Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-07 / 234. szám
1 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés Miért maradt le a feékekölcsönjegyzésben a mezökovácsházi járás? A mezőkovácsházi járás párt- szervezetei a békekölcsön- jegyzés érdekében kellő számban mozgósították a népnevelőket, a felvilágosító munkába bevonták a tömegszervezetek népnevelőit és a pártonkívüli dolgozókat, Népnevelőink szeptember 28-án megkezdték a békekölcsönjegyzéssel kapcsolatos agitációt, de nem úgy, ahogy kellett volna. A hiba az volt, hogy sem a J. 11., sem a pártvezetőség nem fogta jól meg az irányítást és ezért nem lett kielégítő a népnevelőmunka, melynek következtében eddigi eredményeink gyengék. Népnevelőink nem tudtak alapos és kellő politikai felvilágosítást adni dolgozó parasztjainknak. Nem tudták megmagyarázni, a békekölcsön nagy jelentőségét. Járásunkban nem kevés népnevelő a békekölcsön jegyzésében pénzgyüjtést látott és elhanyagolták a meggyőző munkát. De hiba volt az is, hogy néhány nappal ezelőtt még voltak olyan községek, ahol még a párttagok, a népnevelők közül sem jegyezlek békekölcsönt. Lemaradásunk egyik oka az is, hogy nem segítettük eléggé a békebizottságok munkáját, a békebizotlsá- gok nem igen vették ki részüket a békekölcsönjegyzés győzelméért folyó felvilágosító munkából. H ibáink mellett vannak jó eredményeink is és a fel- világosító munka javulásával egyre- több lesz azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik jegyeznek békekölcsönt. A jó fel- világosító munka nyomán például Kiszely Pál medgyesbodzási középparaszl 700 forint békekölcsönt jegyzett. Szűcs András knn- ágotai dolgozó , paraszt, aki ötödmagával van, 400 forintot jegyzett, a dornbegyházr állami gazdaság dolgozói átlagosan szemétenként 470 forintot jegyeztek. 1 gysmesak a dombegyházi állami gazdaságban, Gulyás Já- nosné, akinek ICH) forint fizetése van és két kisgyermeke, 500 forint békekölcsönt jegyzett Vagy a kunágolai ÄMG DlSz-brí- gádjútiak Ki tagja 9000 forint értékű békekölcsönt jegyzett. A medgyesbodzási termelőcsoporl egyik tagja, Cs. Varga János ezer forintot jegyzett. A járás területén több pártszervezet titkára példamutatóan vette ki részét a' jegyzésből. Ezek mellett a kimagasló jegyzések melleit azonban éppen a felvilágosító munka hiánya következtében igen sokan vannak járásunk területén olyan dolgozók, akik /anyagi ekéjükhöz képest kevés összegű békekölcsönt jegyeztek! P ártszervezeteink népnevelői javítsák meg a felvilágo- síló munka hiányosságait, győzének meg minden dolgozót a k kekölcsönjegyzés j elen tőségéről. Mi' a szarvasi járással állónk versenyben és ha a.nőpne- y főmunkát megjavítjuk, biztos *‘u maradunk le a nemes vc- I ílkedésben. Hogy a lemaradásunkat he tudjuk hozni, ahhoz 1 ibáink felismerésén túl az szűk- véges, hogy ki is javítsuk fogyatékosságainkat. Uj, ötletesebb agitációt kell bevezetni, a dolgozó parasztokat meggyőzni. A munkába jobban be kell vonni a békebizottságokat, tömegszervezeteket. De szükséges a szeip- léltető agitáció és elsők között a versenyszellem kiszélesítésé, az, hogy a népnevelők kicseréljék egymás között a jó módszereket, továbbmenőeu pedig leleplezzék az ellenség különböző módon megnyilvánuló háziig híreszteléseit. Ágitációnkat kössük össze az őszimuukák idejében való elvégzésével és a tanácsválasz lássák Népnevelő elvtársak! A felvilágosító munka