Viharsarok népe, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

VIHARSAROK NÉPE 5 X A tanácsválasztás ünnepére készülnek a gyulavári gépállomás traktoristái Naiv feladat vár a választási bizottságikra, amiért helyt kell állatok A piros vonal nyílegyenesen szökik előre a lábián. A 100-nál egy percre megáll s azután újra tör felfelé. 110... 120. .. 121. Maehlik gazdász letette a piros ceruzát. Jóleső érzéssel nézi a 124 százalékot, amit a gépállo­más elért a heti mélyszántásban. 1169 kát. hold volt a tervsze­rinti előirányzat és 1442 kát. hol­tlat szántottak fel. Maehlik elv­társ kezében a ceruza újra elin­dul: most a 71 százalékig ju­tott. Ez a vetőszántás. A heti előirányzat 188 kát. hold és csak 135 kát. holdat szántottak fel. Nézi a két vonal közötti különb­séget, gondolkodik a hibán, mely kijavításra vár. Az óra félhatra jár. Maehlik elvlárs gondosan felhelyezi a gra­fikont a falra, szembetűnő he­lyen, hogy mindenki lássa min­den nap. De különösen ma, ami­kor éppen ezért jönnek össze értekezletre a gépállomás briga- dé rosai és a bizalmi, hogy meg­beszéljék, miként segíthetnek a 71 ■es piros vonulón '■ OKI százalék felé. .. * A kisteremben együtt vannak ' 'Valamennyien. Olt van Szántó elvtárs, az üzemi párttitkár. Csi­kós elvtárs, a gépállomás veze­tője, Együtt, közösen akarják ki­javítani a hibákat. Együtt, kö­zösen akarják előrelendíteni az őszi szántás-vetési munkákat. Hi­szen valamennyien jól fel akar­nak készülői á tanácsválasztás ünnepére, magukkal akarják vinni a dolgozó parasztságot úgy, hogy annak földjébe október 22-re a búzát is elvetik. Dalidé elvtárs beszélt először a hibákról, arról, hogy vala­mennyien elmulasztották döntő súlyban szerződésileg bizlosíta­a földterületet. Innen adódik az, hogy néha tervszerűtlen a “'unka. Maehlik elv társ megerősítette * Dandé elvi ars szavait. Ismertet­te, hogy' összesen 1290 dolgozó paraszttal kötöttek szerződést 3493 holdra, ami összesen 72 szá­zalék. — És most elvtársak, a mély­szántástól cl kell térnünk és tel­jes iramban neki kell lendülni n vetőssántásnak K s a vetésnek. A dolgozó paraszt­ság zöme vállalta Bihartorda dol­gozó parasztságának felhívását. És ezek a,dolgozó parasztok fe­lénk tekintenek, várják, hogy mi segítsünk s október 22-re földbe kerüljön minden őszi gabona ve­tőmagja. Egyes brigádok magukévá te­szik ezt. A Tóllí-brigád, ame­lyik már 38 százalékra, a Dar- vasi-brigád, amely 52 százalék­ra teljesítette az idénytervét, őrömmel csatlakozik Maehlik . elvtárs javaslatához. Darvasi elvtárs nem szereti, ha dicsérik. Eleget tesz kötele­zettségének és kész. Az ő brigád­ja az első helyen áll, nem úgy, mint egyes brigádok, mint a Túri-brigád, amelyről most Csu­kás elvtárs beszél. Csukás elv­társ nem a beszéd embere, de kötelességének tartja elmondani a hibákat.