Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 A kárpátukrajnai kolhozparasstoh küldöttei falunapon adták át tapaszt a Itt lat ka l a nagyszénás! dolgozó parasztoknak Nagyszénás dolgozó parasztjai a község kujtúrházába.n gyűltek össze pénteken este 6 órakor a kárpáktkrajr.aikoíhozparaszt-delegú- dó tiszteletére rendezett falunapra. A vörös és nemzeUszínű zász­lókkal, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képeivel gyönyörűen jel­díszített terem, sűrű szék- és padsorait mir jóval a , falu-nap meg­kezdése előtt zsúfolásig megtöltőt'ék a község dolgozó parasztjak Kijöttek Nagyszénás iermálőcsopoi'tjavnak tagjai, eljöttek az ér­deklődő, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, hogy hallják: a »vagy Szovjetuniótól jött kárpátukrajnai kolhozpat őszi-küldöttség tagjainak, — kolhozelnököknek, brigád- és csoportvezetőknek — le- ■ számolóit munkájukról, hatalmas eredményeikről, munkamódszereik, rőt. Kijöttek Nagyszénás község dolgozó parasztjai, hogy tanuljanak a kid lőttektől. laszti János nagy szénád párté tokár köszöntötte a szeretett ven­dégeket és megnyitotta a fahmapot, Vtá.a az úttörő énekkar el­énekelte a Köztársasági indulót és több mozgalmi dalt, Majd Popovics Demeter, a küldöttség vezetője tolmácsolta Nagyszénás dolgozó parasztságának a 200. milliós Szovjetunió, a •nagy Sztálin népének harcos üdvözletét. Popovics Demeter i Biztosak vagyunk benne, bogy a magyar parasztság, a mi példánkat követre, a közös guzdtílkotlás útjára lép — Minket, Kárpát-Ukrajna né­pét — mondotta —• a magyar dolgozó néppel együtt a dicsősé­ge« Szovjet Hadsereg szabadított- fel. Mi már teljés egészében meg­értettük, hogy felemelkedésünk egyetlen- biztos alapja — a kol­lektiv gazdálkodás. A dicsőséges Vörös Hadsereg leverte közünkről az évszázados rabbilincset és ma a lenini-sztálini nemzetiségi poli­tika segítségével boldogan építi .lietjük kommunista hazánkat, a nagy Szovjetuniót. — Mi szovjet emberek — mon­dotta a továbbiakban — biztos 8ak vagyunk benne, hogy a fel­szabadult, szocializmust építő Ma­gyarország parasztsága érintőit megérti ezt és u mi példánkat követve a közös gazdálkodás útjára lep. Ttorttán ‘'t’ittíéfntván, a Csetfalva- ' orosz! »Sztálini' barátsúgfc-kolhozf elnöke isméftette a kolhoz hatal­mas eredményeit. Rámutatott, hogy a szovjet kormány mindig arra örekszilv, hogy gépekkel köny-' nyitás meg a dolgozók munkáját, ’— A mi kolhozunk földje agyagos, ezelőtt hat-hét mázsa búzát ter- ■Ofitt holdanként, do amióta a kö­zös gazdálkodás útjára léptünk^, a gepek és a tudományos agro­technika alkalmazásával elérjük a 16—18 mázsás, sőt vannak olyan bolyéi:, ahol a 30 mázsás termést is. Ezután rámutatott, bogy a kö­zös gazdálkodással, ha holdanként osnk egy mázsával termelünk töb­bet. akkor ez a Magyarország 3 millió kát. hold búzavetésénél is hárommillió mázsa többtermést je­lent. amellyel gazdagíthatjuk or­szágunkat. Befejezésül felhivtaj Nagyszénás dolgozó parasztságát, uogy ue hallgasson az oeztályel- •nsúg, a kuiákság aljas ragalma- - Hura, hanem egyöntetűen lépjen a >ldog élet, a közös gazdálkodás ú U-.ru. Ellenségünk, a kuiákság nem akarja a dolgozó parasztság Jelem el kedését Ezután Zabolotni Irén dcolhoztag ismerhette a nők boldog életét a kol­hozokban, majd Bodó Ferenc, a »Határőr« nevű kolhoz elnöke be­szólt a kolhozokról. Elmondotta, hogy neki öt hold földje volt és ő is idegenkedett a közös gsz.lál- kodástól. »Ez az idegenkedés az ellenség mesterkedései miatt volt, do rájöttem, hogy ellenségünk, a knkikság nem akarja a dolgozó parasztság felemelkedését, újra cse­lédjévé akart tenni bennünket. Megláttam a helyes utat és ki­vertem házamból az ellenséget.