megjavításával, jó ag'ilációval induljunk harcba minden dolgozó kölcsönjegyzé- séérl. Mracskó Sándor a mezőkovácsházi járás titkára, * Mracskó elvtárs a fentiekben lényegében építően rámutat ti arra, hogy a békekölcsön jegyzésben mir ért maradt la a mezőkovácsháci járás. De cikkében kevés szót szentel az őszi mezőgazdasági munkák és a tanácsválasztások kérdésének. Pedig a mezőkovácsházi járásban S a megye többi járásaiban is komoly fogyatékossága a békekölcsön győzelméért folyó agilációnak az. hogy nem kapcsolják össze a békekölcsönt az őszi mezőgazdasági munkák, a terv és a tanács választás je'entőségénék ismertetésével. S általában a megyei járásokban gyengén halad az őszi mezőgazdasági munka és a dolgozók közül sokan nem ismerik a tanácsok jelentőségéi. Az őszi munkál* idejűben való elvégzése is ugyanazt a célt szolgálja, mint « kölcsön jegyzés. A hamarosan megválasztandó tanácsok programja pedig: az ötéves terv programja, tehát a békekök csönjegy zés segíti az ötéves terű megvalósítását, az ötéves 1 tv pedig jobb étel biztosítása melkt!' védi az «7totó és építő munkát. .4 kölcsön jegy zés győzelméért ti hátralévő i apókban népnevelőink — a békekölcsön jelentőségének megmagyarázása mellett —- htulas- sák meg az összefüggéseket a békekölcsön, a tanácsvúlasztás és az ötéves terv közölt. 7*tdul{ón wvzg. a nemed v-eh.ds.Mj. Gerendáson 536 dolgozó család él. Közülük hőbb mint 500 család jegyzett békekölcsönt, 124 ezer forint értékben. Az egy dől gazára eső .kölcsönjegyzési átlag 271 forint. A gerendást dolgozó parasztok forintjaikkal tehát jól hozzájá ralink uz alkotó, békés építő- munka megvédéséhez, így is megmutatták, hogy szeretik azt ‘a hazát, mely az ő édesanyjuk is. De meglátták a gerendást del gozó parasztok, hogy nem elég csak forintokat adni, más kötelességük is van, még jobban helyt leéli állmok a munka posztján. Mindezeknek felismerése után nagy elhatározások érlelődtek az emberekben: Csütörtökön este azután minden. dolgozó paraszt\ összegyűlt és kimondták a szót: »Vállaljuk és megígérjük dolgozó népünk szeretett vezérének, Rákosi Mátyásnak, hogy becsületes hazafiakhoz méltóan fogjuk teljesíteni takarmánygabona, Szálastzkarmtiny, burgonyabeadási kötelezettségünket. Az őszi munkákat szintén verseny- szerűen végezzük el. Az őszi biízaveMst október 22-ivs befejezzük és ezzel is ünnepeljük a helyi tanácsok megválasztását, lennek elvégzésére versenyre hívjuk a megye valamennyi községét! < Hogyan és miért tették meg verseny kálit fásukat, a gerendást A mezőherényi téglagyár pártszervezete váltsa anyagi erővé a dolgozók hazaszeretetét, békeakaratát A mezőberényi téglagyár is az ötéves tervért dolgozik: több lakásért, iskoláért, újabb gyárakéul. Az ötéves terv első éve adta ezt a téglagyárat. A l' _ta,- gyár meg kenyerei ad a dolgozóinak. — Csupa rom volt az üzem, amikor kézbevettük — mondja Pintér Etek elvtárs, párttilkár. — Nagy pénz kelleti a rendbehozásához. Eleinte vontatottan ment nálunk a munka. Ezért kevesebb is volt a fizetés. Azr tán, hogy rendbehozták föld vájó gépünket, kicseréllek a préselő automatát, megnövekedett a termelés. Most egy műszak alatt majdnem annyit termelünk, mint ezelőtt kettő alatt. A termelésű set együtt nőtt a munkások keresete is.. * A pártszervezet, megalakulása dolgozóink öntudatának fejlődését segítette" elő. Nagyot fejlődlek. ami abban is látszik, hogy az üzemben