-v — Hiba volt a sok törés. Ez azért volt, mert sokszor az eke­vasak csavarok nélkül jöttek ki. Emiatt aztán három órát elvesz­tettünk. Ilyesminek nem szabad ezután történni! Mi úgy alkarunk dolgozni, ahogy azt Pártunk, meg az egész dolgozó nép elvárja tő­lünk. Darvasi elvtárs mindjárt ja­vasolta, hogyan lehetne a hi­bán javítani: — Jó lenne, ha valamennyien megszívlelnétek azt a munkamód­szert, amit én is Csukás elv­társtól vettem át. Csukás elv­társ elmondotta nekem, hogy a szovjet traktorosok egymás mel­lett haladnak és így közben se­gítenek egymásnak, ha valami hiba van. Mi átvettük ezt a módszert és így a 3 hét alatt magam 60, a brigád pedig 52 Százalékra teljesítette az idény­tervét. De biztos vagyok, a hát­ralevő 4 hét alatt ezzel a mód­szerrel túlteljesítjük tervünket. — Ha eddig nem is, de ezen­túl mi is ezzel a módszerrel dol­gozunk — jelentették ki némi Állami gazdaságaink dolgozói, az akasztópusz a'ak versenykihívása során versenyre keltek egymással. Mindnyájan azon igyekeznek, hogy minél előbb befejezzék az őszi mun­kákat. Az elmúlt hét folyamán, az ftkasz- ióptíSztaiak a versenyben lemarad­tak, A halaspusztaiak vezetnek, mi­vel átlagos teljesítményük 267 százalékra emelkedett. Az akasztó- pusztaiak és a gyulaiak 200 szá­zalékkal kerültek a második hely­i-e. A harmadik helyet Szarvas, Lőbosháza és a rózeási állami gaz­daság foglalja el. Heti teljesít­ményük a 180 százalékot is meg­hatadj a. A .gazdaságok valamennyi dolgo­zója igyekszik meggyorsítani a munkák menetét. A dolgozók javaslatára már főbb helyen új munkamód­szert vezettek be az egyes munkacsapatok vagy bri­gádok. vitatkozás után, majd határoza­tot hozták. — Mi, a gyulavári gépállomás dolgozói esatlakosunk a pusstassaholesi gépállomás felhírásáhos És mi két nappal előbb, októ­ber 20-ra biztosítjuk a vetőszán­tás elvégzését. — így ünnepeljük meg Pár­tunk és kormányunk határoza­tát, amely a tanácsokon keresz­tül valóban a legkisebb falutól a legnagyobb városig a dolgozó nép kezébe adja ügye igazga­tását ... Még tart a gyűlés, de máris úgy látszik, mintha a grafikonon nőne a piros vonal. Október 19... október 20. És a piros vonal mutatja a gyulavári gépállomás dolgozóinak győzelmét, s velük együtt az egész dolgozó nép győ­zelmét. Rocskár Halaspusztán Konc János mun­kacsapata jó aktív munkával me­gyei, sőt országos viszonylatban az első helyre került. A munkacsapat heti átlaga 462 százalék a rizs ara­tásánál. Akasztópusztán a Póz«:-brigád i- jól megszervezte a munkáját. Ma már nem kell a brigád tagjainak messzire hordani a leszedett rici­nust,. hanem azt a helyszínen zsá­kokba töltögetik és a megtelt zsá­kokat a föld szélére hordják és így 272 százalékra teljesítik heti normájukat. A traktorosok sem maiadnak el a növénytermesztő brigád tagjai­tól. Vitális Lajos, aki gépét jól ki­használta, nem ücsörgött a föld vé­génél, a tankolással sem töltött sok időt, 262 százalékra emelte átlag­teljesítményét. Megyénk valamennyi állami gazdasága megkezdte a cu­Október 22-e a magyar dolgo­zók éleiében a szocializmus épí­tésének döntő napja. Ezt a na­pot öröm- és ünnepnappá kell tenni, de nem szabad megfeled­kezni ezen a napon a hatalmas Szovjetunióról, dicső hadseregé­ről, Szlúlin elvtársról, aki fel­szabadította népünket a súlyos fasiszta elnyomás alól. Neki kö­szönhetjük elsősorban, hogy ezt a napot megérhettük, de meg­köszönjük a magyar nép nagy vezérének, Rákosi elvtársnak is azt, hogy kivezetett bennünket a szörnyű nyomorból, ami a má­sodik világháború következtében ránkszakadt, kivezetett bennün­ket egy olyan világba, ahol nincs