« Ezután a dolgozó parasztok kér­déseket tettek fel a küldöttségnek. Egy dolgozó paraeztasszony azit kérdezte meg: Hogyan gondos­kodnak a kolhozban a' (terhes anyákról és a gyerekekről. A küldöttség egyik tagja el­mondotta, hogy minden kolhozban van szülőotthon, ahol gondoskodnak a terhes anyákról. Szülőotthonokra a szovjet kormány évenként há- rommilliárd rubelt fordít. Móricz István, volt 14 holdas középparaszt, most torn o’őszö. Ctko- zeti csoporttag, felhívta a megje­lent dolgozó parasztokat, hogy lép­jenek a termelőszövetkezetek út­jára. Mua ka móilszer-átadós Ivanics István, a nagyszénás! »Dózsa« termelőszövetkezeti cso­port elnöke • kérdésére; hogy . ho­gyan alkalmazzák a kukorica mes­terséges porzását, Zabolotni Irén, a küldöttség egyik tagja elma­gyarázta, hogy kiválasztják azt az időt, mikor a kukorica virágzásban van és egy-egy munkacsánajjtal két sor kukorica között haláíva a kukorica virágporát ggyik tőről a inísikra rázzák a, mar- fejlő-, désben lévő kukoricacsövekre. Ivanics István megköszönte ü felvilágosítást és bejelentette, hogy őzt a módszert alkalmazni fogják. Ezután az MNDSz, a DISis és Nagyszénás dolgozói nevében aján­dékokat nyújtottak .át a küldöttség tagjainak, egy porosllán Sztálin szobrot, egy magyar kulacsot és több virágcsokrot. Fórján I&tvámie középparaszt-asszony egy kulcsos kaláccsal kedveskedett a kolhoa- paraezt-küldöttség tagj a inak. Az ajándékok átnyújtása után Laszti János elvtárs rövid beszéd­ben bezárta az ünnepélyes falu­napot. A kolhozküldöttség este Békésesabtíra érkezett a falunap után szálláshelyére — A küldöttség Békéscsabára, — utazott. A liárpátukrajnai parasztdelegá- eió tagjait Békéscsabán a Csaba szálló előtt üdvözölték a város dol­gozói. Az üdvözlő beszédet Sze­gedi Albertné, a Városi Tanács VB elnöke mondotta. A városi pártbizottság nevében Dér Irén1 elvtársnő köszöntötte a delegáció tagjait. A köszöntő szavakra Popovics Demeter elvtárs, a küldöttség ve­zetője válaszolt néhány meleg ba­ráti szóval. A küldöttség tagjainak tiszteletére a város este díszvacso­rát adott a Csaba szálló féli* kertjében. A kárpatukrajnai parasztdelegá­ció tagjai szombaton délelőtt Elekre látogattak el, ahol felkeresték a »József Attila« termeloceoportoto E látogatársól lapunk keddi számá­ban írunk. 31 Megyei Tanács a dolgozók gyermekeiért! Füzesgyannalon és környékén igen nehéz volt a tanulóifjúság sorsa. Alkalmi fuvarokkal, nem­zeti vállalatok kocsijaival jártak ba a dolgozók gyermekei Szeg­halomra a középiskolába. Az il­letékesek és a szülők kéréssel fordullak a Békésmegyei Ta­nácshoz, hogy tegye lehetővé azt, hogy a tanulók rendszeres vonattal járhassanak az iskolába. A Megyei Tanács az ügyet négy nap alatt elintézte. A reakciós idők alatt Inába kértek volna ilyet ,a dolgozók, s ha mégis' meghallgatásra ta­lált volna kérésük, napok helyett évek alatt lelt volna csak elin­tézve. - - - íi- v A" A fenti intézkedés azt bizo­nyítja, hogy a dolgozók ügyeit jól elintézik a dolgozók közül választott tanácstagok. Népneveléssel, kultúrával, tervszerű munkával a békéért Alig, hogy felszáradtak az anyák könnyei az elmúlt világháború hu­zal mai után. most szívükben a fél­tés újabb aggodalmakat kelt az imperialista hatalmak készülete és provokációja láttán. A bóko erői ke­mény harcot folj tatnak a háborús veszedelem ellen és ebben a tábor­ban lelkesen vesznek részt a dol­gozó nők, MNDSz asszonyok is. Itt. Kaszaperen szorgalmas ugita- eiós. nómievolő munkát végeznek a békekölcsön jegyzés gyűjtésben, a község dolgozóinak felvilágosításá­ban. Nőne velőink rendszeresen El­fogatják a családokat s látogatásuk nyomán fokozódik a lelkesedés a béke ügye iránt s fokozódik i gyű­lölet a háborús uszítok