mindenki jegyzett békekölcsönt. Többen élenjártak ebben: Pintér ©Ivlárs párttilkár, Kovács János éjjeliőr, Szűcs Mihály vagonba rakó any- nyit jegyezték, mint amennyi egyhavi fizetésük. Tóth István égető, akinek bét van, 100 forinttal béke tábort. Többen vannak olyanok az üzemben, akiknek magasabb jegyzéssel még határozottabban kellett volna kiállni a békéért. Kiss Ilona, Rámes Judit. Havasi Julia munkásunk azt mondták: »Mindenki azért jegyzett, mert békét akar» De azt is mondták: Sokan nem eléggé értették meg, mennyi mindent lehet és" kell még tennünk a békéért. 5 A pártszervezet hibája is ez. Nem >volt kielégítő az egyéni felvilágosító munka. Ott kezdődött a hiba, hogy az esti. agjitá- cíós t.mfolvamot megtartották kis család ja erősítette a ugyan a népnevelők számára, de cgy-cgy foglalkozás csak félóra hosszáig tartott. Ilyen röviden tartják a rendszeres népnevelő- értekezjetckel isimért ujég régiek a téglagyár munkásai és sietnek haza munka után. így mondta ezt a párttitkár elv- társ. Legutóbb is csak a muH héten, csütörtökön volt népneve- lőértekezlet, azóta nem. Helyes-e az, hogy a népnevelők és a dolgozók ilyenkor hazasietnék? A nép ellenségei, a háborús uszító imperialisták talán elhalasztják gazságaikat emiatt? Talán nem ér meg egy kis időt a béke megvédése? Aztán ott folytatódott a bilin, hogy a békekölcsön jegy zés első napján, amikor üzemi értekezleten ismertették a békekölcsön jelentőségét, nem a népnevelők segítségével történt meg* a jegyzés. A felhívásból nem érthették meg a dolgozók részletesen a kérdés fontosságát. Mindezekből úgy tűni, mintha csak egyszerűen pénzgyűjtésről lenne szó és nem nagy politikai kérdésről. A pártszervezet megkísérelte- a hibák kijavítását. A párttilkár, telepvezető s az irodán dolgozó elvtárs elindult egyéni agitáció- ra a munkások közé, de kev ésnek bizonyultak hozzá. Ezután végül á járási bizottság segítségét várták. Arra számítottak, hogy az onnan ‘kiküldött elvtárs az üzemi gyűlés megtartásával eléri, hogy a dolgozók felemelik a békekölcsön összegété.Az eredmények várására mutat az is, hogy a hirdetőtáblára ezt írták ki: békekölcsön jegyzés felemelése folyó hó 8-ig Lehetséges.!: * Minden feltétele megvan a hibák kijavításának. Ha a népnevelők minden egyes dolgozóinak külön-külön is bebizonyítják; hogy van neki mit védenie, akkor emelkedik a békekölcsön összege. Ha a dolgozók egyéni életének példái! hozzák fel, megéri ik. hogy a békét meg jeliét és meg is 1 kell vedená. Könnyebben megértik, bogy a békéért áldozni is kell, ugyanekkor nemcsak áldozat a békekölcsönjegyzés, hanem kötelesség is, saját maguk, családjuk s az egész nép jelene és jövő jé iránt. (I. g.) dolgozó parasztok, miért vették ki részüket jól a kel sön jegyzésből? Ennek okát. abban találhatjuk, hagy a népnevelők elvitték a dolgozó emberekhez az igazságokat, leleplezték az ellenséget, emelték a dolgozók öntudatát, megmutatták az összefüggéseket az ország és saját sorsuk közöt*. Megértették a gerendást dolgozó parasztok kötelességüket és feladatukat, helyt akarnak állni abban az erős és dicsőséges bíborban, melyet a Szovjetunió vezet az emberek békéiéért. a tartalmas életért. A gerendásiak versenykihívása elhangzott. Riztos, hogy a falu minden dolgozó parasztja egy szívvel cs akarattal lit hozzá vállalása teljesítéséhez. De a megye, községei, falvai sem maradhatnak cl a gerendásiak mögött A