondottuk. Le tudunk még róla egyel-másli Néhány esztendővel ezelőtt — afe'szabadu'As e'őtt — »szerény kis birtek«, alig -'iOO katasztrális hold föld tulajdonosa volt. Lovagló- pálcával sétált cs olykor-olykor cselédein is végigsuhintott vele. ligy ismerte Magyarbánhegyes környéke Verlán Lajost: »mé.ltó-.égos ura. Kitünően tudott lovagolni a: zűrösig«, versenylovai különb he'yen voltak, mint azok a zsellérek, tűzik az éjt egybetették a nappallal azért, hogy meglegyen nékik cside a szülcös mindennapi' kenyér. A múltban a »mcltóságos ur« kesely kastélyában napokon át hangzott a hangos dáridózás, durrantak a pezsgés palackolc és mcszr szc a kastélytól rozzant cselédházák mélyén, pedig egy zsellér felesége rongydarabolcoii és szalmán hozta világra gye inek t. A ‘ »méltóságai ur«, amikor az embertelen robottá1, rossz tapló közőstől clgyöngült'emberek kis kenyérrevalóért mentek hozzá, — igaz, adott nagyon szűkös kenyérrevalót. De aa is igaz, azért adott, hogy dolgozzanak neki tovább a munkások, módja legyen a további kizsálzrniínyotázra. az emberi erő mérhetetlen módon való kizsarolásai a. Igaz az is, hogy a »méltóságot ur« er/yszer-egyszer kedvenc kocsidnak is adott (helyesebben lökött) egy cigarettát, die ugyanakkor tízszeresen és százszorosán megdolgozott a kocsisa a cigaretta áráért. Vagy e'őfordult az is, hogy amikor az zűri birtok* robotosai köziül egyik-másik gyengébb szer e ein nem bírta a mitafc t, a fe- héikesztyűs »méltóságai ur« he.ses mozdulattal legyintett: ha kidől, hát jön he'yetla másik, ne™- nagy esel. Verlán Lajos ur, nem tudjuk, miért irta magáról: »műidig szocialista gondo kozásu voltam«. Mi minden jóindulatunk ellenére sem tudtuk felfedezni Verlán urban a szocialista gondold közőst- Ila esetleg a cigaretta adüsra, vagy a cigány zenés mulató, zásokra értette a szocialista gondolkozást, — hát úgy tévedett. A cigarettaadás és egyéb viselt dolga nem volt más, mint kizsele-. mányolás. , Azután ti*továbbiakban’ a ■ .ppltóságos ura arnAJ^^ir^Jeteiében, hogy már neki lesvés földje van, nem is kttláíe, — röviden »szép lélek*. VítFóbaii: -feeds, nifir a földje Vertán Lajosnak. De égy cseppet sem higyje senki, hogy »megszállta a szentlélek« és egyszerre csalt megváltozott. Nem! A földet a je'szabaditó Szovjetunió, a Párt juttrtta azokn.de, alzik megérdemlik, — a Szovjetun és a Párt tette emberré a: egykori Ö00 holdas úri birlolc megvetett és elűzött cselédeit. A magyarbánhegyesi pártszervezet, vezetősége válaszolt Véridn Lajosnak és megírta neki, hogy többet szuk'igtelén levelet küldeni a pártszervezet ilyenfajta leveleikkel nem foglalkozik. Vertein I.tt- jós már megkapta a választ levelére és bizonyára mé'abusan arról álmodik, hogy. egys.er csak majd jönryzle az amerikaiak é* helő'e is újra »méltóságos ur« lesz. De álom marad ez a gondo. lata Vertén Lajosnak — mindörök e csrds puszta álom. Befejezésül pedig a Vértan Lajosok felé, néhány szerény szót, úgy, ahogy mondani szokták: kutyából nem lesz szalonna. (morvay J Magukra találtak a kuuágotai népnevelők Szerdai számunkban írtunk arról. hogy a kunágotai népnevelők nem járnak ©löl példamutatással a békekölcsönjegyzésben. Csütörtök este értekezletre jöttek ösz- sze a népnevelők, ahol Szaniszló nárttitbir elvtárs tartott beszámolót és vázolta, hogy a község még mindig az utolsók között kullog. A leszámoló után váratlan fordulat állt be a népnevelő értekezleten. Szántó István alig 17 éves ifi. a helyi DISz-szervezet tagja adott, lendületet a népnevelő értekezletnek azzal, hogy a 600 forintos jegyzéséhez csütörtök este még '500 forint pótjegyzést is tett a béketábor meaorősitósóért. Szántó István ezen túlmenően versenyre hívta a népnevelőket abból a szempontból, hogy ki jegyeztet többet a pótjegyzés során. A népnevelők látva, hogy jó eredményt elérni csak pelr damut-atássol lotet. Szántó István felajánlásához csatlakoztak és mée ott a helyszínen pótfelajánlást tettek. Kovács Istvánná népnevelő, dolgozó parasztasszony 300 forintot jegyzett s ezt még 100 forinttal megtoldotta e «zavak kíséretében: »Ezzel válaszolok a béke ellenségeinek.* Efcenkívüj! a férje a tszcsben 300 forintot jegyzett. A .Kovács család tehát példamutatóan, összesen 70(1 forintot jegyzett. Homok György népnevelő sem akart kimaradni a pót-jegyzésből. Három hold földje van. Először 100 forintot je »yastab s a népnevelő- órtokezioten még 100 forint pót- jegyzést csinált. A pedagógusok is felismerték a pótjegyzés jelentőségét. Nagy Mátyás igazgató-tanító igyekezett kartársai felé jó példával elölj árui. Nagy Mátyás még 400 forint pótjegyzésével mutatott jó példát ezaktársai felé. A kunágotai pedagógusok .csütörtök cetig 1000 forint pótjegyzést tettek.A békéscsabai Baromfiértekesítö NT gyakorlott libakopasxtókat azonnal felvesz