ollen. E harc szolgálatába állítjuk kultúr- brigádjainkat, kisgyiüé-.eket szer­vezünk, szórakoztató műsorokat ren­dezünk s ezéken keresztül hívjuk fel a dolgozók figyelmét a béke- köle,sünjegyzés, a tárnics válasz fás, de a fokozottabb termelőmunka jelen­tőségéi» is. Munkatorvünk szerint október 8-án, 15-én és 22-én tar­tunk műsoros kultúrnapokat 8‘mal­most erősön készülünk az előadások sikerének biztosítására. Je.entö- mértékben foglalkozunk az ősz munkák időben való elvégzésével s részben ennek eredménye, liegt községünk határában májdno no tel­jesen. elvégezték a betakarítási munkálatokat. A dolgozó millióknak így a, vá­gya: Béke! 8 valamennyi inKnd ©gyro szilárduló egységben kell fel­sorakozni a béke frontjára, hogy nagy szovjet néptől kapott szabad­ságot örök időre megtarthassuk.- Faragó József né, MND8z kasza, őri jste Néhány hónap alatt jó munkájával vívta ki a dolgozók szeretetét az orosházi járási tanács Alig másfél hónapja, hogy meg­alakult az orosházi járási tanács. Másfél ' hónap nem nagy idő. de mégis óriási változást, új életet hozott a1 járási főjegyző súg régi falai közé. Ma már nem kell az ügyfeleknek szobáról-szol iára ki­lincselni napokon keresztül. Az ak­ták 60 vándorolnak kézről-kézie. Olyan emberek intézik a járás ügyeit, áTdk igazán szívükön vi­selik a dolgozók sorsát. . és közben összedőlt az istálló Augusztus 15-én, a tanács meg­alakulása után Szabó Sándor, n ta­nács kereskedelmi osztályán 382 ügyiratot vett át a járási fojegy­Használjuk ki kormányzatunk nyújtotta segítséget a kukoricaszállítási szerződések kötésénél is Kormányzatunk október 15-ig hosszabitotta meg a lcukoricaszál- fitási szerződések kötési idejét. Megyénk több községében a dol­gozó parasztok egymás után kötik a szállítási szerződéseket, hogy' biz­tosítsák maguknak a kormányza­tunk által nyújtott prémiumokat. Mezőkováesházán ezideig 167 dol­gozó paraszt 325 mázsa kukoricára kötött szállítási szerződést. Hla- vati József négy és félholdas dol­gozó paraszt a kenyérgabona be­adását 387 százalékban teljesítette.. Do ezenkívül száz százalékig ele­get tett az árpa és a kukorica be­adásának is. Hazafias kötelességének érezte, hogy teljesítésén felül három mázsa morzsolt kukoricára kössön szállí­tási szerződést. Ezzel példát mu­tatott a dolgozó parasztoknak és felvilágosító munkája nyomán Me­zőkováesházán 32 dolgozó paraszt­tal 62 mázsa kukoricára köttetett szállítási szerződést. L'gyanil/kn lelkesedéssel vette, ki részét a felvilágosító munká­ból Groszmann Vilmos, a mező- kovácsházi f öldm ű vpsszövetkezet tóllfelvásárlója is, akii ezideig 42 dolgozó paraszttal 72 mázsára köt­tetett szállítási- szerződést és egy­ben vállalta, hogy továbbra is folytatja a felvilágosító munkát, hogy' minél több dolgozó paraszt felismerj© a Imkoyieaszállitási szer­ződés fontosságát. Békéssámponon Abonyi Tóth,Im­rém» hat és félholdas dolgozó pa­raszt-asszony teljes egészében do­gét tett takarmány-beadási köte­lezettségének s ezenkívül 5 mázsára kötött szállítási szerződést Mikor a szállítási szerződést kö­tötte, elmondta, hogy ő is elad­hatta volna 120 forintért mázsán­ként a kukoricát, de arra gondolt, hqgy a Szovjetunió Vörös Had­seregének katonái nem azért vé- reztek el értünk ezelőtt hat év­vel, mikor bennünket felszabadi- tottak, hogy az egyre szépülő or­szágban feketézzünk terniényeink- kol. Meg azért is igyekezett be­adását túlteljesíteni, mert le akarja róni báláját n, Pártnak, amiért a lánya már második éve a Szov­jetunióban tanulhat az egyetemen. Ugyanígy' Pusztai István hat- holdas okányi dolgozó paraszt is 102 százalékban tett eleget takar­mánybeadási kötelezettségének. Ezafc a kiragadott példák csak egy kis töredékei