népnevelők feladata kell. hogy legyen — a békekölcsön fontosságának ismertetésével együtt — rábeszélni a dolgozó, parasztokat a ■ra. mit jelent s~ * w ultra a tanács-választás. az ■ munkák idejében való elvégzek a takarmányt.abona beadása. A népnevelők tudassák a dolgozók között a gerendásiak verseny- kihívását, hogy azután a falvak sorra, egymás után bekapcsr ja nők a gerendásiak áll.l et . dított nemes vetélkedésbe. . Pártszervezeteink gondoskod. jiHiak arról, hogy a népnevelők-, a Párt követei felvilágosító éltjükön száj járnák alaposa ié a gerendást példáról, hogy maguk o népnevelők legyenek azok, akik elsők között mondják: »A (a- ndksválasz:V,s:ok tiszteletére telje. sitjük uz őszi szántást és -vetést eleget. . teszünk a takarmánybe- gyűjtésnek A A dől ózó parasztok szerelik a nép áHamát&ipC&cják a, bókét. De a népnevelőknek kell segíteni, a dolgozó parasztokat abban, hogy ez a szeretet anyagi erővé váljon és jobbá tegye az .egyén, életét, hozzájáruljon az ország további erősítéséhez. Indul ion me 7 a Gerendás példája minden dolgozó egy közös céljáért. / (/»./ nemes iv>r.^ .. nyomán, Minden siker a népnevelők jó munkáján múlik Nagyszénáson a jó népnevelő munka első eredménye abban is megmutatkozik, hogy a tszcs-tagok élenjárnak a békekölcsön jegyzésben is. Kac/.kó György, »Dózsa« tszcs-tag például Geo forintot' jegyzett, ezzel is bizonyítva ál-, hununk iránti hűségét. l>e a tszcs-n kívülálló dolgozók is örömmé! járulnak hozzá a békekölcsönjegyzéshez. Zalai Kálmánná dolgozó parasztasszonv, akinek csupán bárom hold föld je van és három apró családját tartja el két keze munkájával, az első szóra 100 forintot jegyzett. Ahol pedig hiányzik a népnevelő munka, ott minden esetben az ellenség hangja érvényesül. Pusztai István dolgozó paraszt. akinek pedig anyagi körülményei igen rendezettek, csupán i5 forintot akart jegyezni. S a népnevelők nem magyarázták meg, hogy nem könyöradományról, nem tessék -lássékról van szó, hanem saját hazánk, népgazdaságunk további erősítéséről. Helytelen volt az is, hogy egves népnevelők i5 — iG házal 1.5 óra alatt >lefutottak . lermészctes, hogy ebben az iveiben hiányzik az alapos politikai fnlvilágositó munka. A népnevelők többsége,azonban helyesen fogta meg az agitációt, le.ismerte a békekölcsön jegyzés jelentőségét és versenyben végzik » munkát. Többek között Párkány Mihály és Zengő Károly Ságvári« tszes-lagok egymást hívták ki versenyre. Ennek már az első napon is meg volt az eredménye. Pár* kány Mihály 1 ':.)<) forint, Zengő Károly 1100 forint jegyzést gyűjtött. Alapos felvilágosító munkát, végezlek mindketten. Így Szabó Ferenc svábföldi < középparaszt is; örömmel jegyzett 1000 forintot, hogy államunkat, békénket erősítse, meg aztán, hoev biztosítsa fiának továbbtanulását is. Erie is rámutattak a népnevelők. Községünkben nemcsak a Kinőttek, hanem a fiatalok is lelke sen kiveszik részüket a békétől- , csöngyüjtési munkából. 1 fj. Kac/.- kó. Mihály úttörő 100, forintot jegyzett. — így akarom törleszteni, amiért én három hétig Gsil- lebércen nyaralhattam — inon-’ dotta. Számos dolgozóval _gvan alkalmunk beszélni most, a kölcsön- jegyzés során és lép ten-nyom 011 tapasztaljuk az őszinte szeretet megnyilvánulását, ragaszkodást ;v nép hazájához és a végleten harcos békevágyat. Es én ugv látom, hogy minden siker a népnevelők jó munkáján múlik. A áilai. Árpád levelező. Nagyszénás.