elnyomás,' kizsákmányolás, ahol egyforma jogokat élvez minden ember, minden nemzetiségi dol­gozó. Alkotmányunk biztosítja ma már az egyenlő jogokat a munkához, a szólásszabadsághoz és a gyülekezéshez. Biztosítja Alkotmányunk az egyenlő, titkos választójogot. De korrépa szedését. Gyulán a j Dózsa« brigád tagjai 224 százalékot érlek el. Gyulai Lajos és társa, akik páros- verseny ben államik egymás­sal, 308 százalékot teljesí- . tettek. A nők sem hagyják magukat. Közöttük is minden nap jobban és jobban kifejlődik a nnmaverseny. A gyulai gazdaságban Szabó Zsu­zsanna a rizs aratásánál 234, Deb­receni Erzsébet 232, a Szarvasi gazdaságtan Osgyán Zsuzsa és Hajdú Erzsébet 341, Kitulják Ka­talin 298, Lőkösházán Gulyás Esz­ter 282 százalékra teljesítette nor­máját az egyéni verseny során. Az állami gazdaságok dolgozói normáj uk túlteljesítésével harcol­nak az ötéves terv első évének ter­mése mielőbbi sikeres betakarítá­sáért s az őszi mezőgazdasági mun­kák időbeni elvégzéséért. Alkotmányunk előírja azt is, hogy vannak kötelességeink is a dolgozók államával szemben, ez a kötelesség: a dolgozók állámát erősíteni. Most, amikor október 22rén megválasztjuk a helyi tanácsok tagjait, újból megerősödünk, erő­södik a nép hatalma országunk­ban, hiszen a tanácsokon keresz­tül az egész magyar nép kor­mányozza a dolgozók államát, építi a szocializmust, megvaló­sítja a tervet, erősíti a béketá­bort. Ezért kell nekünk a béke megvédése érdekében, proletár- diktatúránk erősítése érdekében munkával és szavazatunkkal erő­síteni a béke tábort' Békéscsabán is megalakult a városi választási bizottság. Szep­tember 20-án megkezdte műkö­dését A békéscsabai Népfront ja­vaslatára engem ért az a kitün­tetés, hogy a bizottság elnöke lehetek. Az is csak népi* demo­kráciában lehetséges, hogy egy­szerű dolgozó ilyen fontos funk­ciót töltsön be. Jól emlékszünk még a felszabadulás előtti vá­lasztásokra, amikor még szava­zati jogunk sem volt, vagy ha mégis megkaptuk, akkor elzavar­tak bennünket a választási kör­zet közeléből a csendőrök, cs po­fonverés volt az ára, ha oda mertünk menni és szavazni me­részeltünk. A városi választási bizottság irodája a Városi Tanács házának 14. számú szobájában dolgozik. A bizottság tagjai: Pclrovszky Pál elnök, Keller Mihály alel- nök, Szlankó Mátyás, Liker György és Gajdács András. A vá­lasztást megelőző feladatokat tervszerűen hajtjuk végre és már­is folyamatban van a választói névjegyzék összeállítása- A sza­vazókörök területi beosztása is rövidesen elkészül. Mi, a városi választási bizott­ság tagjai tudjuk azt, hogy egész dolgozó népünk átérzi a tanács megválasztásának jelentőségét és támogatják a választási bizott­ság munkáját. Dolgozóink egysé­gesen kiállnak a béke, szocialis­ta építő munkánk mellett. Ha mi megtesszük kötelességünket, visszaverjük az ellenség ügynö­keinek támadását, leleplezzük hazug, rágalmazó rémhíreit,ak­kor ez a választás hatalmas ököl- csapás lesz a háborús uszíLókra Tudom azt, hogy a Szovjetunió népe, Sztálin elvtárs figyelni fog ránk és éppen ezért meg kell mu­tatnunk azt, hogy méltók va­gyunk a nagy Sztálin bizalmára. Ezt úgy bizonyíthatj ide be, hogy mindannyian leszavazunk a Nép­front jelöltjeire, mert akkor a békét erősítjük. Bebizonyítjuk azt, hogy a magyar nép szeretett vezére, Rákosi elvtárs útmuta­tásával építjük a szocialista Ma­gyarországot. Kérem Békéscsaba dolgozóit, választóit, hogy október 22-én egységesen, fegyelmezetten sza­vazzanak le a Népfront jelölt­jeire és a Magyar Dolgozók Pál i­ja vezetésével győzedelmesen hajtsuk végre feladatainkat! Peírovszky Pál a városi választási bizottság elnöke. A szeghalmi meleg for­rás kis medencéjében több csa-pab gyerek ugrál, f röcs­köl, a tíz beöntésénél öreg nénik gyógyítják a köszvényüket. Férfiak is ülnek a vízben. Testük izmos, nyakuk a naptól pirosra égett. Az ember csupasz testén is rajta hordozza a múltját. Ki­csit görnyedt hátuk, a nyak alatt a kiugró izom, inas karjuk a munka di­csőségét mutatja, törő­dött arcuk gyermeksé­gük, ifjúságuk nélkülözé­seit, bátor, felszabadult, magabiztos tekintetük azt, hogy tudják: új ország, új élet kovácsai ők. Nagy darab alak kö­zeledik a medence lépcső­jéhez. Basa messze t.i- gömbölyödik, hátin, kar­ján kisebb párnának is beülő hústömegek dagad­nak, apró sunyi szeme alig látszik ki püffedt ar­cából. %’CuidU a (Ide kívánjuk a Ludas Matyi rajzolóját.) A kulák leül a meden­cében. A kulák barátiágcs, szívélyes, mindenkihez van egy kedves szava, mosolyog. Fgy-egy pilla­natra a mosoly elhal az arcán, kivillan belső gon­dolata: biztosan a régi jó idők jutattak az eszébe, amikor nem kellet udva­rolnia a parasztoknak, ha­nem kukacos szalonnán tarthatta őket. (Ezen a módon szerezte, mint később megtudjuk ötiztíz holdját.) Mellette parasztember karján kétéves gyemnek ül. Vigyázva odatartja a csap alá. A kulák sunyi mosollyal tanácsokat ad, hogy a gyermeknek ba­ja ne legyen. A gyerek apja előbb udvariasan válaszolgat, majd elhúzódik. Lehet, fébdMm hogy neki is az jut fiz eszébe — vájjon mi lett ivolna a sorsa a gyerek­nek a kukacos szalonna világában, vájjon nem pusztult volna el ez is, mint sok testiére, A su­nyi mosolygása alatt most is azt szánja neki a ku­lák, hogy visszaszerez­hesse ötszáz holdját és még másokat melléje,. A kulák körül sűrűsö­dik a levegő. Lassan el­húzódnak mellőle. Mind gyakrabban töri át ar­ain a kényszerített mo­solyt a szabadságnak örü­lő nép iránt érzett ve­szett, irgalmatlan gyű­lölete. Hirtelen feláll és ki­felé siet. Láthatóan erőlködik, hogy vékony lábai peckesen vigyék a ■potrohút. Eszünkbe jut­nak a kulik példaképed, » nagyítású gyilkosok, Mussolini, Oöring, akik ugyancsak igyekeztek a híradókban »strammul« lépkedni. A leulák biz­tosan tőlük tanulta ezt a tekintélyét növelni szánt igyekezetét. A kulák kis idő múlva felöltözve kerül elő. Szé­les testén rongyos ruha lötyög. Járása most is rangos, >:elegáns« moz­dulattal mozgatja a séta- pálcáját. Pontosan ilyen lehetett a járása, amikor adósá­nak árverésén megvett földjét szemrevételezte, ■körüljárta. Utóbb megtudtuk: a ku­lák azért jött, hogy a fűrdűs asszonyon a fürdő bérét, — mint a tulajdo­nos kuláktársaság tagja ■— behajtsa. Nem a ruha teszi a kti- lákoh. A kulák a fürdő­ben is kulák. TÚRI MARGIT Szeghalom. Az állami gazdaságok dolgozói harcot indítottak a versenyben vállalt kötelezettségek időbeni teljesítéséért

Next

/
Oldalképek
Tartalom