annak a hatalmas lelkesedésnek, melted megyénk dolgozó parasztsága igyekszik tel­jesíteni takarmánygabonabeadási kötelezetiségét és egyben biztosí­tani akarják maguknak a kormány­zatunktól nyújtott előnyöket-, a 8 forintos prémiumot. Ezek a pél­dák ösztönözzék megyénk ihinden dolgozó parasztj át, hogy' Bóké« megye mielőbb behozhassa a le­maradást, mely szerint országos viszonylatban a takarmánygabona begyűjtési versenyben Békés megye leghátul mozog. ■zósógtől. lóit köztük olyan, nem is egy, amelyik már jónékány hó­napja porosodott elintézetlenül. Nagykopáncson, vagy akármelyik küz:égében a járásnak sokai, tudná­nak mesélni a dolgozók, hogy- mi­lyen hosszú ideig intéződött el még egy' egyszerű bontási kérőiem sorsa is. Valahogy ilyen volt a kérvény sorsa: a dolgozó beadta a községi elöljáróságra. Az elöljáró­ságtól néhány napi »pihenő« után átkerült a járási jegyzőségre. A járási jogyzőségon azután iktat­ták, számozták, adogatták kózről- kózre, visszaküldték négyízor-ötször véleményezés végett, hol a DEFOSz-hoz, hol a jegyzőhöz s a jóég tudja, hogy kinek még. Beletelt nem ritkán egy félév is, összedőlt a bontásra kérvényezett istálló is, miié megjött az enge­dély. Ez se mindegy a dolgozóknak Ilyen ügyiratot vett át közel 100-at Szabó Sándor, lás omit a járási főjegyzőeég nem tudott el­intézni hónaitokon keresztül, azt ók a napi munka mellett két hét alatt elintézték. Ma már azonnal, még aznap elintézik az ügyek sor­sát. Két, esetleg három nap vára­kozás már csak nagyon komoly ‘ügyekben van. Megváltozott gyökeresen a köz- igazgatás irányítása is. Azelőtt kör­levelekkel irányították a községek elöljáróit. Ma már Árus elvtárs, meg a tanács többi tagjai naponta járnak ki a községekbe, megma­gyarázzák töviről-hogyire, hogy vé­gezzék a dolgokat a községi elöl­járóságok. Kiépítették, megerősítet­ték az ellenőrzést is. íls az olyan elöljárókat, mint Csorvásón Csu­hái főjegyző iír is, aki nem a dolgozók, hunon a kulákok -javán dolgozott, gondolkodás nélkül le­váltották. A dolgozó parasztokat pedig a tanács tagjai szabad ide­jükben személyesen is igyekeznek meggyőzni például a torménybe- adás, az idejében végzett őszi szántás, fontosságáról. Pótolták a taneróliiányt Nemcsak a meglévő osztályok munkáját igyekeznek megjavítani, új osztályokat is állítottak fel a j rásoknál. Például az oktatási osz­tály'. Ennek az osztálynak a fel­adnia volt, hogy meggyorsítsa tíz iskolák reudbehozását, idejében pó­tolja a fennálló tanerőhiányt. Jé munkájukat bizonyítja, hogy pél­dául a bókéssámsoni határban lévő molindapusztai iskolában, rendbeho- zott, jól felszerelt tantermekbeBi megindulhatott .idejében a tanjtár. Másfél hónap alatt a járás lakos­sága megszerette a tanácstagokat a munkájukért, Ennek beszédes bi­zonyítéka, hogy szinte naponta ke­resik fel az elnök elvtársat, meg a többieket is személyes ügyekkel. Az egyik házaspár például válási problémájával kereste fel a tanács­elnököt. Nem is csoda ez, hiszen a tanács ólén olyan emberek áll­nak, akik a dolgozók közül ke­rültek ki. Az orosháziak, akik kö­zül Dumitrás Mihály, vagy a nagyszénásnak, akik közül Sutyxn- szki András került fel a tanács­ba, a többi községek dolgozóival együtt biztosak abban, hogy ügyei­ket úgy intézik, ahogy nekik a legkedvezőbb. Két hét múlva újra választja tárnicsát az oros- házi járás is. A dolgozók lelke­sen készülnek ©rro a napra. Újból és újból megtárgyalják, kiket vá­lasszanak be. Azokat, akik megáll­téit a helyüket ez alatt a máétól hónap alatt, újra [megválasszák a dolgozók. Azokkal Szondién pedig, akik elhanyagolták a munkát, él- -nek a jogaikkal s leváltják őket » tanácsból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom